Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

MA Elismerés oldalnézetből (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) Munkahelyi étkeztetés □ em mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dol­gozó az asztaltól. Az üzemi étkezés színvonala, minő­sége és mennyisége jelen­tősen befolyásolja a mun­kahelyi közérzetet. A fej­lesztés is sürgető feladat, mivel a munkaképes korú nők hetven százaléka dol­gozik, így a munkahelyi ét­keztetés az ő munkájukat is közvetlenül könnyíti. Elsősorban gépesíteni és korszerűsíteni kellene az üzemi konyhákat, hogy a munkafeltételek jobbak, kulturáltabbak legyenek, talán így vonzóbbá válna ez a szakma, ha új jelent­kező nem is nagyon akad, legalább a régiek ittmarad­nának. Ennek érdekében a vendéglátó vállalatok minden lehetőt megtesznek. Egy hagyományos feltéte­lek mellett dolgozó, ezer személyre főző konyhán például reggel hatkor kell kezdeni az előkészítést, hogy délre ebéd legyen. Ahol mirelit árut használ­nak, ott elég, ha nyolckor fognak hozzá a főzéshez, s tizenegyre tálalni lehet, az első turnus asztalhoz ülhet. Ezzel a módszerrel 30 szá­zalékos létszám és 30 szá­zalékos energiamegtakarí­tás érhető el. Sajnos ma még a hűtőipar teljesítőké­pessége szűkebb határokat szab a mirelit áruk elter­jedésének az üzemi étkez­tetésben. Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minőségére, mennyiségére és egyhangúságára. Sokan otthoni ízeket és bőségesebb adagokat szeretnének. Néz­zük azonban mekkora ösz- szegből kell előállítani egy- egy ebédet az üzemi kony­hán? A nyersanyaghányad lehet hét vagy kileng forint, attól függően, hogy az il­lető üzem vagy intézmény hogyan állapodik meg a vendéglátó vállalattal. Erre jön a harmincöt százalékos haszonkulcs. A kérdés ma­gától adódik: miként lehet ebből az összegből minőség­ben és mennyiségben is megfelelő menüt előállíta­ni? A munkahelyi vendég­látó vállalatok átlagos árrés- szintje 24,5 százalék, a költ­ségszintje viszont 25,77 százalék. Hogy mégsem rá­fizetéses, azt a húszszáza­lékos állami támogatás biz­tosítja (étel-ártámogatás nyilvános éttermekben .16 százalék), ezenkívül esz­közlekötési járulékot sem kell fizetni a munkahelyi étkeztetés esetében. O z üzemek és intéz­mények saját hatás­körükben döntenek az étkezési norma és a hoz­zájárulás költségeiről. Meg­határozó ez, mivel nem mindegy, hogy egy gyár vagy üzem mennyivel tá­mogatja jóléti alapjából a dolgozók étkeztetését. Első­sorban a hozzájárulás nagy­ságától függ, hogy milyen minőségű és mennyiségű étel kerül a dolgozók tá­nyérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak sová­nyan lehet főzni! Ä.T. Megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Párt- és állami delegáció élén Prágába érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő. Képünkön: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök fogadja a szovjet vendéget. (Kelet-Magyarország telefotó) Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének vezetésével kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra szovjet párt- és kormány- küldöttség érkezett Prágába. A küldöttség a CSKP Köz­ponti Bizottsága, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke és a csehszlovák kor­mány meghívásának tesz ele­get. A delegáció tagjai: Vla­gyimir Scserbickij. az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Konsztantyin Ruszakov. az SZKP KB tit­kára, I van Arhipov, a szov­jet minisztertanács elnökhe­lyettese, Viktor Malcev, a szovjet külügyminiszter első helyettese, továbbá Vlagyi­mir Mackevics. a Szovjetunió prágai nagykövete. A szovjet vendégeket a prága-ruzynei repülőtéren a. legmagasabb rangú csehszlo­vák párt- és állami