Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 27. Kommentár Diplomáciai víkend E zen a héten aligha emelkedik a magasba az amerikai légierő különleges elnöki különgé- pe. Jimmy Carter megszokott víkendjére nem utazik sem a Camp David-be. sem szülőföldjére, Plains-be. Fontos tárgyalások várnak az elnökre Washingtonban. Washingtonban tartózkodik Giscard d’Estaing francia elnök, hogy előbb New Yorkban felszólaljon az ENSZ rendkívüli ülésszakán, majd az amerikai vezetőkkel tárgyaljon. A NATO közelgő csúcstalálkozójára — május 30-án ülnek össze az atlanti paktum állam- és kormányfői — szombaton és vasárnap sorra érkeznek majd a politikusok. Közben azonban egy rendkívül fontos eszmecserére is sor kerül: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyal az USA fővárosában előbb Vance külügyminiszterrel, majd Carter elnökkel. Megbeszéléseik témája szorosan összefügg a világ- szervezet rendkívüli ülésszakának napirendjével, a leszereléssel. Gromiko mindenekelőtt a két ország kapcsolatainak legfőbb kérdéséről: a nukleáris fegyverzetcsökkentésről, a SALT—2 még vitás részleteiről tanácskozik vendéglátóival. A megbeszéléseken bizonyára azokra a kérdésekre helyezik a hangsúlyt, amelyek meggyorsíthatják a nukleáris fegyverzetcsökkentésről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások menetét. Az amerikai vezetőket azért is élénken foglalkoztatja a szovjet külügyminiszter álláspontja, mert a NATO közelgő csúcstalálkozóján nyilvánvalóan a SALT—2 esélyei is szóba kerülnek. Az Észak- atlanti Szövetség hadügyminiszterei a közelmúltban Brüsszelben találkoztak, hogy a többi között a fegyverkezés távlati. 1995-ig terjedő programját kidolgozzák. A megfigyelők már akkor rámutattak: furcsa ellentmondást takar, hogy a nyugati államférfiak dinamikus fegyverkezési ütemet diktálnak a NATO tagállamai számára, miközben a politikai enyhülést helyeslik. Gy. D. Gromiko (Folytatás az 1. oldalról) hogy áttérjünk a nemes — talán hasznos, de kevéssé elkötelező — óhajokról a gyakorlati értelemben megfoghatatlan ajánlásokról a konkrét — hangsúlyozom éppen a konkrét — lépésekre a világpolitika e fő irányában, a tartós béke felé.” A népek a leszerelés mellett vannak —, hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője. Csak meg kell nézni az ENSZ szavazótábláját, amely a világpolitikának sajátos — talán nem mindig pontos — tükre. A béke, az enyhülés, a leszerelés mellett állást foglaló határozatokat túlnyomó többséggel hozzák „Nos, akkor miért követi mégis a fegyverkezési hajsza egyik spirálja a másikat? Erre csak egy válasz lehetséges: pontosan meghatározott államok politikájáról van szó, amelyek nem számolnak a népek akaratával, az ENSZ határozataival, még akkor sem, ha formálisan csatlakoznak hozzájuk. Ugyanazokban a napokban, amikor New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli (Folytatás az 1. oldalról) iskolákban új alapdokumentumot vezetnek be. A jelenleg érvényes „Tanterv és utasítás” helyébe az „Általános iskolai nevelés és oktatás terve” lép, amely egységbe foglalja a nevelés és az oktatás alapelveit, a tanórán és az iskolán kívüli nevelés tervét, s tartalmazza az osztályfőnöki órák tematikáját is. A következő tanévtől az általános iskolák felső tagozatán is tervezik all napos — szabad szombatos — tanítási rend bevezetését. Az alsó tagozatban szerzett tapasztalatok ugyanis kedvezőek: a tanulók is, a pedagógusok is a szabad szombatot követő hétfőn pihentebbek, és a diákok kevesebbet hiányoznak a hét végén. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szólva elmondta. hogy míg 1972-ben az első osztályosok 11,9 százaléka ismételt osztályt, addig ez az arány jelenleg 5 százalék körül van. Valamelyest javult a nyolc osztályt végzettek aránya is. Az 1971,72-es tanévben a 14 éves korúak 79 százaléka, legutóbb pedig 82,2 százaléka fejezte be általános iskolai tanulmányait. 