Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
1978. május 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mindenki szervez? R égi igazság, sokat emlegetett közhely, hogy minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle; úgy is mondhatnám: amennyire komolyan veszik. Nos, ebből a szempontból nézve, a szervezésfejlesztéssel kapcsolatos eddigi határozatok, rendeletek nem sorolhatók a legsikeresebb alkotások közé. Kivéve a legutóbbit, aminek értékét megint csak az dönti majd el, hogy hatására végre mozdul-e a vállalat- szervezés körüli csendes állóvíz. S mert ez a határozat csak nemrég jelent meg, a remélhető változások jeleire egyelőre még várni kell. Annyi azonban már most biztos, hogy minden eddigi határozat közül ez fogalmazza meg a leg- félreérthetetlenebbül, a legkonkrétabban a sürgős és még sürgősebb tennivalókat, ez a határozat ad talán a legkevesebb lehetőséget a látszatszervezésekre. S ez az a kormányhatározat, amelyet — a jelek szerint — maguk a kormányzati szervek is a legkomolyabban vesznek. Erre utal a döntés, hogy a végrehajtás elősegítésére, általános koordinációjára ■ tárcaközi bizottságot kell létrehozni, mely bizottság — jelentette ki nemrégiben egy konferencián a munkaügyi miniszter — száműzni kívánja munkájából a bürokráciát és minden törekvése arra irányul, hogy érdemben segíthesse a vállalatszervezés fejlesztését. Persze, a kormányhatározat végrehajtásának a jó szándékon, vagy éppenséggel a kemény elhatározásokon kívül még megannyi egyéb feltétele is van. Ezek közül — mondják sokan — az egyik legfontosabb a megfelelő képzettségű és létszámú szakembergárda megteremtése. A kormányhatározat ezért külön is intézkedik a szervező szakemberek oktatásának korszerűsítéséről, és ez bizonyos mértékig megnyugtató. Ám sokan — és nemcsak laikusok — nem értik a szakemberhiánnyal kapcso latos, állandóan visszatérő panaszokat. Magyarországon szinte se szeri, se száma a különböző intézeteknek. Ott vannak az ágazati minisztériumok mellett, a szövetkezeti központok mellett, a kereskedelemben, s ezeken kívül tucatnyi kisebb-nagyobb csoportosulás foglalkozik a szervezéssel. Az intézetekben több mint 7000 ember dolgozik egy mammutválla- latnak is becsületére váló költségvetéssel. És mégis kevés a szakember? Vagy netán e „szakemberek” szaktudásával lenne baj, esetleg az egész intézmény- hálózattal? Tény, hogy a szervezés, mint minden fiatal — legalábbis hazai viszonylatban fiatal — tudomány, mágnesként vonzotta és vonzza a képzetlen, bár meglehet: jó szándékú, dilettánsokat. Jó ideje lehetünk tanúi annak, hogy aki csak teheti, szervez. Különösebb felkészültség nélkül, innen- onnan összecsipegetett ismeretmorzsák alapján, nemcsak közvetlenül is mérhető anyagi károkat okozva ezzel, de megnehezítve a magukat joggal szakembereknek vallók munkáját, és lejáratva az egész szervezői szakmát. Ráadásul e botcsinálta szervezők olyan intézményi rendszerben dolgoznak, amelynek észszerűsége önmagában is megkérdőjelezhető. A hazai szervezőintézetek aligha nevezhetők a vállalatszervezés alkotóműhelyeinek. Alig, alig foglalkoznak a munkahelyek, munkamódszerek és a munkahely környezeti tényezőinek elemzésével, a termelőfolyamatok racionális összehangolásával és nem utolsósorban a számítástechnika szervezéstechnikai alkalmazásával. Pedig a nagy intézetek mindegyikében ott a számítógép, amit jobbára bérmunkában végzett rutinszerű adatfeldolgozásra használnak. % E gy korábbi kormány- határozat értelmében ez év közepéig felül kell vizsgálni a hazai szervezőintézetek működését. Remélhető, hogy ez a vizsgálat elindítója lesz egy olyan folyamatnak, amelynek a végén a szervezési intézetek megtalálják helyüket a gazdálkodás szervezetében és érdemben segíthetik a most már halaszthatatlan szervezésfejlesztési tennivalók elvégzését. V. Cs. Oktatási kombinát Nyírbátorban Több, mint S0 millió forintos beruházásból építi a SZAÉV Nyírbátorban az új oktatási kombinátot, amely 16 tantermes általános iskolát, napközi otthonos termeket, óvodát foglal magában. Az ÉPSZER vállalat