vezető személyiségek fogadták, élü­kön Gustáv Húsúkkal, a CSKP KB főtitkárával, Cseh­szlovákia köztársasági elnö­kével. A látogatás kedd délutáni programjában a két ország párt- és kormányküldöttsége közötti tárgyalások megkez­dése szerepel. A prágai Várban kedden kora délután Leonyid Brezs­nyev eszmecserét folytatott Gustáv Husákkal. A két testvéri párt- és ál­lam vezető képviselői meg­állapodtak a szovjet és a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség közötti tár­gyalások programjában. Tár­gyaltak a szovjet küldöttség csehszlovákiai látogatásával összefüggő dokumentumok Kidolgozásáról és jóváhagyá­sáról is. Leonyid Brezsnyev és Gus­táv Husák találkozója a tel­jes kölcsönös megértés, a szívélyesség és barátság lég­körében zajlott le. Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXI. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegá­ciót Marjai József és Konsz­tantyin Katusev miniszterel­nök-helyettesek, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezetik. Üdvözlő beszédében Marjai József rámutatott, hogy sike­resen hajtják végre a két or­szág megállapodásaiból adó­dó, s Kádár János és Leo­nyid Brezsnyev múlt évi ta­lálkozóján külön is megfogal­mazott közös feladatokat. A magyar fél abból az alapelv­ből indul ki, hogy hazánk szá­mára elsőrendű fontosságú az együttműködés erősítése, to­(Folytatás a 4. oldalon) A Parlamentben megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság ülése. Brezsnyev Prágában Kiváló címet kapott a megyei állategészségügyi állomás Kiváló Intézmény címmel tüntették ki a megyei állat­egészségügyi állomást. A ked­den megtartott ünnepségen — amelyen részt vett Varga Gyula, a megyei párt-vb. tagja — dr. Dénes Lajos, a MÉM állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztá­lyának vezetője adta át az oklevelet dr. Szerafin János­nak, az állomás igazgatójá­nak. Az állategészségügyi ál­lomás dolgozói a fertőző be­tegségek megelőző munká­jáért, az állati termékek ter­melésének elősegítéséért ér­demelték ki a kiváló címet. Munkájuk eredményeként gümőkór-mentesítés előtt áll Szabolcs-Szatmár megye. Nagy lépést tettek a brucel­lózis megelőzéséért, a száj- és körömfájás, a sertés és ba­romfipestis gyógyításában, valamint a hatósági igazga­tósági és szakmai tevékeny­ség széles körű alkalmazásá­val a megye állategészség­ügyének fejlesztéséért. Az ünnepségen munkájuk elismeréseként dr. Baksa Gyulát, az állatkórház igaz­gató főorvosát, dr. Biri Géza csengeri, dr. Galambos László baktalőrántházi és dr. Sallai Ferenc tarpai körzeti állatorvosokat Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesí­tették. A kisvárdai járásból jelentjük Pótolják a kipusztult vetést Az utolsó hektáron ültetik a paradicsompalántákat a fé- nyeslitkei Tisza Gyöngye Termelőszövetkezetben. (Vincze Péter felvétele) Szinte nem múlik el nap, hogy ne essen eső a kisvár­dai járás területén. Május­ban 100—120 milliméter csa­padék hullott, ami többszö­rösen meghaladja a sokéves átlagot. Az esővel még meg­birkóznának a mezőgazda- sági nagyüzemek, de olykor a jég is veri a határt, okoz kárt a gyümölcsösökben. A fagy úgyszintén megtépázta a kiültetett palántákat és más kultúrákat is. A tuzséri. fényeslitkei al­máskertekben — de máshol is kisebb mértékben — jég­verés volt. az almafák mu­tatják már terméseiken a jég nyomát. A kötődés a já­rásban jobb volt, mint a megye más területein. A pá­rás. csapadékos időjárás kö­vetkeztében itt is erősen ve­szélyeztet a fuzikládium. Ezt gyors és hatékony növény- védelemmel eddig megelőz­ték, s várhatóan kisebb lesz a varasodás okozta minőségi kár a tavalyinál. Napraforgót hatszáz hek­táron vetettek a mezőgazda- sági nagyüzemek. Ennek