1971-ben mintegy 17 700 olyan fiatal volt aki 16 éves koráig nem vébeszéde leszerelési ülésszaka folytatja munkáját, innen nem messze összeül egy másik ülésszak — a NATO tanácsáé. Egész sor olyan ország lesz ott képviselve, amelyek nevében itt a leszerelés mellett szónokolnak. És milyen kérdések szerepelnek a NA- TO-ülésszak napirendjén? Ebből nem csinálnak titkot a háborús előkészületek további fokozása, különös tekintettel a nyolcvanas évekre — mondotta a szovjet külügyminiszter. Andrej Gromiko a késő délutáni órákban Washingtonba utazott, hogy ott ugyancsak leszerelési témákról — elsősorban azok kétoldalú vonatkozásairól — tárgyaljon a. NATO csúcsértekezletre készülő amerikai vezetőkkel. Három latin-amerikai állam — Bolívia, Argentína és Brazília küldöttségvezetői, valamint Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szerepeltek a szovjet külügyminiszter mellett a péntek délutáni ülés szónoklistáján, míg este további nyolc felszólalás hangzott el az általános vitában. gezte el az általános iskolát, a múlt évben viszont számuk 12 ezerre csökkent. A feladat kettős: a nevelők pedagógiai eszközökkel küzdjenek a lemorzsolódás, a tanévvesztés ellen, az illetékes helyi tanácsok pedig az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a tankötelezettségi törvény végrehajtására. A tapasztalatok szerint a tanácsok az iskolás korúaknak mintegy 88 százalékáról tudnak csak, s a becslések szerint körülbelül 15 ezer gyerek egyáltalán nem jár iskolába. Fontos valamennyi iskolás korú apróság felkutatása, és szorosabb kapcsolatok kiépítése a népesség-nyilvántartó csoportok és az iskolák között. Az erőfeszítések ellenére még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A képesített pedagógusok számának növekedésével együtt nőtt a képesítés nélkülieké is. Az államtitkár felhívta a tanácselnökök figyelmét arra, hogy különösen a következő tanévben az új tanterv alapján induló első osztályokban szakképzett nevelők foglalkozzanak a kicsinyekkel, és a tanulócsoportok egész évben maradjanak együtt, ha lehet még a napközi otthonokban is. TELEX... Az ENSZ rendkívüli ülésszaka Szovjet álláspont a leszerelésről LENINGRAD Szovjet és argentin tudósok kezdeményezésére nagyszabású ..vadászat” indult a déli félteke csillagai után. A munka célja az eddig kevésbé ismert, de a gazdasági és tu^ dományos ágazatok fejlesztése szempontjából szükséges csillagrendszerek koordinátáinak pontos meghatározása. MANAGUA A nicaraguai nemzeti gárda megerősített egységei le: verték az ország északi részén fekvő Esteli városában kirobbant kormányellenes felkelést. Hivatalos adatok szerint a kormánycsapatok bezártak öt rádióállomást és ellenőrzésük alá vonták a várost. LIMA Limától 120 kilométerre délre csütörtökön lezuhant a perui hadsereg egyik helikoptere. A gép fedélzetén tartózkodók közül öt személy meghalt, nyolc megsebesült. Több helyi rádió adása szerint a halálos áldozatok között van a perui hadsereg egyik tábornoka is. PÁRIS Salvador Dalit, a különcségeiről ismert szürrealista spanyol festőművészt szerdán a francia szépművészeti akadémia „külföldi tagjává” választották. A festőművész e tiszteletbeli ranggal többek között olyan hírességek társaságába került, mint az iráni császárnő, Arthur Rubinstein zongoraművész, valamint Henry Moore szobrász. LAHORE Újabb négy. a kormányzat sajtóellenes politikája miatt tiltakozó újságírót ítélt börtönbüntetésre csütörtökön egy pakisztáni katonai bíróság. Ezzei 91-re emelkedett a sajtó dolgozóinak huszonöt napja tartó tiltakozó megmozdulásai miatt elítélt pakisztáni újságírók száma. LIMA A perui kormány csütörtökön az ország elhagyására kényszerbe» tizenhárom politikust. szakszervezett vezetőt és újságírót. A perui légitársaság egyik járatával Buenos Airesbe toloncolt személyek közül nyolcán indulni kívántak a június 18-ra tervezett alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon. A leszerelés világjelentőségű probléma. Megoldásában részt kell vennie minden államnak. A célnak leginkább az felelne meg, ha a leszereléssel a legtekintélyesebb és legegyetemesebb fórum, egy világkonferencia foglalkozna. Az oda vezető úton azonban jelentős és hasznos állomás az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az