Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 28. CIGÁNYSORS 78 00 Eltűnő telepek Milyenek ma megyénkben a cigányok? Egyik család saját erőből lakást-épít magának, a másik két-három év alatt putrivá teszi azt is, amit C-kölcsönből a tanács épített neki. Egyik családban férj, feleség dolgozik, a másikban az asszony koldulásból tartja gyermekeit, mert a férj börtönben van. Az egyik családban középiskolás a nagyobbik gyerek, a másikban a szabálysértési bírság sem elég, hogy iskolába küldjék a túlkoros, de még mindig negyedikbe járó gyermeket. Milyenek akkor tulajdonképpen a cigányok? Ilyenek. Ellentmondásosak. „Felbíztattak minket...11 Valamikor az ősszel lehetett, hogy cigánylakások átadásához hívtak bennünket. Ott volt a tanácselnök, a párttitkár, egész stábbal vonult ki az OTP, hogy helyben írják alá a szerződést, s természetesen ott volt a cigánytelep apraja-nagyja. Az új lakások nem csak kifestve várták gazdáikat, a kőműves — a tulajdonos kívánságára — állatfigurákat is pingált a házak külső falára. Azt mondták: örömünnep lesz a telepen, s mikor odamentünk, olyan patália fogadott bennünket, amire senki nem számított. — Kilopták belőle az anyagot — mondta egyik — menjen csak fel a padra, leszakad az egész — kiabálta túl a másik —, ha adnak még 10 ezret, akkor átvesszük — mondta a harmadik. Az átadás elmaradt Másnap tizenkét aláírással levelet hozott a posta. — Nagyon szégyelljük magunkat, de felbíztattak minket. Azt mondták, ha követelőzünk, adnak még 10 ezret, s abból be is rendezkedhettünk volna. Mi műsort is csináltunk, úgy akartunk ünnepelni. Tessenek elfelejteni a történteket, s tessenek még egyszer kijönni az átadásra. Az átadás megtörtént. Emberibb körülmények A példa első része nem jellemző, az utóbbi nagyon sokszor fordult elő az utóbbi 10—12 évben. Hosszú évek teltek el, míg jószerint semmi sem történt a cigánytelepek megszüntetésére, a cigányság életviszonyainak megváltoztatására. 1961-ben a Politikai Bizottság határozata, majd 1964-ben kormányhatározat fogalmazta meg egyik legsürgetőbb társadalompolitikai feladatunkat, hiszen már akkor a megye lakosságának közel 4 százalékát jelentették a cigányok. Megszületett az első terv a telepek felszámolására (205 volt ekkor a megyében), a munkaképesek gyorsabb ütemű munkába állítására, iskolai végzettségük, kulturális szintjük emelésére, egészségkultúrájuk fejlesztésére, állampolgári jogaik és kötelességeik megismertetésére, majd megkezdődött a terv végrehajtása. A harmadik és negyedik ötéves tervben 25 község 40 telepét sikerült felszámolni, s ezzel 1700—1800 telepi család — 8—10 ezer ember — jutott kedvezményes hitellel jobb lakáshoz, került emberibb körülmények közé. A Lakások épültek, a telepek eltűntek, ám néhol újabb putrik nőttek ki a földből a régiek helyén, a meglévő telepeken is szaporodott a sárból, vályogból felhúzott viskók száma. Mert az évek a cigánycsaládokban sem múltak nyomtalanul, s míg 1962-ben létszámuk alig haladta meg a 21 ezret, addig 1972-ben 35 ezernél is többen voltak, ma közelítik a 40 ezret, a megye össznépességének 7—7,5 százalékát teszik ki. Pótlás az idén Mostani ötéves tervünkre már ennek megfelelően alakították ki a számokat: a meglévő 165 telepből 64 tűnik el 1980-ra — ha minden jól megy, már 1979-re — a falvak végéről. A kezdet rosszul sikerült:' 1976-ban a 260 lakás helyett 108 épült, a 15 telep helyett csak hatot sikerült felszámolni. 