Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 26. LEVÉL % egy régen volt szerkesztőnek K edves Szerkesztő Űr! Ne vegye rossz néven, hogy csak most, 1978 májusában került kezembe be­cses lapjának egyik példánya, mely 1895. febru, ár 7-éri kelt. Sajnos a múltból hozzánk Indított „posta, forgalom” — különösen, több mint nyolc évtized mesz. szeségéből — enyhén szólva akadozik... Annál nagyobb figyelemmel és a különleges ka­landra áhítva olvastam a már sárguló lapot, a „Nyír­egyházi Hírlap” egyik tartalmas példányát, amelyből sok mindent megtudtam. De leginkább a tégi igazságot: semmi sem új a nap alatt... Önök, kedves szerkesztő úr, jó néhány olyan témá­ról is írnak az említett 1895. február 7-í lapszámban, amelyet akár mi is átvehetnénk lapunkba. Még ma is van bennük időszerűség. Itt van mindjárt a háromha­sábos vezércikk, amely azt taglalja, milyen üdvös dolog lenne Nyíregyháza önálló törvényhatósággá emelése. Dicséretes szákimondással, bátorsággal von kardot — vagy inkább tollat — a „Nyíregyházi Hírlap” — a város önállóságát csorbító vármegyei bábáskodás ellen. Megköszönjük, hogy ez ügyben már akkor megtet­ték az első lépéseket. Azóta ez a dolog rengeteget vál­tozott. Ma sem került le a napirendről, csakhogy bizo­nyos jogköröket, .intézményeket — amelyek eladdig a megyéhez tartoztak — most éppen a megye szorgal­mazza leadni a városnak. Együttérzéssel olvastam a város közlekedéséről és a tisztaságról szóló karcolatot is. Már akkor is voltak figyelmetlen járművek, amelyek eltorlaszolták a ren­des kijáratot. „A sok ló és kocsi miatt alig íudok ép­kézláb eljutni a Jósa-féle ház sarkától a park (vagy mi) sarkáig. Száraz időben kerülök egyet, már csak az illat elkerülése végett is, de ha megerednek az ég csa­tornái, járhatok akár bokáig csatákban, hacsak nem akarok lekerülni egész a Hitelbankig. Mert hát vidéki vásárlóink az üzlet előtt ütvén tanyát (bizony még etetnek is) lefoglalják a legújabban épített kőátjárót is, melyről a közszükségletnek megfelelően városunk volt szives gondoskodni. Rendőrnek se híre, se hamva!” Tudom, hogy kevés vigasz önnek, kedves szerkesztő úr, ha belelapozna mostani lapunk fórum rovatába; a rend és a tisztaság örökzöld téma. És még, úgy tűnik, sokáig az is rnarad. Önök is közölnek a Közgazdaság című rovatban piaci jelentéseket, melyből megtudjuk hány krajcárral estek a búza-, a rozs-, a tengeriárak. De milyen böl­csen teszik, amikor csillaggal jelölve odaírják: „E ro­vat alatt közöltekért a felelősség a beküldőt illeti. Szerk.” Meg kellene ezt tanulni az önök lapjától. De el sem tudja képzelni a szerkesztő úr, hogyan fogadnák az illetékes ZÖLDÉRT-, ÁFÉSZ, és egyéb kereskedelmi szervek, ha a felelősséget rájuk hárítanánk, amiért a vásárló mégse annyiért veheti meg a piaci primőrt, mint amennyiről a hivatalos jelentés szól... Szerkesztő úr! Önök már mindent tudtak az újság- készítés mesterségéről, azóta nem sokat találtunk ki. Szépen írnak a Nyírség csalogányáról, Czóbel Minka költőnőről, meginterjúvolták a helyi színésznőket a színpadi csókról, beszámoltak a nagykállói tébolyda alapításáról, a polgári leányiskola (ma 5. sz. általános) építéséről, a pénzintézetek mérlegeiről, a farsangi tánc- mulatságokról — és az árverésekről. Le a kalappal, ahogy Önök a verselgető akarno- kokkal elbántak. Különösen az a sor tetszett, amelyben H. S. úrnak a lapban válaszolva megírják: „Versében gondolatok és bolondgombák, rímek és helyesírási hi­bák egyaránt találhatók”. Majd egyedi megoldást ta­lálnak a fűzfapoéta leterítésére. „Mi jól mulattunk