Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. április 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Betonhoz kavics Világszerte felgyorsult az építkezés: lakótelepek, gyárak, utak. repülőterek, családi házak, nyaralók nőnek ki a földből. Mindez hihetetlen mennyiségű betont igényel, amelynek legfontosabb, iparilag gyártott alapanyaga a cement. Kevesebb szó esik azonban a beton másik lényeges adalékanyagáról, a kavicsról. A betonban az adalékanyagnak szilárdító és térkitöltő szerepe van. Jelentős mennyiségű cementmegtakarítást tesz lehetővé és jóval olcsóbb is a cementnél. A betonhoz leginkább bányakavicsot vagy folyami eredetű homokos kavicsot használnak fel. A kavicsadalékot elsősorban a szemcseszerkezet, a legnagyobb szemnagyság és a szennyezők mennyisége jellemzi. Az adalékanyag szemcseszerkezetén, ösz_ szetételén az adalékban levő különböző átmérőjű szemek (frakciók) egymáshoz viszonyított arányát értik. Az a jó szemcseszerkezetű adalék1, amellyel a lehető legtömörebb beton készíthető. Ehhez a frakciókból annyi kell. hogy a nagyobb szemek közötti hézagokat a közepes, ezek közeit az apró és ezekét a még apróbbak, a finom homokszemek töltsék ki. Ezen túl annyi cementhabarcsra van szükség, amennyi az összes homok- és kavicsszemek körülburkolásához és beágyazásé, hoz éppen elegendő. Az adalék legnagyobb szemnagyságának általában a 40 milliméteres nagyságot választják, ehhez adják meg a betonkeverési táblázatokat is. Az adalékanyag szennyezettsége erősen lerontja a beton tulajdonságait Különösen a szemek felületére ragadt agyag- és iszapszennyeződés veszélyes. mert miatta a cementhabarcs nem tapad tökéletesen a kavicshoz. Ha pedig a cementkő és az adalék között nem jön létre a kellő tapadás, a beton szilárdsága nagyon csökken. A betonkészítéshez ezért csak tiszta, 3 térfogatszázaléknál több iszapos és agyagos szennyeződést nem tartalmazó homokos kavicsot sza. bad felhasználni. A folyami eredetű kavicsot régi vagy mai folyómedrekből bányásszák. Az NDK-ban most állt munkába a wegelebeni kavicsbányában egy magyar gyártmányú kotróhajó. A hajó 35 méteres mélységig hatol le és évente 216 000 tonna kavicsot termel ki. Egy borjú két anyától A vese és a szív átültetése után már felmerült az embrióátültetés gondolata is, igaz, nem az ember, hanem a gazdasági állatok vonatkozásában. Lényegében tehát ez is transzplantáció, mégpedig 8 napos magzatnak műtéti átültetése egy másik anya méhé- be. Nagyon egyszerűnek tűnik ez, valójában azonban évtizedes tudományos munka eredménye: a kísérleteket Csehszlovákiában, a Gazdasági állatok Fiziológiai és Genetikai Kutató Intézetében végezték. Eleinte kis laboratóriumi állatok megtermékenyített petéinek az átültetésével kísérleteztek. Csak az ezeken szerzett tapasztalatok alapján kezdték meg a tudósok a szarvasmarhákkal folyA megtermékenyített szarvasmarhapete. inkubátorban született borjak. (Fotó: Pragopress — KS) tatott kísérleteket. De miért van erre szükség? Jelenleg egy-egy tehénnek egész élete folyamán hat borja lehet. De nem minden tehén egyforma. Némelyiknek kiváló öröklött tulajdonságai vannak, másoknak kevésbé jók, s e tulajdonságaikat átviszik az utódaikra is. A genetikusok szerint van rá lehetőség, hogy hat helyet akár száz borja legyen egy tehénnek, sőt az a véleményük, hogy a század végére egy-egy kiváló anyaállatnak esetleg 500 borja is lehet, de csakis az embriók átültetése révén. A legjobb géneknek a magzatba jutásához elég, ha a pete a tehénben termékenyül meg, de később nyugodtan fejlődhet tovább egy másik, kevésbé kiváló anyaállat méhében is. A magzatot tehát átültetik egy „élő inkubátor*’-ba, s az eredeti kiváló anyaállat hamarosan újból megtermékenyülhet. Mindez nem a tudományosfantasztikus regények témája. A csehszlovák intézetben már található néhány olyan borjú, amelyeknek tulajdonképpen két anyjuk van. Külsőleg semmiben sem különböznek a többitől, éppúgy ugrálnak, játszanak, mint a többiek. A tudósok örülnek az eddigi eredményeknek is, de már újabb terven dolgoznak. Az átültetés ugyanis jelenleg sebészeti úton történik. Ez azonban nem az egyetlen' és a legtökéletesebb módszer. Céljuk az, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki a megtermékenyített petének egyik tehénből a másikba történő átültetéséhez, amely kíméletesebb lenne az anyaállatokkal szemben és előnyösebb az ember számára is. n méhek neme Némely rovar nőstényének viselkedésétől függ, hogy milyen nemű utódja születik. Ezt a megfigyelést a Washington állam egyetemének szakemberei tették a szabóméhekkel kapcsolatban. Ez a méh fában vagy talajban levő folyosókban, odúkban levéldarabkákkal kibélelt gyűszűfor- ma sejteket épít. Kiderült, hogy az ivadékbölcsők bejáratában levő sejtekből csak hímek, a mélyben levőkből csak nőstények kelnek ki. A méhek nem egyformán petéznek a kétféle sejtbe. Az anyaméh potroha összehúzódásával nyomja ki a petét. Amikor a bölcsők mélyén levő gyűszűkbe petézik, az összehúzódások — amikor a pete már kezd kibújni — 8 másodpercig szünetelnek. Amikor a hím petéket rakja, nem tart szünetet. Eszerint az utód nemét a szünet határozza meg. Hogyan befolyásolja e szünet a születendő méh nemét? A szabóméh nősténynek — a há- ziméhhez hasonlóan — ondótartója van. Ebben tárolja az egyetAUTÓ-MOTOR len párosodás alkalmával a testbe jutott spermát. Az ondótartó a petevezetékbe nyűik. Ha a méh izmai szorításával a spermát az ondótartóból a petevezetékbe üríBiztonsági autóiivegek Minden autóssal előfordulhat, hogy felcsapódó, lehulló kő vágódik kocsijának üvegfelületéhez. Könnyen elképzelhető, mi történne akkor, ha csak könnyen, kisebb-na- gyobb hegyes, éles darabokká törő közönséges üvegű ablakok lennének az autókon. Éppen ezért, amióta az ipar felkészültsége megengedi, hatósági előírások kötelezővé teszik, hogy ún. biztonsági üvegből készüljenek a gépkocsik ablakai, mivel az üvegkárosodásnál, vagy ütközéskor csaknem kizárja a sérülési veszélyt. Kétféle biztonsági üveget gyártanak világszerte: edzett (egyrétegű) és ragasztott (több rétegű) kivitelűt. A nagyon teherbíró és rugalmas, edzett biztonsági üveg úgy készül, hogy az előre kialakított formájú és méretű, 4,5— 5,5 mm vastagságú üveget először felhevítik magas hőmérsékletre, majd ’hirtelen lehűtik. E kezeléssel nagy belső feszültség keletkezik az anyagban, amelynek egyensúlya törés esetén hirtelen megbomlik és az egész üveg apró, kocka alakú darabokra — morzsákra — reped szét, s rendszerint nyomban ki is hull az ablakkeretből. Ez a jobbik eset, ha ugyanis keretében marad az átlátszatlanná repedezett üveg, megfosztja a vezetőt a kitekintés lehetőségétől. Ez az egyik legfőbb panasz az egyrétegű biztonsági üveg ellen, s az a tapasztalat sem elhanyagolható, hogy a szélvédő gumi szegélyében egy olyan fűrészfogas üvegréteg marad vissza, amely igen súlyos sérüléseket okozhat (különösen akkor, ha a karambolozó gépkocsiban ülők nem használják a biztonsági övét, tehát előrevágódnak). A ragasztott biztonsági üvegnek az a legfontosabb jó tulajdonsága, hogy nem esik szét az egész üveg. Pedig tulajdonképpen ez is edzett üvegből van, de két vagy három vékonyabb rétegből, közöttük átlátszó műanyag (rendszerint polivinilbutirát) fóliával, ami összetartja. Kő vagy valamely más „lövedék” becsapódása esetén a ragasztott üveg csak az ütés helye körül repedezik meg pókháló- szerűen, átlátszóságát azonban bizonyos fokig e helyen is megtartja. Persze némi hátránya ennek a biztonsági üvegfajtának is van: karambol esetén a biztonsági övét nem használó személy előrevágódó feje nem mindig tudja átszakítani a rugalmas és szívós üvegréteget, így súlyos koponyasérülést szenvedhet. Példaként említjük meg, hogy a Lada (Zsiguli) gépkocsik mellső szélvédője három rétegű ragasztott kivitelű, a hátsó- és az oldalsó ablakai pedig edzett üvegből készülnek. Nem is ritka látvány, hogy ezen a háromrétegű szélvédőn milyen kis, szinte láthatatlan lyukat tud ütni egy-egy nekivágódó tárgy (jó tudni, hogy a kötelező műszaki vizsgán csak a tökéletesen ép szélvédőüvegű autó felel meg). Beszereléskor a réteges üveg a kényesebb, sérülékenyebb. Az egyes autótípusokhoz csak a számukra pontos méret szerint készülő üvegek használhatók. Az edzett üvegek nem vághatók és nem köszörülhetők (csiszolhatok), s a ragasztott üvegek is csak akkor, ha közönséges üvegből készülnek (ami ma már egyre ritkábban fordul elő). A bármi okból kitört autóablak pótlása nem mindig és nem mindenütt oldható meg, márpedig szélvédő vagy hátsó ablak nélkül autózni a legnagyobb megpróbáltatások közé tartozik. Éppen ezért mindig legyen a kocsi csomagtartójában egy megfelelő méretű, átlátszó- ságú és erősségű műanyag fólia, amit ragtapasszal ideiglenesen fel lehet erősíteni a hiányzó üveg helyett. B. I. ti — ezt a műveletet a 8 másodperces szünet alatt végzi el — nőstény petéket rak. Ha nem présel be spermát a petevezetékbe, nincs szüksége szünetre — nem is tart ilyent —, ekkor viszont hím utód születik. A méhek tehát különleges szűznemzést végeznek, azaz a megtermékenyített petéből lesz a nőstény, a megtermékenyítetlen- ből a hím. Napsugárzás és talajérték A talajértéket eddig csupán a talaj összetétele alapján állapították meg, pedig a talajt érő napsugarak mennyisége is rendkívül fontos a növény számára. Prágai kutatók azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen mérték, ben süti a nap a különböző lejtésű talajokat. Sokévi megfigyelések alapján napmegvilágítási táblázatokat állítottak össze a tereplejtés és az égtáj alapján. A jövőben az összes 1:10 000-es mértékben készült talajérték- térképet napmegvilágítási térképekkel akarták kiegészíteni. A kutatók munkája nagy nemzetközi érdeklődést keltett. Szerintük a jövőben minden haszonnövényt olyan talajon kell termeszteni, amely a szükséges napenergiát is megkapja. Ennek érdekében agrogeográfiai állomást akarnak kiépíteni, amelyen komputerek segítségével vizsgálható a napsugárzás és a növénynövekedés közötti összefüggés, valamint az. hogy mely növény számára mely terület a legalkalmasabb, a legnagyobb hozamot ígérő. Á cseresznye és a meggy tavaszi növényvédelme A nyugalmi állapotban elvégzett mechanikai védekezés és a tél végi lemosó permetezés után, a rügyfakadást követő időszakban a kémiai védekezést a monilia és a levéllyukacsoso- dás ellen kell irányítani, mivel csapadékos időjárás esetén ezek a gombák — elsősorban a monilia a virág-\és hajtáspusztításával — komoly károkat okozhatnak. Védekezésre mo- nilia ellen elsősorban a réztartalmú készítményeket 0,3—0,4 %-ban, vagy a Dithane M—45-öt 0,2%-ban, levéllyukacsosodás ellen kéntartalmú készítmények valamelyikét (pl. Thiovit) lehet használni, virágzás előtt egy alkalommal 0,75%-os, virágzás után 0,5%-os töménységben. Fehérbimbós állapotban elsősorban az említett gombabetegségek ellen kell védekezni, egyes rézérzékeny fajtáknál tanácsos szerves gombaölő szerrel végezni a kezelést. Mivel erre az időszakra esik a sodrómolyok "és'**’az araszolok hernyóinak károsítása is, ezért tegyünk a permetlébe rovarölő szert (Ditrifon 50 WP 0,2%, Bi 58 EC 0,1%) is. Virágzás idején a cseresznyét nem fenyegeti moniliaveszély, ezzel szemben a meggy fokozottabb mértékű fertőzésveszélynek van kitéve, ezért feltétlenül gombaölő szeres kezelést kell végezni, amit elhúzódó virágzás, csapadékos időjárás esetén tanácsos megismételni. Sziromhullás után az említett gombabetegségek és szükség esetén a levéltetvek ellen kell védekezni. Gombaölő szerek közül a szerves hatóanyagú készítmények (Dithane M—45, Orthocid 0,2%), levéltetvek ellen az Anthio 33 EC (0,2%), a Bi 58 EC és az Unifosz 50 EC (0,1%) rovarölő szerek egyike használható. Felhívjuk a figyelmet az előírt óvó rendszabályok betartására. Budái1 ^Bsaba^ megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Nyári retek a házikertben A nyári retek egyik legigénytelenebb. de C-vitaminban bővelkedő zöldségfélénk. A különböző retekíajták C-vitamin- tartalma eltérő. A C-vitamin mennyiségét befolyásolja a termesztés helye is, mert bebizonyosodott, hogy a szabadföldben termesztett retekben lényegesen több a C-vitamin, mint az üveg alatt nevelt növényekben. A retek kellemes pikáns ízét egy kéntartalmú allyl és butyl mustárolajnak köszönheti. Az egyes retekfajták mustár- olaj-tartalma, s így csípős íze eltérő. Házikertekben kedvelt nyári- retek-fajta a „Korai nyári fél- hosszú”. Gumója félhosszú, széles fejű, felülről egyenletesen vékonyodó, erős karógyö- kerü, fehér színű fajta. Ugyancsak közismert fajta a „Müncheni sör” retek is. Gumója félhosszú, lekerekített fejű, legszélesebb a felső harmadában, s onnan kezdve fokozatosan vékonyodik, szintén fehér színű fajta. A nyári retek nem kedveli az erősen istállótrágyázott területeket, mert ott könnyen nyü- vesedik. A nyári retek veszedelmes kártevője a gyökérlégy (Phor- . bia radicum); sajnos, évente két-három nemzedéke is fertőzheti növényeinket. A lárvák kezdetben korhadékokkal (trágyával) táplálkoznak, s csak ezután hatolnak be növényeink föld alatti részeibe. A gyökérlégy életmódjából következik az ellene való védekezés lehetősége. Ha a retek vetése után a sorok mentén 10 folyóméterenként 2 dkg Basu- dín 5 G granulátumot szórunk ki (gumikesztyűben dolgozzunk), sekélyen bedolgozzuk a talajba és öntözéssel elősegítjük rovarölő hatásának kifejtését, úgy egészséges, zamatos étel kerül az asztalunkra. A nyári retek magját 2—3 cm mélyre és 20—25 cm sortávolságra vethetjük. Ha sűrűn kel a vetésünk, a nyári retket 8—10 cm-re ritkítsuk ki. öntözni csak száraz időjárás esetén szükséges. Egy-egy alkalommal ne locsoljunk ki sok vizet, mert az egyenlőtlen vízellátás megzavarja a növények fejlődését. Széles Csaba A KERAVILL Kiskereskedelmi Vállalat kísérletképpen automatát helyezett üzembe, amely vasárnap és zárási időkben is „kiszolgálja” a vevőket a legfontosabb cikkekből, így elemekből, biztosítékokból, izzókból stb. Képünkön: a KERAVILL-automata a budapesti Mártírok útja 61—63. szám alatti bolt előtt. (MTI fotó: E. Várkonyi Péter) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
