Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 8. Iskola és kollégium Kisvárcián Korszerű 12 tantermes szakmunkásképző iskolát épít az ÉPSZER Kisvárdán. Az intézethez 108 személyes kollégium és jól felszerelt tanműhelyek kapcsolódnak. Az 1978—79-es tanévben már itt tanulhatnak a diákok. (G. B.) Egészségünk védelmében Hárommillió orvosi vizsgálat Kevés tejet iszunk KNEB-vizsgálat a tejtermelés, -feldolgozás és -fogyasztás helyzetéről Adatok Szabolcs-Szatmár 1977. évi egészségügyi statisztikájából: több mint négyezer szakképzett egészségügyi dolgozó segíti a gyógyító munkát megyénkben. A tavalyi bérrendezések révén kevesebb a munkahelyét elhagyó szakdolgozó, sőt jó néhány korábbi kilépő jelentkezett újra a kórházakban munkára! Szükség is van rájuk, hiszen kétezerrel több embert ápoltak tavaly a kórházakban, mint 1976-ban, annak ellenére, hogy mindössze hatvanhárommal több az ágy. Javult a kórházak „áteresztő képessége”, s ez a műszerek, gépek, különféle felszerelések gyarapodásának is köszönhető. Fölösleges szakvizsgálat A körzeti orvosok mintegy hárommillió embert vizsgáltak meg az elmúlt évben. A hatalmas szám még tiszteletreméltóbb, ha a már említett gondokra utalunk. Nagy előrelépés viszont, hogy — elsősorban a fehér- gyarmati járásban — nagyot javult a körzeti és a kórházirendel őintézeti orvosok együttműködése. Egyre gyakoribb, hogy a körzetek orvosai felkeresik a kórházi osztályokat, tapasztalatokat cserélnek ott. dolgozó kollégáikkal. így lehet talán azt is elérni, hogy csökkenjen a fölöslegesen elrendelt szak- vizsgálatok száma. Ez ugyanis növeli a rendelőintézeti zsúfoltságot és a költségek sem megvetendők. Két szám jelzi, milyen nagyok az eltérések egyes körzetek között: van, ahonnan 32 embert kuTd az orvos szakrendelésre egy hónapban, s van, ahol egyet sem. Ez mindenképp indokolatlan eltérés! Aránytalanság a körzetekben Tavaly megyei fóápolónőt neveztek ki Szabolcs-Szat- márban. Központi irányítással talán sikerül jobban megszervezni a körzetek ápolónőinek munkáját, mely bizony sok helyütt hiányos. 1977-ben több vizsgálatot is végeztek a megye nagyobb községeiben és igencsak tarka képet kaptak az egészségügy vezetői. Feltétlenül említést érdemel az is, hogy — azonos nagyságú helyeken! — négy-ötszörös eltérés is van az egy főre jutó egészségügyi-szociális községi költségvetésben! Ez megmutatkozik az egyes rendelők felszereltségében is! A megyei KÖJÁLL 1977- ben sok ezer vizsgálatot végzett üzemekben, iskolákban, vendéglátóhelyeken stb. Ez utóbbiaknál a megyei vezetés erélyes fellépést kért az intézettől: szigorúan be kell záratni a büfét vagy akár éttermet, ha az egészségügyi előírásokat megszegték! Az engedékenység veszélyes lehet az ott megforduló vendégekre.» A megye gyógyszertári hálózatában mindössze 133 gyógyszerész dolgozik — az országban a legkevesebb. A Az építőipari szövetkezet munkásai Nyíregyházán, az Eperjes utcán dolgoztak. Amikor a belső szerelési munkákat végezték, az anyagot ném mindennap szállították a raktárból, hanem munkaterületükön a felépült lakásokból zártak le néhányat, s azokban tartották a kulcsátadásig felhasználásra kerülő anyagokat. Lencsés József, a vegyiáru- nagyker 25 éves túrázója és Sal- lós Gyula 30 éves fodrász a közelben laktak és tudták, hogy az épülő házban sok értékes anyagot tárolnak. A múlt év április 25-én éjjel lefeszítették a raktárrá kinevezett lakás ajtajáról a lakatot és 2683 forint értékű festéket, lakkot, higítót loptak. Az akciót május elsején éjjel megismételték, ám ekkor már 6411 forint értékű anyagot — tapétákat, festékféléket — loptak el. A május 1-i éjszaka nagyon megtetszhetett nekik, mert éppen csak lepakolták az építőipari szövetkezettől lopott holmit, betörtek a SZÁÉV raktárába is. Innen szerszámokkal megrakodva tértek haza. zsákmányuk értéke 17 413 forint volt. Ignácz András 29 éves nyíregyházi lakos, a húsipari vállalat raktárvezetője és Vadasi István, a Volán 35 éves gépkocsivezetője tudták, hogy Sallósnak szakképzett asszisztensek száma ellenben a legnagyobb, mivel igencsak szükségük van a munkájukra. Megoldásra várnak olyan — talán furcsának tűnő — gondok is, mint amilyen a patikák nyitvatartásának és az orvos rendelésének egyeztetése a falvakban. Jól gazdálkodtak Tény: jól gazdálkodott Szabolcs-Szatmár mintegy nyolcezer egészségügyi dolgozója a közel hatszázmilliós összeggel, mely a megyei költségvetésben e célra tavaly szerepelt. Gyógyító, segítő munkájuk eredményeképpen bizonyára hatalmas az az összeg is, mely az egészségesen munkába álló emberek keze nyomán született. sok festékje van, s vállalkoztak rá, hogy eladnak belőle. Leg- ptaktikusabbnak az látszott, ha kereskedőnek adják el a lopott holmit, ő eladhatja a boltban, ellenértékét pedig egyszerűen levásárolhatják. Ütjük Petrovánsz- ki Bélához, az élelmiszer-kisker 31 éves boltvezetőjéhez vezetett. A festékek egy részét bevitték, s 1200 forint értékű árut vittek el érte a boltból. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Lencsés Józsefet és Sallós Gyulát 2 rendbeli társtettesi minőségben, 1 rendbeli folytatólagosan, zárfeltörés útján elkövetett lopásért 10—10 hónap börtönre ítélte és 2—2 évre eltiltotta őket a közügyektől. Tu- rucz Sándor 31 éves nagykállói gazdálkodót — aki a liftben találkozott egyik alkalommal Lencsésékkel és segített nekik — társtettesként, zárfeltörés útján elkövetett lopásért 7 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre, Ignácz Andrást orgazdaságért 6000, Vadasi Istvánt orgazdaságért 4000, Petrovánszki Bélát sikkasztásért 5000 forint pénzbüntetésre ítélték. A lopással okozott kár megtérült: egy részét a házkutatás során lefoglalták, a többit a tolvajok megfizették. Az ítélet nem jogerős. Nagy gondossággal — a fejőstől a fogyasztók asztaláig — vizsgálják a népi ellenőrök a tejtermelés,- feldolgozás és- vásárlás helyzetét, s elemzik, milyenek a lehetőségek a tej és tejtermék fogyasztásának növelésére. Március 1-én kezdték meg a felméréseket. Bár a szarvasmarha-tenyésztés hazánkban az elmúlt években hozott kormányintézkedések hatására jelentősen fejlődött, az ezer lakosra jutó 74 tehén még mindig csak fele az európai átlagnak. Tavaly mintegy 2 milliárd liter tejet adtak el, s az egy tehénre jutó átlagos tejhozam az 1976. évi 2768 literről 3000 literre emelkedett, de ez még mindig alatta van például a közös piaci országokban elért hozamoknak. A mezőgazdasági üzemekben egyebek között választ keresnek arra, hogy az érvényben lévő gazdasági szabályzók mennyiben fedezik a tejtermelés költségeit, menynyire ösztönzőek. Kritikus szemmel felmérik a fejőházak és a tejházak felszereltségét, s hogy a fejőgéptípusok megfelelnek-e az adott fajta igényeinek, milyen mértékben teszik lehetővé a nagyüzemi gazdaságokban a higiénikus fejést, a szakszerű tárolást, hűtést. A vizsgálat előkészítése során azt tapasztalták, hogy egyes tejtermelő gazdaságok korszerű technológiai berendezéseket megfelelő szakismeret nélkül üzemeltetnek, s nem megoldott a fejőgépek, hűtőrendszerek javítása, alkatrészellátása sem. Gondot okoz, hogy a termelt tej szállítására nem megfelelő a jelenlegi gépkocsipark; túlnyomó részben még mindig a kis űrtartalmú, általában 5000 literes szállítótank-autók állnak rendelkezésre, amelyek nehezen kezelhetők. Ugyancsak ellentmondásos, hogy a tejtermelés jelentős emelkedésével szemben elmaradt a fogyasztás. Ezért a népi ellenőrök azt is vizsgálják, mi szükséges a belföldi tej- és tejtermék-fogyasztás növeléséhez. Az eddigi tapasztalatok szerint is szükséNegyven évig szinte semmit sem változott a Magyar Optikai Művek gyártotta vízóra szerkezete. A MOM mátészalkai gyára 1978-ban „frontáttörést” végez a hagyományokban. A nullszéria már elkészült és az év második felében már sorozatban gyártják az új, számkijelzős — digitális — rendszerű vízórákat, melyek nem csupán szerkezetükben, de formájukban is eltérnek az évtizegesnek tartják például a tejet és tejterméket árusító üzletek számának növelését, a boltok felszerelését hűtőszekrényekkel, hűtőpultokkal. Célszerű lenne a nagy forgalmú helyeken tejet és tejterméket árusító automatákat felállítani. Ma még kevesen nyúlnak az országban a tejespohárért: az egy lakosra jutó tej- és tejesital-fogyasztás átlaga napi 2—3 deciliter. A fogyasztás növelésére például a fegyveres testületeknél, s az Szakállas Rád longobárd királynak gyönyörűszép leánya volt. Délibábot atyja — elzárva a világtól — kincses nyugati királyoknak tartogatta. Ám egyszer mégis megpillantotta valaki. Csörsz, az avarok uralkodója. Szakállas Rád: — Azt akarom, hogy mátkádért vizen gyere. Könnyű hajón jöjj a halas Tiszától a zúgó Dunáig! Azon vidd el Délibábot! Nekiláttak az avarok kiásni az árkot, de mielőtt elkészültek, királyukat villám sújtotta: félbemaradt a csatorna. Ez tehát a monda.' És a valóság? — Csörsz árka a rómaiak által 400 körül épített limes (védővonal) része. Ez a védvonal Tiszadobot is érintette, s egy félkört leírva haladt tovább. Később a félkört egy földsánccal lezárták: készen állt a földvár. Dr. Németh Péterrel, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatójával a nyári ásatási tervekről beszélgettünk. — Idén tehát a tiszadobi földvár a célpont? — A vár belsejében szeretnénk a földesúri lakhelyet dek óta használtaktól. Kevesebb fém, több műanyag, ez lesz az új típus egyik jellemzője. A MOM saját fejlesztésben kialakított szerkezetétől a külföldi vásárlók megnyerését remélik. A mátészalkai gyár jól bevált termékétől, a szemüveg- lencsétől is változást vár. A divat friss hajtásait figyelembe véve új átmérőjű, dioptria nélküli napszemüveglencséket készítenek. Még a fél arcot eltakaró 70 mm-ps iskolákban is lehetőség kínálkozik — így a napokban itt is megfordulnak a népi ellenőrök. Az eddigi tapasztalatok szerint tovább lehetne fejleszteni az iskolatejakciót, ha az iskolák feladatul kapnák a tej- és tejtermékek fogyasztásának szorgalmazását. Gondot okoz azonban, hogy a pedagógusok és az igazgatók különböző fegyelmezetlenségekre, takarításra, értékesítési gondokra hivatkozva mereven elzárkóznak az iskolán belüli tej- árusítástól. Uj szerkezetű vízórák a MOM-ból Fékerő-szabályozót is gyártanak Mátészalkán Végső szerelés a fékerő-szabályozóknál. MONDA ÉS VALÓSÁG Tovább kutatják a földvár titkát megkeresni. Ismerjük ugyanis az Árpád korból a Gutkeled- nemzetség — magát Dolinák nevező — oldalágát. Feltehetően ők voltak a földvár birtokosai. — Dobon kívül terveznek még valahol ásatást? — Igen, Balsán. De arról kérdezze inkább Kurucz Katalint! „A Balsai Általános Iskolában nagy mennyiségű őskori cserépanyagot tároltak, melyet a tanulók a tiszai ártéri partoldalon gyűjtöttek ...” — többek között ez áll azon a megsárgult papíron, melyet Kurucz Katalin, a múzeum fiatal régésze válaszként elém tesz. Arra voltam ugyanis kíváncsi: hogyan születik a gondolat, mikor, s hol lesz ásatás? . — Az idézet Csallány Dezső 1964-ben kelt jelentéséből való, de a Régészeti Adattár 1937-es leleteket is említ. Ezek alapján kerül sor idén a Balsa-Fecskepar- ton húzódó — valószínűleg neolitikus (ujkőkori) — telep feltárására. — De folytatódnak a Napkoron és Hajdúdorogon tavaly félbemaradt munkák is. Csendes Csaba átmérőjűből sem lesz hiány. A legnagyobb változás azonban az lesz, hogy az esztendő végéig a sorozatban előállított lencsék teljes mennyiségének gyártását a szalkaiak- ra bízza a MOM. Az autóbuszokhoz, teherautókhoz szükséges fékerő-szabályozók készítését is átveszi a gyár. Mindez szervezeti átalakításokat is magával hoz: a gyárban két gyáregységet — optikáit és mechanikait — alakítanak ki T. Gy. Elítélték a jósavárosi
