Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. május 28. A megyében a statisztikák tanúsága szerint mintegy 112 ezer 30 éven aluli fiatal él. Közülük 39 ezren tömörültek az 1350 KISZ-alapszervezetbe. Munkájukat a megyei, és 11 járási jogú bizottság irányítja. Akcióprogramjukat a következőkben határozták meg: „Az 1978 79-es mozgalmi évben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az MSZMP XI. kongresszusa célkitűzései­nek valóra váltásán, a KISZ IX. kongresszusa határozatainak folyamatos és következetes végrehajtásán munkálkodik. Valamennyiünk legfontosabb feladata, hogy becsülettel helytálljunk a munkában, a tanulásban és a haza védelmé­ben. Munkánk hatékonyságának növelésével, minőségének ja­vításával, fegyelmének erősítésével vállaljunk részt a ter­mékszerkezet fejlesztéséből, exportkötelezettségeink színvo­nalas teljesítéséből, a népgazdaság igényeinek megfelelő mun­kaerő-gazdálkodási feladatok megvalósitásából. Az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határoza­tának következetes végrehajtása érdekében erősítsük tovább az ifjúság nevelésében kialakult társadalmi munkamegosz­tást, különösen az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom, az ifjúsági klubmozgalom és a fiatalok érdekképviselete terü­letén. Az »Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság!« jelszó jegyében küldötteink részt vesznek a XI. Világifjúsági és Diáktalkozón Havannában. Nemzetközi ifjúsági kapcsola­tainkkal. cselekvő szolidaritásunkkal szolgáljuk az enyhülést, Európa és a világ népeinek békéjét, biztonságát, a társadalmi haladást.” Azok a fiatalok, akik ilyen feladatok megoldására vál­lalkoznak, tudják, mit akar­nak. Mi, a középgeneráció tagjai pedig nyugodtak lehe­tünk, hogy van, aki átvegye tőlünk a stafétabotot. Most pedig nézzük meg a fiatalo­kat a tettek mezején, a hét­köznapok forgatagában. ★ Nyírbogát nagyközség. Ré­gen a falu lakóinak betevő falatét sem termette meg a határ. Ma a 6 ezer hektáros gazdaság jó termésátlaggal hallat magáról. Itt a tagság életkora sem olyan alacsony, mint a megye termelőszövet­kezeteinek zömében. Több mint 200-an vannak a 30 éven aluliak. Van egy jóhírű, több­szörösen kitüntetett ifjúsági brigádjuk. Arról, hogy a kö­zös gazdaságban van-e a KISZ-nek tekintélye, a 18 éves Szabó Júliát, a 18 tagú Mohácsi Mátyás aranykoszo­rús ifjúsági szocialista bri­gád vezetőjét kérdeztük meg. a dolgokon keresztül mérik a KISZ tekintélyét. ★. Nyírbátorban, a ruhaipari szövetkezetben 270 tag szor­goskodik az 1978. évi 22 mil­lió forintos termelési terv megvalósításán. A tagság 70 százaléka 30 éven aluli. A — Tekintélyünk már van. Munkával teremtettük meg. Van szavunk a termelési ta­nácskozásokon is. Az is jelent Deák Judit. Még tanuló, de már szakmunkás. Füzesi János: „Kellene egy KISZ-klub.” — Tekintély? — nézett rám a törékeny termetű bri­gádvezető, akit alig találtunk meg a hosszan elnyúló bur­gonyaprizmák között. Az idő­járás nem kényezteti el a lá­nyokat. Havaseső esett. A márciusi csípős szél még a csontot is átjárta. valamit, hogy a brigádból ketten megkaptuk a tsz ki­váló dolgozója kitüntetést. Az elmúlt évben két fiatalt mi ajánlottunk a pártba. Most ismét előkészítünk egyet a párttagságra. Nálunk ezeken KISZ-alapszervezetnek 32 tagja van. Ez elég kevés. — Nálunk az ifjúsági élet alapvető feltételeit kell meg­teremteni — jellemzi helyze­tüket Füzesi János tmk-s vil­lanyszerelő, a KlSZ-alap- szervezet titkára.