Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Számvetés két kongresszus között □ áram esztendő telt el az MSZMP XI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait elemezte április 19—20-i ülésén a párt Központi Bizottsága, amikor számba vette és értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásá­nak eredményeit. A több hónapos előkészítő tevékenység so­rán — amelynek keretében felelősséggel véleményt nyilvá­nítottak a párt megyei vezető testületéi is — a vizsgálódás, a munka valamennyi fő területére kiterjedt. A Központi Bi­zottság vasárnap teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott határozata e tapasztalatok alapján jelöli meg a párt követ­kező kongresszusáig terjedő időszakra a további munka fő irányát, tennivalóit. A tényeket elemezve a Központi Bizottság arra a követ­keztetésre jutott, hogy a XI. kongresszus határozatai kiállták az élet, a gyakorlat próbáját, s teljes mértékben helyesnek bizonyultak. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert szocia­lista építőmunkánk belső és külső feltételei nehezebbé váltak annál, amire a kongresszus idején számítottunk. A XI. kong­resszus útmutatásai, állásfoglalásai azonban a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások és az éleződő nemzet­közi ideológiai harc körülményei közepette is rriegbízható iránytűnek bizonyultak. Nemzetközi tekintélyünk növekszik, belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunk szocialista vo­násai tovább erősödtek. Fokozódott a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a közös szocialista cé­lok megvalósítására. Népgazdaságunk alapjában véve sikerrel tért át a fejlődés intenzív szakaszára, javult a gazdasági ha­tékonyság, nőtt a munka termelékenysége. A kultúra, a mű­velődés is számottevően fejlődött, emelkedett a műveltségi színvonal, a közgondolkodást mind erőteljesebben hatják át a tudományos szocializmus eszméi. Mindez megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a párt vezető testületé egyértelműen leszö­gezze: változatlanul a XI. kongresszus határozatai, az azokra épülő és azokat kiegészítő párthatározatok és állami döntések képezik országunkban a munka alapját. A kongresszusi határozatokat az elmúlt három évben si­keresen hajtottuk végre az élet minden fő területén. A végre­hajtásban azonban akadtak és akadnak gyengeségek, fogya­tékosságok is. Mindezt számításba véve, a KB úgy foglalt állást, hogy most minden területen és minden szinten a leg­főbb feladat a végrehajtás további javítása. A követendő irányvonal világos, ezért a fő gondot a végrehajtás megszer­vezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítá­sára kell fordítanunk. Mégpedig úgy, hogy különösen nagy figyelmet szentelünk azoknak a teendőknek, amelyekben fo­kozott erőfeszítésekre lesz szükség a továbbiakban. Ezért a KB határozata nem tér ki részletesen az összes teendőkre, ha­nem a munka egyes területeit sorba véve mindenütt a jelen­leg legfontosabbakat emeli ki. A végrehajtás fogalmát természetesen nem szabad leszű­kítve értelmezni. A kongresszusi határozatok megvalósítása, az időszerű feladatok megoldása egyszerre és együtt igényli a megalapozott döntéseket, illetve végrehajtásuk gondos meg­szervezését és ellenőrzését. Az április 19—20-i ülés határozata ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozza a döntési rendszer tö­kéletesítésének szükségességét az állami életben, mint az irá­nyítás színvonala emelésének lényeges tényezőjét. A kongresszusi határozatok következetes megvalósítása sok fáradozást igényel a gazdasági építőmunkában, amely — jelentőségével, társadalmi súlyánál fogva — a párt tevékeny­ségének középpontjában áll. E munka eredményei és fogya­tékosságai a legközvetlenebbül érintik mindannyiunk sorsát. A párt vezető testületéi az utóbbi időben is rendszeresen fog­lalkoztak ezzel a területtel, s a mostani határozat plasztiku­san emeli ki a jelen időszak legfontosabb teendőit. Hangsú­lyozottan sürgeti a gazdaságos termelési szerkezet kialakítá­sának meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. Ez­zel összefüggésben rámutat arra is, hogy elengedhetetlen a beruházások tervszerűségének javítása, a kivitelezés meg­gyorsítása és költségeinek csökkentése. Célul tűzi a munka­erőhelyzet fokozatos javítását, a munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatását, a munkaidő jobb kihasználását, az itt mu­tatkozó fegyelmezetlenségek, lazaságok leküzdését. Az előrehaladás e feladatok megoldásában alapot teremt az életszínvonal további emeléséhez, az életkörülmények ja­vításához. A párthatározat elsősorban három területen irá­nyoz elő további előrelépést. Első helyen a lakáskérdés áll, amely változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problé­mánk, gondunk. Előtérbe kerül a szolgáltatások fejlesztése, mivel az életkörülmények javulásával e téren gyorsabban nő­nek az igények, mint a fogyasztás más területein. A harma­dik kiemelt terület pedig a nehezebb helyzetben lévők, első­sorban a többgyermekes családok és a nyugdíjasok helyzeté­nek javítása. Belső és külső okokból egyaránt következik, hogy fejlő­désünk jelenlegi szakaszában megnő az ideológia és a műve­lődés társadalmi szerepe, fontossága. A KB ezért e terület­nek is megfelelő figyelmet szentelt. A további teendők közül különösen kiemelte a mai kérdések megválaszolását szolgáló elméleti tevékenység erősítését, az ideológiai nevelőmunka és általában az ifjúság nevelésének fejlesztését, a művelődési élet elvi-politikai irányításának következetesebbé tételét. E célok elérése nagymértékben függ a különböző vezető tisztségek betöltőitől. A KB határozata ezért tulajdonít nagy fontosságot a kádermunka további javításának, fejlesztésé­nek. Hangsúlyozza, hogy „a szükséges stabilitás mellett biz­tosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek meg­felelő cserélődését”. A gyakorlati munka követelményei és a társadalmi demokratizmus elvei egyaránt igénylik, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissüljön, az indokolt személy- cserék ne húzódjanak el, s az utánpótlás képzésére, nevelé­sére, előléptetésére mindenütt kellő figyelmet fordítsanak. ovábbi fejlődésünknek változatlanul alapfeltétele a párt vezető szerepének következetes érvényesülése. Idén KJ hatvan esztendős pártunk egysége, ereje, tagjainak ak­tivitása és fegyelme a XI. kongresszus óta tovább erősödött. Az április 19—20-i ülés határozata a tagkönyvcsere által jó­tékonyain befolyásolt folyamatok továbbvitelére, a cselekvési egység, a fegyelmezettség, a tömegkapcsolatok további erő­sítésére kötelezi a párt szervezeteit és tagjait. Következetes, jól szervezett tevékenységgel, az eredmé­nyeket nem a szavakon, hanem a tetteken mérő irányítással, ezek a feladatok a ránk váró esztendőkben elvégezhetők, meg­oldhatók. A XI. kongresszus útját járva, a kongresszusi ha­tározatokat gondosan valóra váltva újabb lépésekkel kerü­lünk közelebb a fejlett szocialista társadalomhoz. XXXV. évfolyam, 96. szám ARA: 80 FILLER 1978. április 25., kedd MA Avatásra kószül Jósaváros (2. oldal) Jogsegély­szolgálat (3. oldal) NAPIRENDEN: szocialista munkaverseny — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatos feladatok A SZOT elnökségének ülése Az építőipar kiváló szövetkezete Ünnepi közgyűlés Porcsalmán A korábbiaknál is kedve­zőbb körülmények között folytatódott a Szocialista munkaverseny az idei esz­tendőben, mivel a vállalatok a szokásosnál korábban kap­tak tájékoztatást a tervcélok­ról, ezért jobb feltételek te­remtődtek az éves tervek időbeni elkészítéséhez, a kol­lektívák reális versenyváíla- lásainak kialakításához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az 1978. évi munkaver­sennyel kapcsolatos állami és társadalmi szervezőmunka azt célozta, hogy a tavaly ki­emelkedő eredményeket el­ért szocialista munkaverseny lendülete töretlenül folyta­tódjon és eredményesen se­gítse a—legfontosabb gazda­ságpolitikai célok megvaló­sítását, az ez évre előirány­zott életszínvonal-növékedés anyagi megalapozását. Feladatul szabta meg az elnökség, hogy minden mun­kahelyen fordítsanak nagy figyelmet és gondot az egyé­ni kezdeményezések felka­rolására. Ezután az elnökség a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar továbbfejlesztésével ösz- szefüggő szakszervezeti fela­datokat vitatta meg. A SZOT elnöksége szükségesnek tart­ja — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezetek támogas­sák, mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a mezőgaz­daság és élelmiszeripar to­vábbfejlesztéséről szóló 1978. március 15-i határozata vég­rehajtását. A szakszervezetek segítsék elő a mezőgazdasági terme­lő, felvásárló és élelmiszer- ipari feldolgozó szervezetek közötti sokoldalú együttmű­ködési megállapodások elter­jedését. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek környezet- védelmi szerepét és felada­tait is. Bár a környezetvé­delmi problémák megoldása állami feladat, annak segíté­sében, a problémák jelzésé­ben valamennyi társadalmi szervezetnek, így a szakszer­vezeteknek is ki kell venni a részüket — állapította meg az elnökség. Az elnökség a továbbiak­ban meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának beszámolóját a IX. szakszervezeti világkong­resszuson részt vett magyar küldöttség munkájáról. Rév Lajos átadja a kitüntetést Juhász László szövetkezeti elnöknek. A múlt évi kiemelkedő termelési és gazdasági ered­ményei alapján a Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövet­kezet az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és Szolidaritási nagygyűlés Nyíregyházán A gyarmati sorból felsza­badult népek valódi függet­lenségéért indított harcáról, a világ békeszerető erőinek elő­retöréséről, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok fiataljainak összefogásáról volt szó az április 23-án, a nyíregyházi úttörőházban megtartott szolidaritási nagy­gyűlésen. A jelentős politikai demonstrációnak az adott kü­lön hangsúlyt, hogy az idén először rendezik egy latin­amerikai országban, Kubában a Világ Ifjúsági Találkozót. A nemzetközi szolidaritási napon megtartott nagygyűlé­sen Nagy László, a megyei KISZ-bizottság első titkára ünnepi beszédében kiemelte, hogy a szocialista országok élen járnak a világ haladó' erőinek összefogásában, test­véri segítséget nyújtanak az újonnan felszabadult Angola és Mozambik népeinek. A fia­talok az új tömegpusztító fegyver, a neutronbomba el­len foglaltak állást. Tiltakoz­tak a ma is újjáéledő fasiz­mus, a háború ellen. A szolidaritási nagygyűlést a különböző népek dalaiból, zenéiből összeállított kultúr­műsorral zárták. A tanárkép­ző főiskola és a nemrég meg­alakult Dúdoló polbeat együt­tesek, valamint a Szabolcs- Volán táncegyüttes műsorá­nak tapsolt a népes közönség. A „Dúdoló együttes” politikai dalokat adott elő. az OKISZ elnöksége határo­zata alapján elnyerte az Épí­tőipar kiváló szövetkezete címet. Az ünnepi közgyűlést hétfőn délután Porcsalmán, a művelődési házban tartották meg. A közgyűlésen részt vett Rév Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az - Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnöke, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a körzet ország- gyűlési képviselője, vala­mint a járási és helyi párt és tanácsi szervek, a KI- SZÖV képviselői. A szövetkezet tíz évvel ez­előtt ért el hasonló kiváló eredményt. A múlt évben mintegy harmadával növelte a termelést, jórészt a terme­lékenység fokozásával. A ta­valyi termelési érték megha­ladta a 40 millió forintot, az idén pedig 50 milliós terme­lést vár a 260 tagú kollektí­va, Az építőipari tevékeny­ségen belül elsősorban a gé­pesítéssel, a hatékonyabb munkával kívánnak jobb eredményeket elérni. Újdon­ság, hogy a szövetkezet Csen- gerben egy labdaüzemet lé­tesített, majd átvette a múlt évben a Taurustól a pvc- csecsemőnadrágok gyártását is. Az idén újabb műszaki (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcsi pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba A két terület közötti ha­gyományos együttműködés keretében — Ukrajna Kom­munista Pártja Kárpátontúli területi Bizottságának meg­hívására — hétfőn a Szovjet­unióba utazott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának négytagú párt­munkásküldöttsége. A delegációt Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra vezeti, tagjai: Hegedűs Lászlóné dr., a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Ti­nái Gyula, a mátészalkai vá­rosi pártbizottság titkára és Marján Pál, az újfehértói nagyközségi pártbizottság tit­kára. A küldöttség a kárpát­ukrajnai tartózkodás során megbeszéléseket folytat ve­zető pártszervekkel, ipari, mezőgazdasági üzemekben és intézményekben tanulmá­nyozza a pártirányítás mód­szereit. A delegációt a határra el­kísérte Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára. Éljen a szocialista nemzeti egység!

Next

/
Thumbnails
Contents