Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 25. Május 27-től: Gyorsítják a kézbesítést Zöld busz helyett IFÁ Konyhakész csirke Kisvárdáról Avatásra készül Jósaváros Az új városnegyed ünnepélyes felavatása lesz az idei jósavárosi napok legfontosabb rendezvénye — hangzott el a kerületi népfrontbizottság legutóbbi ülésén. Az augusztus 14—20. között sorra kerülő gazdag programban politikai, kulturális és sportrendezvényekre kerül sor. A VMK képzőművészeti kiállítást nyit; külföldi együttesek fellépésével néptáncbemutatót szerveznek. Sor kerül térzenére, rockkoncertre és divatbemutatóra. Hagyományosan megrendezik a gyermekek aszfaltrajz-versenyét és az idén KRESZ-vetélkedőt is tartanak a sportversenyek mellett. Augusztus 20-án tartják Jósaváros ünnepélyes felavatását, melynek keretében átadják többek között az új fémipari szakközépiskolát, több gyermekintézményt és a 9-es iskola új fedett uszodáját. Kora reggeltől késő estig róják a kilométereket: hozzák-viszik a híreket települések, családok között. Útjaink mindennapi arculatához hozzánőttek a postai küldeményeket szállító zöld autóbuszok. A kiszolgált, öreg járművek kora lejárt. Alig több, mint egy hónap múlva — pontosan május 27-től — új rend szerint juttatják el a küldeményeket a címzettekhez. A változtatásról Nagyőszi Ernőt, a nyíregyházi 2-es postahivatal vezetőjét kérdeztük meg. — Hagyományos gyakorlat > szerint a régi buszok egy zsákban kapják meg reggelenként útirányukhoz igazodva az anyagot. Városok, községek szerint menet közben a mozgóposta-kezelő csoportosítja a leveleket, újságokat. Május 27-től nyolc zárt IFA-gépkocsi váltja fel a buszokat. Ezeken már nem lesz szortírozás: települések szerint elosztva kapják meg a küldeményeket. A Budapest—Nyíregyháza 45-ös postavonat — mely a központi hírlapokat, a Budapest felől érkező leveleket és csomagokat hozza — változatlanul hajnal 4 óra 57 perckor fut be a megyeszékhelyre. A mozgópostán ezentúl városok, községek szerint rakják zsákokba a küldeményeket. A 2-es posta dolgozóinak ezzel nem lesz más dolguk, mint a zsákokat, csomagokat átrakják az IFA-kra. — Munkánk persze nem csak ennyiből áll. Mi továbbítjuk a megye területéről érkező postai küldeményeket. Nálunk éjszaka zajlik a legnagyobb munka: ekkor válogatjuk szét a leveleket. Külön a fővárosiakat és a megyeieket. Május 27. után mi is településenként szortírozzuk a megyébe címzett küldeményeket. Az IFA-kocsikon utazó jegyzékkezelők útirányuk szerint elosztva kapják a küldeményeket. A gépkocsik reggel 6 órakor indulnak útnak. A végállomásokon akkor fordulnak vissza, mikor zárnak a hivatalok. Ugyanis ezek a járművek szedik össze a vidéki postahivatalokban feladott anyagot. — Az új rendszer nem kis megterhelést ró a dolgozókra. Ha sikerül hamar átállniuk, a jelenleginél sokkal gyorsabban kapják majd meg a távolabbi falvakban is a küldeményeket. Feltéve, ha pontosan érkezik a postavonat. A postavonat Debrecen irányába közlekedik. Útvonala Borsod megyét nem érinti. Ezért Szabolcs-Szatmár és Borsod között közvetlen járat segítségével bonyolítják le a forgalmat. A borsodi járat 0 órakor érkezik Nyíregyházára, s éjjel 1-kor indul vissza Miskolcra. (hzs) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT TÁRSADALMI MUNKA Beküldte: Csontos János, Pusztadobos. A kisvárdai baromfifeldolgozó üzem az idén a konyhakészre feldolgozott szárnyasok 70 százalékát exportálja. Képünkön: Csurka Jánosné és Takács Éva a csomagolóüzemben. (Császár Csaba felvétele) A népfrontbizottság örömmel vette a Nyíregyházi Konzervgyár egyik szocialista brigádjának kezdeményezését, hogy segíteni kíván a mind nagyobb figyelmet keltő jósavárosi napok megrendezésében. Várják, hogy a város több üzemének kollektívája is csatlakozzék a konzervgyáriak kezdeményezéséhez.