Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 17. ILKI ÚJSÁG Háromszázezret hozott a ... Az időjárás Ilken sem ked­vez a mezőgazdasági munká­nak, az építőanyagok azon­ban mozgathatók, így a falu lakói nem ülnek tétlenül. Délutánonként építik a ta­nácsházát, a járdát, kiszemel­ték a helyét az új orvosi ren­delőnek, hamarosan itt is munkához látnak, Vásárosna- mény szomszédságában, ho­mokdombok mögött lapul az 1130 lelkes falucska. A kö- vesút két oldalán szebbnél szebb házak magasodnak, olyan nagy itt az építkezési kedv, hogy a helyi fuvaros nem győzi szállítani az építő­anyagot, a 17 kisiparos (egy részük „másodállásban”) szintén el van látva munká­val. Az első díjjal járó 300 000 forintot pár nappal ezelőtt hozta a posta, s mi másra is költenék ez az összeget, mint építkezésre. Egy fénykép őrzi a tavaly lebontott, öreg tanácsházát. A roggyant épület életveszélyes­sé vált, így ideiglenesen a ta­nács átköltözött egy megüre­sedett szolgálati lakásba. Az épület bontásánál megjelent a falu apra, nagyja. A még használható anyagot átmen­tették az új építéséhez. Szél­iében, hosszában beszélték, hogy az ilkiek szégyelték a régi tanácsházát és büszkék lesznek az újra. Az avatása után a szolgálati lakásba pe­dagógus család költözhet. Természetesen több fontos lé­tesítmény létrehozásán szor­goskodnak az itteniek, hogy az első helyre kerülhessenek. Baráth Gusztáv tanácselnök: — Nem az volt az elsődle­ges célunk, hogy versenyt nyerjünk, hanem az, hogy gazdagabb legyen a közsé­günk. ötven négyzetméter alapterülettel bővítettük a kultúrházat, építettünk két sportpályát, 1000 négyzetmé­ter járdát, november 7-re hő­si emlékművet avattunk. Tár­sadalmi munkánk értéke 1 millió 320 ezer forintra rú­gott. Tamási Györgyné pedagó­gus, a HNF helyi bizottságá­nak elnöke: — A téglát az úttörők épp­úgy hordták, mint a nyugdí­jasok. A tanácstagokkal jól megszerveztünk mindent. Az egyik sportpálya az iskoláé, ennek építését a Nyírmadai Állami Gazdaság géppel se­gítette, a gazdaság ugyanis patronálja az iskolát. A kör­nyezetvédelemre, az utcák szépítésére is gondoltunk. El­ültettünk több tucat meggy­fát, idén tovább folytatjuk a fásítást. ÜJSAGHlR: Értékelték a múlt évi társadalmi munkát. A kisebb települések kategóriájában Ilk került az első helyre. Amikor az eső miatt nem lehetett a földekre menni, társa­dalmi munkában a tanácsházát építették az ilki tsz-tagok. Bori Károly, a tsz kovács­mestere. — Emlékezetem szerint a múlt évben nyolc hét végén dolgoztam a tanácsnak, illet­ve a falunak. Ha a feleségem nem várt volna kisbabát, még többet is dolgoztam vol­na. Nagy dolognak tartom az új sportpályát is, mert tizen­öt éves kihagyás után meg­kezdhettük az edzést és egy focicsapattal beneveztünk a járási bajnokságba. A tanácselnök azt mondja, a közeljövőben ünnepi ta- tanácsülést tartanak, amelyen kitüntetésekre is sor kerül. Az erkölcsi elismerés, a me­gyei első díj további lendüle­tet adott a közhasznú munká­nak. Az ideiglenes tanácshá­zán több társadalmi munka- szerződést láthatunk. Egyik­ben az áll, hogy Bihari Bálint maszek fuvaros 150 köbméter építőanyagot szállít a nyáron az orvosi rendelő és lakás építéséhez. Bizonyára ő is alig várja