— Nincs egy helyiség, ahol a fiatalok ösz- szejöhetnének. Nemcsak klub- foglalkozást nem tudunk tar­tani, de a KISZ-gyűlést, meg a fiatalok politikai oktatását is zavarja az egyetlen igény­bevehető terem programjai­nak zsúfoltsága. Gondot je­lentett az ez évi ifjúsági na­pok szervezése is. Fiataljaink közül sokan vettek ezeken részt, de még ma sem tudjuk, hogy a munkából kiesett órá­kat mikor és hogyan dolgoz­zuk le. Az viszont szerencse, hogy a MEZŐGÉP KISZ- alapszervezete gazdag, van klubjuk, így szórakozásunk megoldásába besegítenek. Szabó Júlia. A zsák súlya is tekintélyes. A megye egyik legfiatalabb szakmunkásával, Deák Judit harmadéves cipőfelsőrész-ké­szítő szakmunkástanulóval a 107-es számú „Mező Imre” Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának titkárá­val beszélgetünk. Tanuló, és szakmunkás? Igen. Judit a „Szakma kiváló tanulója” or­szágos versenyen elért ered­ményével már szakmunkás. — Tekintélyünk életko­runkból adódóan sajátos — mondta Judit. — Megszabja egyrészről az iskolai tanul­mányi eredményünk, más részről az üzemben végzett gyakorlati munkánk. Nálunk az 1725 nyolc általánost vég­zett, a 189 érettségizett és a 196 szakmunkások szakkö­zépiskolájába járó tanuló 33 alapszervezetben és 16 Ki- lián-körben végez politikai munkát. A pedagógus KISZ- alapszervezet javaslatára a múlt évben egy fiatalt és már ebben az évben is egy tár­sunkat vettek fel a pártba. Harminckét szakmában fo­lyik oktatás az intézetben és 86 gyárral, üzemmel van kapcsolatunk. Nekünk most a fiatalok érdekvédelmében kell a legtöbbet tennünk. A KISZ újjászervezése óta végzik ezt a munkát. Az ér­dekvédelmi, érdekképvisele­ti tevékenység mibenlétének meghatározását az is indo­kolja, hogy az ifjúság társa­dalmi megítélése a korábbi­nál reálisabbá vált. Múlófél­ben van a felszínes, külsőd­dunk tenni. Időnk percekre ütemezett. Aki egy kicsit is ismeri a megyei kórházat, az tudja, hogy mind az ápoló, mind a kiszolgáló személyzet, mind az orvosok rossz mun­kakörülmények között dol­goznak. A megyei orvoshiány is hátrányosan hat munkánk­ra. közéleti tevékenységünk­re. még családi életünkre is. Ezeket mind figyelembe ve­szem, amikor a kórházi négy­szögben véleményt nyilvání­tok. — A jelenlegi körülmények között nem tudom, tudnék-e többet tenni, lenne-e na­gyobb a tekintélyem, és a KISZ-nek a tekintélye a kór­házban. ha minden fiatal tag­ja lenne az ifjúsági szervezet­nek — meditált a fiatal or­vosnő. — Életünk kis pá­cienseinkhez kötött. Nekünk a középkádereket is képezni kell, felemelni magunkhoz. Sajnos, velük is a csendesebb éjszakai ügyeletben tudunk szót váltani a munkáról, a gyógyszerekről, a családról. Itt van a hátrányos megyei helyzet, a lépéshátrány, mely szerint míg üres. betöltetlen orvosi állás van, addig új ál­rekvéseik hatékonyabb társa­dalmi segítése közelebb hoz­hatja őket is mindennapi gondjaink még önzetlenebb megoldásához. ★ A Szabolcs Cipőgyárban két tizennyolc éves fiatal vall a KISZ tekintélyéről. Egyikük Suskó Judit betanított tűző­nő. KISZ-en kívüli. Szabó Anna felsőrészkészítő szak­munkás pedig KISZ-tag. Mint kisdobosok és úttörők együtt haladtak a mozgalomban. Suskó Judit: „Mióta itt dol­gozom, még nem jutottam el a KISZ-ig. Ok se hozzám. Be­járó vagyok. Munka után sza­ladok a buszhoz. Otthon