el nem kötelezett országok kezdeményezését támogatva a Szovjetunió kifejezte meggyőződését, hogy az ülésszakon átfogó, tárgyszerű véleménycsere keretében napirendre kerülnek mind a leszerelés elvi kérdései, mind azok az erőfeszítések, amelyekre az egyes államok törekszenek. Várható, hogy az ülésszak eredményeit két fő dokumentumban foglalják össze: egy deklarációban és egy akcióprogramban. A szocialista országok ajánlása szerint az általános és teljes leszereléshez, a tartós béke megőrzéséhez vezető úton fontos szerepet kell játszania a fegyverkezési hajsza korlátozását, a fegyverzetek csökkentését szolgáló konkrét, részletes i nbézkedéseknek. A szocialista országok javaslata szerint deklaráció mondja ki: a leszerelés végrehajtásával az államok biztonsága nem károsodhat; a nemzetközi kapcsolatokban az államok nem alkalmaznak erőszakot, a tudományos-technikai vívmányokat kizárólag békés célokra használják; a tárgyalásokba és a megállapodásokba bevonják az országok lehető legszélesebb körét. A leszerelési akcióprogramról a Szovjetuniónak az a véleménye, hogy a dokumentumnak a halaszthatatlan feladatok mielőbbi megoldására kell irányítania az országokat. A szocialista országok által előterjesztett, egyeztetett dokumentum- tervezetben az első helyre kerültek azok a tennivalók, amelyek a nukleáris fegyverkezés megszüntetését valamennyi nukleáris fegyver- fajta csökkentését, majd megsemmisítését szolgálják. Leónyid Brezsnyev szovjet államfő e feladat megoldásának különleges fontosságáról szólt április 25-én a Komszomol XVIII. kongresszusán. Javasolta, hogy vitassák meg a meghatározott és korlátozott idő alatt végrehajtandó intézkedések programját. A nukleáris háború megakadályozását és a nukleáris veszély felszámolását érintő átfogó feladatok közé tartozik, hogy a lehető leggyorsabban fejezzék be a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról folyó tárgyalásokat. Hozzanak továbbá gyakorlati intézkedéseket a nukleáris háború kitörésének megelőzésére. Meg kell gyorsítani a vegyi fegyverek eltiltásáról és megsemmisítéséről folyó tárgyalások befejezését. Az egyik legfontosabb teendő a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek korlátozása és csökkentése. E feladatot a nukleáris leszereléssel egy időben kell végrehajtani. Egyidejűleg fel kell számolni az idegen területeken lévő külföldi katonai támaszpontokat és ki kell vonni a külföldi csapatokat. A leszerelés leghatékonyabb eszköze a katonai kiadások csökkentése. A Szovjetunió példát mutat ennek megvalósítására. Szovjetunió — más szocialista országokkal együtt — komplex leszerelési programot terjeszt elő. Bízik benne, hogy az ülésszakon kedvezően ér- jj tékelik az indítványokat, | azt a szándékot, hogy a po- j litikai enyhülést a katonai | enyhülés hatékony intézkedései kövessék. Szvjatoszlav Kozlov 0 Víziutak Európában I. Dunától a Rajnáig „Szeretném megérni, bogy a Duna és a Rajna között kapcsolat létesüljön" — mondotta Goethe röviddel 1832-ben bekövetkezett halála előtt. Milyen szerény kívánság! Ma összehasonlíthatatlanul izgalmasabb eseményeket érhetne meg a költő. , Európa viziúthálózatának jelene és jövője. A mesterséges csatornákról szóló álom majdnem egyidős Európa történetével, hiszen az elképzelés szinte az ókorban született. A Rajna— Majna—Duna-csatorna létesítésének . gondolata már Nagy Károlynál és Napóleonnál is felmerült, s a bárkák részére működött is egy a Rajna és a Rhone között. A Duna—Odera—Elba-csatorna terve a XVIII. században készült el először. Egy bizonyos Lotharius Voge- mont VI. Károly német—római császárnak, Mária-Teré- zia apjának 1712-ben nyújtotta be tervét Németország folyóinak összekapcsolására. Ebben szerepe! a Duna—Elba—Odera-csatorna, a Morva és Becsva folyók felhasz- náiasával. Ez a terv majdnem pontosan egyezik a maival, csupán méreteiben marad el a XX. századétól: Vo- gemont 40 tonnás hajókra alapozta elképzeléseit, ma viszont 1500—3000 tonnás szállítmányokról beszélnek. Az első lökést a csatornaépítésre a XIX. század