raj­ta, s nem akarjuk olvasóinkat se megfosztani ezen él­vezettől, s azért itt közöljük teljes eredetiségben:...” És a „vers” következik. Sajnos, a másnapi újságokat nem volt szerencsém elolvasni, így nem értesülhettem, hogyan végződött a tisztelt szerkesztő úr és a „versíró” párbajvívása... R emélem, nem történt baja. Ebben a reményben fejezem be, kissé megkésett és hosszúra nyúlt levelem. Már csak azért is így kell tennem, mert a „Tárcza a tárczáról” című írásukban azt mond­ják: „Aki ír, vagy érdekesen írjon, vagy sehogy. Ások betű megöli a lelket.” Ezt a világért sem akarnám, kedves szerkesztő úr, egy kései, de hűséges olvasójuk: Páll Géza „Lakást cserélek...“ Fontos tudnivalók adásvételnél A lakáscserék célja,,hogy a család növekedése, csökkené­se esetén az érdekeltek na­gyobbra, illetve kisebbre cse­réljék lakásukat, vagy mun­kahelyükhöz közelebb kerül­jenek. Á cserélő felek egyike sem juthat azonban olyan nagyságú lakáshoz, amely a jogos lakásigény felső hatá­rát meghaladná. A csereszerződést állami lakás esetén írásban kell meg­kötni (űrlap a tanácsoknál kapható), amelyhez a ta­nács lakásügyi szakigazgatási szervének hozzájárulása szükséges. Szolgálati lakás esetén a munkáltató, magán­bérleményeknél pedig a tu­lajdonos ad hozzájárulást. A tanácsi bérlakás és a személyi tulajdonú bérlakás bérleti jo­gáról más személy részére is le lehet mondani, de ebben az esetben is meg kell szerezni az illetékes tanácsi szerv, il­letve a tulajdonos hozzájáru­lását. Az, aki tanácsi bérlaká­sát a lakásügyi hatóság által előírt követelményeknek megfelelően adja át, igényt tarthat a bérleti jog értéké­nek megtérítésére. Csak írásban érvényes A lakások adásvétele csak írásban készített adásvételi szerződéssel köthető érvénye­sen. Ez vonatkozik az állam­polgárok tulajdonában lévő minden lakásra. Ha még fennálló OTP-hiteltartozás terheli a lakást (ingatlant), akkor a szerződés érvényessé­géhez a hitelező pénzintézet hozzájárulása is szükséges. Egy személy — az érvényes jogi szabályozás szerint — egy lakótelekkel és egy üdü­lőtelekkel rendelkezhet, illet­ve vonatkozik ez egy-egy csa­ládra is. A szerződőképességet az állandó lakhely szerint il­letékes helyi tanács igazolja. Visszafizetési kötelezettség A rendelet úgy intézkedik, hogy ha a tulajdonos a szö­vetkezeti, illetve tanácsi ér- tékesítésű lakást, vagy a munkáslakást, amelyhez ál­lami támogatást kapott és 15 éven belül első ízben elide­geníti, köteles a lakással kap­csolatos állami támogatás tel­jes összegét visszafizetni. Ez adásvételnél az eladót, aján­dékozásnál a megajándéko­zottat, életjáradéki szerző­désnél pedig a tartásra köte­lezettet terheli. Viszont a tar­tási szerződésre nem vonat­kozik ez a kötelezettség. Ugyancsak nem kell visszafi­zetni az állami támogatást, ha a lakást — másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében — csereszerződés­sel idegenítik el. Felfüggesztik a visszatérí­tést, ha a lakás azért idege- nedik el, mert másikat építe­nek, vagy vásárolnak. Építés esetében három, vásárlásnál pedig egy éven belül igazolni kell a megszerzett tulajdon­jogot. Nem kell bejelenteni Ha a tanácsi értékesítésű lakást a tulajdonos a vételtől számított 5 éven belül első ízben értékesíti, ezt a szán­dékot köteles a tanácsnak be­jelenteni. Nem kell bejelen­tést tenni háztartási vagyon­közösség megszüntetése, egyenesági rokon részére vagy csereszerződéssel törté­nő elidegenítés esetében. A munkáslakás értékesíté­se is kétféle módon történhet: az OTP útján az állam javá­ra, vagy pedig szabad forga­lomban, az