1977- ben 320 lakás helyett 323 épült, a 257 vásárolt lakással 580 család költözött új otthonba, ám a két évre tervezett 35 telep helyett még így is csak 21-et sikerült megszüntetni. Az elmaradás pótlása erre az évre vár: az ideivel együtt 380 lakást kell felépíteni, s akkor 24 telep tűnik el a föld színéről. Jövőre 130, 1980-ra mindössze 20 lakás felépítése marad, s így remény van arra, hogy az ország más területein fel nem használt kölcsönlehetőségekből még jusspn Szabolcs- Szatmárnak. És ez még nem minden. Sok, mintegy 3— 400 család épített, vásárolt saját erőből lakást, s költözött el saját akaratából a telepekről. Ezek az eredmények, de most lássuk a gondokat. Vajon megoldható-e akár ilyen erőfeszítések árán is a teleFeljelentette barátnőjét Hamis vád Aki hamisan vádol, vagy hamis bizonyítékot kohol, olyasmit állít tényként, ami nem felel meg a valóságnak. A hamis vád feleslegesen hozza mozgásba az igazságszolgáltatás gépezetét, s ez árt a bíróságok és bűnüldöző szervek tekintélyének, működésük gazdaságosságának, és nem utolsósorban sérelmet szenved a hamisan megvádolt személy is. Hamis vád miatt állt bíróság előtt Kovács András 35 éves ibrányi lakos, aki volt feleségén kívánt bosszút állni. Kovács az elmúlt év végén feljelentést tett volt felesége ellen. Azt adta elő: tudomására jutott, hogy volt felesége a munkahelyéről, a nyíregyházi ruházati szövetkezetből több ezer forint értékű ruhaanyagot lopott el. A lefolytatott büntetőeljárás során bebizonyosodott, hogy Kovács valótlan tényeket állított a feljelentésében, és ezért a bíróság 6 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte, melyet börtönben kell letöltenie. Borbély Sándorné Nyíregyháza. Hatzel téri lakos barátnőjét jelentette fel. Feljelentésében azt adta elő, hogy babátnője ellopta férje kb. 1800 forint értékű arany karikagyűrűjét. A nyomozás megállapította. hogy Borbélyné még az elmúlt év november 9-én a nyíregyházi óra-ékszer üzletben értékesítette a karikagyűrűt, amit a bizonyítékok hatására kénytelen volt elismerni. Hamis vád miatt Borbély Sándornét 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték, melyet 2 évi próbaidőre fel. függesztettek. Az ítéletek jogerősek. (m. f.) pék teljes felszámolása ? Nem. Mégpedig azért nem, mert a telepi lakosok között sok a beteg, az öreg, a leszázalékolt, s azok száma sem kevés, akik börtönben vannak, így ők sem az előírt 10 százalékos előtakaré- kossággal, sem az OTP-hi- tel törlesztéséhez szükséges jövedelemmel nem rendelkeznek. És sokan változtatni sem akarnak. Konzerválódtak régi szokásaik, életelemük lett a bandába verődés, a verekedés és ez sajnos sokszor még azokra is vonatkozik, akiknek a társadalom összefogása révén lehetőségük lenne a változásra. Konzerválódott szokások A változás ott a legszembetűnőbb, ahol a városokban és falvakban szétszórtan élnek a cigányok. Az ő körülményeik változtak legjobban, s a megmaradt szokások ellenére ők igyekeznek legjobban kitörni, s beilleszkedni az új környezetbe. Hogyan vélekednek erről a szomszédok? Akik becsületesen dolgoznak, előbb megtűrtek, aztán megszokottak, később feliesen egyenrangúak lesznek. Balogh József (Folytatjuk) ŐSZTŐL Új iskolai körzethatárok a megyeszékhelyen öt évvel ezelőtt, 1973-ban állapították meg Nyíregyházán az általános iskolai körzethatárokat. Azóta az iskolás korú gyermekek, elsősorban a kisiskolások aránya egy-egy lakónegyedben lényegesen megváltozott. Egyes iskolák „elnéptelenedése” tovább tart, míg az új lakónegyedek iskoláiban nagy a zsúfoltság. Jellemző, hogy az 5. sz. iskola, amely 24 tantermes, 34 tanulócsoportot — és 19 napközis csoportot, a 9. sz. iskola ugyancsak 24 tantermes, 46 tanulócsoportot — és 23 napközis csoportot, a 15. sz. iskola 12 tantermes, 22 tanuló- csoportot és 12 napközis csoportot lát el. Ősztől 1600 elsőosztályos gyermek kezdi meg a tanulást a megyeszékhelyen. Többségük — 900 gyermek — a város északi körzeteiben lakik. A