Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

1978. április 21. K ELET-M AG YARORSZ AG 3 Változás Záhonyban Fokozott önállósággal A záhonyi vasúti átrakó­körzet életében nagy jelentő­ségű szervezeti változtatásra került sor. A korábbi körze­ti főnökség helyett üzemfő­nökséget hoztak létre, egysé­ges irányítást teremtve mind az átrakást, szállítást végző egyes állomások, mind a kü­lönböző vasúti szakszolgála­tok között. Kulcsár Józsefet a Debreceni Vasútigazgatóság vezetőjét kérdeztük meg az átszervezés jelentőségéről, várható hatásairól. — Nem egyszerű névcseré­ről, hanem jóval nagyobb je­lentőségű intézkedésről van szó. A vasút felső vezetése ezzel az intézkedéssel arra törekszik, hogy kialakuljon a körzet teljes önállósága. Ko­rábban sok szempontból még az operatív munkába is bele­szólt a vasútigazgatóság. Most, az elfogadott szerveze­ti szabályzat szerint részlete­sen meg van határozva, hogy milyen hatásköre van a va- sútigazgatóságnak, milyen az üzemfőnökségnek. —Milyen előnyt várnak az átszervezéstől? — Mivel az üzemigazgató irányítása alá került vala­mennyi állomás, átrakó és rendező pályaudvar, a rako­dási, vontatási és pályafenn­tartási főnökség, így minden munkát alá lehet rendelni a legfontosabb célnak, a zavar­talan átrakásnak, áruszállí­tásnak. A gyors, napi intéz­kedések szervezettebbek le­hetnek, a megnövekedett ha­táskörrel együtt a körzetben dolgozó emberek érezni fog­ják a nagyobb felelősséget is. Igen fontos a kapcsolatok erősítése a szovjet partnerral. Korábban az ungvári aligaz- gatóságnak nem volt megfe­lelő partnere, néha több át­tételen keresztül valósult meg a közvetlen napi kap­csolat is. Az üzemfőnökség révén viszont a gyors jelzés, visszajelzés lehetősége te­remtődött meg, ami a kapa­citások jobb kihasználását eredményezheti. Most a leg­nagyobb feladat az őszi szál­lítási csúcsra való felkészü­lés idejében történő megszer­vezése. — Melyek azok a felada­tok, amelyek az átrakókör­zetre várnak ebben az év­ben? — Köztudott, hogy a ma­gyar—szovjet áruforgalmi kapcsolatok állandóan bővül­nek. Ennek egyik legjobb mércéje az átrakókörzet munkájának növekedése. Bár a részletes határforgalmi tár­gyalások még ezután lesznek, de az biztos, hogy az idén több, mint egymillióval nő az átrakásra kerülő árumennyi­ség. Az import és tranzit áruk mennyisége 15,5 millió tonna körül van. Vagyis na­ponta 40—45 ezer tonna áru átrakását kell elvégezni a körzetben. Az üzemfőnökség legnagyobb feladata ebben, hogy lehetőleg egyenletesen ossza el az árut az egyes át­rakóhelyek között, hogy a kapacitásokat jól kihasználva sehol se legyen fennakadás az átrakásban, hanem meg­gyorsuljon az áruszállítás. — Az átrakókörzetben üzemi párt- és KlSZ-bizott- ság dolgozik. A szakszerve­zeti bizottságok viszont az egyes főnökségekre tagolód­va folytatják a munkát. Vár­ható-e itt változás? — Bár nem az én felada­tom, hogy erről véleményt mondjak, azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az üzem- főnökségi szervezetnek meg­felelően szükséges kialakíta­ni a társadalmi szervek fel­építését is. Mondhatom, hogy ezen a téren a párt- és KISZ-szervezet előrébb járt, amennyiben korábban meg­valósult a terület egységes irányítása. A Vasutasok Szakszervezetének elnöksége is úgy döntött, hogy létre kell hozni az üzemfőnökség egészét átfogó szakszervezeti bizottságot. Ezzel a helyi gaz­dasági vezetés, valamint a párt- és tömegszervezeti ve­zetés megfelelő partnere lesz egymásnak. —Hogyan látja az átrakó- körzetet, az üzemfőnökség szervezetét, mennyire lesz képes ellátni a megnöveke­dett feladatokat? — Az átrakókörzetben ugyanazok az emberek dol­goznak, mint korábban. Ad­minisztratív, irányító lét­számnövelést nem tervezünk, hiszen ennek a szervezetnek a csírái már korábban kiala­kultak. Egyedül a pénzügyi vonal erősödik, annak a munkáján szükséges finomí­tani az önálló gazdálkodás érdekében. Az eddigi tapasz­talatok — például az, hogy az év eddig eltelt négy hónap­jában szinte teljesen zökke­nőmentes volt a szállítás, át­rakás — azt bizonyítják, hogy a nagyobb hatáskörrel és felelősséggel élve képesek a Záhonyban dolgozó vasuta­sok a megnövekedett felada­tok ellátására. A vasútigaz- gatóságnak is feladata, hogy a maga eszközeivel, az igaz­gatóság osztályainak ellenőr­ző, a munkát segítő tevé­kenységével a Záhonyban ki­bontakozó nagyobb önállósá­got segítsük, erősítsük az üzemi demokráciát — fejezte be Kulcsár József. Lányi Botond Alekszandr Kanevszkij: Jó tanácsok f elhívta a szü­leit telefo­non. — Szervusz apa. Nem tudnál ne­künk harminc ru­belt adni. nagy szükségünk lenne rá. — Már megint? — Az apa hosszas szünetet tartott. — Értsd meg, én nem sajnálom, de teljesen hozzá­szoksz, hogy eltar­tanak. Meg akar­tál nősülni — tes­sék. de akkor most legyél családfő. Gondolkozz, hogy tudnál pénzt ke­resni. — Szervusz, Vi­tya — hallatszott most a mama hangja (felvette az ikertelefont). — Az apádnak telje­sen igaza van. ne­ked magadnak kell megkeresned azt a pénzt! — Ez természe­tes — folytatta az apa. — életerős fi­atalember vagy, sportoló... A taní­tás után akár ra­kodómunkásnak is elmehetnél. jól megfizetik. — Mért éppen rakodómunkás­nak? — ellenezte a mama. — Már ötödéves, majdnem kész or­vos. Vállalhatnál inkább ügyeletet valamelyik kór­házban. — No és a „Mentők”? — sza­kította félbe az apa. — Hetente két­szer elmehetnél orvossegédnek és ez pénzt is jelent, meg egyben gya­korlat is. — Vagy vállal­hatnál asszisztensi munkát is. injek­ciót beadni. Hiszen olyan nagy szükség van hozzáértő ke­zekre. i MMogy ne sértse Wf meg a szüle- , it. nem tette le a kagylót, ha­nem óvatosan az asztalra helyezte a készülék mellé és a szülők még hosz- szan sorolták a jó tanácsokat —- egy­másnak. Fordította: Laczik Mária Közel az emberhez Nevének hallatára egy percre eltűnődöm. A távoli múltba vezető névkutatás helyett a karnyújtásnyira lé­Politikus, pedagógus, partner Propagandisták „civilben“ A propagandista a mi politikai szóhasználatunk­ban az ügy, közelebbről a marxista eszme birdetője. Ám a politikai tanfolyam, vitakör vezetője nem csak közvetítője az eszmének. Hatni akar az emberekre, látókört szélesíteni, gon­dolkodtatni, a valóság, a tények tiszteletére nevel­ni. Egyszemélyben politi­kus, pedagógus, pszicho­lógus, beszélgető partner. Lenin-emlékplakett eredményes propagandamunkáért Közülük való az a két Sza- bolcs-Szatmár megyei propa­gandista, akiket a napokban a fővárosba hívott a levél, hogy Lenin születésének év­fordulója alkalmából a Köz­ponti Bizottság székházában vegyék át a sokéves nevelő­felvilágosító munkáért járó elismerést. Kevés szóval is sokat... Ritka még az olyan tsz, ahol már arra is van ember, akinek egyetlen dolga az em­beri ügyek intézése, a képzés, nevelés. Kósa Béla a nyírte­leki Dózsa Tsz személyzeti főelőadója. Községi párt-vb- tag, tsz-pártszervezeti vezető­ségi tag és tizenöt éve a be- legrádi 3. sz. alapszervezet­ben vezeti a gazdaságpoliti­kai tanfolyamot. Igaz-e, hogy a kétkezi em­bereknek nem kenyerük a szó? — Bizony néha két-három mondattal is ki tudják fejez­ni a lényeget — mondja Kó­sa Béla. És ezt értenünk kell, mégha a maguk módján is fejezik ki magukat. Nem tit­kolom, olyan tagunk is van a pártoktatásban, akinek két elemije van, meg négy. Ve­lük is éppúgy szót kell érte­nünk, mint a többiekkel. A hihetetlenül nagy élettapasz­talat segíti őket az eligazí­tásban. Előfordult-e, hogy a kije­lölt téma helyett egészen másról esett szó a foglalkozá­son? — Elő, különösen amikor nagyon is gyakorlatias kérdé­sek kerültek sorra.' így a munka- és üzemszervezés, ami a mezőgazdaságban nem könnyű feladat. Egy kis tü­relmetlenséget is tapasztal­hattunk. Miért nem tudunk nagyobb lépésekkel előbbre­jutni a tsz-ben is? Amikor pedig tavaly a pártélet kérdé­seit beszéltük meg, azt mond­ták, legyünk valamivel bát­rabbak és következetesebbek, amikor a pártfegyelem meg­sértőivel szemben eljárunk. Sok tanulságot is szolgálta­tott ez a pártmunka gyakor­lata számára... A Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták a propaganda munkáját. Ho­gyan segítheti az elmélet a gyakorlati tennivalókat? — A propagandistának nemcsak akkor van dojga, amikor szemináriumot, vitát vezet, hanem azon túl is. Nem kerülheti el a figyelmét egyetlen fontos jelenség sem, amely az embereket munka közben foglalkoztatja. Ezeket helyre kell tennie. Vélemé­nyét nemcsak a szemináriu­mon kell kifejteni, hanem a napi munka, a találkozások során is. kézt foglalkoztató ZÖLDÉRT vállalat megyei igazgatóját. Hogyan lesz valakiből pro­pagandista? — Amikor népi kollégista voltam, alig múlt el nap, hogy ne lett volna politikai felolvasás, élőújság egy-egy hazai vagy külföldi esemény­ről. Egyhónapos szeminári- umvezető-tanfolyamot is vé­geztem. Ekkor kezdődött a számomra sok tapasztalatot, ismeretet, emberi kapcsola­tokat hozó pártpropaganda munka. 1954 óta vagyok tagja a pártnak, azóta rendszeresen végzek propagandamunkát Az egyhónapos tanfolyamot az évek során a Politikai Fő­iskola elvégzésével kellett megtoldani, mert való igaz: a propagandistának legalább egy lépéssel előbbre kell jár­ni a tanulásban. Volt-e olyan kérdés az idők során, amire nem tudott válaszolni? — Előfordult, főleg az első években. Mindig vannak olyanok, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek egy-egy kérdés iránt, elolvasnak minden keze ügyükbe kerü­lőt. És kérdeznek, vitáznak. Kényelmetlen érzés azt mon­dani, ne haragudjanak, de erre választ most nem tudok adni. Utána nézek és megbe­széljük. .. — Tizenöt éve rendszere­sen vezetek szemináriumot, jelenleg a városi pártbizott­ság marxista esti középisko­lájában, ezenkívül a válla­latnál egy politikai vitakört. Mindig készítek vázlatot, ez néha egy órát, legtöbbször két-három órát is igénybe vesz. Rendszerint szombaton, vasárnap szoktam felkészülni Van-e „saját” módszere? — A legjobb módszernek azt tartom, ha