már, hogy Ilknek Gemzsének közös orvosa le­gyen. Ami a terveket illeti: a megtoldott kultúrházban au­gusztus 20-ra KISZ-klubot avatnak. Az új tanácsháza november 7-re, az orvosi ren­delő év végére lesz kész. Idén másfél millió értékű társa­dalmi munkát akarnak vé­gezni az ilkiek. Nábrádi Lajos II zeneiskola hangversenye Május 15-én reprezentatív hangversenyt rendezett a ze­neiskola a megyei művelődé­si központ hangversenyter­mében, ahol keresztmetszetét adta az iskolában folyó ered. ményes munkának. Hallottuk a szombathelyi országos he­gedűversenyen, a székesfe­hérvári országos kamaraze­nei fesztiválon, a nyíregyházi országos zongoraversenyen, az úttörő kulturális sereg­szemlén díjat nyert nővén, dékek produkcióit, a debre­ceni zeneművészeti szakkö­zépiskolába felvett növendé­kek játékát, a tiszalöki nép- dalversenyen aranydiplo­mát nyert növendék éne­két. Elismerést váltott ki az if­júsági vonószenekar, a kü­lönböző kamarazenei együt. tesek játéka, a zeneiskola ta­náraiból és haladó növendé­keiből alakult zenekar jó hangzása, a szólisták stílusos kísérete. V. S. H armadszor jártam már a Szalmazsák téri Betyárbútor Áruházban, négypolcos könyvállványt keresve. Ez­úttal se kaptam meg. Ami­kor kifakadtam miatta, maga a boltvezető jött oda mentegetőzni. Bemutat­kozott: Algái Márton a ne­ve a rokonszenves, ám szemmel láthatóan fáradt, megviselt arcú üzletveze­tőnek. — Időnként tudunk szolgálni szobaberendezé­si tárgyakkal, tehát könyv- állvánnyal is — mondta lehangoltan. — De a be­tyárbútor mellett a tulaj­donképpeni profilunk a boltberendezési tárgyak és a tornaszerek árusítása. Sajnos sok a hiánycik­künk. Jelenleg is pultot még pult alól se tudunk adni, ugyanúgy tornater­mi mászórúddal még csú­szópénz, helyesebben csú- szó-mászó pénz ellené­ben sem szolgálha­BÚTOR­BOLT tunk. Ilyesmivel tehát ne is kísérletezzenek a kedves vevők. Mi keres­kedelmi alkalmazottak is sokat szenvedünk az időn­kénti áruhiány miatt. Az újságok általában csak a vásárlók panaszainak ad­nak teret a hiánycikkek dolgában, de a vevők ost­romát álló bolti kiszolgá­lók sérelmeit nem szokták nyilvánosság elé tárni. Van egy életrevaló ötletem a hiánycikkek okozta bosszúságok csökkentésére. Korlátozzák az érintett üzletek nyitvatartási ide­jét! Ha például a Betyár­bútor Áruház a jelenlegi napi 9 óra helyett csak 6 órát tartana nyitva, ak­kor jóval kevesebb vevőt kellene elutasítanunk. Egy szerény példa: ha most naponta a kilencórás mun­kaidő alatt kilencven vevő keres háromlábú széket, akkor a hatórás nyitvatar- tás esetén csak hatvan ve­vőt kellene üres kézzel el­bocsátanunk. Ámbár ez a sebtiben felhozott példa nem éppen találó, mert ha valaki mondjuk 4 da­rab háromlábú széket ke­res. ami rendszerint nincs raktáron, mi adunk neki 3 darab négylábú széket, az összesen 12 székláb; ezt aztán a kedves vevő tetszése szerint beoszthat­ja magának. óbb híján, vagyis könyvállvány he­lyett ezzel a megva­lósításra váró ötlettel gaz­dagabban távoztam az Al­gái Márton által vezetett Betyárbútor Áruházból. Heves Ferenc I SÖTÉTBEN TAPOGATÓZNÁK Közben operálnak Közműcsere a kórházban Hír ményt tudunk nyújtani. Ugyanakkor az itt dolgozó 36 munkástól nehezebb, külön­legesebb, s