Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 5. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Budapesten megkezdődött tíz szocialista ország KB. titkárainak tanácskozása — Indira Gandhi pártja a helyi parlamenti választásokon ismét előretört India néhány államában — Szíria nem fogadta a Közel-Keleten ingázó amerikai külügyi államtitkárt KEDD: A francia rádióban és televízióban a választási kara- • pány keretében a pártok vezetői sorra nyilatkoztak — Tripoliban véget ért az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa — Váratlanul Líbiába utazott a Szomáliái államfő SZERDA: Atherton amerikai külügyi államtitkár Egyiptom. ból ismét Izraelbe utazott — Varsóban megkezdődtek a lengyel—spanyol külügyminiszteri tárgyalások — Kínában új alkotmánytervezet készült CSÜTÖRTÖK: Szovjet—csehszlovák páros indult az űrbe a Szojuz—28 fedélzetén — Carter nyilatkozata a dollár árfolyameséséről. Frankfurtban a bűvös két márkás határ alá zuhant a dollár értéke PÉNTEK: Marchais újabb ajánlatot tett a szocialistákkal való tárgyalásokra — Befejezte belgrádi tárgyalásait a spanyol külügyminiszter — Rhodesiában Ian Smith úgynevezett „belső rendezési” tervet írt alá a mérsékelt fekete vezetőkkel SZOMBAT: Belgrádban nem hivatalos tárgyalások folynak a záródokumentum megszövegezéséről — Atherton külügyi államtitkár Ammanban megpróbálta Jordániát bevonni az egyiptomi—izraeli—amerikai tárgyalásokba — Rómában ismét hatpárti megbeszélések kezdődtek a válságból kivezető kompromisszumos programról. Á hét három kérdése A kínai parlament ülésezése a hét egyik legérdekesebb eseménye volt, ma még azonban nem lehet megkockáztatni a választ a kérdésre: hoz-e változást a kínai belpolitikai erőviszonyokban a parlament állásfoglalása akár az alkotmány ügyében, akár személyi kérdésekben? Látványos visszatérés színhelye India néhány állama, ahol Indira Gandhi új pártjával imponáló választási győzelmet aratott. De vajon valóban vissza akar, vissza tud-e térni a volt miniszterelnök asszony? Továbbra is súlyos feszültség Afrika szarvában. A Szomáliái elnök segítségért kilincsel, míg csapatai változatlanul .etióp területen állomásoznak. Az Egyesült Államok egyes politikusai nyomást akarnak gyakorolni a Szovjetunióra azzal, hogy megpróbálják összekötni a kelet-afrikai kérdés rendezését — a SALT-tal... le- het-e így összekapcsolni nemzetközi problémákat? A leszerelés igenis korunk legégetőbb, legsürgetőbb feladata. Erről tárgyaltak Géniben a társadalmi szervezetek nemzetközi konferenciáján. Mi a jelentőségük az ilyen megmozdulásoknak? Nem inkább csak a nagyhatalmak egymás közti tárgyalásain lehet előre haladást és megoldást remélni? O Vissza tud-e térni az indiai politika élvonalába Indira Gandhi? Nem illik ugyan egy asz- szony korát emlegetni, de a politikus esete kivétel: Indira Gandhi 61 esztendős. De- szai, a jelenlegi kormányfő, aki tavaly választási vereséget mért a szinte legyőzhe- tetlennek hitt asszonyra, 82 éves. Indiai fogalmak szerint Gandhi asszonynak bőven van ideje arra, hogy újraszervezze tavaly szétzilált pártját és visszaszerezze megingott tekintélyét. A választási bukás után Indira Gandhi előbb visszavonult, később újra meg újra bűnvádi eljárással próbálkoztak ellene politikai ellenfelei, egyszer-másszor átmenetileg még rácsok mögé is küldték ... persze, tudni kell, hogy Indiában a politikai okokból való börtönviselés éppenséggel annak a becsületét, tekintélyét növeli, akinek ilyen meghurcoltatást el kell szenvednie. (Morardzsi Deszai bizonyos mértékben annak is köszönhette tavalyi választási győzelmét, hogy előzőleg őt záratta be a Gandhi-kor- mány ..,) Gandhi asszony, aki, ne feledjük. Nehru leánya, kiszabadulása után körbejárta a hatalmas országot, amelynek egyik sarkában ünnepelték, másik sarkában kövekkel dobálták. Indira Gandhi fáradhatatlanul érvelt hallgatóságának mindenütt: az új jobboldali kormány tehetetlennek bizonyul a gazdasági válság Indiát sújtó hatásának kivédésében. Pártjában, a nemzeti kongresszus pártban tulajdonképpen pártszakadás történt, s az „Indira-szárny” első erőpróbája a mostani választások voltak, amelyek két