második fele és a XX. század első évei adták meg, amikor a nehézipar gyors iramban fejlődött. Mindenekelőtt Franciaország. Belgium, Hollandia és Németország fejlesztette belvízi hajózását. Hollandiában 1872-ben nyílt meg a Nieuwe Water- weg és 1876-ban az északitengeri csatorna, Németországban egész rendszer alakult ki: az Ems-csatorna (1887), a partvidéki (1895), a Dortmund—Ems (1899), Elba—Lübeck (1900) és mások. Az első világháború után kezdik meg a folyók összekötését. Belgiumban a Maas és Scheide között megépült az Albert-csatorna (1935), Hollandiában a Maas és a Waal között a Julianna-csa- torna (1927), Németországban a Dortmund—Ems-csa- tornát az Elbával összekötő víziút és a Rajnát a Ruhr- ral összekötő Wesel-csator- na (1938). A Szovjetunióban ebben az időben készül el a Moszkva—Volga-csatorna (1935) és a Keleti-tengert a Fehér-tengerrel összekötő csatorna (1933). A második világháború után 1952-ben megépül a Volga—Don és 1964-ben a Volga—Keleti-tenger-csa- torna. Nagy arányú folyószélesítési és -mélyítést munkák folytak a Rajnán, a Dunán, a Vaskapunál és a Rhone-on Franciaországban, 1952-ben pedig felavatják az Amsterdam—Rajna-csatornát. Három terv 1960-ban bekapcsolódott a munkába az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Ez újabb lendületet adott az addigi terveknek. Munkacsoportot hoztak létre az ogy- séges európai víziúthálózattal kapcsolatos problémák megvizsgálására. Első lépésként három kiemelt csatornaépítési tervet tekintettek át: 1. a Rajna—Majna—Duna; 2. a Duna—Odera—Elba; és 3. a Dnyeper—Visztula—Odera-csatornáét. A cél, hogy az európai víziúthálózat lehetőleg egységes feltételeket nyújtson a hajózáshoz. összeurópai szempontból kétségtelenül a Rajna—Majna—Duna-csatorna a legfontosabb. Ez a 3500 kilométeres, nagy teljesítményű hajóút a 80-as évek közepére köti össze majd a Duna és a Rajna térségét. Az észak— nyugati végpont; az Északitenger Rotterdamban, a világ legnagyobb kikötőjével. A délkeleti végpont a Fekete-tenger, a román Constanta, Sulina, illetve a szovjet Izmail kikötővel. A víziút a kontinens tizenhárom államát, több mint 477 millió lakost kapcsol össze. A Rajna—Majna—Duna-csatorna, amelynek építését 1959- ben kezdték el jelenti majd a 133 kilométeres ún. „Euró- pa-csatornát”, a Nürnberg— Kelheim vonalon. A Rajna és a Duna vízválasztóján keresztül (406 méterrel a tengerszint; fölött) zsilipekkel, duzzasztóíépcsőkkel és a talajvíz-szabályozással teszik lehetővé a hajózást. A 80-as években E főútvonal mellett egész sor nagyfontosságú csatorna- építési terv készült a víziúthálózat kiterjesztésére. A franciák a Szajnát, a Moselt, a Rhone-t és a Rajnát kívánják összekötni. Különösen ez utóbbit igyekeznek mielőbb elkészíteni, hogy a Rajna—Majna—Duna-csa- tornával egyidejűleg a 80-as években megkezdhesse működését. Romániában Cerna- voda és Constanta között építenek csatornát, amely a Duna és a Fekete-tenger közötti víziutat több mint 300 kilométerrel rövidíti meg. Magyarország és Jugoszlávia hajózási célokra a Tisza megkezdett mélyítését és szélesítését folytatja. Lengyelországban tíz éven belül ki akarják építeni az Odera és a Visztula felhasználásával azt a víziutat, amely % Felső-Szilézia iparvidékétől 2000 tonnás hajók közlekedését teszi majd lehetővé. A jugoszlávok Duna —Száva—Adria-csatornát terveznek, amely a zágrábi iparvidéket kapcsolná össze a Dunával. Terv készült a Belgrád—Szaloniki-csa torna megépítésére is a Morava dunai torkolatától az Égei-tengerig. A Kelet—Nyugat közötti belvízi hajózás kiegészítését szolgálná a Duna—Odera— Elba-csatorna: a Duna felső szakaszát kötné össze az Északi-tengerrel (Hamburg) és a Keleti-tengerrel (Szce- czin). A másik útvonal a Visztulától keletre vezetne a Bug folyón keresztül, tovább a Dnyeper-csatornáig. Ebből ágazna ki a Visztulát Kalinyingráddaí összekötő csatorna. A Duna—Odera- csatornához kapcsolódna a jelenleg is működő 40 kilométer hosszú Gliwicze-csa- torna, amely a felső-sziléziai iparvidéket köti össze az Oderával. (Következik: II. Előretör a hajózás)
