Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
1978. április 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Bezzegh János Áz iskolák „mindenesei" K ulisszák mögötti emberek, akikről nem szól a krónika. A háttérben dolgoznak, látványosság nélkül, de munkájukra szükség van, mint az orvosnak az asszisztensre. Az iskolák adminisztratív, ügyviteli és technikai dolgozóiról van szó. így nevezi őket a hivatalos besorolás. Egyszerűbben szólva a hivatalsegédek, pedellusok, fűtők, szakácsnők, karbantartók, irodai ügykezelők, gondnokok tartoznak ide. Az iskolák „mindenesei”, akik nélkül nem lennének meg a tanítás elemi feltételei. Egy közepes szabolcsi község népességét kitevő derékhadat alkot megyénkben is ez a csoport: a legfrissebb adatok szerint — amelyet a pedagógus-szakszervezet egyik vizsgálódásából vettünk — Szabolcs- Szatmárban 3967 iskolai, intézményi technikai, adminisztratív és ügyviteli dolgozó végzi munkáját, Tekintélyes szám ez, s egyáltalán nem mellékes, milyen anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek az iskolai alkalmazottak, hogyan gondoskodnak élet- és munkakörülményeikről, munkájuk könnyítéséről, továbbképzésükről. Nem egy iskolában fordult elő, s erről több fórumon is szó esett, hogy nincs aki fűtsön, takarítson. Egyes helyeken a pedagógusok és a gyermekek fűtötték a tantermeket, mert a nehéz munkát, szolid fizetésért nem vállalta a régebbi fűtő, takarító. Az iskolák többségében ugyanis, még a hagyományos szénfűtés adja a meleget. Egyre több az olajkályha is. S ahol két, három műszakban tanítanak, netán még esti-levelező tanulók is vannak — kevés megállása van a fűtőnek. Érthető, hogy a pedagógusok béremelésével egy időben nagy gondot fordítottak mindenütt a technikai dolgozók fizetésének javítására is. T öbb helyen a bértömeg 6—8 százalékát ők kapták. Ennek ellenére bérük alacsony, s különösen áll ez a konyhai dolgozókra, akik megerőltető munkát végeznek. A viszonylag alacsony béreket az iskolák egy részében túlóra kifizetésével oldják meg, amelyre a jogszabály lehetőséget ad. Előfordul azonban az is, hogy némely iskolavezető a túlórákon akar spórolni, azt keresi, hogyan nem lehet túlóradíjat fizetni. Ilyen helyen a jó munkaerő sem marad sokáig, s utánpótlásukról nem könnyű gondoskodni. Sajnos ugyanis, az iskolák nem tudnak konkurálni a községbeli jól fizető tsz-ekkel, ipari szövetkezetekkel és más munkahelyekkel. Ezért nem ritka, hogy az iskolák „mindenesei” közül többen otthagyják az iskolát és jobban fizető, kevésbé strapás munkát vállalnak. De az iskola, a tanítás, a gyermek érdeke azt kívánja, hogy a kulisszák mögötti iskolai dolgozók jól érezzék magukat, kötődjenek a munkahelyükhöz, szeressék tartósan az iskolát. Az iskola, e nagy gépezet zavartalan működése követeli ezt. Csak üdvözölni lehet, ha a munkájukat jól végző technikai dolgozókról iskolai értekezleten, elismerően szólnak. Jó az is, ha számarányuk szerint többen részesülnek jutalomban, kitüntetésben, s többen mehetnek el tanítási idényben is üdülni. Még ha ez nem is mindenütt oldható meg egykönnyen... Erősítheti az iskolához kötődő szálakat az olyan gondoskodás is, amely a nagy- családos és gyermeküket egyedül nevelő dolgozókat segélyben részesíti. Több helyen a nyíregyházi járásban, s a megyeszékhelyen, a tanárképző főiskolán tanszervásárlási segéllyel is ellátják a nagycsaládosokat. Kiveszik a részüket e munkából az iskolai szak- szervezeti bizottságok is. Elsősorban a munkakörülmények javítására tesznek javaslatokat, védő- és munkaruha-ellátásra, a jobb munkaidő-beosztásra, a felszerelések javítására. Hasonlóan a megbecsülés jele az is, ha a technikai