Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
VASÁRNAPI melléklet 1978. április 16. o megdicsér. Naponta ezernyolcszáz ebédet főzünk. Ez nem kis terhet ró az itt dolgozókra. Egyszer, kétszer helyettesítettem a konyhavezetőt, de alig vártam, hogy visz- szajöjjön. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy inkább maradok a főzőkanálnál, minthogy vezető legyek. Erre lett volna lehetőségem, de kiskoromtól megszoktam az állandó mozgást, nem tudnám irodában, íróasztal mögött végezni a munkámat. A Székely házaspárnak nincsenek nagy igényei. Minden elképzelésük, tervük reálisnak, megvalósíthatónak mondható. Ök ezért élnek és dolgoznak. Mindent magánerőből a házépítés. OTP-kölcsönt is felvettünk, törleszteni kell. A családban két gyerek van. Az egyik Nyíregyházán, a másik pedig Özdon dolgozik. — A gyerekek is beosztják a pénzüket. Haza is adnak, gyűjtenek és szórakoznak belőle. Megérti az ember, fiatalok. Ha már mi nem járunk sehová sem, legalább ők érezzék jól magukat. Nekünk ittlőként. Az azóta eltelt idő alatt megtakarított pénzén vásárolt magának egy minigarzont. — Nem volt könnyű, sok lemondásomba került, amíg összeraktam a pénzt — emlékezik az elmúlt időre. — örülök neki, megérte a takarékoskodás. Havonta átlagosan háromezemyolcszáz forintot keresek. Ez a teljesítményemtől függ. Háromezerből ketten Nóri — azaz Csapóné Kovács Mária — fonendoszkóp- jával meghallgatja a nyolchónapos csöppség szívét. Rendben találja. Diagnózisa helyességét bizonyítja az ott lévő orvosnő, aki szintén egészségesnek találja a kislányt. — Egy hónapja kerültünk a megyei kórház gyermekosztályára — mondja később a hatodéves orvostanhallgatónő. — A férjemmel együtt itt töltöm a szigorló évet. De ha arra gondol, hogy a családban én kezelem a kasszát — tér a tárgyra — nagyon téved. Persze ez nem privilégium nálunk. Talán azért van így mert elejétől kezdve így szoktuk meg. A férjem jobban ért a pénzügyekhez. Igaz, nem mondható túl soknak a havi jövedelmünk, de kijövünk belőle, nem kell szűkölködnünk. Orvosszállón laknak. Kényelmes, minden igényüket kielégíti, s ami a legfontosabb, olcsó. — Havi ezer forinttal kerül kevesebbe, mint az egyetemi évek alatt Debrecenben az albérlet volt, mindössze kétszáznegyven forintot fizetünk a szobáért. Nem beszélve arról, hogy a kórház területén van. Mindkettőnknek szerződése van a kórházzal, így a tanulmányi ösztöndíjjal együtt megvan a háromezer forintunk. Ebből gazdálkodhatunk. — Ki tudunk jönni ebből az összegből. Sőt, a harmadát általában félre is tesszük. Januártól újabb kereseti forrással gazdagodott a családi kassza. Lehetősége van a szigorlóknak félállásra. Zoli a mentőknél vállalt ilyen állást. Más fiatalhoz hasonlóan szeretnek divatosan öltözködni. Legkedvesebb ruhadarabjaik közé tartozik a farmer. Munkaidő alatt pedig munkaruhát hordanak: fehér nadrágot és köpenyt. — Amikor elkezdtük a szigorló évet, számoltunk. Havi ezer forintos megtakarítással tíz-tizenkét ezer forintot ösz- sze lehet gyűjteni. Mostani álmunk netovábbja ebből a pénzből egy automata mosógép. Ehhez igazán takarékosan kell élnünk. Még szerencséjük is — ahogyan Kovács Mária mondta — hogy keveset járnak a városba, mert több pénzük marad. Fölöslegesen nem szórják a pénzt, inkább azt lehetne mondani, hogy ésszerűen gazdálkodnak vele. Ezt mutatja a szórakozásuk is. — Debrecenben mi voltunk az évfolyam mozilátogatói — mondja. — Itt valahogy leszoktunk róla. Sokkal rendszeresebben kell most, a hatodévben élnünk. Háromhónaponként más-más osztályra kerülünk, s mindegyik után államvizsgázunk. Ez pedig megköveteli a rendszeres tanulást. A legkisebb kihagyás is megbosszulhatja magát. Eddig minden nagyon jól sikerült. Szórakozásunk legnagyobb részét a televízió nyújtja. Emellett délutánonként úszni járunk a Sóstóra és a maradék szabad időnket barátainkkal, évfolyamtársainkkal töltjük el. Kovács Mária fül-orr-gé- gésznek készül, férje urológus szeretne lenni. Lakásra várva Székely Györgyné az első kérdés után (ki kezeli a családi kasszát?) kicsit nevetve, de komolyan azt feleli: — Nyilván én vagyok a pénzügyminiszter a családban. Elégedettek vagyunk kettőnk keresetével, a férjem pedig a pénz beosztásával. Jó háziasszonynak tart. Ezt erősíti meg az is, hogy munkahelyén is háziasszony, a jósavárosi 9-es számú általános iskola vezető szakácsa. Hét éve házasok, van már egy ötéves kisfiúk. A feleség szüleinél laknak. — Egy szobánk van — Csapóné Kovács Mária mondja — de ez aztán be van bútorozva. Inkább valamilyen raktárnak illene be, hiszen van benne konyha-, szobabútor, mosógép. Már több éve beadtuk a lakásigényünket, s várjuk, mikor kapunk. Huszonegy éve férjezett Renyó Mihály né. Férjével együtt öt éve került a napkori Kossuth Termelőszövetkezetbe. Előtte állami gazdasági dolgozók voltak. Renyóné ősztől tavaszig a gyümölcsösben dolgozik: almát szed, válogat és hámoz. Ilyenkor tavasszal a szövetkezet fűrészüzemében dolgozik. — Minden munkanapon bejövök dolgozni — kezdi a beszélgetést — szükség van minA címben jelzett fogalmak szorosan kapcsolódnak mindennapi életünkhöz. Mer1 ugye van, aki többet akar mutatni magából, mint amennyit tud — divatosan szólva rázza a rongyot — és van aki tényleg csak a takarója végéig nyújtózkodik. Szerencsére az utóbbiak vannak többen. Nehéz kibújni az alól a bizonyos takaró alól, s még nehezebb visszabújni, ha már kint van az ember. Legokosabb — ha teheti — alatta maradni. Abból még senkinek semmi baja sem származott. Ehhez persze ügyesen, okosan kell beosztani a havi jövedelmet. Renyó Mihályné Székely Györgyné Arra a kérdésre, hogy építene-e magának saját házat, így válaszol: — Anyukáéknál kevés hely lenne erre. Nem szívesen mennék máshová lakni, na meg aztán nagyon nagy fába vágnánk akkor a fejszénket. Férjemmel úgy döntöttünk, hogy megvárjuk, amíg lakást kapunk. Különben is szívesebben költözünk egy lakótelepi másfél, kétszobás lakásba. Ez most a legnagyobb igényünk. Székelyék ezért mindent meg is tesznek. Havonta a család hétezerötszáz forintból gazdálkodik. Ebből a feleség fizetése több, mint kétezerötszáz forint. Emellett állattartással is foglalkoznak: bikát hizlalnak. Félreértés ne essék, nem a munkától való félelem miatt nem építenek saját lakást. A fiatalasszony úgy fogalmazott, hogy élvezni akarják az életet, s ő úgy érzi, nagy terhet vennének magukra az építkezéssel. Szeretnének még egy második gyereket is, de azt már csak az új lakásban. — A férjem a SZÁÉV-nél villanyszerelő — karbantartó. Gépkocsira egyelőre még nem gondolunk, habár felvetődött már ennek a gondolata, de egyikünknek sincs jogosítványa Ez nagyon távoli cél, hogy úgy mondjam nem is érezzük még a kocsi hiányát. A nyáron egy kis kikapcsolódásra. nyaralásra Jugoszláviába szeretnénk utazni. Én nemrég voltam már ott, tetszett. ezért közösen is kimegyünk. Ezután a munkahelyéről beszél. — Szeretem a munkámat, örömmel végzem a napi tennivalókat. Fiatalon lettem vezető szakácsnő és boldog vagyok, amikor a konyhavezető van a televízió, azt szoktuk nézni. Eddig még csak a termelőszövetkezettel voltam kirándulni. Nyaralni, vagy külföldön még nem. Éppen mehettem volna, csak rajtam múlt. Azonban nehezen hagyom itt még egy pár napra is az otthonomat. Na meg művelni kell a háztájit is, a kukoricát, krumplit, és az aprójószágra, disznóra is vigyázni kell. Ez persze mind növeli a család jövedelmét. A Renyó házaspár úgy érzi, jó kerékvágásba került, a lakás felépítésével, bebútorozásával, a gyerekek útba indításával nagy gond esett le a vállukról. Mindent magánerőből végeztek, segítséget sehonnan sem vártak és nem is remélhettek. Amit eddig elértek, mindent maguknak köszönhetnek. Nyugodt az álmuk az új lakásban. — A fiaimnak is mindig azt mondom: ha úgy csinálVillás Ilona den fillérre. Nemrég fejeztük be a házépítést. Még kívülről le kell pucolni, kerítést építeni. Bőven van még tennivalónk és a pénznek is van helye. A régi, szoba-konyhás lakásukat elbontották és egy modern, háromszobás, fürdőszobás lakást építettek. Az állandó vizet hidrofor biztosítja, a fürdőszobában villany- bojler melegíti. — A szobákat már szépen berendeztük — folytatja Renyó Mihályné. — A kettőnk keresete sem ross?, de spórolásról most szó sem lehet. Amit eddig is takarékoskodtunk, teljes egészében elvitte ják, ahogyan tőlünk látják, nem lesz gondjuk, boldogan élhetnek. öt éve dolgozik a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetnél Villás Ilona. Fiatal lány, aki Ombolyról került Nyíregyházára. Először a Volánnál vállalt állást jegykezeSzázhatvan százalék A fiatal betanított munkásnő kötött pulóvereket készít. Nem egyszer előfordult már, hogy a normáját százhatvan százalékra teljesítette. Munkatársai és munkahelyi vezetői büszkék rá. — Egyedülálló vagyok, de megvan a pénznek a helye. A lakás rezsije ezer forint. Sok pénzem elment a bútorokra is. Szeretek enni, élelemre is elmegy vagy ezer forint havonta. Szeretek divatosan öltözködni, de ebben szerencsém van. Ruhát még nem vettem magamnak, csak anyagot. Ezt magam varrom meg a barátnőm gépén, így a ruházkodás nagyon kevésbe kerül. Ezer-ezerötszáz forintot minden hónapban félre tudok tenni. Villás Ilona abban a helyzetben van, hogy amire a legtöbb nő a legtöbbet költi, neki az kerül a legkevesebbe. Nemsokára már saját varrógépén készítheti ruháit, ugyanis megtakarított pénzéből vásárol magának. — Legutóbb centrifugát és mosógépet vettem. Ezután következik a varrógép. Szórakozni nagyon keveset járok. Legjobb kikapcsolódásnak, időtöltésnek az olvasást tartom. A szobámból is már csak egy könyvszekrény hiányzik. Tavaly nyáron a szabadságomat egy IBUSZ- csoporttal Spanyolországban töltöttem. Ezen a nyáron a szövetkezet útján két hetet töltök Budapesten. Jövőre ugyancsak az IBUSZ-szal Olaszországba szeretnék elmenni. Mindig azt mondogatom magamnak, hogy már nem sokáig tart ez a nagy hajtás. Még egy év, és utána kevesebbet fogok dolgozni — mondogatom — De tudom, hogy ezt nem fogom betartani. Megszoktam és szeretem, amit csinálok és jövőre is ugyanennyit fogok dolgozni. Elsősorban ennek köszönhetem az eddig elért eredményeimet. A munka mellett a tanulás is foglalkoztat. Ősztől ismét beülök az iskolapadba, technikusi képesítést akarok szerezni. Négy dolgozó nő véleményét hallgattuk meg. összegezve kiemelhető, hogy a takarékoskodást egyikük sem garasoskodásnak, a pénz foghoz verésének tartja. Hiszen eredményt csak takarékos élettel lehet elérni. Ki többet, ki kevesebbet tesz félre, mindenki tehetsége szerint. Mind a négyen jó példát mutatnak. Meg lehet próbálni. írta: Sipos Béla Fényképezte: Gaál Béla KM ♦FÖLDI* IGÉNYEK