említett anyagi követelmények mellett. Vi­szont a tulajdonos az állam­nak felajánlott munkáslakás ellenében vállalati, vagy ta­nácsi bérlakást igényelhet. A szervezett akcióban épült, vásárolt lakást a tulajdonos az OTP útján az állam javá­ra értékesítheti. Ilyennek mi­nősülnek : a KlSZ-akcióban épített, s munkáltató szerve­zésében és támogatásával, munkáltatói kölcsöntámoga- tással, illetve állami vállala­toknál dolgozó munkások la­kásépítésének támogatása ke­retében épült vagy vásárolt lakások, az OTP beruházásá­ban épült, tanácsi vevőkije­lölésű lakások, egészségügyi okokból meg nem felelő la­kások. Közös nyilatkozatban A ' lakásépítési kölcsönök vagy lakásértékesítési hite­lekből fennálló tartozással terhelt lakások csak a tarto­zás kiegyenlítésével, vagy annak a vevő által történő átvállalással idegeníthetők el. A kérelmet az eladónak és a vevőnek közös nyilatkozat­ban kell kérnie a hitelt nyil­vántartó OTP-fióknál. Ehhez csatolni kell az adásvételi szerződés tervezetét, a vevők kereseti igazolását, valamint az -ingatlanszerzési jogosult­ságot igazoló, az állandó lak­hely szerinti tanács által zá­radékolt nyilatkozatot. To­vábbá ha a vevőnek más in­gatlana is van, akkor arról az ingatlan helye szerint illeté­kes tanács által kiállított adó- és értékbizonyítványt. Az említett mellékletekkel felszerelt közös nyilatkozat alapján dönt az OTP a tarto­zásátvállalás engedélyezésé­ről. i. gy. Kabát az NSZK-ba IRÁNY AZ NSZK. A jövő hét első napjaiban a nyír­egyházi Divat Ruházati Válla­lat 3200 darab női kabátot szállít az NSZK-ba. BSrtSn mankakerOlésért öt hónap börtönre ítélte a bíróság közveszélyes munka­kerülésért Molnár László 20 éves nyíregyházi semmitte­vőt. Molnár a múlt év októ­berétől sehol sem vállalt munkát, édesanyja és testvé­rei nyakán élősködőit, ha tő­lük nem tudott pénzt szerez­ni, alkalmi ismerőseitől köl­csönzött, hogy mértéktelen italozásait fedezze. A börtön- büntetés letöltése alatt kény- szerelvonó-kezelést is végre­hajtanak rajta. Gázszelepek. (Császár Csaba felvétele) MÍG AZ IDÉN Házasság új helyen Folytatódik az épületfelújítási akció a megyeszékhelyen A több, mint hatezer bér­leménynek egyharmadát (íjította fel a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat a negyedik ötéves tervben. A hetvenes évek elején elkezdődött nagyará­nyú megóvási, felújítási és korszerűsítési akció mint­egy 160 millió forint költség­gel ért véget. Ezzel megszűnt a lemaradás és 1977-ben már több, csak tizenöt éves épü­let felújítására is sor kerül­hetett, mint például a Sza­bolcs utca 26, a Színház ut­ca 4, a Toldi utca 28, 30 és 32, a Szabadság tér 8, vala­mint a Bessenyei tér 7/a és 7/b szám alatti épületek. Sok új épülettel rendelkező, fia­tal város lévén. Nyíregyhá­za ezzel megelőzte nemcsak a fővárost, hanem Egert, Székesfehérvárt és Pécset is. Felújításra kerül sor az idén a Kölcsey utca 3—5 szám alatti bérleményben. Az egymillió 300 ezer forint értékű munkát a TAÉV vég­zi el, melynek során kicse­rélik az épület homlokzatán lévő mellvédlemezeket is. A Petőfi utca 4—6—8 szám alatti 54 lakás felújítását 2 millió 880 ezer forint költ­séggel végzi el a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet, míg a 18 szám alatti 16 lakás kor­szerűsítésére több, mint egy­millió 200 ezer forint szüksé­ges. Felújítják a Toldi utca 29. szám alatti, 1963-ban épült ABC-áruházat, vala­mint a Benczúr tér 21. szám alatti épületben lévő nyolc lakást. Az 1930-ban épült Benczúr téri épületben a te­tőhéjazat cseréjét is elvég­zik. Városképi szempontból is indokolt már a