Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
Kommunista nevelők M iként dolgoztunk egy év alatt azért, hogy az iskolában, a tantestületben jó légkörben és körülmények között végezze munkáját mindenki, növekedjék az alkotó munka rangja, erősödjék a pedagógusok világnézeti-eszmei tisztánlátása, közéletiségünk, társadalmi cselekvőkészségük? Mennyiben járult hozzá a pedagógus párt- alapszervezet kommunista kollektívája az iskolai vezetés színvonalának javításához, az őszinte, egymást tisztelő — és vitában érlelődő — pedagógiai egység kialakításához, s az ebből eredő, soksok napi tennivaló eredményes megoldásához? Mindez — és még sok « fontos kérdés megválaszolására kerül sor ' ezekben a napokban, a május 22- én kezdődött és június 21- ig tartó időszakban, amikor a megyében lévő pedagógus pártalapszerveze- tek megtartják éves beszámoló taggyűlésüket. A szabolcsi iskolák többségében jó érzéssel vehetik számba az elért eredményeket. Van miről beszámolni, a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata is megállapította, a közoktatás is továbbfejlődött a kongresszus óta. eredményesen halad az oktatáspolitikai határozat megvalósítása. A megfogalmazott feladatok azonban ráirányítják a figyelmet az elvégzendőkre is: jobban kell dolgozni, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű műveltség és tudományos világnézet alapjait, a közösségi élet, a szocialista erkölcs normáit, felkészüljenek a munkára, az állampolgári kötelezettségek teljesítésére. S ha magasabb a mérce az iskolai neveléssel szemben, ez a hétezer szabolcsi pedagógusra — még nagyobb munkát ró. Megyénkben ugyanis egy pedagógusra, egy tanteremre lényegesen több gyermek jut, mint országosan. Az iskolák 57 százaléka osztott, 32,2 százaléka kislétszámú, az általános iskolai nevelők 5,8 százaléka képesítés nélküli. Ilyen körülmények között is eredményesebb nevelőmunkát vár maga a fejlődés, amelyért sokat tehetnek a pedagógus pártalapszervezetek. Elsősorban a nevelés emberi hátterének erősítésével, a tantestületi légkör tisztasága őrzésével, a lényeges kérdésekre való ösztönzéssel, az új kezdeményezések bátorításával, a nevelők példamutató tevékenységének támogatásával. M inden fontos kérdésről szólni kell a mostani beszámoló taggyűléseken, amelyek befolyásolhatják az iskolai munkát, a nevelők közérzetét, az alkotó munka kiterjesztését. Kádár János látogatása a DlVSZ-ben Ünnepi ülés a világszövetség székhazában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában Maróthy Lászlónak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának és Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának kíséretében. Kádár Jánost a székház előtt a DÍVSZ-iroda tagjainak és magyar dolgozóinak élén Ernesto Ottone. a DÍVSZ elnöke és Barabás Miklós, a szövetség főtitkára fogadta. Az MSZMP KB első titkárát a DÍVSZ és a KISZ kapcsolatairól a világszövetség munkájához nyújtott magyar támogatásról, valamint a magyar apparátus munkájáról Barabás Miklós tájékoztatta. Ezután Kádár János megtekintette a nyomdát, majd a szövetség párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői ismertették munkájukat. Ezt követően a DÍVSZ irodája Ernesto Ottone elnökletével ünnepi ülést tartott, amelyen a szövetség elnöke bemutatta az iroda tagjait, majd a DÍVSZ X. közgyűléséről és a szövetség azóta kifejtett sokoldalú tevékenységéről tájékoztatta a vendéget. A továbbiakban az indiai, a kubai. a libanoni, a szovjet és a szudáni ifjúság képviselője ismertette a szövetségnek az egyes világrészekre kiterjedő tevékenységét. A tájékoztatók után Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, s az MSZMP KB nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit és további sikereket kívánt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek. Az ünnepi ülésen a szövetség elnöke átadta Kádár Jánosnak a DÍVSZ emlékplakettjét. Lázár György fogadta az indiai ipariigyi minisztert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta George Fernandes indiai iparügyi minisztert, aki a magyar— indiai gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság most véget ért budapesti ülésszakán indiai részről a tárgyalásokat vezette. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, a vegyes bizottság társelnöke és ott volt Árun Kanti Das, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. Bezárta kapuit a tavaszi BNV Csütörtökön a tavaszi BNV utolsó napján a nagyközönség előtt állt nyitva a vásárváros. Az utolsó napon is mintegy 70 ezren keresték fel a BNV-t. ezzel összesen több mint 600 ezren váltottak jegyet a beruházási javak tavaszi szakvásárára. Földes László, a HUNG- EXPO vezérigazgatója a BNV zárásakor elmondta: ezentúl év közben több nemzetközi szakkiállítást kívánnak rendezni, mert a BNV-k tapasztalata szerint egy-egy vásáron túl sok a termék, nehéz az áttekintésük. Sok vállalat a kapukon kívül rekedt, mások viszont csak töredékét mutathatják be annak, amit szeretnének. Egyre nagyobb a hazai és külföldi érdeklődés a BNV-k iránt. Este 6 órakor a Rákóczi- induló hangjaival záródott az 1978. évi tavaszi BNV. Jobb munkával csökkentsük a természeti károkat Küldöttgyűlést tartott a TESZÖV Csütörtökön délelőtt Nyíregyházán tartotta első félévi küldöttgyűlését a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgazda- sági Szövetkezet Területi Szövetsége. Faggyas Jenő elnökletével többek között megtárgyalták a szocialista bri-, gádmozgalom helyzetéről és további feladatokról szóló előterjesztést. Az írásban kiadott beszámolóhoz Horváth János, a TESZÖV elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapították: a termelőszövetkezetekben 1977-ben a kiváló gazdasági eredmények elérését jelentősen elősegítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év. fordulójára tett vállalások végrehajtásával. Az évforduló tiszteletére a termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok több mint 160 millió forint értékű többlettermést értek el. A versenymozgalom továbbfejlesztését célzó feladatok között határozták meg a szocialista brigádok számszerű növelését. A termelőszövetkezeti állattenyésztés fejlesztési feladatairól kiadott írásos jelentéshez Major József TE- SZÖV-elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A termelőszövetkezetekben a termelési érték több mint 30 százaléka az állattenyésztésből származik. Különösen jelentős megyénkben a szarvas- marha- és a juhtenyésztés, ezekből az állatsűrűség az országos átlag felett van. A múlt évben tovább növekedett a szarvasmarha- és a juhlétszám. A vágósertés termelése 10 százalékkal, a tejtermelés 14 százalékkal. a gyapjú 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. Csökkent viszont a kisgazdaságokban a sertés- és a kocaállomány. A továbbiakban nagyobb gondot kell fordítáni az egyes fajtákban rejlő tenyésztési és termelési képességek jobb kihasználására. Ahnak ellenére. hogy a múlt évben több mint 300 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejhozam, több gazdaságban még kétezer liternél kevesebb az átlag. Az elhullás sem csökkent a kívánt mértékben. Sok a teendő a takarmány hasznosításában, a takarékos felhasználásban. Fontos feladata a termelő- szövetkezeteknek. hogy minden segítséget adjanak meg a kistenyésztők állattartásé-_ hoz. A közgyűlés elfogadta a szövetség ellenőrző bizottságának az 1977. évben végzett munkájáról szóló előterjesztést, melynek előadója Fórizs Miklós volt. Ugyancsak elfogadták az 1977. évi költségvetés teljesítéséről adott beszámolót, melyet Makrai László a szövetség titkára terjesztett elő. A napirendek feletti vitában felszólalt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. aki többek között a kedvezőtlen időjárás okozta károk csökkentésére hívta fel a figyelmet. A hideg hatására a jelenlegi megítélések szerint több növény, de elsősorban a nagy jelentőségű alma termeléséből kevesebb várható. Minden gazdaság azon dolgozzék, hogy a megmaradt termést a legjobb minőségben szüretelhessék le, s hogy pénzértékben a tervet teljesíteni tudjuk. Használjanak ki minden időt a növényvédelemre, ahol nagyobb gyümölcsösök vannak. vegyék igénybe a helikopteres permetezést is. A rendkívül csapadékos időjárás következtében igen sok területen okoz kárt a belvíz. Egyik legfontosabb munka a szövetkezetekben a vízlefolyás segítése, az elvezető árkok rendben tartásával és szivattyúzással. A csapadékos időjárás kedvező a rétiszéna- termesztésre, gondot okoz azonban a betakarítás, a szárítás. Ezért, ahol ez szükséges silózással is mentsék a szálas takarmányt és a bőséges szénatermésből juthassanak a háztáji gazdaságoknak is. A dohány palántálására ez az idő jó. Viszont a gombabetegségeknek is kedvez az eső, ezért a növényvédelemre a szokásosnál nagyobb gondot kell fordítani. Nehéz, küzdelmes munka vár a továbbiakban is a mezőgazdaság dolgozóira, de csügge- désre nincs ok. Jó munkával még ellensúlyozhatjuk az eddigi károkat fejezte be felszólalását