Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

1978. április 22. KELET-MAGYARORSZÄG 3 R ábeszélni kevés bárkit arra, hogy a keze alól kikerülő termék minő­sége megegyezzen az előírá­sokkal. A pontosság kedvéért másként fogalmazva: csak rá­beszélni, csak szavakkal szor­galmazni a termékminőség javítását nem elég. Föltéte­lezhetjük, nem akadnak sere- gestől olyanok, akik szánt- szándékkal a kívántnál rosz- szabbat készítenének, legyen az szövet, cipő, bútor, szer­számgép vagy cement, motor­benzin, hengerelt acél. Mégis, a gyengébb minőségű termé­kek seregestől áramlanak a termelői és a lakossági fel- használásba, így például a bútorok 25—30, a burkoló­lapok 22—26, az acéllemezek 18—20 százaléka hibás, nem egyezik a szabvány megje­lölte áruosztály követelmé­nyeivel, azaz az elsőből má­sod-, a másodból harmadosz­tályú lesz, vagy éppen szab­ványon kívüli. Az előírt ter­mékminőség megtartásának s még inkább a termékminő­ség javításának bonyolult feltételredszere van, ami a technikai, technológiai té­nyezőket éppúgy magába fog­lalja, mint a szervezési, el­lenőrzési intézkedéseket, az erkölcsi és anyagi ösztönzést — s ezek ellentétét, a kény­szerítést —, s nem utolsó­sorban a tudati, szemléleti hatásokat. Ezek együtt alkot­hatnak csak olyan környeze­tet, amelyben természetes igény a jó s a még jobb, olyan légkört, ahol szégyen a rossz, a piac által leértékelt, s ahol ezért közösnek érzik a sikert éppúgy, mint a kudar­cot. Érdekes elemzésre vállal­kozott a nehézipari tárca, több tudományos intézettel összefogva. Azt kutatták a kiválasztott cégegnél, vajon milyen tényezők mekkora súllyal hatnak a végső ter­mékkibocsátás minőségére, hol lelhetők a leggyengébb pontok? Sommás megállapí­tássá tömörítve a sok ágra bomló vizsgálati eredménye­ket, azt mondhatjuk, a leg­több buktató a gyártás-előké- szitésben található. Abban a szakaszban tehát, amikor a termék még nem megfogható valami, hanem terv, szavak szövevénye a műveleti utasí­tásban, tőmondat az anyag­vagy szerszámigénylési lapo­kon, napi feladatkiadás a gépbeállítóknál, karbantar­tóknál. Az már nem is meg­lepő ezek tudatában, hogy a vizsgált vállalatok egy részé­nél rendkívül gyenge a mű­szaki dokumentáció — ter­mékek sora készül például szóbeli technológiai utasítá­sok alapján — szervezetlen a fölszerszámozás menete, ki­dolgozatlanok a minőségel­lenőrzés objektív mércéi. T isztességes szándékot, becsületes igyekezete­ket tehet nevetségessé az, ha a szavak mögül hiá­nyoznak az elengedhetetlen feltételek, ha a címzettek úgy érzik, azt várják tőlük, ami megoldhatatlan. Szellemes és igaz mondás, ami az üzemek­ben járja: jobb árut nem szájjal kell csinálni. Azaz, nem úgy válik értékesebbé valami, hogy amikor elké­szült, ugyan gyatra,’ de addig dicsérik, míg jobbnak látja a vevő... Van példa arra, mint ahogy a minőség következetes számonkérésére szintén, azaz az iparban egyszerre van je­len az, ami e területen vissza­húz, s ami előre lendít. Be­szélni mindenki beszél a mi­nőség javításának szükséges­ségéről, de a cselekvők tábo­ra szerényebb. Ez alighanem a leglényegesebb magyaráza­ta annak, hogy a ráfordítá­sokhoz mérten miért arányta­lanul nagy a közepes vagy an­nál gyengébb minősítésű áruk aránya az össztermelésen be­lül, miért marad el a lehet­ségestől a jövedelmezőség. M. O. LEHETNE A megye további dina­mikus fejlődése attól függ. mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrá­sokat. Csak a termelékeny­ség növelésével, a termék - és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a pia­ci igényekhez jobban alkal­mazkodó termelést megva­lósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg mun­kásokat és vezetőket, ho­gyan lehetne jobban dol­gozni, gazdálkodni? A vezetői előrelátás — Általánosítva: a veze­tői előrelátás az irányítóra bízott feladatok minden irányú ismerete, azok idő­ben való és sokoldalú elő­készítése olyan alaposan, hogy a vezetőt lehetőleg semmi se érhesse váratla­nul. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a legprecí­zebb előkészítés mellett is bekövetkezhetnek váratlan fordulatok. — Amit eddig mondtam, az tulajdonképpen a vezetői távprognózis tárgyi, anyagi, általában mérhető és vi­szonylag nagy biztonsággal kiszámítható összetevőire vonatkozik. Azonban a jó vezető nem csupán tárgyak­ban, emberekben is gondol­kozik, a velük való előre tervezés legalább olyan fon­tos, mint bármely műszaki, gazdasági kérdés lehetőleg hibátlan megválaszolása. — Nézzük, mit jelent ez konkrétan itt nálunk, Nagy­halászban. A gyár jelentős változás előtt áll, hiszen szeptember 30-án teljesen leállunk a rost alapú tech­nológiával, helyette átté­rünk a műanyagok alkal­mazására. Egy ilyen ter­mékváltás alkalmával is kettős gondon kell segíteni. Meg kell szerezni a szük­séges gépeket, meg kell ter­vezni azok elhelyezését és ki kell választani, fel kell készíteni azokat az embere­ket, akik a megváltozott körülmények között végzik majd munkájukat. Ez vo­natkozik a kétkezi munkás­ra és a vezetőre is. Egy TÖRÖK GIZELLA ilyen átállás, természetesen nem történhet megfelelő, tehát előrelátóan felépített ütemezés nélkül. Nálunk már dolgoznak a szeptem­ber végétől egyeduralkodó­vá váló gépek, de folyik még a hagyományos ter­mékek előállítása is. És közben, képezzük az em­bereket. Ezek a legfőbb dol­gok, de nem szabad megfe­ledkezni olyan kérdésekről' sem, mint az energiaellátás megszervezése. — Hogy mindez lehetőleg zökkenőmentesen menjen, nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítani. Ahány part­ner, mindegyik másképpen gondolkozik, más a vér- mérséklete. — Az elmondottak per­sze egy ideális, vagy majd­nem olyan állapot ismérvei. Ugyanis számos dolog aka­dályozza a vezető által elő­re megtervezett lépések ke­resztülvitelét. Késnek az építők, mert nincs ember, vagy nincs anyag, netán na­gyon rossz az időjárás. Ha­marabb — esetleg később — érkezik a gép, mint ahogv abban eredetileg megállapodtunk. Mert az előrehozott szállítás sem egyértelműen jó, hiszen tör­hetjük a fejünket, hol rak­tározzuk a nagy értékű be­rendezést ? — Mindebből — úgy vé­lem — az derül ki, a veze­tő előrelátása csak sok em­ber, számos tényező össze­hangolása révén vezethet eredményhez. Ez pedig azt is jelenti, hogy a legkivá­lóbb vezető előrelátása sem több önmagában, mint fél­siker. Elmondta: Török Gizella, a Kender-Juta és Textilipar nagyhalászi zsákgyára fő­mérnöke. Lejegyezte: Speidl Zoltán. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a Ganz Művek megrendelésére olajhűtő radi­átorokat gyárt. Képünkön a Munkácsy Mihály Szocialista Brigád, melynek tagjai naponta 40 munkadarabot festenek le. Új szociális létesítmények szabolcsi üzemekben hát, védőfelszereléseket sze­reznek be 945 ezer forintért. A nagycsaládosok és gyere­keiket egyedül nevelő szülő­ket 45 ezer forintos juttatás­ban részesítik. Kisvárda: lakások munkásoknak Kisvárdán a zömében nő­ket foglalkoztató HUNNÍA- COOP vállalatnál az ez évi szociális tervek szerint a dol­gozók élei- és munkakörül­ményeinek javítására majd­nem 5 millió forintot tervez­tek be. Munka- és védőruhá­kat biztosítanak 420 ezer fo­rintért.- A munkásaik szállí­tására egymillió 200 ezer fo­rintot fordítanak. A vá­ros gyermekintézményeinek fenntartásához 525 ezer fo­rint támogatást adnak. A munkáslakások építkezései­nek költségeihez 2 millió 400 ezer forinttal járulnak hoz­zá. Az üzemétkeztetésbe 300 ezer forinttal szállnak be. A munkásszállást igénybevevők költségeit éves szinten 40 ezer forinttal csökkentik. A tanulmányaikat különböző szinten bővítők tízezer fo­rintos támogatást élveznek. Kulturális és sportkiadások­ra harmincezer forintjuk van. (sigér) zen a napon délelőtt fél tizenegykor nem volt ott a szokásos ká­vé a főosztályvezető asztalán. Csengetett: — Ilonka, kérem, elfelej­tette a kávét. Már két perc­cel elmúlt fél tizenegy. — Nem felejtettem el. — Hogy-hogy, nem felej­tette el? — Nem akartam kávét főzni. A főosztályvezető a csodál­kozástól nem tudott szóhoz jutni. Ilonka folytatta: — A Munka Törvénykönyv engem nem kötelez arra, hogy kávét főzzek. És kiment. Kemenes kopogott. — Behoztam az Eximpexim aktáit. A főosztályvezető aláírta és megkérdezte: — Azt hiszem, jó volt ez az elgondolásom. A Kimiért ügyben szerencsés kézzel nyúltam a dologhoz. Nemde? — Nekem különvélemé­nyem van. Szerintem sok hi­ba van a szerződésben. — Miért, mi a maga elgon­dolása? — Nem fontos, hogy mi a véleményem. Ugyanis mindig az történik, amit ön elgondol. Akár helyes, akár nem. Kemenes távozása után a hivatalsegéd lépett be. A pos­tát hozta. A főosztályvezető­nek hiányzott a kávé. Éhes is volt. — Kérem — mondta —, legyen szíves, hozzon két zsemlét, öt deka sonkát és egy duplát. A poharat fedje be, nehogy nagyon kihűljön a kávé. — Bocsánat — szabadko­zott a hivatalsegéd —, teg­nap értekeztem a Műanyag Tröszt egyik hivatalsegédével. Azt mondta, hogy a hivatal- segéd nem köteles uzsonnáért szaladgálni. Bocsánat, hogy megfogadtam a tanácsot. A főosztályvezető a fejé­hez kapott: mi van ma itt? Amikor azután Mecsekiért telefonált és az azt üzente, hogy Sürgős munkát kell be­fejeznie, amit tizenkettőre a minisztériumba kell eljuttat­ni, ezért nem tud feljönni, jöjjön le hozzá a főosztályve­zető, pulykavörös lett a mé­regtől és bevett két andaxint. ö maga ment ki vízért, nem mert Ilonkának szólni. Az éppen telefonált, amikor ő visszaérkezett a vízzel. Ezt mondta a telefonba: — Itt van, de azt mondta hogy ha ön telefonál, mond­jam azt, hogy házon kívül van. Mit csináljak? A főosztályvezető szédülten ment haza, rossz éjszakája volt, és másnap szinte félve ment hivatalába. Ilonka nagyon kedvesen fogadta, pont fél