----- v ----------------------Halottlátás A z asszony maga elé mered, mintha valóban a túlvilágba nézne. Azután éneklő-monoton hangon beszélni kezd: „Anyám, édes jó anyám... nem hibáztatok én senkit... de azért...” Szemben fejkendős öregasszony. Sír, motyog, láthatóan szinte magánkívül van. Kint. a szép családi ház udvarán hosszú sorban várnak bebocsáttatá- sukra a többiek. Fiatalok, idősebbek, az ország minden részéből. még a határokon túlról is. Rendelés van. akár egy fogorvosnál. Az asszony pedig odabent mondja, egyre mondja a halottak monológjait. Ő látja őket. Úgy is nevezi mindenki: A halottlátó. Színhely: Putnok. Borsod- Abaúj-Zemplén megye, Magyarország, Közép-Kelet-Eu- rópa. Idő: A XX. század utolsó negyede, a hetvenes évek második fele. Személyek: érett, felnőtt, teljes jogú állampolgárok. Sírva, megrendültén, érzelmileg felzaklatottan jönnek- mennek. kavarognak a szemünk előtt. Némelyiküknek aznap már vagy huszadszor mondja V. Jolán: egy idősebb (vagy fiatalabb) embert látok, így félre van hajtva a feje... Megigézve hallgatják. Moldván Domokos filmje — szenzáció. Budapesten, a Toldi Stúdiómoziban vetítik, állandó telt házzal. Bátor, okos. tisztességes alkotás. A halottlátó. Mégis gyanítható, nem annyira a dokumentumfilm esztétikai értékei miatt nézik meg olyan sokan. Azok is. akik felháborodottan utasítanák vissza egy putnoki vizit ötletét. Az elv: „hallottam X-től, ő Y-tól... nahát... ha ennyit beszélnek róla, csak lehet benne valami”. Sajnos — van. Egy zseniális népi pszichiáter, nagy népi mesemondó él (vagy visz- szaél?) természet adta tehetségével. nem is haszontalanul. Mert ő ugyan nem hív senkit, és nem kér semmit, a kegyeletteljes kliensek mégis hálásak. Nem rossz üzlet. Sőt! Kitűnő lehetőség a putnoki szenzáció — bizonyos társadalmi önvizsgálatra. Azoknak, akik Jolán asz- szony ihletett, gyakran lírai szépségű mondatain csüngnek. azoknak, akik csodákat várva tódulnak a moziba, azoknak, akik halottlátóval, bioritmus-kalkulálással, UFO- csészealjakkal foglalkoznak, valami hiányzik, nagyon hiányzik. Olyan szilárd világképi. világnézeti alap, ami tudatukat saját koruk igényeinek megfelelő szintre igazíthatná. Vagyis lehetőséget teremthetne számukra a tiszta fej. a valóban „kiművelt emberfő” birtoklására. S hogy mindez miért van így, mik lehetnek az okok? Hivatkozni a legkönnyebb dolog a világon: ezúttal is millió tényezőre lehet. Az „örök emberire”, a mindig meglevő titkos vonzódásra a misztikum, az irracionalitás felé. A közművelődés fontosságára és mai állapotára. A múlt sötét fékként működő örökségére ... N yilván mindegyikben van igazság. Ám együtt és egyszerre csakis a teendők fontosak. Amiket látni kell. halottlátónézés közben, halottlátás ürügyén — és helyett. Részegen szórakozott a kál- lósemjéni Márka presszóban a múlt év október 23-án este Karácsony János 20 éves helybeli lakos. Tánc közben le akart kérni egy lányt, ám ő nem ment a részeg fiúval táncolni. Karácsony kiment a presszóból, de mire visszaért, a lány már egy másik fiúval táncolt. Karácsony a lány előző táncosát vonta felelősségre: megütötte, sőt a fiú testvérét is megtámadta. Karácsony támadását sikerült elhárítani, de ekkor SzaJrádió MELLETT Tizenöt perc se volt az a dokumentumjelenet, amely a múlt hét egyik napján a harmadik műsorban hangzott el, mégis sokat mondott el ebben a rövidre fogott időben két emberről, pontosabban két magatartásról. Többet, mint ameny- nyit a kimondott szaVak egy dokumentumfelvétel- ben általában közölni tudnak. Borenich Péter egy bírósági tárgyaláson elhangzott magyarázkodó- mentegetőző mondatot választott címül: örültem, hogy mellém állt. Ez a kijelentés a kárvallott (a hangból ítélve feltehetően idős asszony) szájából hangzik el. Becsapták, rászedték. Saját hiszékenységének áldozata. Igaz, nem ő az első (minden valószínűség szerint nem is az utolsó), mégis tanulságos any- nyiban az ő esete is, hbgy ő sem tartja magát hibásnak. A jelenetből nem derült ki, hogy mi volt a valóságos oka, hogy csaknem százezer forintot adott kölcsön (több részletben!) egy vadidegen férfinak. Nem is ez az érdekes ebben a műsorban, hanem inkább az, ahogyan a bírónő és a kárvallott párbeszédében kirajzolódik két magatartás. A bíró nagy körültekintést, higgadtságot, sok türelmet mutató beszédtónusa, tartása és a kárvallott önigazoló, önáltató, a komikumba hajló hiszékenysége, ami mögött mégis valami hasznot remélő számítás rejtőzhetett a kölcsön adásának idején. Jel- lemhangképnek is nevezhetjük ezt a szellemes be- fejezésű dokumentumot, amely felgyorsított, majd az ugyancsak torzra ka- nyarítva, egészen lelassított s végül hangzás közben megállított magnójátékával erősítette meg a hallgatóban az esetről és szenvedő szereplőjéről kialakult véleményt. A jó ifjúsági regényeknek, hangjátékoknak egyik ismérve, hogy nemcsak a fiataloknak, gyermekeknek szólnak, hanem a felnőttek is találnak benne üzenetet a saját számukra. Ezek közé tartozik Arno Kraus rádiójátéka is, melyet Bojtár Endre fordításában Jirina Martinková, a Prágai Rádió rendezője állított a Magyar Rádió hangszínpadára. A döntő következik nagyon fontos tanulsága a felnőttek számára az, hogy a gyermekeket, a serdülőket különösen nagy tapintattal kell irányítani, azonban ez a figyelem nem nélkülözheti a határozottságot és a hozzáértést. A gyermeki, a serdülőkori önérzet sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk, s azoknak, akik gyerekekkel bánnak, szeretettel is kell közeledniük hozzájuk, másként sem megérteni, sem gondjaikat eligazítani nem lesznek képesek. Seregi István A KÉPERNYŐ A műsorlapi ajánlással ellentétben, nem adódtak ugyan „a két különböző ceremónia egyidejű szervezéséből bolondos bonyodalmak” A nagy érzelmektől... c. francia filmben, mégis a szórakoztató alkotások közé sorolható. Éppenséggel a magvasabbak közé. Két előkelő, szomszédos nyárspolgári család közül az egyikben egy haláleset, a másikban egy esküvő szertartási előkészületei föllebbentették a fátylat a nagy érzelmeik voltaképpeni tartalmatlanságáról, az életmódjaik szokásrabságáról és üres formalizmusáról. A két egymás mellett futtatott, kevés , ponton érintkező cselekménysor két oldalról mutatta be ugyanazt. Michel Berny filmje szinte dokumentáris, szikár realizmusával, fanyar humorával ébren tarthatta a nézőt az igen késői órákban is. Ami nem csekély érdem. Rendíthetetlen, őszinte hit a hivatásban és a küldetésben, nem mindennapi érzékeny szuggesztivitás jellemezte a csütörtöki Nyitott könyvben Horváth Teri vallomásait. És nemcsak a színésznőét, hanem az íróét is. A nagy érdeklődéssel várt, hangvételében és stílusában a részletközlésekből némileg megismert Sári-gyö p című önéletrajzi írásainak ki más lehetett volna a legjobb tolmácsoló- ja, mint ő maga. Művészi kitárulkozása ritka őszinte- ségű és emelkedett hőfokú volt, anélkül, hogy patetikussá vált volna. Partnerei nem mindegyike hatott hitelesnek (pl. Venczel Vera) a népi ihletésű lírai szövegek interpretálásában. A műsor készítői (Katkó István szerkesztő és Horváth Z. Gergely rendező) a nagy pályatárs, Bihari József megszólaltatásával még emlékezetesebbé tették az adást. Szabó Magda ifjúsági regénye, az Abigél képernyőre alkalmazásában is felemás alkotás maradt, s ráadásul igen hosszúnak tetszett. (Nem biztos, hogy a regény alapos leírásai, a jellemek szükséges motiválása viszonylag apró eseményekkel a televíziós feldolgozásban is mind helyénvalók. Hiszen a megjelenítéssel a színész kevéssel is sokat elmondhat a figuráról.) Legjobban a kálvinista leányinternátus, a Matula Intézet szigorúan puritán légkörének és valláserkölcsökbe merevült egyes tanárai portréinak a megelevenítése sikerült csakúgy, mint ezt az életidegen rendet nehezen elviselő növendékeké. A krimiszerű cselekménykifejlet — hátterében az 1944-es háborús évvel — minden tiszteletre méltó írói és rendezői (Zsurzs Éva) szándék ellenére — túlbonyolítottnak tűnt. A népes és rangos szereplőgárdából elsősorban a bájos Szerencsi Éva (Gina) és Básti Lajos (Torma Gedeon) emelhető ki. Merkovszky Pál Kosarat kapott... bó János 23 éves helybeli lakos sietett a támadó segítségére. A presszó vezetője látta. hogy ebből nagyobb verekedés is lehet, zárórát rendelt el. Karácsony és Szabó azonban a presszó előtt várt a kedvező alkalomra. A megtámadott fiúknak egy ismerős felajánlotta, hogy hazaviszi őket kocsival, de amikor be akartak szállni, Szabónak sikerült egyiküket megütni. A bíróság garázdaságért ítélte el a két kötekedő fiatalembert: Karácsony Jánost 10 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, 1 évre eltiltották a közügyektől. Szabó Jánost 8 hónap javító-nevelő munkára büntették, amelyet 20 százalékos bércsökkentés mellett kell ledolgozni munkahelyén. A bíróság elrendelte mindkettőjük kényszerelvonó kezelését. Az ítélet jogerős. ELŐTT
