Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. április 16. o Németh János alkotóműhelyében A korsók, edények, faliképek témáit a népművészet hagyományaiból meríti. Az ifjú pár és az Anyám emléke című kompozíciója. (Fotó: MTI) N émeth János Munkácsy- és SZOT- díjas kerámikus művészhez látogattunk el. Különös figurái népi ihletésűek, tele ízes humorral. A fazekas hagyományokat ötvözi a mai technikával. Még Zalaegerszegen általános iskolás volt, amikor leült nagyapja, apja műhelyében a korong mellé. A most 44 éves művész 1958-ban fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, Borsos Miklós és Gádor István voltak a mesterei. A főiskola elvégzése óta ismét, Zalaegerszegen él. Gyakran találkozni alkotásaival hazai kiállításokon, de külföldi tárlaton is. így többek között Angliában, Olaszországban, Finnországban, Csehszlovákiában, az NSZK-ban, Törökországban, Japánban, Franciaországban, a Szovjetunióban. Néhány éve állították fel nagyméretű figurális szobrát Helsinkiben a magyar nagykövetség fogadó- épületében. Eddigi munkásságáért 1970- ben Munkácsy-díjat, 1973-ban SZOT- dijat, 1975-ben Zalaegerszeg város Pro TJrbe-diját, 1977-ben pedig a Zala megyei Tanács Alkotói Nagydíját kapta. Most április elsején vette át az érdemes művészi kitüntetést. K. Gy. több ember bajban van, és segítenek egymáson. Meleg Károly ismételten végigtekintett a/, osztályon. — Van itt közületek valaki. aki ezt másképpen gondolja? Nem volt. Senki se merte másképpen gondolni. A tanító elégedetten engedte le a kezét. Asztala mögé vonult, kopott aktatáskájából papírzacskót vett elő. Rátette az asztalra, az osztálynapló mellé. — Gyerekek! — kezdte újra. — Örülök, hogy az iménti fogalmakkal mindenki egyformán tisztában van. Örülök, hogy egyöntetűen gondolkodtok erről a nagyon fontos, mindenki számára elsődleges kérdésről. Ezért, hogy ezt a gyakorlatban is megismerjétek. most látni fogtok egy valóságos szemléltető példát Bandula és a padtársa jöjjenek ki a táblához. Karcsi riadtan rám nézett, én pedig vissza. Kibukdácsol- tunk a dobogóhoz és vártunk. Meleg Károly a pálcájával rank mutatott. — Nézzetek erre a két fiúra, Mindenki tudja róluk, li.igy az osztály legrosszabb tanulói. Amikor szüneten vol- iatok. tanúja lehettem, micsoda összetartással vannak izek mégis egymás iránt. Ilyet csak ritkán, es csak a filmeken vagy regényekben olvashat, illetve láthat az ember. Most ugyanezt fogják itt nektek megismételni. Tanuljatok belőle. Nem szégyen tanulni a cigányoktól sem. Ezek a cigányok mi voltunk. Én és Bandula Karcsi, a 4 b. legrosszabb tanulói. Meleg Károly kibontotta a zacskói. Odaszólt Karcsinak, vegye el, ami benne van, és ossza meg velem. A zacskóban a Karcsiéhoz hasonló óriás füll szőlő volt. — Vedd el — mondta Karcsinak. — Vedd el, és oszd meg Bélával. Karcsi először nem tudta mire vélni a dolgot. Ám amikor rájött, hogy itt nem lehet szó másról, minthogy meg akar szégyeníteni minket, be- levörösödött. — Mi vagyok én!... — dünnvögte — Kódus ? ... Nekem nem kell, van nekünk otthon ! . . A tanító csodálkozással nézett szét. — Ne félj. A tiétek lehet. — Egye meg! — mondta karcsi fölrántva a vállát — Nekünk nem kell!... A tanító keze remegni kezdett. Nem számolt ezzel a váratlan fordulattal. Lassan a pálcája leli' nyúlt, — Neveletlen pimasz köly- ke! Mióta divat az iskolában nemet mondani! Karcsi nem válaszolt. Az osztály lélegzetvisszafojtva figyelte a jelenetet. Egy pillanatra olyan csend keletkezett a teremben, hogy a nyitott ablakon át behallatszott a falevelek zörgése. — És te? — fordult hozzám. — Te, Béla. okosabb vagy. Mutasd be nekünk, amit a szünetben csináltatok. Ha Bandula nem kei- belőle, fogyaszd el egyedül. Nem mozdultam. Nem is válaszoltam. — Megnémultál? — kiáltotta. Erre sem feleltem. Belekapaszkodtam Karcsi karjába, arcomon éreztem tanulótársaim félig riadt, félig kíváncsi tekintetét. Tudtam, a pillám se rezdülhet. N incs megalázóbb, mint amikor negyven másik előtt úgy fenekelik el az embert, hogy a pálca rostjaira hullik. Az osztály némán figyelte megveretésün- ket. Szemeikből lázadás és félelem vegyes indulatai tükröződtek. Azt hiszem, szoli- dárisabb kis közösségei még nem láttam így együtt cigányok mellett Noha sem előtte. sem utána nem tudtak még igazán befogadni minket. az eset után mégis úgy éreztem, könnyebb volt közöttük az életünk. MEGYÉNK TÁJAIN Nábrád H a a nábrádiak összevetnek múltat és jelenkort, elmondhatják: az alma. pontosabban az almatermés mindig meghatározó volt a község életében. Évtizedekkel ezelőtt a közeli Szamost úgynevezett dzsungelgyümölcsös követte. A savanykás, sápadt almának is nagy volt a keletje. A sajkások, a tutajosok megrakodtak és lassan ereszkedtek le az almával a Szamoson, majd a Tiszán, egészen Szegedig. Az utóbbi évek rekordtermései (és persze az árvizes újjáépítés) egészen megváltoztatták a község arculatát. Pompás, nagy házak, raktárakkal, autógarázsokkal. Az árterületen, a holt. Szamos partján, az udvarokon mindenütt almafák várják a rügyfakadást. Ahogy elállt a szél, megindult a nyüzsgés, a kézi és gépi permetezők ontják az aranysárga vegyszert. Az 1970-es katasztrófa után kielégítették a lakásigények nagy részét, de a lakásépítési kedv nem csökkent. Épülő házakkal, téglával megrakott telkek egész sorával találkozunk. Furcsa, de nem megvetendő, hogy az egyik új ház portáján az almafák egészen az ereszig érnek, néhány ág ráhajlik a háztetőre. Ügy látszik a tulajdonos kihasznál minden talpalatnyi földet. Nábrádon a létszám nem apad, ma is csaknem ezerkétszá- zan lakják a községet. A fiatalok is szívesen maradnak az almafák tövében, vonzza, marasztalja őket a szép környezet, és az anyagi jólét, Számos kapu előtt Zsiguli parkol, kilencven személyautó fémjelzi az itteniek anyagi jólétét. A fiúk, lányok beülnek a volán mögé és jó öt perc alatt beérnek Fehérgyarmatra. A tivadari ifjúsági tábor 10 perc alatt megközelíthető, de Mátészalkáig, és Vásárosnaményig sem nagy a távolság. A •sz-irodán a statisztikus zsebszámológépet pötyögtet, s percek alatt közli az elismerésre méltó adatot: tavaly a tsz-ben az egy főre jutó átlagos havi jövedelem 3100 forint volt. Nyáron és ősszel persze a 4—5 ezer forintos fizetések sem voltak ritkák. A jó tsz másik két jövedelmező tsz-szel szövetkezett. Januártól Nábrádnak, Panyolának és Kérsemjén- nek közös a gazdasága. A három község fiataljai március 23-án KISZ-bizottságot alakítottak. A nábrádi alapszervezet titkára Szabó Mária. Azzal dicsekedhet, hogy 40 KISZ-tag tartozik az alapszervezetéhez. Az ifjabb generáció tagjai nemcsak a gépműhelyben, a földeken, az almáskertekben is megtalálhatók. Többen közülük tanulnak. A szórakozásra jók a feltételek, a község közepén tágas és modern a művelődési ház. A nemrég megalakult bizottság új reményekkel kecsegtet, szervezetté teheti a három Szamos menti község fiataljainak életéi, szórakozó sálit Tóth Jánosáé, a községi tanács vb- titkára arra is büszke, hogy a tanáccsal szemben lévő ifjúsági klub elnyerte a kiváló címet. „A focicsapat a támogatás ellenére gyengén szerepel.” A titkárasszony azl mondja, tavaly 12 telket adott el a tanács, kevés kivétellel ifjú házasoknak. Két emeletes ház építése most van folyamatban, jövőre is többen szándékoznak új otthont teremteni. A nagyarányú terjeszkedés miatt a tanácsnak lassan gondot jelent a megfelelő telkek kijelölése és előkészítése. A belvízlevezető csatornák kiépítése most van folyamatban, a feltúrt utcák városi képet öltenek. A gond azonban az. hogy nincs minden utca feltúrva, egyelőre nem jut minden utcába a tanács pénzéből. A nemrég megtartott falugyűlésen súlyos bajokról, gondokról nem számolhattak be, a legtöbben mindössze azt kifogásolták, hogy a községben csak a hölgyek tudnak szépítkezni, férfifodrász nincs. A hosszú hajú fiúk néha-néha beutaznak Fehérgyarmatra nyiratkozm, de az idősebb férfiak legalább hét végére joggal várják helybe a fodrászt. Az jönne is, de egyelőre nem tud a tanács neki helyet biztosítani. Fodrászüzlet egyhamar nem lesz, de pár hét múlva új zöldségboltot nyitnak a községben. A Szamos menti település lakói — a gömbakácok is jelzik — nagyszerűen értenek a növények, főleg a fák kezeléséhez. Több helyen hallottuk: a községben nincs is olyan ember, aki ne tudna fát metszeni. A mezőgazdasági szakkönyvek soksok könyvespolcon megtalálhatók, ha nincs elég láda, vagy mezőgazdasági kisgép, itt különösen elmérgesedik a hangulat. Ha meg jól fizetnek a fák, az egész település egyetlen ünneplő kollektívává változik. Már az iskolás gyermekekbe is belenevelik a munka tiszteletét, az úttörők is értik a faápolás alapjait. Pintér István biológiai szakos tanár keze sárga a permetlétől. Éppen a politechnikai teremből kíséri a gyerekeket, a terem viszonylag jól felszerelt, alkalmas a szemléltetésre, az elméleti tudás alapjainak a lerakására. Tanár és diák azonban a gyakorlatra fekteti a nagyobb súlyt. A szünetben a tanár azzal dicsekszik, hogy az iskolának két botanikus kertje is van. Az egyikbe elkísér. A kert végében hosszú fóliasátor alatt lombos saláták cseperednek. A csepp emberkék kifogástalanul kezelik a salátát, amelyből a fehérgyarmati kórház betegei is fogyaszthatnak! Mert, hogy az iskola napközijében egy kicsit sok lenne ennyi saláta. Az úttörők kétkezi munkája látványos és több szempontból is hasznos. A tanár bácsinak nincs ideje, hogy a másik botanikus kertbe is elkísérjen bennünket. Mint mondja, ott még nincs sok látnivaló. De jövőre már lesz! „A kert egyik felén rátérünk az öntözéses zöldségtermesztésre, a másik felét beültetjük almaiéval". A tanártól azt is megtudjuk, hogy a nábrádi ember kihasználja a zsebkendő nagyságú területet is, de nem fukar, ha a munkában segíteni kell. Az iskola botanikus kertjei például azért működnek ilyen jól, mert az iskolát patronálja a tsz főkertésze. A patro- nálás gyakorlati segítséggel is jár. Piros Sándor, a művelődési ház igazgatója szinten fiatal, nagy fába vágta a fejszéi. Azt akarja, hogy nyár elejen felvegyék a nyíregyházi tanárképző főiskola levelező tagozatára. Neki is személyautó áll az udvarán. könnyen tudja a helyét változtatni. Mint mondja, a község vezetői azokra is gondoltak, akik még nem jutottak gépkocsihoz: a tanácsnak és a tsz-nek van egy közös autóbusza (most éppen felújítják), s ezzel a nyáron lehet programot tervezni hétvégeken. Kiegészíti a vb-titkárt azzal, hogy az ifjúsági klub kétszer nyerte el a kiváló címet. A művelődési ház irodalmi szakkörből, foto- szakkörből és ifjúsági klubból áll. Nőtt ,iz olvasási kedv, az idősebbek itt is többet olvashatnának. Igaz, az új szekrénysorok könyvespolcain egyre több a szépirodalom. Az ifjú igazgató szerint már helyi néphagyománnyá vált. hogy az esküvőkön, névadókon, az irodalmi szakkör színes műsorral kedveskedik. , Csele István a tsz ifjú gépszerelője. Azt mondja, viszonylag jól felszerelt műhelyben dolgozik, az élet- és munkakörülményeire nem panaszkor!ik. De egy zenés eszpresszót szívesen látna a falu közepén. „Ami az anyagiakat és a tárgyi feltételeket illetí, nincs említésre méltó hiány. A fiatalok azonban többet is törődhetnének egymás örömeivel és gondjaival. Jobban össze kellene tartanunk." Nábrádi Lajos KM