tizenegykor hozta a kávét. Később Ke­menes bekopogott egy aktá­val és áradozva mondta: — Ez a tranzakció bölcs el­gondolás volt. Egyike főosz­tályvezető elvtárs ragyogó öt­leteinek. A hivatalsegéd később megkérdezte: — Hozhatom a sonkát? Lá­tom, kávé már volt. Aztán Mecseki telefonált. — Nincs sürgős dolga? — kérdezte tőle. — Ha a főosztályvezető elv­társ hivat, nem lehet sürgő­sebb dolgom. Rohanok! aljból a hivatalsegéd jött Ml be. A déli újságot hoz- ta. Az első oldalon szí­nes riport hirdette: „Beszá­moló a tegnapi különlegesen különleges világnapról”. Palásti László Újfehértó: 500 adagos konyha Az Újpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói üzeme a me­gye egyik legfiatalabb fono­dái létesítménye, éppen ezért az iparág egyik legmoder­nebb reprezentánsa is. Ma már majdnem 900-an dolgoznak itt Üjfehértóról és a közvet­len környékről. A gyár az V. ötéves terv időszakában mintegy 15 millió forintot költ a gyári létszám mint­egy nyolcvan százalékát tevő női dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására. A nyár közepén adják át az üzem dolgozóinak az ötszáz adagos üzemi konyhát, mely több millió forintba került. Még ebben az évben szintén birtokba veszik a dolgozó nők az egészségügyi rendelő komplexumot, melyben egye­lőre csak az általános orvosi vizsgálatokat, rendelést biz­tosítják, majd ezt követően indítják be a szakorvosi ren­deléseket is. Ebben az évben a korszerű anyagmozgató gépek beszer­zésére hétmillió forintot ál­doznak. Munka- és védőru­hákra, felszerelésekre, védő­italokra egymillió forintot költenek. A tömegsportmoz­galomra 50 ezer forintot irá­nyoztak elő. Százezer forint­tal támogatják a nagyköz­ség gyermekintézményeinek fenntartását. Hozzájárulnak a dolgozók üzemi étkezteté­sének költségeihez. Mátészalka: millió védőruhára A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában, ahol a dolgozóknak mintegy fele nő 1978-bam majdnem 450 ezer forintot szánnak béren kívüli juttatásokra. A gyár^ üzem­egészségügyi létesítményei­nek további korszerűsítését 47 ezer forintból oldották meg. A szociális, kommuná­lis helyiségek karbantartásá­ra 58 ezer forint jut. A dol­gozók üdültetésének javításá­ra Vásárosnaményban, a Ti- sza-parton hétvégi házakat építettek és rendeztek be 200 ezer forintért. Éttermi fogyó­eszközöket, berendezéseket, a műhelyekbe hűtőgépeket vá­sároltak 45 ezer forintért. A kulturális igény jobb ki­elégítésére a KISZ-klub fel­szereléseinek bővítésére, új berendezési tárgyak vásárlá­sára 100 ezer forintot fordí­tanak. A dolgozók utazási költségeihez való hozzájáru­lás havonta mintegy 50 ezer forintos kiadást jelent a gyárnak. Munka- és védőm­éi kender-juta alapanyagú fonalakat mind jobban kiszorítja a szintetikus fonal. Oj, korszerű gépeken pormentes környe­zetben dolgoznak a nagyhalászi zsákgyár csévélő!. Ahogy terebélyesedik a megye ipara, úgy emelke­dik a benne foglalkozta­tott nők száma is. Az a tény pedig, hogy az új munkáskezekre egyre na­gyobb szükség van, arra készteti a főként nőket foglalkoztató vállalatokat, hogy egyre nagyobb törő­déssel vegyék körfii a már termelésben lévő lányo­kat, asszonyokat. Borítékon kívül a nőknek Zűrzavar a hivatalban

Next

/
Thumbnails
Contents