Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
1978. május 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mozi az állomáson E lsötétített terem, csend, amit a vetítőgép kattogása szakít meg a nyíregyházi vasútállomás egyik emeleti várótermében. Már a nagycsarnokban tájékozódhatnak az érdeklődők, melyik nap milyen filmet tekinthetnek meg. Az ideiglenes „moziban” szinte tízpercenként cserélődik a közönség. A hangosbeszélőt itt is hallani: mikor, hová indul a vonat. A hamarosan induló szerelvények utasai sebtiben összerakják csomagjukat, — a legtöbbnél csak egy táska — hiszen naponta kétszer teszik meg ezt az utat az otthon és a munkahely között. Csendesen elhagyják a termet, s közben folyamatosan érkeznek az újabb „nézők”. — A vonatindulásig egy félórám van délutánonként — mondja Tőkés Bálint, a HAFE lakatosa. — Ez az idő lényegében felesleges dolgokkal telik, csak járkálok szanaszét az állomáson. Mióta a sportfilmeket vetítik, szintlp mindennap megnézem valamelyiket. Különösen a labdarúgásról készített rövidfilm tetszett legjobban, én is focizok az otthoni csapatban, Bashalmon. — A vetítéseket egy nap általában 150—200 ember nézi — így Barnák András mozigépész. — legtöbben 4 órakor jönnek az „ingyenmoziba”. Egy kismama néhány perce érkezett. Jó félórája van még az újfehértói személyig. — Fárasztó lene az állomáson járkálni — szól Szabó Lajosné, a FÜSZÉRT raktárosa. — Itt legalább hasznosan töltöm az időt. Most az olimpiai játékokról láttam érdekes összeállítást. A bejáró munkások mellett legalább annyian vannak diákok is. Szabó Sándor és Szántai György a 110-es szakmunkásképző harmadéves szerkezetlakatos tanulói. — A Kállósemjén felé menő vonatra másfél-két órát is várnunk kell. Eddig csak a parkban üldögéltünk, vagy csavarogtunk a városban. Hosszabb időnk nem volt sehova sem betérni. így lényegében „lógott” ez az időnk. A sportfilmek közül nekünk a rajzfilmek tetszettek a legjobban. — Az üzemek, intézmények anyagi támogatást nyújtanak a vetítésekhez. — így Kasza János, a megyei moziüzemi vállalat műsorosztályának vezetője. — A májusi vetítésekre a nyíregyházi sporthivatal adott pénzt, de több intézmény is jelezte: támogatják ezt az akciónkat, mert a bejáró dolgozóiknak és tanulóiknak hasznos időtöltést jelent a filmvetítés az állomáson. A nyíregyházi sporthetek idején vetített filmek után később egészségügyi, munka- és balesetvédelmi, tűzrendészeti, majd népszerű tudományos és művészettörténeti összeállításokat is műsorra tűzünk a pályaudvaron, így feltehetően áz is látja majd a filmeket, aki csak a krimit nézné meg a moziban. X. K. Utazó lakások Előbb teherautóra rakják a házgyári elemeket, majd széles nyomtávú szovjet vasúti kocsikba kerülnek Mándo- kon. hogy eljussanak rendeltetési helyükre, az ukrajnai Ivano-Frankovszkba. össze, hangolt munkát végeznek a tervezők, építők és szállítók, hogy rendben folyjon a munka. Április elején kezdték meg az elemek szállítását a miskolci házgyárból Mándokra. Az almarakodónál egy toronydarut állítottak fel. a szovjet vagonokra elhelyezték a különleges tartószerkezeteket, s azóta naponta 20— 24 jármű hozza az elemeket, rakják közvetlenül a vasúti kocsikba. Az első teherautó Képünkön: széles nyomtávú szovjet vasúti kocsikba rakják Mándokon a házgyári elemeket. éjfélkor indul, hogy korán reggel már megkezdhessék a rakodást, összesen 235 lakásnak és egy 140 gyereket befogadó óvodának és bölcsődének az elemeit szállítják. Szociális létesítmény és szerviz Vásárosnaményban Leválasztják a port A gépek hasznos zúgással ontják a forgácslapokat, a levegőben por és ragasztóanyag csípős, maró illata terjeng. Megyénk egyik legkorszerűbb üzemében, az ÉRDÉRT vállalat vásárosna- ményi