dolgozók munkáját jutalomszabadsággal is honorálják, így van ez a fehérgyarmati, a kisvárdai járásban, a tanárképző főiskolán. De jó néhány helyen nem is tudják, hogy milyen lehetőségek is vannak az átlagon felüli, lelkiismeretes munka jutalmazására. ogos az igény, hogy tekintsék mindenütt partnernek a nevelők az őket segítő iskolai dolgozókat, akik, ha jól dolgoznak, öregbíthetik az iskola hírnevét. Páll Géza Juhászok a határban Juhászok a határban: a Dögé—Fényeslitke— Szabolcsveresmart Tisza gyöngye Mgtsz juhászatát — mintegy 1500 juh — egy család őrzi. Bezzeghék. Apa és a fiuk: András és János. Bezzzegh János 1931. március 1-től, 13 éves kora óta juhászkodik. A nagyapja is juhász volt. János bácsi az édesapjával kezdte a szakmát. 1960-tól dolgoznak a termelőszövetkezetnél. A két fiú is családos, Ro- zsálypusztán laknak, közel a mostani munkahelyükhöz. Andráséknál egy kislány és egy kisfiú, Jánoséknál két fiú — az egyik már iskolás — van a családban. Mindhárman vallják: — Szeretni kell a juhokat, és ismerni mindegyiket kü- lön-külön. A telephelyük Tölgyesszögön van. Munkájukat — mint a legjobb segítőtársak — a kutyák könnyítik. A Majsi, Pali és a Joli. Naponta mintegy 30 kilométert tesznek meg segítőtársaikkal. János bácsi annyit gyalogolt már juhászként, hogy akár tízszer is körbejárhatott volna az egyenlítőn. A két fiú is már 15 éve juhászkodik kisebb megszakításokkal. — Érteni a szakma minden titkát, s ez a titok apáról fiúra száll — mondja Bezzegh János. Vajon lesz-e juhász az unokák közül? Vines« Péter Benesh Jinn: — A titok apáról fiára száll. Benesh András G öndör fürtjei most is hollószínűek, pedig itt áll a 60. év küszöbén. Aranyosapátiban él, a Szabadság utca 28. sz. alatti tömblakásban. A becsületes neve Tóth Menyhért. Többen a Tamás bátyja kúnyhója című regény hőséhez hasonlították. Az ő lelkiismerete is fellázadt és még huszonéves korában elhatározta, hogy különb ember lesz elődeinél, meg azoknál, akik miatt a telepre jár a rendőrség. Csaknem harminc éve dolgozik a vasútnál, a krampácsolók között. * Fogékony gyerek volt, de a környezete kedvezőtlenül hatott rá, ezért csak két elemit járt. A parókián mindenes volt: fát vágott, mosogatott, takarított, még a főzésben is segített. Több mint 29 évvel ezelőtt a vasúthoz szegődött. Köny- nyebbet is választhatott volna. A telepen lakó társai gyakran váltogatták munkahelyüket, ő maradt kitartóan, hűségesen. Soha nem késett, pedig a putriban nem Menyus, Aranyosról . volt csörgőóra. Igaz, sok évig volt gyermeksírás, meg a telep mellett húzódik a vasút, s a hajnali személyvonat dübörgésére mindig felserkent. Dolgozott a megye szinte ösz- szes vasútvonalán, majd Hajdú és Szolnok megyébe vezényelték az építésvezetőséget. A kocsmákat mindig messze elkerülte, ezért nehezteltek is rá a társai. Józanul, szépen és gyakran énekelt, amikor két állomás között hazafelé tartott a csapat. Csengő a hangja, vékony is, ezért egy heccelő- dő, behemót pályamunkás elkeresztelte Margitnak. Néhá- nyan Juliskának is becézték. Nem haragudott érte. Haragudott és bosszankodott, amikor kigúnyolták és megalázták. Húsz éve történt, Újkenéz közelében, hogy társai gúnyolták, lökdösték. Dühbe gurult, a csákányt ledobta az árokba és káromkodott egy nagyot — életében talán először. Lefokozták. Vagy két évig hordta a vizet, kevesebb fizetésért. Aztán új, fiatal munkások jöttek a csapatba, befogadták maguk közé, velük emelgette a krampácsot. A fiatalok között sohasem tévesztette el az ütemet... * A Szabadság utcán nagy házat épített pár évvel ezelőtt. Állandó munkaviszonynyal rendelkező fiai is segítették az építkezést. <3 meg visszasegített. Fiai, lányai, vejei mind nagy házban laknak. övék a Szabadság utca fele. Menyus bácsinak 700 öles a telke, néhány fa rajta lassan rügyet bont. Azt mondja az öreg, hogy nyugdíjas korában (június 1-től) disznókat hizlal, ősszel meg elmegy a tsz-be almát szedni. Nábrádi Lajos Bárányok, közülük az idén már 400 kerfiit exportra. Olvasónk írja Felnőttoktatás Nyírlugoson A Nyírlugosi Általános Iskolában március 30-án huszonhat felnőtt tett eredményes vizsgát. Korábban kétséges volt. hogy elkezdődik-e az oktatás, ugyanis nem volt elég jelentkező. A községi tanács végrehajtó bizottsága ismerve a körülményeket, felülvizsgálta a korábban elfogadott felnőttoktatással kapcsolatos intézkedési tervüket. Arra a következtetésre jutottak, hogy — a tanulásra serkentés érdekében — szoros kapcsolatot kell kialakítani azokkal az üzemekkel, vállalatokkal, amelyek a községből eljáró dolgozókat foglalkoztatják. Ezután a munkahelyekkel közösen mérték fel, kiknek nincs általános iskolai végzettségük és azokat annak elvégzésére, illetve befejezésére serkentették. A vállalatok és üzemek jelentős támogatást nyújtanak a munka melletti tanulást vállalóknak. A jövő oktatási évre már tizenheten — közülük kilenc cigány származású — jelentkeztek. hogy szeretnék az általános iskola nyolcadik osztályát elvégezni. Nagy az érdeklődés az alsóbb osztályok iránt is. Az érdeklődők között sok az otthon tevékenykedő háziasszony is. Fekete József Nyírlugos. Sport utca 2. Bázisul ' a Ufersenybe^ A negyven deka alma csatát vesztett a kevesebb szőlővel, naranccsal, citrommal szemben. A reklám jó volt, az ízet és az aromát a Kiváló áruk fórumának emblémája ismerte el egy időre, a fogyasztónál mégsem győzött a versenyben az Oázis. A megye egyetlen „hazai” gyártású üdítő italáról van szó, amely az üdítő italok nagy családjában többek előtt kedveltté vált, de legfeljebb egy a sok közül. A gazdasági ember sajnálja, hogy a szabolcsi alma sűrítményéből készült, szénsavval dúsított ital nem eléggé versenyképes. Aztán keresi az okokat a reklámban, a fogyasztók ízlésében, a csomagolásban. Hibát sehol sem talál. Van viszont egy pont, ami megállásra késztet. Az Oázis ára 60 fillérrel drágább, mint általában a szénsavval dúsított üdítő italoké. Nem sok ez az ötödrésszel magasabb ár, de annak, aki megszokta, hogy három forintot fizet és többet kérnek, mégis soknak tűnik. Tudjuk, hogy hosszú engedélyezési eljárás után lehetne az árat megváltoztatni, hiszen akkor az ösz- szetételen is változtatni kellene. Ám a példa igazolt: egy új terméknek — akár üdítő italnak is —> nem elég az íz, az aroma, a minőség. Nem árt, ha árban is hasonlít a többi, hasonló színvonalú termékhez. (lb) flranykoszorú a mozisnak Értékelték azt az országos versenyt, amelyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, valamint a Mozgóképforgalmazási Vállalat hirdetett meg az októberi forradalom jubileuma alkalmából. A szovjet filmek forgalmazását szorgalmazta ez az országos vetélkedő, azzal a céllal, hogy minél többen ismerkedjenek meg a legkiválóbb alkotásokkal. A legkiemelkedőbb eredményt ebben a versenyben országosan a tunyogmatolcsi filmszínház, illetve annak vezetője érte el. Sándor Miklós teljesítményét az MSZBT országos elnöksége is nagyra értékelte, a társaság aranykoszorús jelvényével tünteti ki. Az indoklásban szerepel az is, hogy a mozi üzemvezetője, aki egyben a községi művelődési ház igazgatója is, a szovjet filmek kiváló bemutatásán kívül rendkívül eredményesen szervezte, s ünneppé tette a Fedőneve Lukács című film ősbemutatóját a községben, amely Zalka Máté szülőfaluja. A kitüntetés átadására a hónap végén kerül sor. ': ■
