Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 12. Kakaó, gyémánt, mangán, arany... Borbándi lános látogatása Somogy megyébeo Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese — Popp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének társaságá­ban — kedden Somogy, me­gyébe látogatott. A vendége­ket Kaposvárott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd rövid megbeszélés után a megyei tanácson Böhm József, a me­gyei tanács elnöke tartott tá­jékoztatót részükre Somogy helyzetéről. Borbándi János délután Varga Péter és Bőhm József társaságában — Nagyatádra utazott és a város vezetőivel találkozott, majd megtekin­tette a Nagyatádi Konzerv­gyárat. Ceausescu Washingtonba utazik Nicolae Ceausescu román államfő James Carter elnök meghívására szerdán hivata­los látogatásra Washington­ba érkezik. Meghívóján kívül a román vendég tárgyalni fog az amerikai külügy- és a pénzügyminiszterrel, vala­mint a Világbank és a Nem­zetközi Pénzügyi Alap veze­tőivel, majd az Egyesült Ál­lamok több más nagyvárosá­ba is ellátogat. 1970 óta a román államfő negyedik amerikai látogatása. Washingtoni külügyminiszté- riumi körökben azt várják — közölték az MTI tudósító­jával —, hogy a két fél meg­beszéléseinek előterében gaz­dasági kérdések állanak majd. Nyugat-Afrikában fekszik a 238 ezer négyzetkilométer területű, több mint 10 millió lakosú állam, a Ghánái Köz­társaság. A népességének zö­me szudáni néger, a többi része eve és moszi nemzet­séghez tartozik. A mai Ghána területén 1471-ben portugálok szálltak partra. Az első brit telepet 1533-ban létesítették a gyar­matosítók. Az ország déli része 1874- től Aranypart néven brit gyarmat, 1957-ben az ország domíniumként elnyerte füg­getlenségét, 1960-ban pedig köztársasággá kiáltották ki. Az 1972-ben hatalomra ke­rült Nemzeti Újjászületés Ta­nácsa hozzálátott az állami és szövetkezeti szektor hely­reállításához a mezőgazda­ságban, az iparban és a ke­reskedelemben. Kezébe vette a gyémánt- és aranykiterme­lő, valamint a faipari társa­ságok részvénytöbbségét, kor­látozta a külföldi tőke hitel­és bankügyi tevékenységét. Fekete-afrikai viszonylat­ban Ghána a legfejlettebb államok közé tartozik. Jel­lemzi a monokultúrás mező- gazdaság, amely a keresők kétharmadát és a nemzeti össztermék 70%-át adja. Ka- kaóbab-termelésben Ghána első a világon. A feldolgozó ipar nyers­anyagellátására növelik az olaj-, a kaucsuktartalmú, a durvarostú növények, a do­hány, a cukornád és a gyapot termesztését. Az ország a gyémántbányászatban a har­madik, az arany- és mangán- bányászatban ötödik helyet foglalja el a tőkés világon. Jelentős feldolgozó iparral rendelkezik. Fő kereskedelmi partnerei a közös piaci orszá­gok és az Egyesült Államok. A bajkonuri sztyeppén ott állunk, ahonnan 1961. április 12-én útnak indult az első szovjet űrhajó. Néhányan közülünk még jól emlékeznek er­re a napra. Mások — fiatalabbak — már történelemként idézik. A beszél­getés során merült fel a kérdés: az első űrhajós útjáról a világ valamennyi újságja írt, de vajon korábban találkozhattunk-e Gagarin nevével a sajtó­ban? Erre a nem mindennapi emberre már jóval űrrepülése előtt fel kel­lett, hogy figyeljenek — érveltek a jelenlévők. Dokumentumok, vallomások Gagarin diákéveiről Tíz évvel az elsí űrrepülés edit J ura 1949-ben érkezett Ljubercibe, a Moszk­va környéki városba, ahol egy mezőgazdasági gépgyár mellett működő iparitanuló-intézetben ta­nult. A megyei ifjúsági lap­ban találhatók cikkek az üzemről és az iparitanuló­intézetről, ám Gagarinról egyetlen szó sem. A járási lapnál hasonló a helyzet. Egy helyi újságíró, Alek- szandr Belov történész sie­tett segítségükre. Átnéztük a mezőgazdasági gépgyár üzemi lapjának példányait. A lap 1951. június 6-i szá­mában Marina Gurjeva, a munkás fiatalok üzemi is­kolájának igazgatója a vizs­gákról ír: „A hetedik osz­tályban 32 tanuló vizsgázik. Algebra írásbeli feladatukat valamennyien sikeresen ol­dották meg. Korábban adta be munkáját Csugunov, Csernozsukov, Gagarin, Zo­lotov, Nyepolszkaja... E tárgyból és geometriából je­les osztályzatot kaptak.” Néhány számmal később, a június 30-i számban közle­mény jelent meg: a hetedik osztályt kiválóan végzők között ismét szerepel Jurij Gagarin neve. Sikerült találkoznunk Ma­rina Gurjevával, az iskola volt igazgatójával: — szá­mos olyan tanítványom van, akikre ma, 30 év eltel­tével is név szerint emléke­zem. Jurára különösen. Nem véletlen, hogy kétszer is megemlítettem annak idején. Nagyszerűen tanult. Élénk, vékony fiú volt. Sze­me határozottságról tanús­kodott... 1951 nyarán, amikor ezek az anyagok megjelentek, Jurij már elvégezte az ipa­ritanuló-iskolát. A doku­mentumok azért értékesek, mert tíz évvel az emlékeze­tes űrutazás előtt először említik a jövendő kozmon­auta nevét. Életének arról a szakaszáról tudósítanak, amelyről viszonylag keve­set tudunk. A volt iparitanuló-iskola ma egykori tanítványának nevét viseli. Modem, jól felszerelt tanintézmény ez. Az iskolában féltő gonddal őrzött múzeum idézi az egykori diák emlékét. A vá- rosban, az iskolában ma is élnek és dolgoznak olyan emberek, akik ismerték Ga- garint. Prohorov, az üzem egykori tapasztalt munká­sa, Jura tanítómestere mondta el, hogy egyedül Gagarin kapta meg az is­kola elvégzésekor a legma­gasabb minősítést Mihail Alekszejev, az iskola egyik jelenlegi szakoktatója pedig így emlékezett vissza: — Magunk is csodálkoz­tunk, hogyan van Jurának mindenre ideje. A tanulás­ra, sportra — hiszen kiváló sportoló volt —, a társadal­mi munkára, hozzá még az esti iskolára... Azt mondo­gatta, hogy tovább akar ta­nulni, repülőmémök szeret­ne lenni. Én a motoros szakkör vezetője voltam. Jurij természetesen ebbe a munkába is bekapcsolódott Ivan Rovnov, az iskola tornatanára igen tehetsé­gesnek tartotta az alacsony termetű, gyors mozgású, nagy teherbírású Jurijt. Gagarin nemegyszer nyert első díjat a sportversenye­ken. Testnevelő tanára azon fáradozott, hogy a kiváló sportolót a Leningrádi Test- nevelési Technikumba irá­nyítsa. 1951-ben Gagarin a hetedik osztályt elvégezve öntödei szakmunkás-bizo­nyítvánnyal a zsebében si­keresen felvételit tett. Az utolsó pillanatban azonban meggondolta magát. Azt mondta, hogy sportolni min­denütt lehet. Elválaszthatat­lan barátaival és földijei­vel, Csugunowal és Fetu- sowal a szaratovi ipari technikumba jelentkezett. És felvették őket... Négy évvel 'az üzemi új­ságban megjelent közle­mény után a szaratovi if­júsági lap Gagarin első ön­álló repüléséről tudósít. A Volga menti városban kez­dődött Jurij csillagok felé vezető útja: repülőklub, re­pülő iskola, a légierőknél teljesített szolgálat és végül 1961. áprilisa, Bajkonur... Alekszandr Bondar A nyíregyházi magyar kórház 7. „ ... Akaratlanul is szólni kell arról a barbarizmusról, amelyet a hitleri hordák Nyíregyházán követtek el. Amikor csapataink kénytelenek voltak ideiglenesen visszavonulni a már felszabadított Nyíregyházáról, sebesültjeinket nem tud­tuk mind magunkkal vinni. A helyi lakosság rejtegette ókét. De akadtak fasiszta elemek is, akik megmutatták a visszatérő gyülevész hadnak azokat a házakat, amelyekben súlyosan se­besült szovjet katonákat bújtattak. A fasiszták valamennyit barbárul lemészárolták. Néhány nap múlva a szovjet csapatok ismét felszabadí­tották Nyíregyházát. A frontparancsnokságnak rendkívüli in­tézkedéseket kellett hozni, hogy a szovjet katonák ne a lakos­sápon torolják meg elárult társaik felkoncolását. A frontve­zetés hangsúlyozta, hogy a háborúban ilyen esetek is elő­fordulnak :.(Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása 194-i—45. A második világháború tanulmányokban, visszaem­lékezésekben, dokumentumokban. „Nauka" kiadó; Moszkva 1970. 308. oldal.) ••• Előttünk terül el az egész Északkelet-Tiszántúl. Az egész nagy magyar Alföld. Közelebb meg, szinte a lá­baink előtt Nyíregyháza. A város mintha ködbe veszett volna. A repülőgépek kegyet­lenül verették az utakat, még a szántóföldeket is. Á néme­tek a levegőből meg-megúju- ló erővel támadták lovassá­gunkat. Pergőtűzzel lőtték gépesített erőinket, hadtáp- osziopainkat. Minden erejü­ket arra összpontosították, hogy lefékezzék támadásunk lendületét. A mi légvédelmi tüzérségünk zárótűzzel igye­kezett útjukat állni. Oldalozó támadásra kényszerítették őket. A 23. páncélos dandár át­törte az ellenség megerősített védelmi vonalát és betört a városba. A német egységek nem bírtak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak és meg­futamodtak. Sokan közülük megadták magukat. Nyíregyháza közepes város, lakossága 50 ezer körül mo­zoghat. Vasúti csomópont és a városba vezető utak arra engedtek következtetni, hogy a környék gazdasági központ­jának számít. Indul innen közút, vasút Tiszalökre, To­kajba, Kisvárdára, Debre­cenbe, Mátészalkára, Vásá- rosnaményba. Az állomáson megrakott szerelvények vesztegelnek. Közöttük több tartályvonat. Az egyik részben közel hat­ezer kiégett tank, meg gép­kocsi. A központban lövedé­kektől, meg bombáktól le­rombolt üzletek, iskolák. A város sok részén tűz is pusz­tított. Mi mélyen beékelődtünk az ellenség hátába. Előretö­résünkre a német hadvezetés egyáltalán nem számított. Mint soha nem óhajtott ven­dég, úgy jelentühk meg a vá­rosban, a környező, meg a távolabbi falvakban. Az 56-os motorizált és a 3-as harckocsizó brigádok Vencsellő és Rakamaz körze­tében közeledtek a Tiszához. Az átkelőhelyhez, a komphoz szörnyen rossz út vezetett. A terepen hihetetlen nehézsé­gekkel álltunk szemben. Az ellenség a végsőkig elkesere­dett volt és körömszakadtáig védekezett. Vereséget szenve­dett a Kárpátokban, most az­tán eszeveszetten keresi az utat a Dunántúlra. Ehhez vi­szont csak az áradó Tiszán át lehet eljutni. A hitlerista hadvezetés lát­ta nehéz helyzetéé. Ezért úgy gondolkoztak: Nyíregyházát minden áron tartaniuk kell, hogy birtokukban maradhas­son a menekülés útja a Ti­szán át Füzesabonynak, Hat­vannak, Gyöngyösnek^ On­nan természetes tovább Bu­dapestnek, ahol az európai nagyváros tízezer háza, meg háztömbje, ha átmenetileg is, de menedéket nyújthat menekülő hordáiknak. A tizedik gárdahadosztály azt a parancsot kapta, hogy forduljon délkeletre és a vá­ros körzetében akadályozza meg a városon kelet felől át­vonuló német csapat kitöré­sét. Mindez október 21-én tör­tént. A fellegeket kelet felé kergették a szelek. Szemer­kélt az eső. A hadtest egysé­gei, a hadosztály a város környékén foglalt állást. Ké- kelet felől menekülő ellen­szült a támadásra. A fegyve- ségre fordítottuk, rek, géppuskák, ágyuk, tan­kok csövét természetesen a (Folytatjuk) Nyíregyházi csata. Korabeli rajz a hadtestparancsnok- ság faliújságjáról. Szovjet kulturális küldöttség Jugoszláviában gyalásokat folytat a két or­szág kulturális együttműkö­désének bővítéséről. A szovjet vendégek Ljubljanába, Sza­rajevóba és Dubrovnikba is ellátogatnak. Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, kulturális miniszter vezetésével hétfőn szovjet küldöttség érkezett egyhetes látogatásra Jugo­szláviába. A delegáció tár­Pjotr Zsukov szovjet tiszt naplója N Yl R E GYHÄZÄN LÖliliálMSnlíSniM

Next

/
Thumbnails
Contents