a megyei tanács elnökhelyettese. A mátészalkai járásból jelentjük Lánctalpas húzza a vetőgépet Rövid tenyészidejű fajtákkal pótolják a kiesést A Nyírség és Szatmár — a megye két nagy tájegysége — a mátészalkai járás területén találkozik. A járás mezőgazdasági szakemberei egy hónappal ezelőtt még úgy számolták, hogy május elejére végeznek a tavaszi munkákkal. Nem így történt, mert az időjárás közbeszólt. A nyírségi részen a vajai, jármi, nyírmeggyesi. nagydobosi, hodászi termelőszövetkezetekben április végére, május elejére elvetették a tavasziakat, s már befejezték a dohány- és zöldségpalánták kiültetését is. A szatmári mezőgazdasági nagyüzemek viszont kisebb árvízzel, belvízzel és esőzéssel küszködnek. Nem könnyű a helyzetük. A szatmári részen nem volt lehetőség a munka elvégzésére. Május elejétől százötven, ebből az utóbbi két napban harmincöt milliméter csapadék hullott. Ez jóval meghaladja a sokévi átlagot. A legkritikusabb a kukorica és a napraforgó vetése. A tervezett 8300 hektáros kukoricaterületnek mindössze a háromnegyedén végeztek a vetéssel, és ezekben a napokban szinte teljesen leálltak a gépek. Annak ellenére, hogy gépátcsoportosi- tással segítik egymást a gazdaságok, nem tudnak haladni. Sok helyen már lánctalpasokkal húzatják a vetőgépet, de általános a vetőgép előtt a két traktor. Gépekkel csak a talaj szik- kadása után lehet a földekre menni. Ezért minden gazdaság amelyik elmaradt a tavasziak vetésével, rövid tenyészidejű fajták vetését tervezi. Különösen fontos ez Tyúkodon, Csengerben, Nagyecseden, ahol a vetetlen terület még nyolcszáz hektár felett van, azonban több termelőszövetkezet elmaradt kisebb-nagyobb. területtel a vetésben. A napraforgónál hasonló a helyzet. Ezerkilencszáz hektár vetését tervezték, és eb- bpl eddig ezerháromszáz hektáron fejezték be. A tenyész- idő lerövidülése miatt kénytelenek a kukoricának és napraforgónak szánt földekbe mást vetni a nagyüzemek. Jól haladnak a dohány- és zöldségpalánták kiültetésével. Mindkettőt folyamatosan még esőben is — végzik a gazdaságok és a hónap végére befejezik az ültetést. Jég és fagykár is érte a járást. Május közepén a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet határát verte el a jég. A gyümölcsösben nagy kárt tett. A fagy is erősen megtizedelte a növényeket, nem kímélte sem a kiültetett palántákat, sem pedig a gyümölcsfákat. Ennek ellenére nem tétlenkednek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Sőt, mintha megsokszorozta volna a kedvezőtlen időjárás az emberek erejét. Jó időben minden percet kihasználnak a munkavégzésre. (sb) ÉDOSZ megyei bizottság: Tízezer dolgozó ellátása Május 25-én Nyíregyházán ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. A testület*— amelynek munkájában részt vett és felszólalt Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Csatáry Ernő, a megyei tanács titkára — jelentést hallgatott meg a szakszervezetek XIII. kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet óta végzett tevékenységről. Ezt követően az ÉDOSZ megyei bizottsága adott számot a vállalati szociális tervek teljesítéséről. Ehhez a megyei bizottsághoz több mint tízezer dolgozó tartozik. 1977-ben a tíz vállalatnál a tervezett összeget meghaladó jóléti és kulturális célokra 9 millió, szociális ellátásra pedig 34 millió forinton felüli összeget használtak fel. Az élelmiszeripari vállalatok, a gyermekintézmények, a munkáslakások, valamint a családiház-építkezések támogatásában léptek előre. Minden vállalat rendelkezik üzemi orvosi rendelővel. Főállású üzemi orvos működik a konzervgyárban. Szakgyógyászati rendelés folyik a dohányfermentálóban. A többi üzemnél 2—10 órában foglalkoztatnak üzemi orvost, ami mind egészségvédelemre, mind termékvédelemre kevés. Gondot jelent, hogy a jóléti alapokat 76-ban alacsonyra tervezték. A kulturális költségekből 70 százalékot használnak föl közvetlenül kulturális tevékenységet nem jelentő kirándulásokra, ünnepségek lebonyolítására! így mindössze 30 százalék jut a közművelődésre. Az üdültetésben a SZOT-jegyek alacsony száma miatt a vállalati saját üdülők építését szorgalmazzák. Ezzel együtt egyre több az üdülőbérlémény is. Végül tájékoztatójelentés hangzott el az 1977-es esztendei kollektív szerződések végrehajtásának és az 1978. évi módosítások tapasztalatairól. A jármi Alkotmány Tsz őri területén géppel ültetik a paradicsomot. XXXV. évfolyam, 122. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. május 26., péntek