jórészt veszélye­sebb munkát kell elvárnunk. — Minden hónapban ma­gasabb fizetést kapunk, mint a régebbi beruházásoknál — veszi át a szót Németh Fe­renc kubikos. — A tíz szá­zalék többletet a fertőzés ve­szélye miatt számolják el. Még a munka megkezdése előtt valamennyien kaptunk tífusz és tetanusz elleni vé­dőoltást. — Sok bajunk akad a fer­tőzött szennyvízzel is — te­szi hozzá Bagoly Gábor. — A talajvíz miatt gyakran a gumicsizmát alig tudjuk ki­húzni a sáros, latyakos föld­ből. Külön vezetéket építünk a fertőző osztályról jövő szennyvíznek, s ez speciális iszapfőzésen megy keresz­tül, míg a városi szennyvíz- vezetékbe kerülhet. Szombatokon is A vezetékek építését a kór. házon kívül, a folyás irányá­val szemben kezdik, s ott 1200-.as, azaz 1 méter 20 cen­tis átmérőjű csöveket fektet­nek le, majd a kórház köz. pontja felé haladva mind vé­konyabb vezetékek kerülnek a földbe. Folyamatosan ké­szítenek egy megbízható, pon­tos közműtérképet is, hogy az utánuk jövőknek ne kell­jen ilyen hosszú időt tölteni a közművek cseréjével. A munkások szombaton is dolgoznak, hogy a sebészeten ne álljanak le a gyógyítógé­pek, a szülészeten is legyen megfelelő világítás, s meleg ebédet kapjanak a betegek mindennap. Tóth Kornélia I ntim eseménysorozat kezdődött két héttel ezelőtt a nyíregyhá­zi Május 1. tér 5. sz. alat­ti lépcsőházban. Plakátok ugyan nem adták hírül az újszerű árnyjáték kezde­tét, de nincs is erre szük­ség, hisz a játék szereplőit és egyben közönségét az a tizenhat család alkotja, akik itt laknak. Az „elő­adás” úgy kezdődik, hogy a lakó megnyomja a lép­csőházi világítás gombját, mire az veszteg marad. Él­jen a sötét. Persze a Május 1. tér 5. sz. alatti lakók nem előz­mények nélkül művelik ezt a műfajt. Másfél éve, amikor ide beköltöztek, szintén hetekig nem égett a villany a lépcsőházban, a pincében. Sötétben hord­ták fel a bútorokat és egyéb holmikat. De akkor még házmester sem volt, nem volt kinek panasz­kodni Most már van. de fény az nincs. így hát tovább tart a lépcsőházi árnyjáték, amelynek „előadásaira” szívesen meghívják a házkezelőség embereit, hogy ők is részesei lehessenek az új játék születésének. És a pont­számok után jutalmakat a helyszínen átvehetik a „rendező” szervek. Mert bárhogyan is van, az ér­dem mégsem a lakóké, noha ők mindent megtet­tek. De ők csak játszottak, a „rendezés” volt az. ame­lyik játszatta őket... (P) Megszúrta élettársát — A szó szoros értelmében kézzel kell megkeresni min­den vezetéket a föld alatt, — mert a gép nem „látja”, s így sokkal lassabban hala­dunk, mint más munkaterü­leteken — vélekedik Bagoly Gábor kubikos. Nincs közmiítérkép A megyei kórház közmű­veinek rekonstrukciója való­ban feladta a leckét a KÉ­MÉ V-nek. Még a múlt szá­zad végén kezdték ott az építkezést, s az odatelepített víz-, szennyvíz-, villany-, fű­tési vezetékekről, a telefon- kábelekről nem készült pon­tos közműtérkép. Az 1920-as években egy nyíregyházi vízvezeték-szerelő család, a Fancsaliak már készítettek egy néhány feljegyzést a kór­ház területén elhelyezkedő közművekről. Ezek azon­ban nem voltak pontosak — mondja Lengyel Vendel építésvezető; — Többször előfordul, hogy a régi csövek, kábelek helyét