Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 9. Többsége elavult, zsúfolt... Vendéglátás a megyeszékhelyen Az Anna-Tisza étterem, az Imbisz grill, az Eperjes ételbár korszerű üzletek Nyíregyháza vendéglátásában. A meglévő egységek többsége sajnos, nem ilyen. Javarészt elavultak, zsúfoltak, mosdóik nem felelnek meg a minimális higiéniai követelményeknek. Az ötödik «téves terv eltelt éveiben elsősorban az üzemi és gyermekétkeztetést javították a hálózatbővítéssel. Uj büfék, elosztókonyha létesült, s olyan üzletek, ahol korszerű gépsorral készítik a meleg ételeket. A fejlesztés ellenére alig található Nyíregyházán olyan vendéglátóhely, amely magasabb igényeknek is megfelel. Továbbra is az ital... Az Anna-Tisza étterem, a Krúdy-szálló korszerűsítése minőségi javulást eredményezett. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly 354 millió forintot forgalmaztak a város vendéglátóhelyein. Ebből az ételek részaránya — bár emelkedett — még mindig csak 45,9 százalék. A forgalom több, mint felét a szálloda és vendéglátó vállalat bonyolítja le. Az Alföldi Vendéglátó a munkahelyi és gyermekétkeztetés bázisa. Az ÁFÉSZ csak az utóbbi években lépett előre néhány új bolt — a Márka presszó, Ságvári-telepen az új cukrászda — megnyitásával. Az utasellátó és az Alkotmány Halászati Tsz egy- egy éttermet üzemeltet. A tervezettnél lassúbb ütemben halad az italboltok átalakítása. Két év alatt mindössze egy kocsmát változtattak falatozóvá, hármat pedig szanáltak. Tény, hogy az italboltok bisztróvá, falatozóvá alakítása eddig csupán formális volt. Az üzlet jellege nem módosult, s továbbra is az italfogyasztás dominál. — Változatlanul kevés idényjellegű kerthelyiség, terasz áll rendelkezésre. Gondot jelent, hogy éjfél után egyedül a Hotel Szabolcs fogad csak vendégeket. A hálózatbővítés ütemében jóval elmarad a forgalom növekedése mögött. A lakosság igényei szerint több első és másod- osztályú helyre van szükség. Kocsmából bisztró Március végén végrehajtó bizottsági ülésen elemezték Nyíregyházán a vendéglátás helyzetét. Szó volt arról, hogy még az ötödik ötéves tervben újjá varázsolják a régi Szabolcs épületét. Sokat segít majd az az étterem, amely a leendő vásárcsarnok emeletén kap helyet. Ezek a létesítmények azonban nem oldják meg a külterületek ellátását. Az egyik legfontosabb: az italboltok átalakítása. Ahol lehet kisvendéglőt rendeznek be — hiszen ezt a szolgáltatást sokan igénylik. Ha főzésre nincs lehetőség, hideg ételeket, és üdítőket árusító bisztróvá alakítják a kocsmákat. A peremkerületek ellátásában elsősorban az ÁFÉSZ-re számítanak. A jól működő Varga-bokori Nyírfa csárda mintájára Manda- bokorban, Felsősimán, Rozsréten és Borbányán is elkelne egy-egy étkező. Kerthelyiség, terasz A tanácskozáson elhangzott: több kerthelyiségre, teraszra van szükség. Szélesíteni kell az ételválasztékot. A végrehajtó bizottság javasolta az előfizetéses vacsoraszolgáltatás bevezetését. Néhány étteremben talán még az idén elkezdik a szolgáltatást. Szó esett arról, hogy az üzemi és gyermekétkeztetésben mindössze 30—32 ezren részesülnek Nyíregyházán — holott az igénylők száma ennek duplája. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat konkrét ígéretet is tett, mely szerint a hatodik ötéves tervben 20 millió forintot fordítanak erre a célra. Házi Zsuzsa SZEZONNYITÁS ELŐTT Nyárra készülnek az úttörőtáborban Hatalmas sátrakban aludtak, s nem ritkán bográcsban főzték meg az ebédrevalót azok a gyerekek, akik 1968 nyarán először pihentek a rakamazi úttörőtáborban. A romantikus sátortábort azóta két pajtásház váltotta fel. A második. 130 személyes épületet tavaly adták át. így 1977-ben egy turnusban már 160 nyaralót tudtak fogadni a Tisza partján. A tábor június 12—14-én tárja ki kapuit. Szezonkezdésig még sok a tennivaló. Szükség van egy új mosdóra. Építését mintegy 200 ezer forintos költséggel e hónap közepén kezdi a helyi tanács karbantartó brigádja. A munka befejezésére és a takarításra szűk két hónap áll rendelkezésre. Nyáron terv szerint 7 turnusban üdülhetnek Rakama. zon a gyerekek, tíznaponként váltva egymást. A vendégek közel 60 százaléka az ország megyénkén kívüli részeiből érkezik. A többiek részben szabolcsi, részben — csereüdültetés formájában — külföldi pajtások, lengyelek lesznek. 