faforgácslapgyárában a magas technikai színvonal ellenére még mindig sokféle veszély: zaj-, gáz- és porártalom fenyegeti a dolgozókat. A közelmúltban felszerelt új gépsor üzembe helyezésével hamarosan elérik az évi 130 ezer köbméteres termer Ú gy maradtunk itt a határban, mint aratás után két szál búza — legyint lemondóan Tóth Miklós egy műanyag zsákon ülve. Körülöttünk az újfehértói Lenin Tsz búzatáblái, mesz- sze a magasban pacsirta dalol. Szabadon szállhat a tekintet a májusban pompázó mezőn, csak itt-ott akasztja megegy-egy lebontott tanya idáig fehérlő falmaradéka. De a gyakorlatlan szem még ezeket is nehezen veszi észre, legtöbbször csak az őrt álló jegenyék, meg a vén eperfák jelzik: emberek éltek itt még nem is olyan régen. — Néhány esztendeje kezdtek el innen behúzódni a faluba az emberek — mondja Miklós bácsi. — Mostanra meg már alig maradtunk né- hányan. Két vagy három család? De ez ennek a sora. lést. 1978 végére a dolgozók száma 780-ról 800-ra emelkedik. Az ő egészségük védelmében rendszeresen mérik, ellenőrzik a különféle ártalmak arányát. A vállalat több, mint 7 millió forintos költséggel korszerűsítette a gázelszívást. A porleválasztás fejlesztésére pedig 4 millió forintot fordítottak. A zajos gépeket külön helyiségben, illetve a szabadban állították föl. Kezelőik évente hallás- vizsgálaton vesznek részt, s kötelezték őket fülvédők Őrség ben Eleget gürcöltek, meg vak- láltak a lámpa mellett. Mennék én is szívesen, de hát ehhez tehetség kellene, meg erő. Ebből pedig egyre kevesebb van. A fene se gondolta, hogy egyszer én is megöregszem, s elkívánkozók innen. — Mikor építette a tanyáját? — Negyvenhatban, a háború után. — Addig hol éltek? — Itt nem messze, a kö- vesút másik oldalán. A Ster méltóságosnál. Cselédek voltunk, ott laktunk az egyik cselédházban, egészen negyvennégy végéig. Akkor a németek kihajtottak belőle bennünket, s felgyújtottak ott mindent. Még a földeken maradt szalmakazlakat is, úgyhogy lángolt az egész határ. — Mennyit keresett akkor egy cseléd? — Hát én kommenciós voltam, így egy esztendőben járt tizenhat mázsa termény, másfél hold föld használatra, harminc kiló szalonna, negyven kiló só, meg egy pár bérescsizma. Az uraság engedte ugyan a szabad jószágtartást, de a tehenet már nem. Féltette tőlünk a takarmányt. — Itt a volt tanyatulajdonosok mind cselédek voltak negyvenöt előtt? — Persze, azok hát. Minden a Ster méltóságosé volt itt. A földosztáskor rajzottak használatára is. A gyáregységben megszervezték az üzemorvosi ellátást. A dolgozók kényelmét hideg-meleg vizes zuhanyozók, felszerelt öltözők szolgálják. A létszámnövekedésre számítva már épül az új, százszemélyes szociális épület. Itt a fürdők, öltözők mellett egy gépjármű szervizt is berendeznek, ahol a gyáregység autóit javítják majd. A több, mint 10 millió forintos létesítmény év végére készül el. (házi) szét aztán az emberek. De nagyon sokan maradtak közel a volt cselédházakhoz. Ej, ha látta volna micsoda építkezés ment itt akkor. Mint a fecskék, mikor megjönnek tavasszal. Mindenki sárt dagasztott, vályogot vetett, falat húzott. Azt gondolta abban az időben mindenki, hogy innen halunk majd el. Aztán a legtöbben mégis elmentek. Narancssárga növényvédő repülő húz el nagy zúgással fölöttünk. Az öreg feltekint évtizedes kalapja alól, elismerően bólogat. — Én mondom, nagyon ügyes jószágok ezek. Látom nap mint nap, hiszen itt tankol mellettem, hogy micsoda munkát végez. A pilótájával meg ,el is szoktam beszélgetni néha, amikor ráér. Én vagyok itt az őre a területnek, így gyakran találkozunk. Felszáll az tán napjában öt- venszer is. Az öregasszonyom is szokta figyelgetni, ott megy el a házunk felett. — A téeszbe hány hold