sem végzek ifjúsági munkát. Hogy belépnék-e? Ha jó progra­mok lennének én is be tud­nék segíteni." Szabó Anna: „Nem tudnék meglenni a mozgalom nélkül. Nem végzek világmegváltó munkát, de jó valahová tar­toznom. Én már agitáltam, be lányokat a KISZ-be. Szóra­kozni, sportolni, kirándulni jó dolog. Még tudás is ragad ránk. Én középiskolába is já­Suskó Judit: „Ha hívná­nak, mennék.” Szabó Anna: „Nem tudnék meglenni a mozgalom nélkül.” Soltész Béla: „Lassan a két szakma is kevés.” leges vonásokon alapuló vé­leményalkotás. Az ifjúsági szövetségen belül most to­vább kell javítani az érdek- képviselet, az érdekvédelem feltételeit. ★ Más feladatok, gondok vi­szik előbbre, vagy éppen hát­ráltatják a fiatalok életét a Szabolcs-Szatmár megyei Jó­sa András kórház-rendelőin­tézeti egység négy KlSZ-alap- szervezetében. A 2300 dolgo­zónak 40 százalékát tartják 30 éven alulinak. Közülük 158-an tagjai a KISZ-nek. A bizottság titkára dr. Molnár Sándor segédorvos. Vele, va­lamint dr. Sárközi Annamá­ria KISZ-en kívüli intézeti orvossal, és dr. Dicső Ferenc KISZ-tag segédorvossal be­szélgettünk a KISZ kórházon belüli tekintélyéről. Mindhár­lást nem lehet szervezni. Ez még tovább növeli a munká­ban töltött órák számát, amely a havi 350-et is meg­haladja. — És nekünk is lépést kell tartani a szakmával — veszi át a szót dr. Dicső Fe­renc. — Ha valahol ro­hamléptekkel megy előre a tudomány, akkor ez a mi szakmánkban még hatvá­nyozottabban így van. Itt le­maradni bűn. Az lenne csak a tekintélyrombolás! A gyó­gyításra tettük fel az életün­ket. A mostoha körülmények sem hátráltathatnak abban, hogy tudásunk legjavával siessünk a rászorultak segít­ségére. Hogy ruhára, lakás­ra, élelemre nekünk is szük­ségünk van — az természe­tes. Vágyunk gépkocsira, nyelvek tanulására, utazásra. Ma már ez sem luxus. Tudá­rok. De a KISZ, az más, mint a brigád. Az ifjúsági szerve­zet jobban összefogja a fiata­lokat.” ★ Az érettségizett szerszám- készítő Soltész Béla a MEZŐ­GÉP nyíregyházi gyáregysé­gében a tettek hosszú során át tett szert a tekintélyre. 27 éves. A KISZ a vállalatnál lényegében az ő korosztályá­val bizonyított. Munkájukon keresztül van különös tekin­télyük a vállalat fiataljainak a megyében és a megyén kí­vül. De vegyük Soltész Béla példáját. A szerszámkészítő szakmát a géplakatosságra „fejelte” rá. Az ifjúmunká­sok zsámára meghirdetett versenyekből nem egyszer győztesen került ki. Brigád­jával, amelyet vezet, ésszerű­sítésért. újításért soha nem Dr. Molnár Sándor, dr. Sárközi Annamária, dr. Dicső Ferenc. „A társadalmi munka bele' épül az életritmusunkba.” man a gyermekosztályon dol­goznak. 27 évesek, házasok, és két, illetve egy-egy gyerek szülei. — Úgy érzem, a társadalmi munka beleépül életritmu­sunkba — mondta dr. Molnár Sándor. — így a KlSZ-szer- vezet élete is. Legtöbbet a TIT-előadások keretében tu­sunkat, tekintélyünket növel­heti. A három fiatal orvos sze­kerének a rúdja életkoruk­nál fogva „kifelé áll” a KISZ- ből. Ezzel együtt viszont egy­re jobban az élet, a munka sűrűjébe jutnak. Életszemlé­letük közös más foglalkozású kortársaikéval. Értelmes tö­mentek a szomszédba. Ha „rá kellett tenni a melóra két la­páttal többet”, akkor a válla­latvezetés mindig számítha­tott rájuk. És a tempót még ma is tudják fokozni... Szöveg: Sigér Imre Kép: Mikita Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents