Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 21. Szobor, szökőkút—de hol? Válaszok a várospolitikai fórum kérdéseire A nyíregyházi várospolitikai fórum kérdéseire válaszolunk. Ezúttal kulturális, kereskedelmi és városrendezési kérdésekre kértUnk választ a városi tanács illetékeseitől. Mire költi Nyíregyháza azt a kötelező két ezreléket, amit a város épületeinek képzőművészeti díszítésére kellene kötelezően fordítani? — kérdezi Kálmán Éva. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik Deák Béla javaslata: az új szobrokat a közterekre kellene helyezni, mert mostanában sok kerül vállalatok, közintézmények udvarára. — Régebben volt „a 2 ezrelék”, az V. ötéves tervben már másként tervezik a beruházásokhoz kapcsolódó képzőművészeti díszítést, eleve része a tervnek. A hiányt főleg Jósavárosban lehet érezni, ahol nincs szobor, szökőkút vagy más díszítés. De ez nem marad el. A gondot az okozza, hogy a művészekkel tett városnéző bejárásokon legtöbbször azt teszik szóvá: képzőművészeti alkotást csak oda lehet elhelyezni, amely rész már kialakult, mert a későbbi rendezések hátrányosan befolyásolják a megkomponált környezetet. A szobrok elhelyezéséről hasonló az illetékesek véleménye is. De az utóbbi években készült, felavatott szobrok: Váci Mihályé, Móricz Zsig- mondé, Széchenyié, Krúdyé (Sóstón), a mandolinos nőé a szabadtéri színpad kertjében, mind bárki által megtekinthető. — A reggeli szeszesital-forgalom a kocsmák helyett az élelmiszerboltokba tevődött át. Ott is korlátozni kellene reggel 9-ig a szeszárusítást — javasolta Nagy Jánosné Rákóczi utcai lakos. — Hasonló a véleménye a tanács illetékeseinek is; a maguk javaslatát megtették. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez nem helyi, hanem országos hatáskörű rendelkezés, továbbá a negyedéves tapasztalat még kevés és az intézkedés egyes pontjai csak a második fél évben lépnek életbe (bizonyos kisüvegek forgalomba hozatalának megtiltása). Nyíregyházán nem lehet gyógytea-alapanyagokat beszerezni. Miért nem nyitnak gyógynövényboltot? — kérdezte Németh László. — Bizonyos alapanyagokat (csipkebogyó, kamilla, hársfa) élelmiszerüzletekben, illetve gyógyszertárakban lehet vásárolni. Mégis időszerű gyógynövénybolt nyitása. Konkrét terv is van: a Nyíregyházi ÁFÉSZ könyvesboltja átköltözik a Zrínyi Ilona utcai sávházba. A Bercsényi utcai régi helyen gyógynövényboltot nyitnak. A Kert utca jobb oldalát is lebontják-e? Eladhatók-e az itt lévő házak? A 4-es főút átkelőszakaszának beruházása érinti az utca egy részét, itt bontások is lesznek. A házak eladását jogszabály nem korlátozza. Mi lesz a Pacsirta utca sorsa — kérdezte Csákó Eerenc- né és Czine András —, ugyanis három házat már lebontottak, de ott sem épül semmi. A TITÁSZ-székház bővítését tervezték, de az irodaházépítési tilalom miatt a létesítmény építését későbbre halasztották. További bontás csak a 80 személyes bölcsőde helyén lesz a közeljövőben. Az érintettek erről már tudnak, mert az egyezségi tárgyalások már megtörténtek. — Miért piszkos Nyíregyháza? — kérdezte Szőlősy Andrásné. — A köztisztaság nem tudott lépést tartani a város gyors fejlődésével, ugyanis itt már nem egyszerűen mennyiségi kérdésekről van szó, ilyen méretekben már más módszerrel oldható meg a szemétgyűjtés, -szállítás, úttisztítás. Jelenleg évi 7,5 millió forintot költ a köztisztaságra a város, de ennek kb. másfélszerese kellene. Hamarosan a városi tanács vb tárgyalja a köztisztaságról készített előterjesztést, s intézkedések is várhatók. Azonban csak a város lakossága segítségével lehet tisztább a város. A Gávai Vegyesipari Szövetkezetben a hamarosan meginduló bőröndgyártás célgépeit szereli Bartók István és Keller József, a szövetkezet tmk-lakatosai. Bűröndgyártó célgépek' Szabolcstól Zaláig filmezték Ankét Cséplő Gyuriról Nem voltak sokan — talán félszázan — a mátészalkai moziban, ahol április 18-án délelőtt egy új magyar filmet, a Cséplő Gyurit vetítették. (Az időIfj. Schiffer Pál, a rendező. pont nem volt túl szerencsés.) A film után azonban taps csattant a nézőtéren — és az összeverődő tenyerek között jó néhány barnább volt az átlagosnál: mintegy kéttucatnyi cigány is ült a székekben ... A bemutató után a szemközti úttörő- és ifjúsági házba invitálták a nézőket: a film rendezője is jelen volt az ankéton. Ifjú Schiffer Pálhoz több kérdést intéztek — jó pár alkalommal a cigány résztvevők is szót kértek. Mindenki magát játssza „1971-ben egy szociológiai vizsgálódás kapcsán kezdtem a cigánykérdéssel foglalkozni. Két filmet is készítettünk: a Faluszéli házakat és a Mit csinálnak a cigánygyerekek ?-et. Az utóbbi címen került a mozikba a két film együtt. Tulajdonképpen a trilógia harmadik részének szántam eredetileg ezt a filmet — de közben sokat változott az elképzelésem. Végül is egy do- kumentarista eszközökkel készített játékfilm lett az eredmény — amelyben mindenki saját magát játssza ott és akkor, ahol és amikor az események történtek.” A rendezőtől többen is megkérdezték: hogyan bukkant Cséplő Györgyre, a film főszerepét játszó cigányfiúra? — Szinte az egész országot bejártuk, ahol cigánytelepekről tudtunk: itt kezdtük Szabolcsban. De végül is Zalában, Németfaluban találtunk egy olyan fiatalembert, aki a putrik világából elvágyva éppen a döntő lépést fontolgatta. Értelmes, rokonszenves fiú Cséplő Gyuri — úgy érzem, jól választottunk... Megismerkedésünk és a forgatás vége között másfél esztendő telt el — ezalatt vele is, a telep többi lakójával is szoros kapcsolatba kerültünk, nyugodtan mondhatom : baráti kapcsolatba. Gyuri Pestre készült — mi elkísértük kameránkkal... Ismerős arcok A filmankéton Lakatos Mihály, mátészalkai tanácstag — maga is cigány származású — részletesen beszélt arJónás Istvánné. ról, mi tetszett neki, mi nem a filmben. Véleménye szerint jó példa volt a cigány nyelv fölösleges voltára Cséplő Gyuri helyzete, amikor alig tudott szót érteni munkatársaival.. . Jónás Anna nevetve mondta hozzászólásában: sok ismerős arcot látott a filmben: egy évig ő maga is a Gyuri munkásszállójának lakója volt Budapesten. „De aztán hazajöttem — túl messze volt, s nékem három családom van^ a férjemtől elváltam. Most a tanács költségvetési üzeménél dolgozok.” Jónás Istvánné hozzászólásában elmondta: új lakásba költöztek a mátészalkai cigányok, javultak az életkörülményeik — ám véleménye szerint továbbra is sok lesz a baj, gond, ha egy telepen élnek, bezárkózva. Ügy véli, hogy többet használna a beilleszkedésüknek, ha szétszórva, a városban élhetnének ... Okkal Mátészalkán Mindezek arra is utalnak: nem véletlenül választották a bemutató színhelyéül Mátészalkát. Itt igen sok a cigány lakos, akárcsak Hodá- szon, vagy Vásárosnamény környékén, ahol ugyancsak tartottak bemutatókat, anké- tokat. A fiatal városban nagyot léptek a cigányok élet- körülményeinek javításában: több, mint száz család új lakásba költözhetett, 30—40 család már a város különböző részein él, minden cigány- gyerek óvodába járhat, és egyre nagyobb százalékuk végzi el az általános iskolát... Az ankét cigány résztvevőinek láthatólag tetszett a film, Cséplő Gyuri, a kilépni akaró, többre vágyó cigányfiú. Közölték a film rendezőjével: „propagálni” fogják a telepen a filmet, hogy minél többen nézzék meg! S ennél többre nemigen vágyhat az alkotó — a többi már úgyis az önálló életre kelt alkotás dolga ... (tarnavölgyi) Jónás Anna. Szolgáltatóhoz a Ságvári-telepre Éneklő ifjúság -kórusverseny A Magyar Rádió több éve tartó Éneklő ifjúság ^ kórus- versenyének következő fordulóját és nyilvános rádiófelvételét Nyíregyházán tartják. A 107-es számú szakmunkás- képző intézet aulájában április 23-án délelőtt kezdődik a program. Tíz általános iskolai kórus mutatja be műsorát, a verseny szabályai szerint az úttörő kategória második fordulójába bejutott együttesek. Ezek az énekkarok már korábbi szerepléseikkel bizonyították. hogy művészi színvonaluk alapján alkalmasak a nyilvános szereplésre. A vasárnapi koncerten Tisza-«'-' vasváriból három, Kisvárdá- ról. Tuzsérról. Nagyvarsány- ból. Fehérgyarmatról, valamint Nyírmeggyesről egy-egy. Nyíregyházáról pedig két kórus — a 2. számú gyakorlóé és a 4-es számú iskoláé — vesz részt. Ezúttal is hangfelvételt készít a Magyar Rádió. A mini koncerteket a Kóruspódium adásában tűzik majd műsorra. Új tűzoltó- szertárak A tűzesetekről szóló híreinkben igen gyakran olvasható: „A helyi önkéntes tűzoltóság megakadályozta a nagyobb kár keletkezését, „vagy” az állami tűzoltósággal együttműködve az önkéntes tűzoltóknak is nagy szerepe volt a tűz megfékezésében”. Puszta kézzel azonban az önkéntes tűzoltók nem sokra mennének. A helyi tanácsok elsődleges feladatai közé tartozik a tűzoltók részére szertárak építése és eszközök vásárlása. A községek ilyen célú pénzforrásai azonban sokszor szűkösek, ezért a megyei tanács esetenként, ahol legszükségesebb. az építésre szánt összeget kiegészíti. A legutóbbi megyei végrehajtó bizottsági ülésen községi tűzoltószertárak építésének támogatására 565 ezer forintot szavaztak meg. Az összegből Porcsalma, Nyírmada, Ro- zsály-Zajtával, Szabolcsve- resmart, Kölcse-Kispaláddal. és Tornyospálca községek részesülnek. A nyolc községben hat tűzoltószertár épül, hogy minél hamarabb megfékezhessék a tüzeket, ha netán valahol a „vörös kakas” tetőkre, kazlakra szállna. Ellopta a centrifugát Hívásra házhoz mennek A -megye 221 településén lévő 4112 kisiparos 1977-ben a szolgáltatások közel felét végezte el: összesen 664 millió forint termelési értékben. Legtöbben az építőiparban dolgoznak, de nőtt azok száma is. akik az új otthonok felhúzásában ugyancsak fontos szerepet töltenek be: több lett a bádogos, a cserépkályhás. a tetőfedő, a szobafestő, a villanyszerelő, az épületburkoló, de csökkent az ácsállványozó és az üvegező szakmát űzők száma, összesen 313 szakemberrel emelkedett a lakáskarbantartásban és a -javításban tevékenykedők száma. Jelentős eredményként könyvelhetik el a megye kisiparosai, hogy sikerült a szakemberekkel el nem látott települések számát csökkenteniük. hiszen a megyében csak öt ötszáz léleknél kevesebbet számláló településen nem tudtak kisiparost beállítani és további ötven minden szolgáltatásból addig kirekesztett faluba juttattak iparost. Ezek többsége munkaviszony mellett űzi mesterségét. Gondot okoz. hogy néhány olyan szakmában, melyben a hálózat meglehetősen szűkös, műhelyproblémák és helyi jellegű egyéb okok miatt nem sikerült szakképzett embert biztosítaniuk. Kisvárdán. Mátészalkán például nincs gépjárműszerelő. karosszérialakatos, autófényező. Nehezíti a kisiparosok helyzetét, hogy a megyében legalább annyi a kontárok száma, mint ahányan engedéllyel űzik mesterségüket. Évente átlag kétszázzal növekszik ezek tábora. A szolgáltatások javítása érdekében pillanatnyilag tíz megrendelésfelvevő helyet működtetnek, és telefonügyeleti szolgálatukba Nyíregyháza után bekapcsolták kisvárdai. fehérgyarmati, mátészalkai. nyírbátori, vásáros- naményi és csengeri szervezeteiket is. Gyorsszolgálatuk 65 helyen kétszáznál több iparos közreműködésével segíti a „tűzoltó”, sürgős javítások elvégzését, az ügyeleti szolgálatban pedig mintegy száz szerelő szakember vesz részt. A nyírbátori körzetben javító-járati szolgáltatásuk is van. A tanácsoknál és ameg- bízottaiknál leadott megrendeléseket, természetesen meghatározott szakmákban, szerszámokkal felszerelt javító gépkocsijukkal a helyszínen teljesítik. A helyi tanácsokkal egyeztetve számos helyen alkalmazzák a megrendelőládákat. Kisiparos szolgáltatóház a megyében még nem működik. Úgy tervezik, hogy a nyíregyházi Ságvári-lakóte- lepen egy hat műhelyből álló szolgáltatóházat létesítenek. Ennek tervei elkészültek már. a tanács pedig a hely biztosítására tett ígéretet. S. Z. Tóth Irén nyíregyházi. Titel utcai lakos ez év március 3-án az utca sarkán parkoló tehergépkocsi rakományát dézsmálta meg. Tóth észrevette, hogy a különböző holmikkal megrakott tehergépkocsit a vezetője magára hagyta, ezt az időt kihasználva a gépkocsiról egy 1200 forint értékű centrifugát emelt le és azt a közelben lévő lakására vitte. Nem sokáig örülhetett a könnyűszerrel lopott centrifugának, mert a gépkocsi vezetője rendőrök segítségével visszavette a tolvajtól. A centrifuga visszaadásával a kár megtérült, a tolvajt pedig cselekménye miatt bíróság elé állították. A bíróság lopás vétsége miatt Tóth Irént 1500 forint pénzbüntetésre ítélte és akként rendelkezett. hogy amennyiben nem fizeti meg a kirótt pénzbüntetést, azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az ítélet jogerős.
