Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 12. Tarpa, Árpád utca. (Elek Emil felv.) LAKÁS, BÚTOR, HÁZTARTÁSI GÉP Kedvezményes kölcsönök fiataloknak Kikötés a jogos igény Lakás, bútor, háztartási gép — talán a legfontosabbak a családalapító fiatalok első beszerzései közül. Ezek mielőbbi elérését segíti az OTP külön kedvezményekkel is, amelyekben a fiatalok javára több változás történt. A legnagyobb kedvezményekben természetesen azok a fiatalok részesülnek, akik már több évig takarékoskodtak nagyobb céljaik megvalósítása érdekében: ifjúsági takarékbetéttel rendelkeznek. Az ötéves takarékossági időszak befejezése után — betét felvételétől számított két éven belül — a fiatalok egy része OTP-lakáshoz juthat. A kikötés: a jogos lakásigényt a tanácsi lakásügyi hatóságnak is el kell ismerni. A korlátozásra azért van szükség, mert az igénylő sokkal több. mint ahány lakást építenek, s azokat elsősorban a családos fiatal házaspároknak kell kapniuk. Eddig Nyíregyházán már több, mint száz — ifjúsági betéttel rendelkező — fiatal házaspár jutott ily módon soron kívül lakáshoz. Kedvező, hogy nemrégiben változtattak az arányokon: eddig az OTP-lakások 10 százaléka, 1978-tól 20 százaléka ítélhető oda az ifjúsági betétek alapján. Az év elejétől egy másik kedvező változás is történt, mert nemcsak új lakás építéséhez. illetve állami szervtől történő vásárláshoz vehetik igénybe a fiatalok ifjúsági betétjük mellé a küiönkölcsönt, hanem állampolgárok tulajdonában lévő. üresen álló családi házak megvásárlásához és állami tulajdonban lévő házingatla- ■íióHí^viielfíier-is. (Mindkét esetben nagyon körültekintően keli eljárni, érdemes az OTP-fiókoknál előzetesen érdeklődni. mert a vételt megelőző eljárást sokféle és bo- nyolult jogszabály köfiT~ Áruvásárlási kölcsönt is kaphatnak az ifjúsági betéttel rendelkezők. Az összegyűjtött betéttől függően a kölcsön összege 10—40 ezer forintig terjedhet, s ezt 2—5 évi törlesztésre ad*ák. A kikötés: a havi törlesztőrészlet 300 forintnál kisebb nem lehet. Ezt a kedvezményt is az ifjúsági betét felvételétől számított két éven belül lehet igénybe venni. 1976-ban 57, egy évvel később már húsz- szal több ifjúsági takarékbetétes élt megyénkben a lehetőséggel, a kifizetett összeg 800 ezer forintról 1,1 millióra emelkedett. Természetesen azok a fiatalok is kaphatnak kedvezményes áruvásárlási kölcsönt, akiknek nem volt ifjúsági betétjük. Az egyetlen feltétel, hogy 30 éven aluliak legyenek. A kölcsön ez esetben 10—30 ezer forintig terjedhet. 2—3 évi visszafizetésre. Bútort, fekete-fehér televíziót, mosógépet, centrifugát, háztartási hűtőszekrényt vásárolhatnak a megjelölt összegen belül a fiatalok, s kedvező, hogy a kölcsön igénybevételekor saját részt (induló összeget) nem kell befizetni. Ezt a kölcsönt is egyre több fiatal házaspár veszi igénybe: 1976-ban ötszáz, 77-ben 550 esetben kérték a kedvezményt, a kifizetett összeg 11-ről 12 millió forintra nőtt. Környezetvédelem — egészségvédelem Pakura az Érpatakban A tavaszt a természet ébredésének is nevezik. Kezdődik a kirándulás és a társadalmi munka kampánya. Több megyei fórumon napirendre kerül a környezet és a természet védelme. A megyei tanács vb márciusban megyei környezet- és természetvédelmi bizottságot hoz létre. Tavaly Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács alakult, amely a kormány mellett koordinálja a munkát, véleményez és ellenőriz. A megyei bizottság a saját hatáskörében hasonló jelleggel és feladatokkal működik majd. A bizottság első feladata az lesz, hogy előkészíti és kidolgozza