a háromnegyedét még április­ban, a többit pedig május közepéig. így ez nem okozott gondot. Mindenütt szépen fejlődik és a nagy mennyi­ségű csapadék ellenére gyommentes a talaj. Annál nagyobb gond volt a kukori­ca vetése. A termelőszövet­kezetek 4900 hektáron tervez­ték a termesztését. Ebből május közepéig négyezer- hatszáz hektáron került föld­be a vetőmag. A munka a rétközi és tiszaháti részen akadozott a kedvezőtlen idő­járás következtében. Azon­ban május végére a terve­zett területen felül négyszáz hektárral többet vetettek el a gazdaságok, mert a kipusz­tult kalászosok helyére is ku­korica került. Különben a gabonafélék közül kilencszáz hektár még a tél folyamán kipusztult, hatszáz hektár pedig jelenleg is víz alatt áll. A járásban 5500 hektárt bo­rít belvíz, amiből háromezer hektár a rét és legelő, a töb­bi szántó. A megfelelő takar­mányellátás miatt éppen ezért fontos a silókukorica termesztése. A termelőszö­vetkezetek 1500 hektáron tervezték a vetését, amit kétharmad részben már el is végeztek. Jól haladnak a dohánypa­lánták ültetésével. Négyszáz hektáron befejezték, ami az összes terület 65 százaléka. A zöldségpalántáknak már több, mint hetven százaléka került földbe. Elsősorban paradi­csom, kisebb területen ubor­ka, káposzta, s dinnye. Volt olyan dohányföld. amel iket másodszor ültettek, mert a hidegben és a fagyban el­pusztultak a növények, azon­ban ez nem jelentős terület. A rapszódikus időjárást mindenütt a lehetőségek ma­ximális kihasználásával pó­tolják. A járás tizenhat ter­melőszövetkezete közül Fper- jeskén. Tomyospálcán, Sza­bolcs bókán. Záhonyban be fejezték a tavaszi munl kát, de a többi gazdaság is közel áll a vetés és palántázás be­fejezéséhez. (sb) Országos értekezlet Sóstón a kereskedelmi szakemberképzésről A megyei tanács sóstói to­vábbképző intézetében ked­den nyitották meg a Keres­kedelmi Továbbképző és Módszertani Központ IX. or­szágos értekezletét. A kétna­pos értekezleten a kereske­delmi dolgozók képzéséről és továbbképzéséről tanácskoz­nak a szakemberek. Az ese­ményen megjelent többek kö­zött dr. Spilák Ferenc, a Bel­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Práff Csa­ba. a Munkaügyi Miniszté­rium főelőadója. A tapasz­talatcserén és a vitában 125 kereskedelmi, illetve oktatá­si szakember vesz részt. Az értekezlet első napján egyebek között elhangzott: a növekvő forgalomhoz, a bol­tok szakosodásához egyre több szakképzett eladóra van szükség. Az eladók egy ré­sze még mindig nem rendel­kezik szakképzettséggel. a régiek közül sokan még nem frissítették fel tudásukat. Szabolcs-Szatmár megyében az utóbbi években kedvező változásoknak lehettünk ta­núi. Megyénkben jelenleg 1400 felnőtt kereskedő tanul, mintegy hétszázan most sze­reznek szakmunkás-bizonyít­ványt, a többiek valamilyen továbbképzésen vesznek részt. A megye vállalatai, szövet­kezetei évente átlagosan egy­millió forintot költenek a szakember-ellátottság javí­tására. Az említett számok országos viszonylatban is fi­gyelemre méltóak. Az utóbbi évek fejlődésének köszönhe­tő, hogy megyénk a szakem­ber-ellátottság terén 'glérte az országos átlagot. A szakemberek azt is el­mondták: mind országosan, mind a megyében képzettebb oktatók tanítják a kereske­delmi dolgozókat, javultak az oktatás tárgyi feltételei is. Az V. ötéves terv hátra­lévő időszakában tovább ja­vítják a képzés és a tovább­képzés színvonalát, új mód­szer bevezetésével is kísérle­teznek. A kereskedelemben sok a nődolgozó (megyénk­ben 70 százalék az arányuk), ezért megszervezik a gyesen lévő kismamák oktatását is. XXXV. évfolyam, 126. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. május 31.. szerda

Next

/
Thumbnails
Contents