Rákóczi ut­ca 4. szám alatti épület fel­újítása, ahol az Ezerjó étte­rem is működik. Erre a munkára 2 millió 300 ezer forintot irányoztak glő. Ha­sonlóan szükséges felújítani a Zrínyi Hona utca 7. szám alatti épület homlokzatát, ahol az új házasságkötő ter­met rendezik majd be. A fű­téskorszerűsítések mellett egyéb időszerű épületgépé­szeti munkát is elvégeznek a Tanácsköztársaság téri Irodaházban és a Kálvin tér 14. szám alatti bérlemény­ben, ahol nyolc család laká­sa is otthonosabbá válik a korszerűsítés után. Többek között: mindkét épületben megszűnik a széntüzeléses fűtés, mert bevezetik a táv­fűtést. A felújításokra és ezen be­lül sorra kerülő korszerűsí­tésekre ebben az évben 15 millió 198 ezer forintot ter­vezett a vállalat. Ennek so­rán év végéig összesen 26 közületi bérleményt, és 111 család otthonát újítják fel, illetve korszerűsítik. (tá) AKÁC, TÖLGY, FENYŐ Kilencszáz hektár új erdő Megszámlálhatatlan cse­metét és magot ültettek el tavasszal az erdészettel fog­lalkozók: majdnem kilenc­száz hektárral egészült ki a megye eddigi 60 ezer hektá­ron terpeszkedő erdős felü­lete. Az erdőfelügyelőség mun­kájának gerincét tavasszal a fák ültetése és nyolcszáz hektárnyi erdőség felújítása tette ki. A fák egyharmada akác, negyede tölgy, egyötö­de fenyő lesz. a fennmaradó mennyiség pedig nemes nyárból és egyéb, kevéssé el­terjedt fajtákból tevődik ösz- sze. Az erdő felújításának zömét az erdőgazdaság és a terme­lőszövetkezetek, a telepítés nagyobbik részét pedig az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek végezték el. A legtöbbet a nyírbátori já­rásban — különösen a nyír­bogának — tették azért, hogy több fa, több egészséges te­rület és ipari nyersanyag le­gyen erdeinkben. Gondot csak az okoz. hogy a tavaszi időjárás, a sok eső, a hajnali fagyok és a hűvös nappalok nem kedveznek a hideget és sok vizet nem sze­rető akácosnak. Félő, hogy a mélyen fekvő területekre ül­tetett fenyőmakk egy része megfulladt a sok esőtől. Rzeszówban vendégszerepei a Kraszna táncegyüttes Minden évben meghirdeti a lengyel Nowiny című napi­lap a nemzetközi folklórfesz­tivált. amelyen rendszeresen szerepelnek magyar együtte­sek is. A rzeszówi vajdaságban — testvérmegyénkben — már többször mutatkoztak be a szabolcsi táncosok. Ezúttal a Kraszna táncegyüttes tesz eleget a megtisztelő meghí­vásnak. A vásárosnaményi járási művelődési központ együtte­se mindössze fél éve szerve­ződött újjá. zömében 16—18 éves ipari és szakközépisko­lás tanulókból. A rendszeres és fegyelmezett próbák ered­ménye, hogy áprilisban a szö­vetkezeti néptáncosok orszá­gos versenyén az ezüst fo­kozat III. díját kapták meg. A május 27—28-i vendég- szerepléssel egy időben kultu­rális megyei delegáció is uta­zik Lengyelországba. Előze­tes megbeszélést folytatnak a kulturális kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről. A delegá­ció 29-ig tartózkodik Rze­szówban. Helyreigazítás A Kelet-Magyarország 1978. január 26-án megjelent szá­mában Mennyit ér a tanácsi határozat — címmel és Befa­lazta a főbérlőjét alcímmel közölt cikk tényállításai kö­zül nem felel meg a valóság­nak, hogy Kozma Marianna „egy konyhának nevezett lyukban lakik”, amely „az ég­re nyílik”, és amelyet „fűteni nem lehet”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a konyha fűthető, abban tűzhely van, konyhai céloknak megfelel, az előszobán át lehet megközelí­teni. Nem felel meg a való­ságnak továbbá, hogy Vareha Attila „zavaros körülmények között” kapott engedélyt la­kásának műhellyé átalakítá­sához.

Next

/
Thumbnails
Contents