Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978, május 28. KELET-M AGYARORSZÁG 3 ló példa a szomszédban 1 brigád 1 eve (MÁJUS) A nagy menet AMIKOR ÁPRILISBAN ELBÚCSÚZTUNK A „FÉM­MUNKÁS” VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI GYÁRÁNAK PE­TŐFI SZOCIALISTA BRIGÁDJÁTÓL, MÉG CSAK TALÁL­GATNI TUDTAK: VAJON SIKERÜL-E BEFEJEZNI MÁ­JUSBAN A CSEHSZLOVÁK MEGRENDELÉSRE KÉSZÜLŐ HŰTŐHÁZI CELLÁKAT? MOST ERRŐL BESZÉLNEK HOLLÓ ISTVÁN BRIGÁDJÁNAK TAGJAI, AKIKNEK MUNKÁJÁT EGÉSZ ÉVBEN FIGYELEMMEL KÍSÉRJÜK. M éltó külsőségek között — ünnepi közgyűlé­sen. kibővített veze­tőségi ülésen — vette át a kiváló címet kiérdemlő ki­lenc mezőgazdasági terme­lőszövetkezet a kitüntetést. A legjobban dolgozó brigá­dok, személyek is erkölcsi, anyagi elismerésben része­sültek. Lezajlottak az ün­nepségek, elhangzottak az eredményt idéző beszámo­lók. A beszédek az ünnepi emelkedettség mellett is sűrített tapasztalatfórumok voltak. Részletesen elemez­ték az elért eredmények ta­pasztalatait. Kit ne érdekelne, hogyan értek el Nyírtasson, vagy Nyírtéten 250—300 mázsás almatermést? Jármiban, Nyírmadán kétszer annyi zöldséget termeltek. mint amennyit terveztek. Szé­kelyben — homoktalajon nagyon sok jobb adottságú termelőszövetkezetet, álla­mi gazdaságot mege­lőzve — hektáronként 61 mázsás szemes kukoricater­mést értek el. Nyírgyulai­ban 20 mázsán félül hozott a dohány, ez majdnem két­szerese a megyei átlagnak. Ramocsaházán, Tornyospál­cán a juhászat, illetve a te­henészet eredményei kivá­lók. Vaján a közös gazdaság jó eredményei mellett a háztájiból tervezett 10 mil­liós áruértékesítés helyett 38 milliót értek el. Termé­szetesen ezek az adatok csak kiemelések, mind a ki­lenc termelőszövetkezetben egyéb ágazatokban is jó eredményeket produkáltak. A kitüntetett szövetkeze­tek többségében az egye­sülésekkel lerakták a kor­szerű gazdálkodás alapjait. Kialakultak azok a tábla­nagyságok, amelyeken a modern gépeket jól haszno­síthatják. A tájnak, hagyo­mánynak — a népgazdasá­gi érdekek figyelembevéte­lével — legmegfelelőbb ve­tésszerkezetet, ágazatokat alakították ki. Jól alkal­mazzák a tudomány vívmá­— Bizony Erzsiké, néha azt sem tudom, hol áll a fejem, annyit kell szaladgálnom. — De a szövetkezet csak odaadja a buszt? — Megígérte az elnök. De az még semmi, mert valami­lyen taxi is kell. Aztán arra is gondolni, hogy szegfű le­gyen körberakva, az antenná­ján fehér zsebkendő lobog­jon. Már számon se bírom tartani, csak ahhoz mennyi minden kell. hogy Nyíregy­házára bemenjünk. — Inkább azt mondjad, mi lesz jobb? Ha tyúkot viszek, vagy kacsát? — Tán a tyúk. De a csiga- csinálóba is várlak. mert ezek a fiatalok már nemigen értenek hozzá. — Aztán hány vendégre szá­mítottok? — A nászom azt mondta, hogy jön a teljes családjával. Már az is kitesz vagy har­minc embert. Aztán a rokon­ságból is hívott, de a mi ré­szünkről is lesznek annyian. Számítani kell Mandából a János komáékra, a szomszé­dokat se hagyhatjuk ki. A régieket éppúgy, mint a mos­taniakat, akik az új háznál laknak. — Megadod a módját. — Meg, Énrám ne mondja senki, hogy az egyetlen lá­nyomnak sem tudtam egy rendes lakodalmat csinálni. nyait leginkább érvényre juttató termelési rendszere­ket. A kiváló gyümölcs-, dohány- és burgonyatermé­seket a szabolcsi táj leg­jobb termelési tapasztala­taiból kialakult megyei köz­pontú termelési rendszerek irányításával érik el. Kü­lönösen szép eredménnyel dicsekedhetnek a NYIR- KERT-hez csatlakozott gyümölcstermelők és a má- riapócsi dohánytermesztési rendszerben dolgozók. Ebben a termelőszövetke­zetben. magas fokon szerve­zik a munkát. A vezetősé­gek döntéseiket nagyszá­mú szakembergárda véle­ményének figyelembevéte­lével hozzák. A főkönyvelő mellett az üzemgazdászt, a főkertész mellett növényvé­dő szakmérnököt is szíve­sen alkalmaznak, de az ál­latorvos sem „csak meg­tűrt" személy náluk. A szo­cialista verseny a vállalások után is élő mozgalom, a brigádok sem papíron mű­ködnek A modern termelőalapok létrehozása, a szakvezetés megteremtése mellett külö­nös hangsúlyt kap minden .szövetkezetben a dolgozó emberről való gondoskodás. Bármelyik szövetkezetben el lehetett volna mondani azokat a gondolatokat, ame­lyeket Benkei András bel­ügyminiszter a nyírmadaí Béke Tsz ünnepségén a kö­vetkezőkben fogalmazott meg: „Külön örvendetes, hogy a terméseredmények fokozására való törekvés mellett nem tévesztették szem elöl, hogy a termelés legfontosabb tényezője a dolgozó ember marad, a maga képességeivel, felké­szültségével, szorgalmával. Megfelelően gondoskodtak a dolgozók szakképzettségé­nek növeléséről, a korsze­rűbb ismeretek gyarapítá­sáról, az élet- és munkakö­rülmények javításáról." Azon túl, hogy a közös munkában gépesítéssel, ke- mizálással könnyebbé, gyor­A házbaybeférünk vagy ötve- nen. az udvaron lesz egy sá­tor. az alatt akár százan is ellehetnek. Disznót vágunk, lehet, hogy egy borjú is kike­rül, ha az állatorvos úgy akarja, szóval lesz minden. Emlegesse még öregkorában is a kis Erzsi, milyen volt a lakodalma. Jobb az ilyen mint ahogy Tóth Péterék csi­nálták. Valami állófogadást, vagy mit adtak, szóval egy kis hideget az étteremben. De tán nem is voltak csak a fia­talok. meg az örömszülők. Állítólag kétezer forintba ke­rült. De hát ők olyan spóro­lósak. — Már ne haragudj. de neked megmondom: én mo­sógépet gondoltam, hogy adok. Nénje vagyok a kis Erzsinek, ennyi jár tőlem. Csak azt mondd meg, jó lesz-e. mert Pista már félretetette. — Várjál csak! Kálmán sógorék centrifugát mond­tak, Juliska néném az edényt beszélte, szőnyeget a fiú bátyja ígért... De várjál, megkérdjük a kis Erzsit, mert sabbá teszik a munkát, fo­kozatosan javítják a szociá­lis körülményeket is. Az öltözők, mosdók, munkaru­hák minden fontosabb ága­zatban megtalálhatók. Ter­jed az üzemi étkeztetés. A távolabbi munkahelyekre szinte mindenütt autóbu­szok viszik a dolgozókat. A legtöbb szövetkezetben la­kásépítési alapot létesítet­teki kedvezményes szállítá­si és egyéb segítséget nyúj­tanak. A fiatalok részére klubokat, sportpályákat épí­tettek. Nagy gondot fordí­tanak a nők szakmunkássá képzésére, hogy ez se le­gyen akadálya az egyenjo­gúság kiteljesedésének Böl­csődék. óvodák, napközik fenntartását segítik. vagy maguk üzemeltetnek gyer­mekintézményeket a szö­vetkezetek Külön is érdemes szólni arról, ahogyan a nyugdijas. járadékos tagokkal törőd­nek. A legtöbb helyen rendszeresen kiegészítik az alacsony nyugdíjakat, jára­dékokat. A háztáji terüle­tek művelési és szállítási jnunkáit részükre ingyen végzik. Nemcsak hangoztat­ják. hogy az öregekkel való törődés emberi kötelesség, hanem eszerint cseleksze­nek. Intézkedéseik a ma aktív tagjainak biztos hol­napját is előrevetítik. Aho­gyan a mai 40—50 évesek gondoskodnak az idősekről, azt várhatják majd az őket követő fiataloktól is. M ehéz lenne sorra szed- , ni mindazt a sok hasznos tapasztalatot, amelyek a kiváló szövetke­zetben fellelhetők. E né­hány sornak nem lehet több feladata, mint felhívni a fi­gyelmet: van kiktől tanulni a megye határán belül is. Sokszor a szomszédban a jó példa, csak át kell „hajol­ni" a kerítésen. Csikós Balázs ő írkálta fel. hogy ki. mit mondott. — Jól teszi. Jobb így, mint­ha utána menne a boltba, hogy cseréljék vissza. — Bútort még nem vettünk. Most elég sok pénz ment el a lakodalomra, a fiatalok meg azt mondták, hogy majd a mennyasszonytáncból... — Hát azért — már ne vedd sértésnek — de az ajándék­ból. a mennyasszonytáncból bejön a lakodalom ára. — Be, be.... De azért mégis az a lényeg, hogy meg­emlegessék. milyen volt ná­lunk a lakodalom. ★ Egy valamiben a kis eskü­vő és a nagy lakodalom kö­zött nincs sok különbség. Az egyik kevésbe kerül, amit mindenki kibír. de nincs ajándék, nincs „felhajtás”. A másik nagy munka, de bejön az ára. Mert a gazdaságosság szemlélete — úgy látszik — itt is tért hódít. (lányi) I brigád 1 éve (MÁJUS) Az óra mutatója az ötös­höz közeledik. A lakatosmű­hely bejáratánál négyen-öten fognak körbe egv nem „fém. munkás" köpenyű férfit. Vi­lágtérkép nagyságú rajzot kémlel, méreget, mintha lö­vészeten célozna, úgy néz végig a 14 méter hosszú tar­tóoszlopon, majd 4 brigád­vezetőhöz fordul. Schmidt János — Rendben van. Jó lenne, ha egy szerelvényt összeállí­tanának, holnap azt is meg­nézném. Amit az előbb néz­tünk, azon még van egy kis egyengetni való. Ki volt a hibás? — A MERT (Minőség El­lenőrző Részvénytársaság) képviselője volt — mondja Holló István, aztán magya­rázatképpen hozzáteszi: — az exportmunkáknál nem csak a késztermék minőségét vizs­gálják. gyártásközi ellenőrzé­seket is végeznek. — Ami igaz, igaz, szívtam a fogam, míg röntgeneztek. Az egész úgy kezdődött, hogy azt mondták: nem lehet tra­fóval hegeszteni, csak dina­móval. Állítólag pár éve csak néhány trafóval hegesztett varrat állta ki a próbát. Én azt mondtam: nem igaz. nem a trafó, a hegesztő volt a hi­bás. Aztán nekikezdtünk. Mi. nek meséljek? A 45 röntge­nezett varratból csak kettő nem felelt meg a követelmé­nyeknek. — Míg a műhelyben rönt­geneztek, mi kint dolgoztunk az udvaron. Aztán mikor a röntgenezők jöttek ki, mi mentünk be. Csak a hegesz­tőket nem fogta a munka, míg nem tudtuk az ered­ményt— folytatja a beszél­getést Albert Sándor. Hat helyett négyre — Benneteket sem fogott volna, ha a ti munkátok vizs­gázik — mondja Krutilla József, aztán .magyarázatként hozzáteszi: — Arról van szó, hogy ezek a 14 méteres osz­lopok nagyon igénybe lesznek véve és ezeket 4—5 méteres lemezekből hegesztettük ösz- sze. Emiatt a hagyományos ívhegesztés helyett védőgázas hegesztést alkalmaztunk, s aki ezt ismeri, tudja: elég egy kis huzat, máris ott van néhány buborék. Ez tett vol­na be a határidőnek! Másnap ismét megjelent a MERT képviselője. Mért. szá­molt, rajzot nézett, újra mért, aztán a készre összeállított elemeket a festők kapták meg, hogy az utolsó munkát is elvégezzék az exportmun. kán. Szabó Zoltán meós, a brigád tagja elégedetten dör­zsöli össze a kezét. — Nagy menet volt. Két hónap volt erre a négymilli­ós munkára és bizony nem ment minden simán. Előfor­dult például, hogy nem egyeztek a számok a brigád és a MERT képviselőinek rajzán. A fiúk a rajz szerint csinálták, mégsem volt jó. Kezdhették