például 3 méter távolságban jelölik meg. Ott viszont sem­mit nem találunk a földben, hanem 4 méterre fekszik az adott vezeték. Volt olyan eset, hogy egy fél napig is keres­tünk egy vezetéket. A Jumbó 300 métert is kiásna új terü­leten egy nap, itt viszont rendszeresen csak 20 métert halad előre. — Márpedig a munkánkat nagyon pontosan kell meg­szervezni — folytatja Csuha János művezető. — A régi közművek cseréjénél az új csöveket, kábeleket szinte azonnal be kell kötni, csak egy fél óra kiesést lehetett megengedni: ugyanis a vér­ellátó központban tönkre­menne a vér, ha nem hűte- nék folyamatosan. De szinte minden osztályon megszakí­tás nélkül kell az elektromos áram, az ivóvízellátás pedig egy percre sem szünetelhet. 50 évre biztonságos A kórház épületei között feltúrt árkok, szanaszét he­verő csövek látványa fogad­ja az avatatlan szemlélőt. A nagyon lassú munká miatt szakaszosan haladnak a ve­zetékek cseréjével, s a ta­valy szeptemberben kezdett munkát a jövő évben fejez­hetik be. — A lassú haladás miatt természetesen a vállalatnak ez veszteséges munka — mondja Klapoff Miklós fő­építésvezető. — Körülbelül 80—85 százalékos teljesít­Jónás Ferenc 21 éves tiszadobi lakos 1977 április hónapban sza­badult a börtönből, májusban életközösségre lépett K. Borbála tiszadobi lakossal. Az élettársi kapcsolat pár hónap múlva meg­romlott, mivel Jónás nem vállalt rendszeres munkát, keresete alig volt, gyakori volt a veszekedés, sőt gyakran meg is verte élettár­sát. K. Borbála ilyen helyzetben nem volt hajlandó tovább együtt­élni Jónással, ezért hazament édesanyjához. 1978. január 28-án Jónás elhatározta, hogy Nyíregy­házára fog költözni és ha kell, erőszakkal is magával hozza élettársát. Jónás a szülői házban nem ta­lálta élettársát, barátnőinél ke­reste tovább. így jutott el T. Pi­roskához, aki a házába sem en­gedte be. Jónás gyanút fogott, ezért lesbe állt és figyelt. T. Pi­roska azt hitte, hogy Jónás el­ment és kijött a házból szétnézni. A. lesben álló Jónás beosont a lakásba és erőszakkal ráncigálta kifelé élettársát. K. Borbála egy ideig védekezett, de ereje elfo­gyott és mivel Jónás ütötte, rug­dosta, hagyta magát elvezetni. Jónás hazavitte élettársát és közölte szándékát: Nyíregyházá­ra költöznek és rendbe jön min­den. Jónás tervezgetése közben érkezett a házhoz K. Borbála édesanyja, aki lányát kereste. Jónás tagadta, hogy elhozta vol­na Borbálát és amíg vitatkozott, volt élettársának sikerült a la­kásból kimenekülni. Jónás észre­vette, hogy élettársa faképnél hagyta, utána vetette magát. Ami­kor utólérte, hátulról elgáncsol­ta, majd a földre eső asszonyt tőrkésével derékon szúrta. K. Borbálát a mentők életveszélyes állapotban szállították kórházba és életét csak a gyors, szakszerű orvosi segítség mentette meg. Jónás Ferencet a Nyíregyházi megyei Bíróság emberölés bűn­tettének kísérletében találta bű­nösnek, 5 évi szigorított börtön­ben letöltendő szabadságvesztés­re ítélte, s 5 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (medvigy) A Szabolcs Cipőgyár ABC tflzödei szalagján naponta 220# pár szovjet exportra kerülő fér­ficipőhöz készítenek felsőrészt. (Gaál Béla felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents