Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
1978. április 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Jogsegélyszolgálat E gy vállalatnál a rehabilitációs bizottság — kártérítés ürügyén — megítélt az egyik dolgozónak tízezer forintot. Eddig még nincs ebben semmi rendkívüli, azt lehet mondani, naponta hallani ilyesmiről. A kártérítési pénzt — a szóban forgó vállalatnál — annak rendje s módja szerint kifizették. Aztán jött a drámai fordulat. A jogi osztály, amely sok helyen a kártérítés mértékéről dönt, „visszacsinálta” az egészet. A károsult, mi mást tehetett, visszafizette a háztartásában még jócskán fel sem melegedett pénzt, majd ment fűhöz-fához jogorvoslásért. Ez idő tájt történt, hogy a rehabilitációs bizottság felkérte a jogsegélyszolgálat vezetőjét, hogy ha ideje engedi, vegyen részt az üléseiken. S ha valami olyasmit tapasztal, ami a dolgozók érdekeivel ellentétes, hát szóljon. A hivatalában újoncnak számító asszony hamarosan szólt is. Lényegében ennek köszönhető, hogy a kártérítésre jogosult dolgozó immár végérvényesen felvehette az őt jogosan megillető pénzt. A hazánkban mind jobban polgárjogot nyerő jogsegélyszolgálat közbeavatkozása nélkül azonban az ügy kátyúba jutott volna. Az 1977. január 1-től működő szakszervezeti jogsegélyszolgálatnál nem csupán a tanácsadás, hanem indokolt esetben a jogi képviselet is teljesen ingyenes. Ahogy az a bizonyos ambiciózus asszony mondotta: „ezért kapjuk a fizetésünket”. így aztán nem csoda, hogy eddigi ügyei között előfordult már áruvásárlás utáni minőségi reklamáció, adósságbehajtás, öröklési, hagyatéki, tartási szerződésekkel kapcsolatos viszályok, s szép számmal családjogi, főleg gyermekelhelyezési és gyermektartási tisztáznivalók, sőt még házasságfelbontási per is ... A szakszervezeteknek ez a mind jobban kiteljesedő szolgáltatása további előnyökkel is jár. Lehetővé teszi az idővel való okosabb gazdálkodást. Azelőtt, ha valaki kapott a tanácstól egy idézést adóügyben a pénzügyi osztályra, vagy a gyámhatóságra a láthatást tisztázandó, bemutatta szépen a papírt a főnökének, megkapta a kilépőt, s aznap már hiába keresték a munkahelyén. „Igazoltan volt távol változatlan órabérért.” Aki a jogsegélyszolgálathoz fordul, ahelyett ma már elkötelezett szakember „talpal”. Olyan szakember, aki jártas a jogi és eljárási tudnivalók dzsungelében, amelyben, valljuk be őszintén, mi laikusok még gyakorta eltévedünk. Arról nem beszélve, hogy bolyongásaink során rengeteg idő és energia vész kárba, ami népgazdasági szinten évről évre jelentős veszteséget okoz. M indez persze korántsem jelenti azt, hogy a jogsegély- szolgálat segítőkész jelenléte teljes mértékben átment a köztudatba. A megkérdezettek közül jó né- hányan — meglehet nem volt legszerencsésebb a mintavétel — nemigen tudták, vagy csak kapisgálták, hogy — elsősorban — munkaügyi és társadalombiztosítási vitás kérdésekben elérhető közelségben van a segítség. Ennek érdekében főleg a szakszervezeti bizalmik, akik gyakorlatilag megbízóik minden ügyes-bajos dolgát ismerik, fejthetnének ki több propagandát, hogy e valóban áldásos szolgáltatás mennél szélesebb körben terjedjen el. A rendszeresen megjelenő Házi jogi tanácsadó-t, ezt a valóban mindentudó kisokost a jelenleginél nagyobb példányszámban kellene a vállalatoknak, intézményeknek megrendelni és terjeszteni. Sőt: ezen a ‘éren az ismeretterjesztésre is fokozott tennivalók várnak. (K.) Kisgépek, márkás farmer, élelmiszerek Több áru a boltokban Több termék, nagyobb választék, kiegyensúlyozottabb áruellátás jellemzi megyénk idei első negyedévi kiskereskedelmi forgalmát. A múlt évben 13,1 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottak a megye üzletei, s az idei terveket úgy határozták meg, hogy 9,6 százalékkal adnak el több árut, mint 1977-ben. Az idei év első negyedében 11 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a megye kiskereskedelme, mint 1977 elején, ösz- szesen közel 3 milliárd forintot hagytunk az üzletekben. A háztáji és a kisegítő gazdaságoknak nyújtott nagyobb támogatás eredményeként a vásárolt árucikkek közt jelentős mennyiségben fogytak a kisgépek, szerszámok. A kereskedelmi akciók közt a tél végi ruházati vásár is a forgalom növekedését hozta. Az, hogy több áru talált gazdára megyénkben, annak is köszönhető, hogy nagyobb választékot kínáltak a boltok. Még a szeszélyes időjárás is hozzájárult, hogy több árut adtak el az üzletek a hosszabbra nyúlt téli, hűvös tavaszi időben. S emellett a tüzelőanyagokból; a fűtőolajból, szénből, tűzifából is többet forgalmazott a TÜ- ZÉP. A kiskereskedelmi forgalom jelentős részét az élelmiszerek teszik ki. összességében véve javult a kínálat az alapvető élelmiszerekből. A hús- és húskészítményekből 4—5 százalékkal fogyott több a múlt évinél. A sertéshús-készítmények mellett mind nagyobb arányt képvisel a baromfi és a marhahús. A ZÖLDÉRT-boltok is megfelelő választékot kínálnak a tavalyi és a primőr zöldségfélékből. A szeszkorlátozás miatt a vendéglátásban csak mérsékelt forgalomnövekedésre számítottak a kereskedelmi szakemberek. A vendéglátó üzletek valóban kevesebb szeszes italt adtak el, mint a múlt év első negyedében. Ugyanakkor a magasabb bevételt az ételek, sütemények, a kávé és az alkoholmentes italok eladásával érték el. Az viszont tény, hogy a szeszkorlátozás bevezetésével egy- időben ugrásszerűen megnőtt az élelmiszerüzletekben a palackozott italok iránti kereslet. A ruházati termékekből 7—8 százalékkal többet adtak el, mint tavaly ilyenkor. A választék bővítését jelentette a megyei vállalatok és az ipari szövetkezetek segítsége is: sok terméküket a megyében hozták forgalomba. Az idén eddig kétezer márkás farmert adtak el, s újabb jó hír a farmer kedvelőinek: még ebben az évben 8—10 ezer darab márkás farmernadrág, -kabát, -ruha érkezik az üzletekbe. (t. k.) Zöldség a vízfüggöny mögött Fóliasátras udvarok Csak a vízfüggönyös fóliasátrat és a konténeres zöldségtermesztést láttuk. Újdonságból talán ennyi is elég. Ide kívánkozik még — az elmúlt évi bő termés és értékesítési gondok ellenére — a zöldségtermesztési kedv nem csökkent. Tiszavasváriban ezt is tapasztaltuk. A zöldség reneszánsza Kéttucat embert tekintve, szűkkörű volt a tanácskozás. Karádi István, a MÉSZÖV munkatársa néhány feljegyzésre érdemes adatot mondott el. 4—5 éve a házikertekben még alig volt fólia. (Zöldség is alig volt a' piacon.) A MÉSZÖV 1972-ben készített programot és 1974- ben kettő, 1976-ban hét, idén már 15 szakcsoport 300 tagja foglalkozik a megyében zöldségtermesztéssel. A fóliafelület néhány száz négyzetméter ről több, mint 20 ezer négyzetméterre nőtt. A zöldségtermesztés reneszánszát jelzik:'' az ÁFÉSZ- központok palántanevelő telepei egymillió palánta értékesítésével, a több mint félmillió tasak forgalmazott vetőmaggal buzdították a termelést. Csak az elmúlt évben 81 millió forintot ért a műtrágya és a kisgép, amit eladtak. Felvásárlással 