épületlakatos üzemében készítik a nyíregyházi új gyógyszertárközpont építéséhez szükséges nyílászáró vasszerkezeteket. Képünkön: Cs. Nagy András és Ilagymási Pál egy kétrétegű üvegfalat készít. Kommunisták Ramocsaházán Nem ismerik a mérleghiányt A kiadós esőzések sártengerré változtatták a ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezet majorját. A mélyebb területekre napok óta nem tudnak rámenni. Burgonyatábláikon a kelés előtti gyomirtást az esőzések miatt a repülőgépek sem tudták végezni. Az időjárás a tagságot kényszer- pihenőre ítélte május első tíz napjában. Az emberek ennek ellenére bizakodnak. „Munka itt is van" Bizakodásuk oka az eddigi eredményes gazdálkodás. A szövetkezet fennállása óta még soha nem volt mérleghiányos, pedig egy 1169 hektáros kis gazdaságban piacképesen termelni egyre nehezebb. A közös tagsága, vezetése ezek ellenére bizonyított. Ebben az évben is ott szerepelnek a megye kiváló termelőszövetkezetei között. — A kimagasló eredmények, az átlagot meghaladó termésátlagok eléréséért a közös gazdaság kommunistái mindig a munka nehezét keresték — mondta Múlik Péter sertésgondozó. — Én 1957 óta vagyok tagja a pártnak. A bányából 1972-ben jöttem haza. Hozott a család, meg aztán munka itt is van. Pénz is. Négyen gondozunk 81 kocát, a szaporulatát, hízókat. A ránk bízott állatok évről évre hozták a terv szerinti nyereséget. Ezt úgy értük el, hogy mi kommunisták példát mutatunk a rendszeres etetésben, az állatok gondozásában. Itt nem szórjuk feleslegesen a takarmányt, nem folyik hasztalanul a víz. A Palásoknál meg különleges figyelemmel követjük a kocák, a kismalacok állapotát... És a szövetkezetben a jó példa ragadós. A pártalap- szervezet határozatot hozott például az erő- és munkagépek ésszerű kihasználására, így a traktorok nem szaladgálnak le-fel céltalanul. A munkagépeket sem a fasorok alatt elhagyva lehet látni, hanem sorban, ápoltan a gépudvarban. Az alkatrésszel is takarékosan bánnak. Az utolsó négyszögölig — A községi pártalapszer- vezetben 45 kommunista tevékenykedik — ismertette helyzetüket Jenei Sándor brigádvezető, a pártvezetőség tagja. — A termelőszövetkezet két pártcsoportjában 24-en munkálkodunk. A másik három pártcsoport a községben, a más munkaterületen dolgozókat fogja ösz- sze. Súlyponti feladatnak a gazdasági munka segítésére hozott határozataink megvalósítását tartjuk. Ezen a területen számoltatjuk be legtöbbször a gazdasági vezetőket ... Határozatot hoztak a kommunisták a földterület jó kihasználására. Ez eredményezte, hogy az elmúlt évben a fagyás, rossz kelés, belvíz és egyéb miatt üresen maradt területeiket az utolsó száz négyszögölig újravetették az éppen ott megtermő növénnyel. Az alapszervezet tett javaslatot a műtrágyafelhasználás mértékének a kialakítására. így érték el, hogy fő terményeikből, a KITE-rendszerben termesztett búzából hektáronként 42,3, burgonyából 236 mázsát termeltek, almából pedig 140 mázsát értékesítettek hektáronként. A pártszervezet ösztönzésére ettől az évtől a dohányt is rendszerben termesztik. E gy fóliasátorba 20 ta- sak dohánymagot vetettünk. Egy tasak 20 gramm, 120 ezer mag. Egy 102 méter hosszú sátorban tehát mintegy 2 millió négy- százezer palántát nevelünk. Tíz sátor sorakozik egymás mellett a Nyírtassi Állami Gazdaság telephelyén. Huszonnégymillió palánta „érik” a kiültetésre harminc-negyven fokos párás melegben. A palántákat gyomlálják. Kéttucat asszony centiméterről centiméterre halad az ágyások között. A megtisztított területeken látszik, jó volt a kelés. Erre büszke a brigádvezető, Lucskai József. ■—-Jártak már itt a debreceni dohánykutató intézetből, a nyíregyházi fermentálóból is, diosérték. Ügy mondja ezt, mintha kitüntetést kapott volna. Meglehet az elismerő szó lelkesítő ereje, — ha érdem szerint osztják — nagy. De nem erről, a szakmáról beszélünk. — A jó palántanevelésnek nincs különösebb titka csak benne kell lenni. Érzékeny növény. Ha közvetlenül a fólia alatt negyven fok a meleg, a talaj hőmérséklete pedig 13 fok, az már rossz. Éjjel fűtéssel, nappal szellőztetéssel szabályozzuk. Arra — A kommunisták — veszi át a szót Medve Pál tehenészeti dolgozó — leülnek és számolnak. Ha nem tudunk valamit, akkor magunk mellé ültetjük a szakembereket és velük együtt döntünk. Azért dolgozunk, hogy többet termeljünk, jobban éljünk. Hogy a munkákat a vezetésnek jól kell szervezni? Az ma már természetes, ez a kötelességük. Mi meg a mindennapi fizikai munkában mutatunk példát. Á program fő pontjai Az alapszervezet cselekvési programjában a jövő feladatait is megtaláljuk. Gondolkodnak azon, hogy a nagymérvű és eléggé egyoldalú műtrágya-felhasználás meddig nem káros, és meddig jövedelmező. Felhívták a vezetés figyelmét munkaerőhöz, határszerkezethez igazított géppark bővítésére, a termelési rendszerek további szélesítésére, az állattenyésztés jövőbeni korszerűsítésére. A kommunisták példamutató munkájuk mellett ezekkel segítik a jövőbeni dobogós helyek elérését. Sigér Imre SZABOLCSI PORTRÉK A dohányos kell vigyázni, huzat ne legyen. A dohányos középkorú, középtermetű, erős kötésű, napbarnított. — Nem túlzás, de szinte a dohány közt születtem. Gyermekkoromtól ezt csinálom. Az én gyermekeim tájékára sem jönnek ennek a munkának. Másból élnek, talán jobban élnek. Pedig szép munka ez. Jó munka, szép munka. Ha nem is szokatlan, de mindig meglepő, ha valaki így jellemzi mesterségét. De miért nem mondja azt is: nehéz munka... — Annak nehéz, aki nem ért hozzá. Különben is most már ebben sem fáradunk el jobban, mint a gyümölcsfák metszésében. Mert télen a gyümölcsfát metszi a csapaHázöntők N yíregyházán, a körút Kun Béla utcai szakaszán két építőipari vállalat szorgoskodik. Az egyik oldalon a SZÁÉV 10 emeletes házgyári lakásokat rak össze, a körút másik oldalán az ÉPSZER négyszinteseket önt ki a helyszínen betonból. Amikor évekkel ezelőtt elkezdték ezt a fajta építési módot Nyíregyházán, az újdonság erejével ható technikán túl, csodálkozva figyelték az emberek az egymásra rakott „skatulyákat. Ma már több ilyen épület áll a megyeszékhelyen, de épített Mátészalkán is az ÉPSZER ezzel a módszerrel 180 lakást. Mostani munkaterületük a nagykörút Kun Béla utcai szakasza. Az épülő házak mögött kavicshegy, mellette betonkeverő. Egy négyszintes, 28 lakásos épület elkészítéséhez több, mint ezer köbméter beton szükséges. Az elemek szerelését a Kovács-brigád végzi. Egyikük hátán permetező- gép. — Beépítés előtt vízzel lemossuk, majd vékonyan beolajozzuk a zsalu belső oldalát, hogy szép sima legyen a fal — magyarázza meg Kovács János brigádvezető a háti permetezőgép használatát. Ha kész a 15 centiméter vastag fal, erre belülről már csak a tapéta jön. A munka leglényegesebb része a 8 mázsás elemek összeillesztése után a szintezés, az ajtó- és ablaknyílások, az elektromos vezetékek csöveinek az elhelyezése. Ha mindez kész, csak akkor jöhet a beton. Itt nem lehet tévedni, vagy kifelejteni valamit, hiszen a hiba szinte helyrehozhatatlan. A z olaszoktól vásárolt daru szorgalmasan dolgozik,, ugyanis ez év szeptemberére mind a hat épület szerkezetét be szeretnék fejezni. A már elkészülte- ken helyükre kerülnek az ajtók, ablakok és ezzel egyidejűleg kezdik meg a belső szerelési munkákat. (sánta) tóm. Tavasztól őszig csináljuk a dohányt. A csapat, amit Lucskai József említ, 29 asszony és lány. Második éve szocialista címért versenyző brigád és a tavalyi eredmények után elnyerték az első fokozatot. A dohányos munka megváltozott körülményeiről beszélünk tovább. — Mint minden, ez is sokat változott. Le tudom mérni, mi történt, mire miért van szükség. Tíz éve ahányan most vagyunk, harminc hold dohányt művelhettünk volna meg. Most 210 hektárra neveljük a palántát. Ezért jó a kombájn, a szárító. A dohányosok havonta 3—4 ezer forint között keresnek. — Attól függ, milyen a munka. Ezek az asszonyok a csapatban nagyon szorgalmasak. Tavaly 12 mázsa volt az átlagtermés, idén 15—18 mázsát szeretnénk. A termésátlag, ki menynyit szeretne, nemcsak a kívánságoktól függ. Jó palánta, jó föld, jó gép, jó idő kell hozzá. És sok olyan ember, mint Lucskai József, aki szinte a dohányban született. Seres Ernő