a megyei terveket, összehangolja a tanácsok és a társadalmi szervek környezet- és természet- védelmi tevékenységét. A hatékonyabb, összehangoltabb megelőző munka kiterjed majd a föld, a víz, a levegő, a települések, az erdők és a különleges tájegységek védelmére. Erdő a por ellen Szabolcs-Szatmár megye nem tartozik a szennyezett megyék közé, a folyók itt aránylag tiszták, a levegőt kevésbé szennyezik káros anyagok. Kedvező helyzetünk azonban csak viszonylagos. Az iparosítás, a mezőgazdaság kemizálása nálunk is érezteti káros hatását. A szakemberek szerint sem az iparosítás, sem a kemizálás nem feltétlen velejárója a környezet rontásának. Az üzemek sajnos mégis egyre nagyobb mértékben szennyezik — elsősorban a levegőt. A tanácsok tavalyelőtt 394 DÜHÖNGŐ, CSÚZDA, TERASZ Megszépülnek strandjaink A strandok megnyitására még jócskán várnunk kell, de a SZAVICSAV dolgozói már javában készülnek a vendégek fogadására. A sóstói fürdő területén a lefedett Igrice mellett sportpályát alakítanak ki. Ez közel egymillió forintba kerül. A feltöltés után futballpályát építenek, melyet magas kerítéssel határolnak, hogy a kirepülő labda ne zavarja a napozókat. A korlátot, a gyűrűt, s a többi sporteszközöket is ezen a helyen állítják fel. A TITÁSZ és az ÉPSZER üdülőinek irányában tovább növelik a strand területét. A tó bejárati részénél kiirtják a nádat, szűrőhomokkal fedik le az iszapot, és tervezik, hogy a gyermekek számára csúszdát állítanak fel. A nyírbátori strand éttermi része egy teraszhelyiség- gel gyarapodik. A tavat terv szerint csónakázóvá alakítják. A kisvárdai és a mátészalkai fürdő nem gyarapodik új létesítménnyel, pedig nagy szükség lenne a felújításra. (k. é.) Halálos végű orwadászat Az 1500-as Lada lassan haladt Nyírbogát felé. A kocsi utasai szótlanul szemlélték a fényszóró által megvilágított utat. Hirtelen fékezés rázta fel őket. A Lada métereken belül blokkolt, s a kocsi vezetője hátraszólt utasának. „Egy nyúl! Terítsd le!” Az utas kilépett az ajtón, jobb kezével húzta maga után a puskát A tus már kint volt a kocsiból, amikor lövés dör- rent. Az első ülés utasa feljajgatott, aztán elvesztette eszméletét. Az orvos közel volt, a mentő szirénázva érkezett, de a sérült utas az operáció közben meghalt. Régi barátság volt Kislé- tán Reszkető András 38 éves ács kisiparos, Pénzes Sándor 32 éves kőműves kisiparos és Bakó István vízvezeték-szerelő kisiparos között. Együtt szórakoztak, együtt látogatták a falatozót, együtt jártak az MHSZ lövészeteire, s sokszor úgy hozta a sors, hogy együtt, vagy egymás után dolgoztak egy-egy építkezésen is. 1976 végén együtt szereztek egy csehszlovák gyártmányú légpuskát is, s kitalálták, hogy ezt át lehet alakítani komolyabb lőfegyverré is. Bakó, a vízvezeték-szerelő végezte az átalakítást: megfúrta a tölténygyűrűt, ütőszeget épített be, s alkalmassá tette 5,6 milliméteres lőszer kilövésére. Mire kellett a puska? Vadászatra! A három jó barát ugyanis vadászni szeretett volna, méghozzá törvénytelenül, mert egy vadásztársaság tagjának lenni anyagi megterheléssel, s nagy felelősséggel is jár. A fegyver megvolt, most már csak lőszert kellett szerezni. Éppen kapóra jött egy lövészet, ahol — bár el kell számolni a kilőtt hüvelyekkel —, de nem mindig sikerül, mert előfordul, hogy nem találják meg a hüvelyeket. A lőszer is megvolt, kezdődhetett a vadászat. Ma már nem lehet tudni, hányszor indultak el fácánt lőni, ők azt mondták: körülbelül tizet vittek haza egy év alatt. November 15-én Pénzes és Bakó a falatozóban találkozott Reszketővei. Már nem volt egészen