elölről a másik méret szerint. Akkor azt hit­tük, kicsúszunk a határidő­ből. Holló István megtalálta a megoldást. Egyik délután, mikor hazafelé készültek, megkérdezte: — Srácok! Nincs kedve valamelyi'kőtöknek holnap reggel 6 helyett 4-re jönni? Én itt leszek. A karok egymás után emelkedtek a magasba, kivé­ve azokét, akik, sehogysem tudtak volna beutazni haj­nalban. Holló mellett a nyír­egyházi Albert Sándor, a nyírteleki Nagy Sándor és Pányiszkó György jöttek, ne­kik motorjuk van. Miért feszült a légkör? — Nem csak a rajz miatt volt erre szükség — mondja Pányiszkó György —. hanem azért is, mert kevés a dara­bológép. Munkaidőben meg­állás nélkül hajtottunk, de így sem volt elég. Reggel négykor nekiálltunk, mire jöttek a többiek, már volt mihez kezdeni. Azt a két órát meg akkor vesszük ki, ami­kor nekünk szükségünk van rá. Május utolsó előtti hetének végére Holló István brigád­jának tagjai túl voltak a ne­hezén: egy-két kisebb javítás, a görbeségek egyengetése maradt hétfőre. Szusszanhat­tak is egyet, de a brigád tag­jainak arcán nem csökkent a feszültség. Nagy Miklós — Tényleg van valami a levegőben — mondja a bri­gádvezető. Talán akkor kez­dődött. amikor ezt az export­munkát kezdtük. Ismeretlen, szokatlan volt a zsalugyártás után és persze érdekes is, mert változatosságot hozott. Csakhogy míg ezen dolgoz­tunk, összevontak két brigá­Szabó Zoltán dot: a miénket és a File Al­bertét. Eddig is egymás mel­lett dolgoztunk a műhelyben, jól ismerjük egymást, de kü­lön szerveztük magunknak a munkát. Ezután másképp lesz. Egy munkabrigád le­szünk, de megmarad a két szocialista brigád. — Ez csak a dolog egyik része — folytatja Albert Sán­dor —, a másik, hogy ismét a zsaluk gyártásához kez­dünk, de egészen más körül­mények között. Egyrészt együtt a File-brigáddal, más­részt teljesen új szervezéssel. Eddig, ha húsz zsalut kellett gyártanunk, nekikezdtünk darabolni, összeállítani, min­dig azt csináltuk, amihez volt anyagunk, aztán a JUlTíridő vége felé egy csomóban öm­lesztettük a kész zsalukat. Most folyamatos lesz a ter­melés. Új felállásban A májusi eseményeket a beszélgetés végére hagytuk. Azzal kezdődött, hogy a bri­gádvezető jutalomból Moszk­vában és Leningrádban töl­tött egy hetet, és még június­ban is lesz mit mesélni a re- pülőútról, a Kremlről, a mauzóleumról, a leningrádi felvonulásról, amelyen ő is részt vett. Míg ő távol volt, Albert Sándor átvette a bri­gád ezüst koszorúját és a ve­le járó pénzt. Aztán egy kis baleset történt: egy másfél­kétmázsás szögacél átfordí­tásakor Dajka Sándornak alatta maradt az ujja, s há­rom napig táppénzen volt. Ezt egy vidámabb esemény követte: Kecskeméten ren­dezték meg a „Fémmunkás", spartakiádot, amelyen a nyír­egyházi csapat — köztük né­gyen a Holló-brigádból — összetettben harmadik volt, de a férfi, a női lövészek, a röplabdázók az első helyezést hozták haza. Aztán a „nagy meccs” következett: évek óta először fordult elő, hogy le­győzték kispályás fociban a Krizsai-brigádot. A legna­gyobb esemény természetesen az exportmunka befejezése volt, és az, hogy új felállás­ban, más körülmények kö­zött gyártják a zsalukat. Jú­niusban ünnepre készülnnek: ekkor szerez szakmunkás-bi­zonyítványt Schmidt János és Nagy Miklós tanulójuk, s így kettővel megnő a brigád lét­száma. De erről majd júni­usban. B. J. Lakodalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents