Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
Tisztelet a nőknek r Ü gy tartja a fáma, hogy Platón, a nagy görög bölcselő nyolc jótéteményért adott hálát az isteneknek: először, hogy szabad embernek, másodszor, hogy férfinak és nem nőnek született... Ha gondolatban átíveljük az osztálytársadalmak több ezer éves korszakát, úgy tűnik, Platónnak igaza van: bizony fukar kézzel mérték a nőknek az anyagi és szellemi javakat, a jogokat és az erkölcsi megbecsülést! Kivételes szerencsével kellett párosulnia a kitartásnak, tehetségnek ahhoz, hogy a nő megvalósíthassa álmait — és önmagát. A szocialista társadalom kettős elnyomás alól szabadította fel a nőket, amikor törvénybe iktatta a munkához való — és a férfiakéval egyenlő jogaikat. Harminc esztendeje lassacskán, hogy e törvény nálunk is megszületett, s hogy egy egész társadalom fáradozik a női egyenjogúság gazdasági-szellemi feltételeinek megteremtésén. A nemzetközi nőnapon nem árt felmérni: hogyan éltek a nők a lehetőségekkel? A fejlődés számait vizsgálva úgy tűnik, elégedettek lehetünk: napjainkban minden eddiginél magasabb a nők foglalkoztatottsági aránya, s több nő tevékenykedik a közéletben. Hazánkban a női párttagok aránya 26,5 százalék; a nők aránya az alapszervezeti vezetőségekben 27,4, a városi pártbizottságokban 28,2, a budapesti kerületi párt- bizottságokban 32,9 százalék. Beszédes számok lennének, ha nem állana itt még egy: a nők aránya a pártvégrehajtó bizottságokban mindössze 13,1 százalék ... Hasonló a helyzet az államigazgatás lakóhelyi szerveiben, a szakszervezetekben, örvendetes kivétel legfelsőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés: itt a nők aránya minden választáskor tovább nőtt, s legutóbb elérte a 29 százalékot. Joggal állapította meg a kérdés legutóbbi vizsgálatánál a Magyar Nők Országos Tanácsa: a lakosság körülbelül 52 százalékát kitevő nők közéleti aktivitása még mindig — az utóbbi években elért fejlődés ellenére is — elmarad a lehetőségektől és a társadalmi igényektől. Az elmaradásnak számos oka van; az első abban a hibás szemléletben gyökerezik, amely mindmáig vallja a nők alacsonyabbrendűségét, szerényebb képességeit, a férfiakkal szemben korlátozott alkalmasságát nagy horderejű kérdések megítéléséhez. Ezt — a nők társadalmi szerepével kapcsolatos — elavult felfogást megtalálni az élet minden szférájában —, s nemcsak a férfiak, hanem a nők körében is. A nők közéleti aktivitása kibontakozásának másik fékezője a családban elfoglalt hátrányos helyzetük. Figyeljük meg ezt a két számot: a nők — szociológiai felmérések tanúsága szerint — naponta még ma is átlag 4,2 órát, a férfiak viszont mindössze 1,2 órát fordítanak házimunkára. A harmadik ok lehet a lakóhelyi szolgáltatás fejletlensége, negyedik az iskolázottság, a szakmai képzettség hiánya, további ok a férfi Janus-arca, az a „kétlel- kűség”, amikor elvben és általában egyetért a női egyenjogúsággal, ám közvetlen környezetében minden eszközzel igyekszik a korábbi állapotot fenntartani. Kétszeres tisztelet tehát a tsz-asszonyoknak, gyári munkásnőknek, alkalmazottaknak, szellemi pályán dolgozóknak, akik ennyi akadály, visszahúzó erő ellenére, olykor a környezet előítéletein, máskor saját gátlásaikon diadalmaskodva, mégis a közösség boldogulására áldozzák energiájukat, kevés szabad idejüket! Tisztelet a lányoknak, asszonyoknak, akik a kereső munka, s a háztartás ezernyi gondja mellé szívükre veszik a másokét is: az elhagyott gyermekek, gondozásra szoruló öregek patronálóinak. Ha Platónnak nincs is igaza, nőnek lenni ma sem könnyű. A nővel szemben szigorúbb az erkölcsi mérce, magatartásának megítélésében sok még az elfogultság. Vezetővé való előléptetésénél magasabbak a követelmények, több a bizalmatlanság. A nőt még ma is sokszor állítják — indokolatlanul — válaszút elé: család — vagy hivatás? E néhány sor azokat köszöntse most, akik valamennyit vállalják: családot, hivatást s ráadásul a közösségért, a gazdagabb holnapért végzett munkát. A nagyhalászi zsákgyárban Kulcsár Dénesné tíz szövőgépet kezel egymaga. Egy műszak alatt 1600 négyzetméter zsákszövetet készít. (Cs. Cs.) ÁRA: 80 FILLER XXXV. évfolyam, 57. szám 1978. március 8., szerda MA Kevés tejet iszunk (2. oldal) • Mindennapos megbecsülés (3. oldal) Pénteken visszajön a nemzetközi űrpáros Három hónap után hazakészül Grecsko és Romanyenko is Megkezdték a csomagolást a Szaljut űrállomáson: az összegyűlt kutatási anyag egy részét a Szojuz 28. űrhajó nemzetközi személyzete hozza vissza pénteken a Földre. Az anyagban ott vannak a személyzet által a Föld felszínéről készített különleges fényképfelvételek, a „normális” felvételek, a „Szplav” olvasztókemence segítségével elkészített különleges ötvözetek, fémkristályok, a szovjetcsehszlovák együttműködéssel elvégzett chlorellakísér- let biológiai anyaga, az űrnégyes által végzett megfigyelésekről szóló beszámoló, az orvosi vizsgálatok mintái, az űrállomás állandó személyzete megfigyeléseinek anyaga. A Szojuz 28. Földre visszatérő részének összsúlya 2800 kilogramm, így jelentős mennyiségű hasznos terhet hozhat vissza magával. A fennmaradó anyagot Romanyenko és Grecsko hozza majd a Földre. Mint ismeretes, a földi irányító központban, illetve a Moszkvában megtartott sajtókonferencián bejelentették, hogy röviddel a négyes misszió után Romanyenko és Grecsko is visszatér a Földre. A két űrveterán lassan befejezi a világűrben töltött háromhónapos útját. A moszkvai televízió kozmo- víziós közvetítésében egyébként Romanyenko olvasta fel azt az üdvözlő táviratot, ame. lyet a korábbi csúcstartók, az amerikai Skylab űrállomás harmadik váltásának űrhajósai intéztek hozzájuk. A szovjet kettős meleg hangú köszönetét mondott az üdvözletért, méltatta az amerikai űrhajósok teljesítményét, hangsúlyozta, hogy saját tapasztalataik alapján értékelik nagyra a Skylab—3 együttesének teljesítményét. A nemzetközi személyzet csehszlovák tagja, Vladimir Remek kedden különprogra- mot is lebonyolított. Bár a négyes által elvégzett kísérletek túlnyomórészt a csehszlovák és a szovjet tudósok közös kutatásain alapultak, az újonc számára különfel- adatokat is kitűztek. Jasszer Arafat szovjet vezetőkkel tárgyal Moszkvába érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke. A palesztin vezető a szovjet fővárosban megbeszéléseket folytat a Szovjetunió Kommunista Pártja, illetve a szovjet kormány vezetőivel a közel- keleti helyzetről, az egyiptomi—izraeli különutas tárgyalások nyomában bekövetkezett változásokról. Mint ismeretes, korábban már Moszkvában járt a „szilárdsági front” valamennyi tagállamának magas rangú vezetője: Bumedien algériai és Asszad szíriai államfő, Dzsal- lud, a líbiai általános népi kongresszus főtitkárságának tagja és Ali Nasszer Mohammed Hasszani dél-jemeni kormányfő, illetve Tarik Azisz, az iraki elnök külön- megbízottja. Arafat látogatása annak a konzultációssorozatnak a része, amelyet a haladó arab vezetők folytatnak a Szovjetunió képviselőivel a legsürgősebb tennivalókról. AUGUSZTUSBAN ÁTADJÁK Híítőtároló Mátészalkán Az alma vitaminokban, ásványi sókban gazdag gyümölcs. Télen — a déligyümölcsökön kívül — nincs is más hazai termesztésű gyümölcs, amit fogyaszthatunk. Ehhez azonban tárolni kell, hogy tavaszig elálljon. A tárolás azon túlmenően, hogy tartósítja az almát, az értékét is emeli. Szabolcs-Szat- már megyében az egyik legnagyobb gyümölcstermelő gazdaság a mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság. A gazdaság egyedi beruházásként valósítja meg a több, mint nyolcvanmillió forintba kerülő hűtőházat. Az építkezést tavaly augusztusban kezdték meg, a SZÁÉV kivitelezésében. Már elkészült a főépületek váz- szerkezete, jelenleg a tetőlezárásokat és az oldalpanelek hiányzó elemeinek behelyezését végzik. A tárolóba háromszáz vagon alma helyezhető, s ennek a kétharmada szabályozott légterű kamrákban tárolható. Az épülethez szervesen kapcsolódik az óránként tizenöt tonna kapacitású súly szerint osztályozó és válogató gépsor. A hozzá csatlakozó léüzem kivitelezését (amely szintén tizenöt tonna almát dolgoz fel óránként) ez év második negyedében kezdik el. A hűtőtároló építése jól halad. Ennek köszönhetően — a terveknek megfelelően — egy év alatt elkészül, s augusztusban átadhatják az építők. Így ősszel már megtelik almával az új hűtőház. (sb) Egy év alatt elkészül a háromszáz vagonos hűtőház Mátészalkán. Felvételünkkor még a téli hideg sem hátráltatta az építőket. Milliók jóléti alapra Étkeztetés, üdülés, hozzájárulás a lakásépítéshez Több szabolcs-szatmári vállalatnál idén a tavalyinál lényegesen többet fordítanak szociális és jóléti alapra. A felemelt összegből fizetik a dolgozók étkezési hozzájárulását, a segélyezést, az üdültetést, a művelődést, a sportolást. A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a tavaly 769 ezer forinttal szem. ben idén 938 ezer forint lesz a jóléti alap. Az étkezési hozzájárulást 399 ezer forintról 520 ezer forintra emelték. Ez személyenkét napi egy forintos növekedést jelent. A dolgozók lakásépítését 500 ezer forinttal támogatják, szociális segélyezés címén százezer forintot fizetnek ki. Főleg a nagycsaládos dolgozók gondjain igyekeznek enyhíteni. Külön forrásból kereken ötmillió forintot fizetnek szociális fejlesztésre. Ebből az összegből korszerű szociális létesítményt építenek a nyíregyházi Simái úton és a fehérgyarmati telepen. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál 557 ezer forint a jóléti alap. Ebből különböző szociális célokra fordítanak 35 ezer forintot. Üdülők bérleti díjára 160 ezer forintot fizetnek, segélyezésre szintén 160 ezer forint jut. Könyvek vásárlására, színházlátogatásra és egyéb kulturális célokra 80 ezer forintot tervez, tek. A vállalat dolgozóinak sportolását 74 ezer forinttal segítik. Ifjúságpolitikai alapra 48 ezer forintot terveztek. Külön forrásból étkeztetésre 3 millió 432 ezer forintot fizetnek, az összeg 200 ezer forinttal több a tavalyinál. A Csepel Művek nyírbátori szerszámgépgyárában 815 ezer forintot terveztek szociális és jóléti alapra. Ebből étkezési hozzájárulás 500 ezer forint, az összegben az ipari tanulók étkezési hozzájárulása is benne van. A nagycsaládosok és a kedvezőtlen körülmények között élők segélyezésére 160 ezer forintot fordítanak. A megmaradt összeget különböző kulturális és sportcélokra fordítják. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál 556 ezer forintot képeztek szociális és jóléti alapra. Az összegből 80 ezer forint jut a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák segélyezésére. Az összeg többi részéből kabint bérelnek a sóstói és a nagy- kállói strandon. Ebből a keretből fizetik a dolgozók Csehszlovákiában történő csereüdülését, nyugdíjas-találkozók és nőnapi ünnepségek megrendezésére is jut az összegből. Külön forrásból 250 ezer forinttal támogatják a dolgozók lakásépítését. A Nyírségi Patyolat Vállalat szociális és jóléti alapja erre az évre 140 ezer forint. Az elmúlt évihez képest ez növekedést jelent. Tavaly a vállalatnál egy dolgozóra átlagosan 600 forint jutott a jó. léti alapból, idén 700 forint jut. Az összegből a dolgozók ebédeltetését mindenütt megoldják. A KISZ-szervezet támogatására 17 ezer forintöt terveztek. Az úgynevezett jutalomkeretből több dolgozó külföldi utazását és üdülését segítik. A Kisvárdai Baromfifeldolgozó Vállalat erre az évre 600 ezer forintot tervezett jóléti alapra. Üdültetésre, hétvégi kirándulásokra százezer forintot költenek az ösz- szegből. A több gyermekesek segélyezésére a terv szerint 40 ezer forint jut. Tovább bővítik a könyvtárat, rész. ben a vállalati pénzből, részben társada'mi munkával új helyiséget is kapnak a fiatalok 1978 végére. <n. 1.)
