Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 17. ILKI ÚJSÁG Háromszázezret hozott a ... Az időjárás Ilken sem kedvez a mezőgazdasági munkának, az építőanyagok azonban mozgathatók, így a falu lakói nem ülnek tétlenül. Délutánonként építik a tanácsházát, a járdát, kiszemelték a helyét az új orvosi rendelőnek, hamarosan itt is munkához látnak, Vásárosna- mény szomszédságában, homokdombok mögött lapul az 1130 lelkes falucska. A kö- vesút két oldalán szebbnél szebb házak magasodnak, olyan nagy itt az építkezési kedv, hogy a helyi fuvaros nem győzi szállítani az építőanyagot, a 17 kisiparos (egy részük „másodállásban”) szintén el van látva munkával. Az első díjjal járó 300 000 forintot pár nappal ezelőtt hozta a posta, s mi másra is költenék ez az összeget, mint építkezésre. Egy fénykép őrzi a tavaly lebontott, öreg tanácsházát. A roggyant épület életveszélyessé vált, így ideiglenesen a tanács átköltözött egy megüresedett szolgálati lakásba. Az épület bontásánál megjelent a falu apra, nagyja. A még használható anyagot átmentették az új építéséhez. Széliében, hosszában beszélték, hogy az ilkiek szégyelték a régi tanácsházát és büszkék lesznek az újra. Az avatása után a szolgálati lakásba pedagógus család költözhet. Természetesen több fontos létesítmény létrehozásán szorgoskodnak az itteniek, hogy az első helyre kerülhessenek. Baráth Gusztáv tanácselnök: — Nem az volt az elsődleges célunk, hogy versenyt nyerjünk, hanem az, hogy gazdagabb legyen a községünk. ötven négyzetméter alapterülettel bővítettük a kultúrházat, építettünk két sportpályát, 1000 négyzetméter járdát, november 7-re hősi emlékművet avattunk. Társadalmi munkánk értéke 1 millió 320 ezer forintra rúgott. Tamási Györgyné pedagógus, a HNF helyi bizottságának elnöke: — A téglát az úttörők éppúgy hordták, mint a nyugdíjasok. A tanácstagokkal jól megszerveztünk mindent. Az egyik sportpálya az iskoláé, ennek építését a Nyírmadai Állami Gazdaság géppel segítette, a gazdaság ugyanis patronálja az iskolát. A környezetvédelemre, az utcák szépítésére is gondoltunk. Elültettünk több tucat meggyfát, idén tovább folytatjuk a fásítást. ÜJSAGHlR: Értékelték a múlt évi társadalmi munkát. A kisebb települések kategóriájában Ilk került az első helyre. Amikor az eső miatt nem lehetett a földekre menni, társadalmi munkában a tanácsházát építették az ilki tsz-tagok. Bori Károly, a tsz kovácsmestere. — Emlékezetem szerint a múlt évben nyolc hét végén dolgoztam a tanácsnak, illetve a falunak. Ha a feleségem nem várt volna kisbabát, még többet is dolgoztam volna. Nagy dolognak tartom az új sportpályát is, mert tizenöt éves kihagyás után megkezdhettük az edzést és egy focicsapattal beneveztünk a járási bajnokságba. A tanácselnök azt mondja, a közeljövőben ünnepi ta- tanácsülést tartanak, amelyen kitüntetésekre is sor kerül. Az erkölcsi elismerés, a megyei első díj további lendületet adott a közhasznú munkának. Az ideiglenes tanácsházán több társadalmi munka- szerződést láthatunk. Egyikben az áll, hogy Bihari Bálint maszek fuvaros 150 köbméter építőanyagot szállít a nyáron az orvosi rendelő és lakás építéséhez. Bizonyára ő is alig várja már, hogy Ilknek Gemzsének közös orvosa legyen. Ami a terveket illeti: a megtoldott kultúrházban augusztus 20-ra KISZ-klubot avatnak. Az új tanácsháza november 7-re, az orvosi rendelő év végére lesz kész. Idén másfél millió értékű társadalmi munkát akarnak végezni az ilkiek. Nábrádi Lajos II zeneiskola hangversenye Május 15-én reprezentatív hangversenyt rendezett a zeneiskola a megyei művelődési központ hangversenytermében, ahol keresztmetszetét adta az iskolában folyó ered. ményes munkának. Hallottuk a szombathelyi országos hegedűversenyen, a székesfehérvári országos kamarazenei fesztiválon, a nyíregyházi országos zongoraversenyen, az úttörő kulturális seregszemlén díjat nyert nővén, dékek produkcióit, a debreceni zeneművészeti szakközépiskolába felvett növendékek játékát, a tiszalöki nép- dalversenyen aranydiplomát nyert növendék énekét. Elismerést váltott ki az ifjúsági vonószenekar, a különböző kamarazenei együt. tesek játéka, a zeneiskola tanáraiból és haladó növendékeiből alakult zenekar jó hangzása, a szólisták stílusos kísérete. V. S. H armadszor jártam már a Szalmazsák téri Betyárbútor Áruházban, négypolcos könyvállványt keresve. Ezúttal se kaptam meg. Amikor kifakadtam miatta, maga a boltvezető jött oda mentegetőzni. Bemutatkozott: Algái Márton a neve a rokonszenves, ám szemmel láthatóan fáradt, megviselt arcú üzletvezetőnek. — Időnként tudunk szolgálni szobaberendezési tárgyakkal, tehát könyv- állvánnyal is — mondta lehangoltan. — De a betyárbútor mellett a tulajdonképpeni profilunk a boltberendezési tárgyak és a tornaszerek árusítása. Sajnos sok a hiánycikkünk. Jelenleg is pultot még pult alól se tudunk adni, ugyanúgy tornatermi mászórúddal még csúszópénz, helyesebben csú- szó-mászó pénz ellenében sem szolgálhaBÚTORBOLT tunk. Ilyesmivel tehát ne is kísérletezzenek a kedves vevők. Mi kereskedelmi alkalmazottak is sokat szenvedünk az időnkénti áruhiány miatt. Az újságok általában csak a vásárlók panaszainak adnak teret a hiánycikkek dolgában, de a vevők ostromát álló bolti kiszolgálók sérelmeit nem szokták nyilvánosság elé tárni. Van egy életrevaló ötletem a hiánycikkek okozta bosszúságok csökkentésére. Korlátozzák az érintett üzletek nyitvatartási idejét! Ha például a Betyárbútor Áruház a jelenlegi napi 9 óra helyett csak 6 órát tartana nyitva, akkor jóval kevesebb vevőt kellene elutasítanunk. Egy szerény példa: ha most naponta a kilencórás munkaidő alatt kilencven vevő keres háromlábú széket, akkor a hatórás nyitvatar- tás esetén csak hatvan vevőt kellene üres kézzel elbocsátanunk. Ámbár ez a sebtiben felhozott példa nem éppen találó, mert ha valaki mondjuk 4 darab háromlábú széket keres. ami rendszerint nincs raktáron, mi adunk neki 3 darab négylábú széket, az összesen 12 székláb; ezt aztán a kedves vevő tetszése szerint beoszthatja magának. óbb híján, vagyis könyvállvány helyett ezzel a megvalósításra váró ötlettel gazdagabban távoztam az Algái Márton által vezetett Betyárbútor Áruházból. Heves Ferenc I SÖTÉTBEN TAPOGATÓZNÁK Közben operálnak Közműcsere a kórházban Hír ményt tudunk nyújtani. Ugyanakkor az itt dolgozó 36 munkástól nehezebb, különlegesebb, s jórészt veszélyesebb munkát kell elvárnunk. — Minden hónapban magasabb fizetést kapunk, mint a régebbi beruházásoknál — veszi át a szót Németh Ferenc kubikos. — A tíz százalék többletet a fertőzés veszélye miatt számolják el. Még a munka megkezdése előtt valamennyien kaptunk tífusz és tetanusz elleni védőoltást. — Sok bajunk akad a fertőzött szennyvízzel is — teszi hozzá Bagoly Gábor. — A talajvíz miatt gyakran a gumicsizmát alig tudjuk kihúzni a sáros, latyakos földből. Külön vezetéket építünk a fertőző osztályról jövő szennyvíznek, s ez speciális iszapfőzésen megy keresztül, míg a városi szennyvíz- vezetékbe kerülhet. Szombatokon is A vezetékek építését a kór. házon kívül, a folyás irányával szemben kezdik, s ott 1200-.as, azaz 1 méter 20 centis átmérőjű csöveket fektetnek le, majd a kórház köz. pontja felé haladva mind vékonyabb vezetékek kerülnek a földbe. Folyamatosan készítenek egy megbízható, pontos közműtérképet is, hogy az utánuk jövőknek ne kelljen ilyen hosszú időt tölteni a közművek cseréjével. A munkások szombaton is dolgoznak, hogy a sebészeten ne álljanak le a gyógyítógépek, a szülészeten is legyen megfelelő világítás, s meleg ebédet kapjanak a betegek mindennap. Tóth Kornélia I ntim eseménysorozat kezdődött két héttel ezelőtt a nyíregyházi Május 1. tér 5. sz. alatti lépcsőházban. Plakátok ugyan nem adták hírül az újszerű árnyjáték kezdetét, de nincs is erre szükség, hisz a játék szereplőit és egyben közönségét az a tizenhat család alkotja, akik itt laknak. Az „előadás” úgy kezdődik, hogy a lakó megnyomja a lépcsőházi világítás gombját, mire az veszteg marad. Éljen a sötét. Persze a Május 1. tér 5. sz. alatti lakók nem előzmények nélkül művelik ezt a műfajt. Másfél éve, amikor ide beköltöztek, szintén hetekig nem égett a villany a lépcsőházban, a pincében. Sötétben hordták fel a bútorokat és egyéb holmikat. De akkor még házmester sem volt, nem volt kinek panaszkodni Most már van. de fény az nincs. így hát tovább tart a lépcsőházi árnyjáték, amelynek „előadásaira” szívesen meghívják a házkezelőség embereit, hogy ők is részesei lehessenek az új játék születésének. És a pontszámok után jutalmakat a helyszínen átvehetik a „rendező” szervek. Mert bárhogyan is van, az érdem mégsem a lakóké, noha ők mindent megtettek. De ők csak játszottak, a „rendezés” volt az. amelyik játszatta őket... (P) Megszúrta élettársát — A szó szoros értelmében kézzel kell megkeresni minden vezetéket a föld alatt, — mert a gép nem „látja”, s így sokkal lassabban haladunk, mint más munkaterületeken — vélekedik Bagoly Gábor kubikos. Nincs közmiítérkép A megyei kórház közműveinek rekonstrukciója valóban feladta a leckét a KÉMÉ V-nek. Még a múlt század végén kezdték ott az építkezést, s az odatelepített víz-, szennyvíz-, villany-, fűtési vezetékekről, a telefon- kábelekről nem készült pontos közműtérkép. Az 1920-as években egy nyíregyházi vízvezeték-szerelő család, a Fancsaliak már készítettek egy néhány feljegyzést a kórház területén elhelyezkedő közművekről. Ezek azonban nem voltak pontosak — mondja Lengyel Vendel építésvezető; — Többször előfordul, hogy a régi csövek, kábelek helyét például 3 méter távolságban jelölik meg. Ott viszont semmit nem találunk a földben, hanem 4 méterre fekszik az adott vezeték. Volt olyan eset, hogy egy fél napig is kerestünk egy vezetéket. A Jumbó 300 métert is kiásna új területen egy nap, itt viszont rendszeresen csak 20 métert halad előre. — Márpedig a munkánkat nagyon pontosan kell megszervezni — folytatja Csuha János művezető. — A régi közművek cseréjénél az új csöveket, kábeleket szinte azonnal be kell kötni, csak egy fél óra kiesést lehetett megengedni: ugyanis a vérellátó központban tönkremenne a vér, ha nem hűte- nék folyamatosan. De szinte minden osztályon megszakítás nélkül kell az elektromos áram, az ivóvízellátás pedig egy percre sem szünetelhet. 50 évre biztonságos A kórház épületei között feltúrt árkok, szanaszét heverő csövek látványa fogadja az avatatlan szemlélőt. A nagyon lassú munká miatt szakaszosan haladnak a vezetékek cseréjével, s a tavaly szeptemberben kezdett munkát a jövő évben fejezhetik be. — A lassú haladás miatt természetesen a vállalatnak ez veszteséges munka — mondja Klapoff Miklós főépítésvezető. — Körülbelül 80—85 százalékos teljesítJónás Ferenc 21 éves tiszadobi lakos 1977 április hónapban szabadult a börtönből, májusban életközösségre lépett K. Borbála tiszadobi lakossal. Az élettársi kapcsolat pár hónap múlva megromlott, mivel Jónás nem vállalt rendszeres munkát, keresete alig volt, gyakori volt a veszekedés, sőt gyakran meg is verte élettársát. K. Borbála ilyen helyzetben nem volt hajlandó tovább együttélni Jónással, ezért hazament édesanyjához. 1978. január 28-án Jónás elhatározta, hogy Nyíregyházára fog költözni és ha kell, erőszakkal is magával hozza élettársát. Jónás a szülői házban nem találta élettársát, barátnőinél kereste tovább. így jutott el T. Piroskához, aki a házába sem engedte be. Jónás gyanút fogott, ezért lesbe állt és figyelt. T. Piroska azt hitte, hogy Jónás elment és kijött a házból szétnézni. A. lesben álló Jónás beosont a lakásba és erőszakkal ráncigálta kifelé élettársát. K. Borbála egy ideig védekezett, de ereje elfogyott és mivel Jónás ütötte, rugdosta, hagyta magát elvezetni. Jónás hazavitte élettársát és közölte szándékát: Nyíregyházára költöznek és rendbe jön minden. Jónás tervezgetése közben érkezett a házhoz K. Borbála édesanyja, aki lányát kereste. Jónás tagadta, hogy elhozta volna Borbálát és amíg vitatkozott, volt élettársának sikerült a lakásból kimenekülni. Jónás észrevette, hogy élettársa faképnél hagyta, utána vetette magát. Amikor utólérte, hátulról elgáncsolta, majd a földre eső asszonyt tőrkésével derékon szúrta. K. Borbálát a mentők életveszélyes állapotban szállították kórházba és életét csak a gyors, szakszerű orvosi segítség mentette meg. Jónás Ferencet a Nyíregyházi megyei Bíróság emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, 5 évi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s 5 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (medvigy) A Szabolcs Cipőgyár ABC tflzödei szalagján naponta 220# pár szovjet exportra kerülő férficipőhöz készítenek felsőrészt. (Gaál Béla felv.)