250 szövetkezeti bolt foglalkozik, 1976-ban 458 vagon, 1977-ben már 920 vagon zöldséget vettek át kistermelőktől. A nagyüzemek mellett a kiskerttulajdonos is egyre jobban tömegtermelő. Ezt tette és teszi a fólia, de nem utolsósorban a kertészkedés megújult szeretete, amely által megye- szerte ma ezeregy „Micsurin” ügyködik. Ingyen energia Tiszavasvári határában egy legelőrét közepén évekkel ezelőtt fúrtak termálkutat. A 65 fokos vizet nyaranta több kilométerre elvezetve, a strand vizének melegítésére használták. Ez a kút adta az ötletet. Miért ne hasznosítsák télen is? Építettek egy duplafalu fóliasátrat, a sátor közepére óriás betonkádat, kútgyűrűkkel. A kádban keverik a megcsapolt termálkút vizét és télen, éjszakánként a fóliára porlasztott víz szolgáltatja az ingyen energiát. A sátor alatt díszük a paradicsom, a paprika. Vízfüggönyös fóliasátor van már az országban, de ehhez hasonló megoldással egy sem üzemel. Az újítás — Karádi István nevéhez fűződik. — Az, hogy o termálvíz sótartalma nem rakódik a fólia falára, nem akadályozza a napfény áthatolását. Másszóval nem közvetlenül a termálvizet porlasztják, hanem a termálvízzel felmelegített tiszta vizet. Az így nevelt palánta gyorsabban fejlődik, a termés íze, zamata jobb. Egyébként a sátor a MÉSZÖV támogatásával épült, 700 négyzetméter a hasznos terület, a Tiszavasvári ÁFÉSZ üzemelteti és négyzetméterenként paradicsomból, paprikából 200 forint bevételre számítanak. Távlati terv, .hogy újabb sátrakat épít az ÁFÉSZ. Területe van, a termálkút per- cenkéti 600 literes hozama legalább 4 sátor fűtésére elegendő. Ha ez megvalósul, nem csak a nagyközség lakosságának, a megyeszékhelynek is bővebben jut az elkövetkező években primőr. Tejeszacskóból konténer Első hallásra, ha konténerről van szó, az ember azokra a monstrum szállítóeszközökre gondol, amelyek az áruk gyors rakodását, tovább juttatását segítik. A konténeres zöldségtermesztés egészen más. Vámosi József tiszavasvári nyugdíjas házának homlokzatára kevés lenne csak azt kiírni, „Tiszta udvar, rendes ház!” Olyan jelző is kellene, hogy „ragyogó porta”. A kertben szakértelemmel metszett, gondosan nevelt kordo- nos gyümölcsfák, nyíló évelő virágok között két fóliasátor terpeszkedik. Az egyikben tápkockákban nevelt palánta díszük, a másikban már virágzik a paradicsom, mutatja termését az uborka. A konténeres termelés módját a nyugdíjasnál láttuk először. Lényege, hogy a palántákat fóliazacskóba ültetik. Megfelelő a tejeszacskó, a sajtos ropogós .tasakja és egyéb műanyag zacskó is. A zacskókban Egerből hozatott komposztált, fertőtlenített, jó termőföld van. Vámosi JóA 700 négyzetméter hasznos alapterületű fóliasátrat a közelben lévő, percenként 600 liter hozamú, 65 fokos termálkút vize fűti. Ez az úgynevezett vízfüggönyös, fóliasátras zöldségtermesztés. (Gaál Béla felvételei) „Ö. minő gyönyörűség lelkűnknek a bliccelés!” — kiáltott föl egykor a napkeleti bölcs. „A bliccelés világjelenség” — állapította meg Samuel Weltkopf, az amerikában élő német közgazdász. „Bliccelés tekintetében elértük, sőt bizonyos területeken túlszárnyaltuk a világ- színvonalat” — közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Keleti Károly utcából. Jól értesült körök tudni vélik, hogy a fent említett „bizonyos területek” a telefonbliccelésre vonatkoznak, annak is a legveszélytelenebb fajtájára. Lássuk a példát! Borkő Bélát fölhívja a felesége a hivatalból, és közli vele, hogy munkaidő után a varrónőjéhez megy. Amikor ott végzett, hazatelefonál, s akkor Béla induljon el érte a kocsival, mert föl kell menniük a mamához. Tekintve azonban, hogy a varrónőnél nincs telefon, majd a fülkéből „csenget haza”. Borkő azonban ne vegye föl a kagylót. hanem hagyja kettőt csöngeni. Ha a csöngés abbamarad, abból tudja, hogy ő hívta. Minden menetrendszerűen történt. Borkéné hazatelefonált egy fülkéből, majd két „kicsöngés” után visszaakasztotta a kagylót, amire a jóhiszemű automata visszaköpte a pénzét. Hiába, egy forint, az egy forint! Ugyanebben az időben Végzetes Vendel lihegve becsöngetett Kovácsékhoz. és értetlenül bámult az anyukára aki „szerencsére” még otthon volt. s az ő kedvéért otthon is maradt, sőt szívélyes beszélgetéssel szórakoztatta a fiút, majd végre-valahára kiment kávét főzni. Ekkor Vendel megmondta Abigéljének, hogy ilyen „ócska trükkel” őt nem lehet megfogni. Abigél esküdözött, hogy ő nem telefonált. Vendel nem hitte el. Abigél sírt, az anyuka bejött, mosolygott, és mondá: A szerelmesek veszekednek. A szerelmesek erre abbahagyták a veszekedést, megitták a kávét, és utána összevesztek. Máig is haragban vannak. Ugyanezidő alatt Borkőné dühösen járkált a megbeszélt helyen föl és alá. Várta a Ez a konténeres zöldségtermesztés, a fóliazsákok köny- nyen mozgathatók. A paprika egyenletesen fejlődik, bő termést ígér Ráduly Sándor szakcsoportelnök fóliasátrában. zsefnek az elmúlt évben négyzetméterenként 300 forint volt a jövedelme. A fóliasátor alapterülete 140 négyzetméter. Nem nehéz utánaszámolni; a jövedelem 42 ezer forint. De hoz a konyhára a 4000 tápkockás palánta is, szálanként 3 forinttal értékesítve. Érik a paprika Tiszavasváriban működik egyike annak a zöldségtermesztő szakcsoportoknak, amely a megyében elsőként alakult. Elnöke Ráduly Sándor — stílszerűen fóliasátrában, ahol néhány tövön már érik a paprika — tájékoztatta a tapasztalatcsere résztvevőit. A 15 ezer lakosú község zöldségellátása az 1970-es években válságba került. A termelőszövetkezetek végleg szakítottak a zöldségtermeléssel, ezért is alakult a szakcsoport. Először 14-en „vertek” fóliasátrat, 2 ezer négyzetméter volt a terület. Most 17 tagot számolnak, a fóliate- rület 5 ezer négyzetméter, de ezenkívül is minden harmadik ház udvarán ott van a fóliasátor. A szakcsoport által termelt zöldség értéke tavaly 180—200 ezer forint volt. Három ÁFÉSZ-boltot látnak el primőr áruval. Ráduly Sándornak két fóliasátra van, az egyiktől 25 ezer, a másiktól 15 ezer forintos árbevételt vár. Eredeti foglalkozása kertészmérnök, a termelőszövetkezetben a szőlő- és az almatermesztést irányítja. Udvarán a zöldség, mint kiegészítő munka és jól jövedelmező szórakozás köti le. Seres Ernő férjét. Hiába. Egy óra múlva taxiba ült. fölment a mamájához. és kíméletesen értésére adta. hogy még aznap este hazaköltözik. Borkő Béla kitette a lelkét, és hajnalig esküdözött, hogy ott ült a telefon előtt, de... A felesége nem „vette be” a mesét, mert biztos volt benne. hogy avval a vacak Mi- cókával hetyegett, miközben ő úgy járkált az utcán, mint egy... Borkőné ugyan nem költözött haza a mamához, de azóta is fúj. prüszköl, és képtelen megbocsátani a — kivételesen — ártatlan férjének. Én megértem Borkénét, és megértem Vendelt, hiszen ők nem tudhatják azt. amit a kedves olvasó már rég kitalált. Igen. előfordul, hogy az ember mellétárcsáz. Remélem, hogy a fenti példából megértik a telefonblic- celők, hogy óvatosabban kell tárcsázni. Sólyom László