városi tanács művelődésügyi osztálya a változásokat a lakóhelyi és a nevelési érdekeket figyelembe véve kialakította az új körzeteket. Ezek alapján a változások a következők: Ősztől a Szarvas utca slz eddigi 4. sz. iskolától a 6. sz. iskolához kerül. Az 5. sz. iskolához a következő új utcák tartoznak: Garibaldi, Krúdy HIÁBA KÍNÁLJÁK - NEM KELL? Húsipar kontra kereskedelem Szegényes a hentesáruk polca. Árválkodik egy kevés disznósajt, kínálja magát kétfajta felvágott, egy ládában kolbász, összesen hatfajta hentesárut találunk Űjfehértón, a község központjában lévő fűszerboltban, a „nagy önki”-ben. Pedig reggel 12 fajta áru érkezett, egy-két óra alatt nem fogyhatott el a 260 kilónak a fele sem. — Még most pakoljuk ki — védekezik az eladó. Elfelejtenek" rendelni Ám ha mindent kiraknak, akkor se talál semmilyen fajta szalonnát a vevő. hurkát szintén „elfelejtettek” rendelni, de még folytathatnék a sort. Ezért ellentmondásnak látszik, amit a helyi ÁFÉSZ-alapegység vezetője, Barta László mond: — A lehetőségekhez képest az ellátás kielégítő. A jövő hétre már rendelt a bolt szalonnát. Tudjuk, hogy a hús, a hentesáruk egy része nem korlátlanul rendelhető, hanem központi elosztással, kerettel határozzák meg, melyik bolt mennyit kaphat. Csakhogy Űjfehértón a kereten kívüli árukból is több volt a hiány, mint az áru. Kereten felül kínálják — Szerződés szerint garantáljuk a választékot — tájékoztat Jónis Csaba, a húsipari vállalat kereskedelmi osztályvezetője. Egy közepes forgalmú, tehát besorolásunk szerint B kategóriájú boltba is legalább 20 fajta készítményt szállítunk a megrendelés alapján. Tudni kell, hogy a megyei keretektől 25—30 százalékkal több hús-, hentesáru fogyna a boltokban. Ráadásul a jelenlegi heti 135 tonnás meny- nyiségnek a fele hús. a többi különböző készítmény. Am igen sok olyan áru van, amit a szabott kereten felül kínálnak. Ilyen a kenyérszalonna, a fejhús, a belsőségek, valamint az ebből készült töltelékáruk, mint a csípős uzsonnakolbász, a Tisza kolbász, a hurka, májas stb. Csakhogy ezt meg kell szerettetni a vásárlókkal. A húsipari vállalat tavaly összesen ha gyártott 120 mázsát az előbb említett kolbászokból, most hetente elad ugyanany- nyit. A másik újfehértói boltban, a 8. számú húsboltban 8 fajta áru érkezett a hetente kétszer megforduló húsipari túrakocsival. Az eladó, Zámbó Istvánná mutatja a papírt: az ÁFÉSZ csak heti 50 kiló keretes töltelékárut engedélyezett. A boltvezető viszont csak turistaszalámiból rendelt ennyit (amit nem kapott meg). Az üzletben itt sincs kitéve valamennyi áru. Ügy látszik, előbb a még megmaradt sajtot, kolbászt kívánják eladni. Változtatni — közösen A húsipar a 10—15 kilós rendeléseket is kiszállítja a boltokba. A kereten kívüli árukból pedig a rendelésen felül is visznek a túrakocsik, ajánlják a boltvezetőknek, hogy vegyék át. — Azért nem hibáztatom a kereskedelmet, mert nincs elég hűtője és óvatosan rendel — beszél a kereskedelmi osztályvezető. — Az lenne viszont a közös érdekünk, hogy a lehetőségekhez képest minél jobb ellátást biztosítsunk. Az új fehértói példa csak egy a sok közül! Érdemes ezen elgondolkodni. Lányi Botond Gyula, Kodály köz, Oszőlő utca az 1-től a 77. számig és a 2. számtól a 106-ig. A 17. számú új Árok utcai iskolához kerül a Kossuth üteg és a tőle nyugatra lévő utcák. A 2. sz. gyakorlóiskolához a Stadion utca. Egyébként a körzet változatlan. A 9. sz. iskola körzete: Ungvár sétány, Eperjes út, Korányi köz, Laczkovszki, a Gádor Béla utca és köz, Smidt Mihály és Lengyel utca. A Május 1. tér és a Korányi Frigyes utca a 15. sz. iskolához tartozik. Az ősszel megnyíló új iskola, a 17. számú a következő utcákból fogadja az elsősöket: Rákóczi utca páratlan oldala (a városközpontból indulva jobb oldalt) és a Kossuth Lajos utca által bezárt terület, az Északi krt. és az Északi krt-ből nyíló utcák a Hímes utcáig (kivéve a Vasvári P. utca körúttól északra lévő szakaszát). Kisebb lesz a 2. sz. általános iskola körzete a 17. sz. iskolának átadott utcákkal, továbbá a 6. sz. iskolának átadott Mező és Tűzoltó utcákkal. Bővül viszont a 6. sz. iskola körzete a Szarvas, a Mező és Tűzoltó utcákkal. Kijelölték a tanárképző fő. iskola két gyakorlóiskolájának körzetét is. A gyakorló- iskolák körzete: a Himes utcától északra lévő terület, a Vasvári Pál utca körúttól északra lévő része, az Erdő sor, Sóstói út, a Sóstói út és a Vasvári utca közötti terület, az Oszoló utca a 79. és 108. számtól kezdve, az Etelköz, Honfoglalás, Botond, Ifjúság, Kende és Tas utcák. A két gyakorlóiskola a rendelkezésre álló helyek számától függően veszi fel a gyermekeket, természetesen figyelembe véve, hogy lehetőleg a lakáshoz közelebbi iskolába kerüljenek. A városi tanács művelődés- ügyi osztályán elmondták: az új, módosított körzethatárok az elsőosztályos gyermekeket érintik, akiknek szüleik a fogadó iskolától értesítést kapnak. Üjra nem kell beiratkozni, de a tanévnyitón már a körzetek szerinti .iskolában kell részt venni, ahol a gyermekek a könyvet is megvásárolják. A körzeti besorolástól az oktatási szervek, az iskolák a tagozatos osztályok esetében térhetnek el. így a 2. sz. iskola testnevelés-német, a 6. sz. testnevelésorosz, a 9. sz. iskola testnevelés a 4. sz. iskola ének-zene tagozatot indít. Egy fuvar százezerért Mozgó mérleg az utakon A nagy forgalom, s az utak. ra nehezedő nyomás miatt egyre rövidül az útburkolat élettartama. A tehergépkocsik között számos olyan jármű tűnik fel. amely a megszokottnál több, ^súlyosabb áru szállítására alkalmas. A hamar megrongálódott utak javítására, karbantartására évről évre több millió forintot költenek megyénkben. Ma már pontos adatok vannak arról, hogy a különböző szerkezetű utak milyen megterhelést viselnek el. Átlagosan az egy tengelynyomásra eső súly 10 tonnánál, ikertengelynél maximálisan 16 tonnánál nem lehet több. Ezért azok a gépkocsik, melyek a megengedettnél nagyobb terhet szállítanak, csak engedéllyel közlekedhetnek az utakon. A tengelynyomás megállapításához hitelesített mérlegekre van szükség. A külföldről érkező járművek ellenőrzésére Záhonyban, a határállomáson még áprilisban munkába állítottak egy stabil mérleget. Ha túlsúlyos a rakomány, egyszeri útvonalengedélyt kell kérni — használati díj ellenében. Országhatáron belül a hazai járművekre is vonatkozik a korlátozás. A KMP a második fél év elején a közúti igazgatóságoknak — így a nyíregyházinak is — ad egy- egy svéd gyártmányú mozgó mérleget. A készüléket szállító gépkocsi a nagy forgalmú Utak mentén cirkál majd. A mérleg néhány perc alatt bárhol fölszerelhető, s már kezdődhet is az ellenőrzés. A vállalatok túlsúlyos szállítás esetén engedélyt kérhetnek. Ha ezt elmulasztják a többletsúly és az útvonal arányában meghatározott egyszeres használati díjat s kilencszeres!!) bírságot kell fizetniük. Egy-egy fuvar költségei megyén belül a 40—50 ezer, országos viszonylatban akár a 100 ezer forintot is elérhetik. A büntetést súlyosbítja, hogy valamennyi esetben szabálysértési eljárást is indítanak a gépkocsivezető ellen. A túlsúlyos1 ' szállítmányok mellett fizetni kell a túlmé- retes járművek közlekedéséért is. A túlméretes járművek ellenőrzését a tengely- súlynyomás mérésével együtt oldják meg. A használati díjakat és bírságok összegét az úthálózat javítására, karbantartására használják föl. <h. zs.) PLAKÁTOK, EMBEREK... Kukucs! (MTI fotó)