1978. június—augusztusban 1120 úttörőt várnak Rakamazra. Az úttörőtábor fenntartására számítás szerint 774 ezer forintot költ a tanács. Az elmúlt években sokszor szállítási nehézségekEgy emlék: zászlófelvonás a rakamazi úttörőtáborban. kel küzdöttek, ezért égető szükség van egy másfél tonnás ZSUK gépkocsira is. A nyári hónapok alatt — az idén először — a megyei ifjúsági vízitúra résztvevőinek is helyet adnak Rakama- zon. A váltótáborozás előtt és után 6—7 napos vezetőképző tábororozást is szerveznek a pajtásházakban. Őszszel — a létesítmény utolsó vendégeiként — azok az egyetemisták és középiskolások veszik birtokba az épületeket. akik a betakarítás munkáiban segítenek a rakamazi Győzelem Tsz-ben. (h. zs.) Társadalmi munkával az iskoláért Az alig ezer lelkes határ széli Kölesén több, mint másfél évtizede épült 4 tantermes és egy tanulószobás emeletes iskolát a körzetesítés óta a kispaládi gyerekek is használják. A demográfiai hullám pozitív hatása, s a megváltozott viszonyok is sürgették a víz bevezetését. A Kölesei Nagyközségi Közös Tanács ez évben 74 ezer forintot tudott adni költségvetéséből a víz bevezetésére. Ehhez járul a KISZ-fiatalok és úttörők felajánlása, akik felszabadulásunk 33. évfordulója tiszteletére vállalták a vezetékek árkának elkészítését. így ugyanis a tavaszi szünetben elvégzik a szakipari munkát, s a tavaszi szünet után a tantermekben, folyosókon, nevelői szobában már folyóvizet használnak tanárok és tanítványok. Április 15. Nyíregyháziak fóruma a rádióban Április 15-én, szombaton ismét élő. egyenes adás lesz a nyíregyházi rádióban. A hallgatók kérdéseire 17 óra 5 perctől 18,25-ig nyolcvan percen át válaszolnak a megyeszékhely párt-, tanácsi és népfrontvezetői. Éppen két esztendeje, ugyancsak április 15-én. a mostanihoz hasonló várospolitikai fórumműsor az 5 éves terv indulásának pillanataiban hangzott el Nyíregyháza hullámhosszán. A stúdió meghívott vendégei, a város vezetői, akkor közel 200 levélre és telefonkérdésre adtak választ. Most. a tervciklus „félidejének” közeledtén a fórum szerkesztői, riporterei — és természetesen a választ adó városi vezetők — ezúttal is várják a lakosság, a rádió- hallgatók kérdéseit, amelyek Nyíregyháza jelenét, közeli és távolabbi jövőjét érintik, illetve a város lakosságának ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi és sok egyéb gondját teszik szóvá. A fórumon azok a hallgatók kapnak választ, akik kérdésüket az adás napjáig levélben eljuttatják a rádió címére (Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója. 4400 Nyíregyháza, Vöröshadsereg útja 42. „Nyíregyháziak fóruma”). Kérdéseket lehet feltenni telefonon is az adás napján délután 14 és 18 óra között a 11—244- és a 11—141-es nyíregyházi telefonszámokon. A rádió urh-közvetítőkocsijá- ból két helyszínről (Jósavá- ros és Borbánya) a műsor idején több alkalommal tehetnek fel kérdéseket elsősorban a telefonnal nem rendelkező hallgatók. A fórum riportere a stúdióban Ágoston István és Szilágyi Szabolcs, az urh-kocsiban Bálint Attila lesz. LEBUKTAK A CSEMPÉSZEK Barna velúr tíz zsákban A rendőr járőröknek két csehszlovák rendszámú Polski Fiat vonta magára a figyelmét József-nap éjszakáján. Hogy mi tette őket gyanússá, az nem tűnik ki a vizsgálat anyagából, tény azonban, hogy az igazoltatásnál olyan zavartan viselkedtek, hogy a rendőrök előállították őket. Csak percek teltek el ezután és kiderült: a gyanú nem volt alaptalan. Az egyik Polskiból 81 ezer forint került elő. Honnan van ennyi pénzük a néhány órával korábban Magyarországra érkező turistáknak, vetődött fel a kérdés, és a válaszra nem kellett sokáig várni. Rövid idő múlva a rendőrségi autó fékezett Szabó Géza nyíregyházi vásározó Őz közi lakásánál, s 314 méter barna velúrt foglaltak le itt. Ezután már gyorsan peregtek a nyomozók előtt az események a csempészés történetéről. Emil Glonczi 30 éves, La- dislav Glonczi 24 éves és Julius Glonczi 66 éves csehszlovák állampolgárok rendszeresen jártak Magyarországra, különösen gyakran Miskolcra és Nyíregyházára. Ez a két piac tetszett nekik legjobban és ez volt hozzájuk a legközelebb, így aztán ezt a két helyet választották tiltott kereskedésük színhelyéül. A két fiatalabb Glonczi a nyíregyházi piacon ismerkedett meg Szabó Géza vásározóval és megegyeztek, hogy nagyobb mennyiségű barna anyagot hoznak neki Csehszlovákiából. Februárban kapott is a kisiparos 35 méter anyagot, de ezt mindkét fél kevésnek találta, s nagyobb tételben történő szállításban egyeztek meg. Emil Glonczi 18 ezer koronáért vett ezután anyagot. A 314 métert 10 zsákba rakta, de egyedül nem mert elindulni Magyarországra. Apja és testvére vállalkozott a segítségre. A csempészés napját március 19-re tűzték ki. Két kocsival indultak útnak. Az első üres volt, ebben helyezkedett el Glonczi apja és testvére. A vámnál megnézték őket, a másik kocsit — amelyben Emil Glonczi a csempészárut hozta — már nem vizsgálták. Nagy volt a család öröme, mert az anyag baj nélkül jutott Magyarország területére. Útjuk egyenesen Szabó Gézához vezetett. Éjszaka volt, Szabó mérés nélkül vette át az árut, majd felesége kifizette érte a 81 ezer forintot, amit az igazoltatás után — természetesen az anyaggal együtt — lefoglaltak. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa Emil Glonczit 10 hónapi, Ladislav Glonczit 8, Julius Glonczit 6 hónap, Szabó Gézát 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, Szabó Gézá- nét 15 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. (A szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.) A bíróság elkobozta a 314 méter anyagot és a csehszlovákoktól lefoglalt 93 ezer forintot is. Szabó Gézának 8000 forint pénz mellékbüntetést is fizetnie kell. Az ítélet jogerős. (balogh) Itt a tavasz, mi van a boltban ? __________•_______________________________. ______________ Áru helyből, a helyieknek Még híre sem volt a télnek, mikor — múlt év harmadik negyedében — megkezdte a tavaszi felkészülést a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. A beszerzés a vártnál jobban sikerült. Közel 60—70 százalékkal vásároltak több tavaszi holmit, mint a korábbi években. A kiskereskedelmi üzletek igen jónak ítélték a választékot, s a ruhanemű- ek nagy részét még a télen elvitték a nagyker. raktárából. I megyei igények szerint Ami hiánycikk: a farmer, melyből hamarosan újabb szállítmány várható. Az idén a hagyományos magyar gyártmányok mellett Leet, Levist, Wrangert is ígér a kereskedelem. Több bőráru is elkelne. Hiszen 1978-ban a sportos lumberjack a sláger — férfiaknak, nőknek, gyer- rekeknek egyaránt. Sokan keresik a szövet- és a szintetikus anyagokat is. Bő a választék például jersey ruhákból, de ezeket kevesen vásárolják. A szabolcsi vállalatok, szövetkezetek egy része is bekapcsolódott a megye ellátásába. A nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat évi 50 ezer darab női és gyermekkabátot szállít üzleteinkbe. Sokat segít a háziipari szövetkezet is, ahonnan hímzett blúzok, kötött gyermek- és bébiholmik kerülnek pultra. A szövetkezet saját laborral is rendelkezik. Innen a megyei igények -szerint megálmodott modellek kerülnek ki. Szellős, köanyü cipők Az öltözék egyik legfontosabb része a jól megválasztott, kényelmes cipő. 1978 tavaszán a nyújtott; orrú, élénkebb színű fazonok a keresettek. Férfiaknak a csau. mogyorószín. fekete, szürke, a bordó dörzsbőr. emeltebb talpú lábbeliket javasolják. Nagy választékban kaphatók a szellős, könnyű, lyukacsos tetejű weekendcipők is. A férfiak mintegy 60—70 modell között válogathatnak. Hölgyeknek elsősorban a kényelmes textil és a bőr lábbeliket ajánlják az idén. A legdivatosabb a nyújtott, orrú bőr és textil kombinációjával alkotott cipő. Alig több, mint tízéves pihenés után újra itt a tűsarok, ami elsősorban a könnyebb járású, alacsonyabb és fiatalabb hölgyek divatja. Az egyik legnagyobb gond, hogy az első féléves kollekció mintegy 150 modellje között kevés a divatos női félcipő. Huszonöt bébimodell A gyermek- és bébi lábbelik a megszokottól nagyobb mennyiségben és választékban kaphatók. Formás bőrszandálok, színes fiú- és leánykacipők, saruk sorakoznak a pultokon. A bébirflo- dellek száma: 25. Az ifjabb korosztály részére a Bony- hád. a Duna és a Tisza Cipőgyár termékeit kínálja a kereskedelem. A Tiszántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatán a megyei vállalatok, szövetkezetek közül egyelőre a Szabolcs Cipőgyár modelljei találhatóak meg. Éves szinten a megyénkben eladott férfi lábbelik 3 százaléka szabolcsi termék. A cipőnagyker. vállalat az első fél év végéig mintegy 130 ezer pár férfi-, 250 ezer pár női és 270 ezer pár gyermekcipő eladására számít. Ezek között lesznek olyan különlegességek is, mint vietnami gyermekszandál. iráni klumpa, valamint cseh, lengyel és NDK-model- lek. (h)