a vitafoglal- kozás-vezető eléri, hogy a hallgatók nem a munkakörét, a beosztását nézik, nem azért fogadják el az érvelé­sét. .. A legfontosabb az em­beri közelség, és az, hogy a felnőttekhez felnőtt módon szóljunk. Elkel itt a tapintat, a figyelmesség, úgy vezessük a vitapartnerünket a helyes válaszra, hogy ne azt érezze: kioktattuk. Még az úgyneve­zett „magolókat” is közvetett módon kell ráébreszteni, hogy a lényeget, az összefüg­géseket figyeljék. Mi a propagandista jutal­ma? — A sok élmény, amivel a munka során találkozunk. És az, akikkel foglalkoztunk visszaköszönnek, évek múlva sem kerülik a találkozást, szívesen szót váltanak az emberrel. És még valami, ha valamelyik hallgató kedvet kapott a tanuláshoz és ma­gasabb szinten folytatja... Mártírjaink, hőseink, költőink, politikusaink ne­vét sokan választják bri­gádjuk nevéül, komolyan át sem gondolva, mit is jelent egy-egy történelmi alak nimbuszát saját éle­tük fedezetéül megjelölni. Helyes, ha egy-egy isko­la, kulturális vagy politi­kai intézmény, gondos mérlegelés után úgy dönt: példának tekinti X. vagy Z. életét, szellemét saját tevékenysége során is kö­vetni kívánja. Még az is rendjén való, ha egy gyár, üzem vagy brigád olyan tudományos személy, fel­találó nevével jelöli ma­gát, mely összhangban van munkájával. Viszont azon­nal kételyek vetődnek fel az emberben, ha mondjuk egy féregirtó brigád Sallai Imre nevét veszi fel. A példa nem fiktív, s éppen ezért, még ha szent- ségtörőnek is minősül, eb­ből szeretnék kiindulni. Az ilyen névválasztás ugyan­is nem egyedi. Jó párszor találkozni bizarr, ha nem is ennyire kirívó esettel. Nem vonom kétségbe a jó szándékot, hiszem, hogy a nevet választók valóban tisztelik azt, akire a vi­ták során mint példára gondoltak. De vajon sza­bad-e csak a szándékot nézni, s nem számolni a következménnyel? Az ilyen keresztelőkkel volta­képpen a névadók hírét és hitelét is devalváljuk. Ügy hiszem, időszerű lenne, ha a névválasztások esetében akadna valaki, akinek joga és kötelessége volna a tanácsadás — mint történik ez már az utcák esetében. Vannak történelmi nevek, amelyek védelemre szorulnak. Ép­pen egykor volt viselőjük tekintélye érdekében. • (bürget) Tízezer pecsenyeliba A Tiszavasvári ÁFÉSZ a helyi Béke Termelőszövet­kezettől korábban megvásá­rolt gazdasági épületeivel együtt, egy már nem hasz­nosítható telepet is. Az épületeket átalakítják, úja­kat építenek és évi tízezer pe­csenyeliba felnevelésére al­kalmas zárt üzemet hoznak létre. A termelés ez év má­sodik felében indul, fő pro­filja az exportra is alkalmas, úgynevezett májliba tenyész­tése. Mennyi időt vesz el a fel­készülés? Nyíltság, emberség, őszinte szó, partneri viszony, fo­lyamatos tanulás. Ezek emelhetők ki a két megnyilat­kozásból. S még valami: elkötelezettség, ami nélkül nem lenne teljes a nagy türelmet, tanulást kívánó ne­velőmunka. Páll Géza vő történelmi időszakról be­szél a Lemn-emlékplakettel kitüntetett Hunyadi János. Sokan ismerik a megyében a több mint kétezres munkás­A „Fémmunkás” Vállalat nyíregyházi gyárában készítik a Dunai Kőolajipari Vállalat* rekonstrukciós munkáihoz a csőtartó hidakat és tartóoszlopokat. Az első negyedévben kétmillió forintos megrendelést teljesített a gyár. (Császár Csaba felv.) Nevek 1

Next

/
Thumbnails
Contents