Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 27. Kommentár Diplomáciai víkend E zen a héten aligha emelkedik a magasba az amerikai légierő különleges elnöki különgé- pe. Jimmy Carter megszo­kott víkendjére nem utazik sem a Camp David-be. sem szülőföldjére, Plains-be. Fon­tos tárgyalások várnak az el­nökre Washingtonban. Washingtonban tartózko­dik Giscard d’Estaing fran­cia elnök, hogy előbb New Yorkban felszólaljon az ENSZ rendkívüli ülésszakán, majd az amerikai vezetőkkel tárgyaljon. A NATO közelgő csúcstalálkozójára — május 30-án ülnek össze az atlanti paktum állam- és kormány­fői — szombaton és vasár­nap sorra érkeznek majd a politikusok. Közben azonban egy rendkívül fontos eszme­cserére is sor kerül: Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter tárgyal az USA fő­városában előbb Vance kül­ügyminiszterrel, majd Carter elnökkel. Megbeszéléseik témája szorosan összefügg a világ- szervezet rendkívüli üléssza­kának napirendjével, a le­szereléssel. Gromiko minde­nekelőtt a két ország kap­csolatainak legfőbb kérdésé­ről: a nukleáris fegyverzet­csökkentésről, a SALT—2 még vitás részleteiről tanácskozik vendéglátóival. A megbeszéléseken bizo­nyára azokra a kérdésekre helyezik a hangsúlyt, ame­lyek meggyorsíthatják a nuk­leáris fegyverzetcsökkentés­ről folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalások menetét. Az amerikai vezetőket azért is élénken foglalkoztat­ja a szovjet külügyminiszter álláspontja, mert a NATO kö­zelgő csúcstalálkozóján nyil­vánvalóan a SALT—2 esélyei is szóba kerülnek. Az Észak- atlanti Szövetség hadügymi­niszterei a közelmúltban Brüsszelben találkoztak, hogy a többi között a fegyverke­zés távlati. 1995-ig terjedő programját kidolgozzák. A megfigyelők már akkor rámutattak: furcsa el­lentmondást takar, hogy a nyugati államférfiak dinamikus fegyverkezési üte­met diktálnak a NATO tagál­lamai számára, miközben a politikai enyhülést helyeslik. Gy. D. Gromiko (Folytatás az 1. oldalról) hogy áttérjünk a nemes — talán hasznos, de kevéssé el­kötelező — óhajokról a gya­korlati értelemben megfogha­tatlan ajánlásokról a konk­rét — hangsúlyozom éppen a konkrét — lépésekre a vi­lágpolitika e fő irányában, a tartós béke felé.” A népek a leszerelés mel­lett vannak —, hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője. Csak meg kell nézni az ENSZ szavazótábláját, amely a világpolitikának sajátos — talán nem mindig pontos — tükre. A béke, az enyhülés, a leszerelés mellett állást fog­laló határozatokat túlnyomó többséggel hozzák „Nos, ak­kor miért követi mégis a fegyverkezési hajsza egyik spirálja a másikat? Erre csak egy válasz lehetséges: ponto­san meghatározott államok politikájáról van szó, ame­lyek nem számolnak a népek akaratával, az ENSZ határo­zataival, még akkor sem, ha formálisan csatlakoznak hoz­zájuk. Ugyanazokban a napokban, amikor New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli (Folytatás az 1. oldalról) iskolákban új alapdokumen­tumot vezetnek be. A jelen­leg érvényes „Tanterv és uta­sítás” helyébe az „Általános iskolai nevelés és oktatás ter­ve” lép, amely egységbe fog­lalja a nevelés és az oktatás alapelveit, a tanórán és az iskolán kívüli nevelés tervét, s tartalmazza az osztályfőnö­ki órák tematikáját is. A következő tanévtől az ál­talános iskolák felső tagoza­tán is tervezik all napos — szabad szombatos — tanítá­si rend bevezetését. Az alsó tagozatban szerzett tapaszta­latok ugyanis kedvezőek: a tanulók is, a pedagógusok is a szabad szombatot követő hétfőn pihentebbek, és a diá­kok kevesebbet hiányoznak a hét végén. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szólva el­mondta. hogy míg 1972-ben az első osztályosok 11,9 szá­zaléka ismételt osztályt, ad­dig ez az arány jelenleg 5 százalék körül van. Valame­lyest javult a nyolc osztályt végzettek aránya is. Az 1971,72-es tanévben a 14 éves korúak 79 százaléka, leg­utóbb pedig 82,2 százaléka fejezte be általános iskolai tanulmányait. 1971-ben mint­egy 17 700 olyan fiatal volt aki 16 éves koráig nem vé­beszéde leszerelési ülésszaka folytat­ja munkáját, innen nem messze összeül egy másik ülésszak — a NATO taná­csáé. Egész sor olyan ország lesz ott képviselve, amelyek nevében itt a leszerelés mel­lett szónokolnak. És milyen kérdések szerepelnek a NA- TO-ülésszak napirendjén? Ebből nem csinálnak titkot a háborús előkészületek to­vábbi fokozása, különös te­kintettel a nyolcvanas évek­re — mondotta a szovjet kül­ügyminiszter. Andrej Gromiko a késő délutáni órákban Washing­tonba utazott, hogy ott ugyan­csak leszerelési témákról — elsősorban azok kétoldalú vo­natkozásairól — tárgyaljon a. NATO csúcsértekezletre ké­szülő amerikai vezetőkkel. Három latin-amerikai ál­lam — Bolívia, Argentína és Brazília küldöttségvezetői, valamint Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szere­peltek a szovjet külügymi­niszter mellett a péntek dél­utáni ülés szónoklistáján, míg este további nyolc fel­szólalás hangzott el az álta­lános vitában. gezte el az általános iskolát, a múlt évben viszont számuk 12 ezerre csökkent. A feladat kettős: a nevelők pedagógiai eszközökkel küzd­jenek a lemorzsolódás, a tan­évvesztés ellen, az illetékes helyi tanácsok pedig az ed­diginél nagyobb gondot for­dítsanak a tankötelezettségi törvény végrehajtására. A tapasztalatok szerint a taná­csok az iskolás korúaknak mintegy 88 százalékáról tud­nak csak, s a becslések sze­rint körülbelül 15 ezer gyerek egyáltalán nem jár iskolába. Fontos valamennyi iskolás korú apróság felkutatása, és szorosabb kapcsolatok kiépí­tése a népesség-nyilvántartó csoportok és az iskolák kö­zött. Az erőfeszítések ellenére még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A képesített pedagógusok szá­mának növekedésével együtt nőtt a képesítés nélkülieké is. Az államtitkár felhívta a ta­nácselnökök figyelmét arra, hogy különösen a következő tanévben az új tanterv alap­ján induló első osztályokban szakképzett nevelők foglal­kozzanak a kicsinyekkel, és a tanulócsoportok egész évben maradjanak együtt, ha lehet még a napközi otthonokban is. TELEX... Az ENSZ rendkívüli ülésszaka Szovjet álláspont a leszerelésről LENINGRAD Szovjet és argentin tudósok kezdeményezésére nagysza­bású ..vadászat” indult a déli félteke csillagai után. A mun­ka célja az eddig kevésbé is­mert, de a gazdasági és tu^ dományos ágazatok fejleszté­se szempontjából szükséges csillagrendszerek koordiná­táinak pontos meghatározása. MANAGUA A nicaraguai nemzeti gár­da megerősített egységei le: verték az ország északi ré­szén fekvő Esteli városában kirobbant kormányellenes felkelést. Hivatalos adatok szerint a kormánycsapatok bezártak öt rádióállomást és ellenőrzésük alá vonták a vá­rost. LIMA Limától 120 kilométerre délre csütörtökön lezuhant a perui hadsereg egyik heli­koptere. A gép fedélzetén tartózkodók közül öt személy meghalt, nyolc megsebesült. Több helyi rádió adása sze­rint a halálos áldozatok kö­zött van a perui hadsereg egyik tábornoka is. PÁRIS Salvador Dalit, a különcsé­geiről ismert szürrealista spa­nyol festőművészt szerdán a francia szépművészeti akadé­mia „külföldi tagjává” vá­lasztották. A festőművész e tiszteletbeli ranggal többek között olyan hírességek tár­saságába került, mint az irá­ni császárnő, Arthur Rubins­tein zongoraművész, valamint Henry Moore szobrász. LAHORE Újabb négy. a kormányzat sajtóellenes politikája miatt tiltakozó újságírót ítélt bör­tönbüntetésre csütörtökön egy pakisztáni katonai bíró­ság. Ezzei 91-re emelkedett a sajtó dolgozóinak huszonöt napja tartó tiltakozó meg­mozdulásai miatt elítélt pa­kisztáni újságírók száma. LIMA A perui kormány csütörtö­kön az ország elhagyására kényszerbe» tizenhárom po­litikust. szakszervezett veze­tőt és újságírót. A perui lé­gitársaság egyik járatával Buenos Airesbe toloncolt sze­mélyek közül nyolcán indul­ni kívántak a június 18-ra tervezett alkotmányozó nem­zetgyűlési választásokon. A leszerelés világjelen­tőségű probléma. Megoldásában részt kell vennie minden állam­nak. A célnak leginkább az felelne meg, ha a leszere­léssel a legtekintélyesebb és legegyetemesebb fórum, egy világkonferencia foglal­kozna. Az oda vezető úton azonban jelentős és hasz­nos állomás az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli ülésszaka. Az el nem kötelezett or­szágok kezdeményezését tá­mogatva a Szovjetunió ki­fejezte meggyőződését, hogy az ülésszakon átfogó, tárgy­szerű véleménycsere kereté­ben napirendre kerülnek mind a leszerelés elvi kér­dései, mind azok az erőfe­szítések, amelyekre az egyes államok törekszenek. Várható, hogy az ülésszak eredményeit két fő doku­mentumban foglalják össze: egy deklarációban és egy akcióprogramban. A szocialista országok ajánlása szerint az általános és teljes leszereléshez, a tar­tós béke megőrzéséhez ve­zető úton fontos szerepet kell játszania a fegyverke­zési hajsza korlátozását, a fegyverzetek csökkentését szolgáló konkrét, részletes i nbézkedéseknek. A szocialista országok ja­vaslata szerint deklaráció mondja ki: a leszerelés vég­rehajtásával az államok biztonsága nem károsodhat; a nemzetközi kapcsolatok­ban az államok nem alkal­maznak erőszakot, a tudo­mányos-technikai vívmá­nyokat kizárólag békés cé­lokra használják; a tárgya­lásokba és a megállapodá­sokba bevonják az orszá­gok lehető legszélesebb kö­rét. A leszerelési akcióprog­ramról a Szovjetuniónak az a véleménye, hogy a doku­mentumnak a halaszthatat­lan feladatok mielőbbi meg­oldására kell irányítania az országokat. A szocialista or­szágok által előterjesztett, egyeztetett dokumentum- tervezetben az első helyre kerültek azok a tennivalók, amelyek a nukleáris fegy­verkezés megszüntetését va­lamennyi nukleáris fegyver- fajta csökkentését, majd megsemmisítését szolgálják. Leónyid Brezsnyev szov­jet államfő e feladat megol­dásának különleges fontos­ságáról szólt április 25-én a Komszomol XVIII. kong­resszusán. Javasolta, hogy vitassák meg a meghatáro­zott és korlátozott idő alatt végrehajtandó intézkedések programját. A nukleáris háború meg­akadályozását és a nukleá­ris veszély felszámolását érintő átfogó feladatok közé tartozik, hogy a lehető leg­gyorsabban fejezzék be a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásá­ról folyó tárgyalásokat. Hozzanak továbbá gyakor­lati intézkedéseket a nukle­áris háború kitörésének megelőzésére. Meg kell gyorsítani a vegyi fegyve­rek eltiltásáról és megsem­misítéséről folyó tárgyalá­sok befejezését. Az egyik legfontosabb te­endő a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek korlátozása és csökkentése. E feladatot a nukleáris le­szereléssel egy időben kell végrehajtani. Egyidejűleg fel kell számolni az idegen területeken lévő külföldi katonai támaszpontokat és ki kell vonni a külföldi csa­patokat. A leszerelés leghatéko­nyabb eszköze a katonai ki­adások csökkentése. A Szov­jetunió példát mutat ennek megvalósítására. Szovjetunió — más szocialista országok­kal együtt — komplex leszerelési programot ter­jeszt elő. Bízik benne, hogy az ülésszakon kedvezően ér- jj tékelik az indítványokat, | azt a szándékot, hogy a po- j litikai enyhülést a katonai | enyhülés hatékony intézke­dései kövessék. Szvjatoszlav Kozlov 0 Víziutak Európában I. Dunától a Rajnáig „Szeretném megérni, bogy a Duna és a Rajna kö­zött kapcsolat létesüljön" — mondotta Goethe rö­viddel 1832-ben bekövetkezett halála előtt. Milyen szerény kívánság! Ma összehasonlíthatatlanul izgal­masabb eseményeket érhetne meg a költő. , Európa viziúthálózatának jelene és jövője. A mesterséges csatornák­ról szóló álom majdnem egy­idős Európa történetével, hi­szen az elképzelés szinte az ókorban született. A Rajna— Majna—Duna-csatorna lé­tesítésének . gondolata már Nagy Károlynál és Napóle­onnál is felmerült, s a bár­kák részére működött is egy a Rajna és a Rhone között. A Duna—Odera—Elba-csa­torna terve a XVIII. század­ban készült el először. Egy bizonyos Lotharius Voge- mont VI. Károly német—ró­mai császárnak, Mária-Teré- zia apjának 1712-ben nyúj­totta be tervét Németország folyóinak összekapcsolására. Ebben szerepe! a Duna—El­ba—Odera-csatorna, a Mor­va és Becsva folyók felhasz- náiasával. Ez a terv majd­nem pontosan egyezik a mai­val, csupán méreteiben ma­rad el a XX. századétól: Vo- gemont 40 tonnás hajókra alapozta elképzeléseit, ma viszont 1500—3000 tonnás szállítmányokról beszélnek. Az első lökést a csatorna­építésre a XIX. század má­sodik fele és a XX. század első évei adták meg, amikor a nehézipar gyors iramban fejlődött. Mindenekelőtt Franciaország. Belgium, Hollandia és Németország fejlesztette belvízi hajózá­sát. Hollandiában 1872-ben nyílt meg a Nieuwe Water- weg és 1876-ban az északi­tengeri csatorna, Németor­szágban egész rendszer ala­kult ki: az Ems-csatorna (1887), a partvidéki (1895), a Dortmund—Ems (1899), El­ba—Lübeck (1900) és mások. Az első világháború után kezdik meg a folyók össze­kötését. Belgiumban a Maas és Scheide között megépült az Albert-csatorna (1935), Hollandiában a Maas és a Waal között a Julianna-csa- torna (1927), Németország­ban a Dortmund—Ems-csa- tornát az Elbával összekötő víziút és a Rajnát a Ruhr- ral összekötő Wesel-csator- na (1938). A Szovjetunióban ebben az időben készül el a Moszkva—Volga-csatorna (1935) és a Keleti-tengert a Fehér-tengerrel összekötő csatorna (1933). A második világháború után 1952-ben megépül a Volga—Don és 1964-ben a Volga—Keleti-tenger-csa- torna. Nagy arányú folyószé­lesítési és -mélyítést munkák folytak a Rajnán, a Dunán, a Vaskapunál és a Rhone-on Franciaországban, 1952-ben pedig felavatják az Amster­dam—Rajna-csatornát. Három terv 1960-ban bekapcsolódott a munkába az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Ez újabb lendületet adott az ad­digi terveknek. Munkacso­portot hoztak létre az ogy- séges európai víziúthálózat­tal kapcsolatos problémák megvizsgálására. Első lépés­ként három kiemelt csator­naépítési tervet tekintettek át: 1. a Rajna—Majna—Du­na; 2. a Duna—Odera—El­ba; és 3. a Dnyeper—Visztu­la—Odera-csatornáét. A cél, hogy az európai víziútháló­zat lehetőleg egységes felté­teleket nyújtson a hajózás­hoz. összeurópai szempontból kétségtelenül a Rajna—Maj­na—Duna-csatorna a legfon­tosabb. Ez a 3500 kilométe­res, nagy teljesítményű hajó­út a 80-as évek közepére köti össze majd a Duna és a Rajna térségét. Az észak— nyugati végpont; az Északi­tenger Rotterdamban, a vi­lág legnagyobb kikötőjével. A délkeleti végpont a Feke­te-tenger, a román Constan­ta, Sulina, illetve a szovjet Izmail kikötővel. A víziút a kontinens tizenhárom álla­mát, több mint 477 millió lakost kapcsol össze. A Raj­na—Majna—Duna-csator­na, amelynek építését 1959- ben kezdték el jelenti majd a 133 kilométeres ún. „Euró- pa-csatornát”, a Nürnberg— Kelheim vonalon. A Rajna és a Duna vízválasztóján ke­resztül (406 méterrel a ten­gerszint; fölött) zsilipekkel, duzzasztóíépcsőkkel és a ta­lajvíz-szabályozással teszik lehetővé a hajózást. A 80-as években E főútvonal mellett egész sor nagyfontosságú csatorna- építési terv készült a víziút­hálózat kiterjesztésére. A franciák a Szajnát, a Moselt, a Rhone-t és a Rajnát kí­vánják összekötni. Különö­sen ez utóbbit igyekeznek mielőbb elkészíteni, hogy a Rajna—Majna—Duna-csa- tornával egyidejűleg a 80-as években megkezdhesse mű­ködését. Romániában Cerna- voda és Constanta között építenek csatornát, amely a Duna és a Fekete-tenger kö­zötti víziutat több mint 300 kilométerrel rövidíti meg. Magyarország és Jugoszlávia hajózási célokra a Tisza megkezdett mélyítését és szélesítését folytatja. Len­gyelországban tíz éven be­lül ki akarják építeni az Odera és a Visztula felhasz­nálásával azt a víziutat, amely % Felső-Szilézia ipar­vidékétől 2000 tonnás hajók közlekedését teszi majd le­hetővé. A jugoszlávok Duna —Száva—Adria-csatornát terveznek, amely a zágrábi iparvidéket kapcsolná össze a Dunával. Terv készült a Belgrád—Szaloniki-csa tor­na megépítésére is a Mora­va dunai torkolatától az Égei-tengerig. A Kelet—Nyugat közötti belvízi hajózás kiegészítését szolgálná a Duna—Odera— Elba-csatorna: a Duna felső szakaszát kötné össze az Északi-tengerrel (Hamburg) és a Keleti-tengerrel (Szce- czin). A másik útvonal a Visztulától keletre vezetne a Bug folyón keresztül, to­vább a Dnyeper-csatornáig. Ebből ágazna ki a Visztulát Kalinyingráddaí összekötő csatorna. A Duna—Odera- csatornához kapcsolódna a jelenleg is működő 40 kilo­méter hosszú Gliwicze-csa- torna, amely a felső-sziléziai iparvidéket köti össze az Oderával. (Következik: II. Előretör a hajózás)

Next

/
Thumbnails
Contents