földet vitt be? — Hatot. Még hatvanegyben megalakult ez a Lenin, de tizenöt évig csak mint szakszövetkezet működött. Végül aztán három évvel ezelőtt alakult meg a termelő- szövetkezet. Az emberek is akkor kezdtek el költözködni, mert akkorára már azért volt egy kis megtakarított pénzük. Meg aztán a mostani szövetkezet már az első évban is jól fizetett. — Nem hiányoznak a szomszédok? — Dehogynem. Az öreg Szojka Istvánnal szoktam néha beszélgetni, meg ilyenkor a határban dolgozókkal. De télen, mikor megszűnik a mozgás, csak a varjak néznek ránk. Olyankor aztán várjuk a tavaszt. Mert nekünk az valóságos megváltás. Balogh Géza LEHETHE JOBBAN ? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdeztük meg a munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? I tehetségek - felkarolása — A Nagyecsedi József Attila Gimnázium a falusi apró középiskolák közé tartozik. összesen 170 gyerek tanul nálunk a négy évfolyamon. A tanulók többsége lány, a diákok 95 százaléka munkás és paraszt származású. Igaz, messze vagyunk, nemcsak földrajzilag. hanem létszámban is városi középfokú intézményektől, de kicsinek lenni sem okvetlenül hátrány. Tizennégy tanárból áll a tantestület, jól képzett pedagógusok mindahányan. Szertáraink jól felszereltek. És, amire különösen büszkék vagyunk, az a 12 000 kötetes könyvtári valamint az olvasóterem, mely szükség esetén kétszáz fős előadóteremmé alakítható át. A diákok a környék községeiből, és a nagyecsedi. több, mint ezer tanulóval foglalkozó általános iskolából kerülnek hozzánk. — Mondtam, a kis létszám előny is lehet. A húsz fő körüli osztályok bizonyítják, hiszen ez már majdnem az ideális létszámot jelenti. Gond azonban, hogy ez mégsem kamatoztatható megfelelően. Ugyanis, ha a tehetségek felkarolásáról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk számításon kívül, hogy a diákok többsége gyenge, vagy közepes adottságú, ebből pedig az következik, hogy az energiák jókora részét az ő felkészítésük veszi el. Minden évfolyamon akad 8—10 kiemelkedő képességű tanuló, akikkel pontosan a tehetségük kibontakoztatása érdekében kellene sokat foglalBOTTYÁN ISTVÁN kozni. Ez azonban nehezen megvalósítható. — Az is nehezíti helyzetünket, hogy viszonylag szűk körből válogathatunk, de ennél ís nagyobb baj, hogy a szülők körében kezd igen erőssé válni a gyerekek mielőbbi „kerestetésére” való törekvés. Ez mutatkozik meg abban, hogy a jó adottságú gyerekeket már középiskolába sem engedik, és abban, hogy a kitűnő képességű gyerek elsős korában még egyetemre szeretne menni, de mire leérettségizik, jó. ha az óvónőképzőbe, vagy a tanítóképzőbe jelentkezik. — A jókkal persze, a nehézségek ellenére is sokat foglalkozunk. Szakkörök, fakultatív oktatás, neves művészek felkérése szereplésre, az olvasás megszerettetése mind ezt szolgálja. Egyébként néha egészen kiváló gyerekek — valamikor úgy mondták volna „parasztzsenik” — is kerülnek ide. Az 6 kérdésük különlegesen érdekes, mert — megint csak a magam praxisából hozom a példát — ezek a diákok logikai úton olyan dolgokra képesek rájönni, ami messze meghaladja a tananyagot, ugyanakkor az alapelemekkel sincsenek tisztában. Sok munka a velük való foglalkozás, de megéri. — A legjobbak azért tőlünk is tovább jutnak: évek óta egy tucatra való gverek jelentkezik felsőbb iskolákba, és az aspirálók fele el is érkezik a választott intézménybe. Elmondta: Bottyán István, a Nagyecsedi József Attila Gimnázium igazgatóhelyettese. Lejegyezte: Speidl Zoltán Az ÉPSZER vállalat villanyszerelő üzemében készítik a Hajdúszoboszlón épülő új ezervagonos burgonyatároló elektromos kapcsolóberendezéseit. Figeczki István és Sajabó László villanyszerelők a gyűjtősínrendszert állítják össze.