józan, amikor vadászatra invitálták, de Reszkető nem sokáig kérette magát. Kocsiját hazavitték és Pénzes Ladájával indultak útnak. A határban egy fácánt láttak. Pénzes lehúzta az ablakot, célzott és talált. A puskát a hátsó ülésen lévő Reszketőnek adta, de mivel a hüvelyt nem sikerült eltávolítani a csőből, hazaindultak egy darab drótért. Reszkető újból töltött. A fácán egy fán ült, s lövésre Bakó következett. A fácán a földre esett. Ekkor indultak el Nyírbogát felé. Nem kellett sokáig menni, a fényszóró kévéjében egy nyulat fedeztek fel. Pénzes fékezett, Reszkető pedig lőni akart. A puska azonban hamarabb elsült, s az első ülésen ülő Bakó többé nem szólalt meg. Első fokon a Nyírbátori Járásbíróság hozott ítéletet. Reszketőt másfél, Pénzest fél év börtönre ítélték. Fellebbezés folytán került az ügy a megyei bíróság elé, ahol Reszkető büntetését 2 és fél évre emelték fel. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy többször vett részt orvvadászaton, hogy ittasan fogott fegyvert, enyhítette cselekményét, hogy ezt a vadászatot nem ő kezdeményezte, a bűncselekmény elkövetésében a sértett is részt vett, de enyhítette cselekményét, hogy őszintén megbánta tettét, feltáró vallomást tett, s mindent megtettek sérült barátjuk életének megmentéséért is. Pénzes büntetése is megváltozott: a börtön végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették, de 10 ezer forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezték. Kettőjüknek meg kell fizetni az orvvadászattal az államnak okozott kárt is. Az ítélet jogerős. (balogh) ezer, tavaly 500 ezer forint bírságot szabtak ki légszeny- nyezésért. A gond különös figyelmet érdemel, hiszen megyénkben a por és a homok nagymértékben szennyezi a levegőt. Ez ellen erdősítéssel, védősávok kialakításával lehet (és kell) védekezni. Sajnos, fásítás terén még mindig nem állunk a legjobbak között. 1850-ben 1360 négy zetkilométer erdő volt a megye területén, 1950-ben már csak 350 négyzetkilométer. A hetvenes évek kampánya nyomán erdőségünk területe 1975-re 610 négyzetkilométerre nőtt. A növekedés korántsem elégíti ki az igényeket. „Kissé szennyezett..." A megye vízfelülete is jelentősen csökkent az utóbbi évszázadban, igaz, ez a csökkenés bizonyos szempontokból hasznos. Az emberek szabad ideje megnövekedett, a kiránduláshoz, a pihenéshez nélkülözhetetlenek az erdők, a folyók. A Tisza vize az országhatár és Vásárosna- mény között csaknem olyan tiszta, mint évszázadokkal ezelőtt, Bereg központjából lejjebb helyenként kissé szeny- nyezett. A Szamos keleti része szennyezett, lejjebb „kissé szennyezett”. A Túr vize ideálisnak mondható, a Kraszna szennyezett. A Nyíregyházát átszelő Érpatakot erősen szennyezettnek nevezik. Néhány héttel ezelőtt a HAFE pakurát engedett az Érpatakba! A Hajdúsági Iparművek téglási üzeme szinte állandó jelleggel szeny- nyezi a vizet, Téglásról a császárszállási tóba is került szennyezett anyag. Tavalyelőtt megyénk ipari üzemei naponta átlagosan 20 ezer köbméter szennyezett vizet bocsátottak ki a földekre, illetve a folyókba. Több határozat szerint az elhasznált, szennyezett vizeket ártalommentesen kell visszavezetni a természet körforgásába. Milliós bírságok A IV. ötéves terv során megyénkben 250 millió forintot költöttek szennyvízkezelésre. A következő években is milliókat fordítanak az említett célra, de szükséges az üzemek védekezését is fokozni. A mezőgazdasági üzemek vízszennyezése is növekszik. A szennyezés miatt a mezőgazdasági üzemek 1972-ben 490 ezer forintot, 1975-ben csaknem ötmillió forintot fizettek ki bírság címén. A bírság növekedésével a gondok nem enyhülnek, ezért a szakemberek azt várják, hogy a megyei növényvédő állomás is segítsen a mezőgazdasági üzemeknek a környezet védelmében. Akut gond a húsipari vállalat nyír- madai sertéstelepén a járulékos beruházás hiánya. A telep miatt a vállalat az elmúlt két évben hétmillió forint bírságot fizetett — ebből az Összegből el lehetett volna kezdeni a beruházást. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság környezetés vízminőségvédelmi osztálya 173 településen 1391 hektár ügynevezett roncsólt' területet mért fel. Lapos, vizenyős területekről van szó, amelyek tájesztétikai szempontból lis rosszul mutatnak, s ezek a területek feltöltés után hasznosíthatók. Parkok, erdők, játszóterek létesíthetők a feltöltött gödrök helyén. Környezetünket társadalmi munkával is formálhatjuk, alakíthatjuk. Nábrádi Lajos Kevés víz, kevés hal Szerencsésebb évet vár ötezer szabolcsi horgász A tél jege sokhelyütt levonult a vizekről. A megyei horgászegyesületek több mint 5 ezer 200 tagja közül sokan megkezdték az új idényt. Pedig gyenge éveket zárnak. (Egy adat 1976-ból: a megye horgászai személyenként átlag egy kiló 7 deka halat fogtak.) A fogási naplók szerint kevés hal akadt horogra tavaly is, túlnyomó- részt ponty. A választék az idén sem bővül. Ennek ellenére szinte hónapról hónapra nő a horgászat iránt érdeklődők száma. Most egy új egyesület is szerveződik Nyíregyházán, az ÉPSZER vállalatnál, csaknem 50 jelentkezővel. Az őszi, kötelező halasítás során a Magyar Országos Horgász Szövetség megyei intéző bizottságától csak három egyesület igényelt hal- ivadékat. A nyíregyházi sporthorgász 17 ezer, a záhonyi Lokomotiv 16 ezer, a ti- szavasvári Alkaloida 10 ezer forint értékű pontyot kapott az ivadéknevelőből. Ezek mellett a császárszállási tóba jutott még ponty ivadék, mintegy 80 ezer forint értékben. A többi szabolcsi egyesület a Halértékesítő Vállalattól szerzett be kishalakat. Nem nagy mennyiséget, hiszen a 20 szabolcsi egyesület közül mindössze 9 rendelkezik önálló vízterülettel. A jó fogást ígérő vizek nagysága inkább csökken, mint növekszik. 1976-ban például a nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet belterjes gazdálkodást kezdett el a tiszadobi Holt-Tiszán, a horgászokat természetesen kitiltották. A népszerű víz helyett a tisza- dadai Szűcs-Tiszát kapta meg a MOHOSZ. A csere különösen a jól dolgozó tiszadobi horgászokat érintette hátrányosan, akik azóta sem leltek új, önálló területre. De a megye többi horgászegyesülete sem dicsekedhet közeli és halban gazdag saját vízterülettel. Tovább rontja a helyzetet, hogy a megye közel hétezer hektáros vízrendszeréből horgászkezelésben lévő mindösz- sze 200 hektáros vízterület sem kifogástalan. A megye- szerte működő gyárak, üzemek, szennyvize elfertőzi, mérgezi a folyókat, holt ágakat — pusztítva a természetes élővilágot. Az új idényben számos versenyen képviselik magukat a szabolcsi horgászok. A hagyományos, országos felnőtt és ifjúsági halfogó bajnokság selejtezőire már javában készülődnek. A megyei összecsapásra júniusban négy felnőtt és egy ifjúsági versenyzőt küldenek az egyesületek. Az ifi horgászok szellemi és ügyességi vetélkedősorozata márciusban kezdődik. A selejtezők után áprilisban tartják a megyei döntőt, ahonnan a legjobbak továbbjutnak a területi versenyre. Az ifjúsági vetélkedők 18 legeredményesebb résztvevőjének táborozást szervez a MOHOSZ a nyári szünetben. A gyerekek egy turnusban, tíz napig pihenhetnek, horgászhatnak majd Tiszaberce- len. (H. Zs.)