déli tartományban nagyarányú győzelmet hoztak. Indira Gandhi tehát lélektani fölényre tett szert a „régi” kongresszuspártiakkal szemben. Jellemző módon Reddi a párt elnöke azonnal lemondott tisztéről, amint hírét vette Gandhi asszony csoportja sikereinek ... A jelenlegi kormány és a dzsanata párt vezetői nyugtalanul szemlélik Gandhi asszony újrajelentkezését az indiai politikai életben. Nincs kizárva, hogy ismét előveszik a Gandhi-kormány „visszaéléseinek kivizsgálására kiküldött bizottság” jelentését, amely a hírek szerint 48 000 különböző esetet írt le. Ebből akarnak olyan vádakat formálni, amelyek alapján el tudnák zárni Gandhi asszony visszatértének útját. O Össze lehet-e kapcsolni a SALT-ot és a kelet-afrikai viszályt? A választ a moszkvai Pravdától vesszük kölcsön: nem. Veszélyes is lenne ösz- szekapcsolni a SALT-tárgya- lásokon elérendő haladást az etióp—Szomáliái konfliktus rendezésével, hiszen egymáshoz semmi közük sincs ezeknek a problémáknak, korántsem azonos horderejűek, s csak precedenst teremtene egy ilyen „junktim” (ez ennek az eljárásnak a jogi-politikai műszava). Persze, a hivatalos Washington minden ilyesmit cáfol! Carter elnök kijelentette: kormánya nem kapcsolja össze a Szovjetunió afrikai szerepe körüli vitát a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokkal, illetve a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról megindult tanácskozásokkal. Hozzátette viszont, hogy a szenátust „befolyásolja a közvélemény”. Márpedig a szenátusnak kell minden nemzetközi szerződést jóváhagynia, így a SALT-megál- lapodás is majd szenátusi ratifikálásra vár. Az elnök úgy összegezte a közvélemény álláspontját, amely természetesen az amerikai sajtó manipulációjának hatása alatt áll, hogy Afrika szarvának térségében a Szovjetunió nem szolgálja a békét... Az USA vezető köreiben már napok óta szakadatlan mondogatják, hogy nem akarják junktimba hozni a két kérdést. Mégis éppen ezzel ösztönzik a szenátusnak és a közvéleménynek olyan megnyilvánulásait, hogy az Egyesült Államok addig ne jusson megegyezésre a SALT ügyében, amíg Afrika szarvában a Szovjetunió segítséget nyújt Etiópiának. Természetesen arra is volt példa, hogy külön tudta választani a két nagyhatalom a létfontosságú nagy kérdéseket más vitás ügyektől: ez történt éppen az első SALT- megállapodás előtt, amikor a vietnami háború miatt más területen a szovjet—amerikai szemben állás teljes volt. Viszont már az angolai események, most pedig az etióp— szomáli ellenségeskedések nyomán az enyhülés ellenfelei Washingtonban egyre nagyobb hangon követelik a két kérdés összekapcsolását. © Mi a jelentőségük a leszerelés érdekében tett társadalmi kezdeményezéseknek? Genfben ezekben a napok-* ban társadalmi leszerelési világkonferencia zajlott le. ötven ország 300 intézményének 700 küldötte vett részt ezen a nagyszabású értekezleten. A delegátusok többségükben ugyan nem töltenek be irányító szerepet hazájuk politikai életében, de jelentős társadalmi szervezeteket képviseltek. Az imperialista és tőkés országokban tevékenykedő szervezetek vezetői és tagjai ma, a súlyos gazdasági válság körülményei között még nagyobb figyelmet igényelhetnek szavuknak, amellyel pél- ául a katonai költségvetések csökkentését sürgetik, a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen állnak ki. Az Egyesült Államok és még néhány más NATO-ország kormánya most akarja elfogadtatni saját közvéleményével a nukleáris fegyverek új formáinak, köztük a neutronbombának a kialakítását. A genfi társadalmi leszerelési világkonferencia határozatai éppen a nyugati országokban élő emberek lelkiismeretének felrázását célozzák és eljutnak az ENSZ-közgyűlés májusi rendkívüli ülésszakára is. így a New York-i üvegpalotában megszavazandó döntésekben minden bizonynyal tükröződni fog a társadalmi szervezetek genfi értekezletén megfogalmazott nemes szándék, a leszerelés előmozdítása. És ez már Genf sikere. Pálfy József Á kanadai gyújtózsinór „Az Egyesült Államok határaitól északra politikai pokolgép ketyeg”. Ezekkel a drámai szavakkal kezdte az egyik legnagyobb amerikai hírmagazin a kanadai helyzetről szóló beszámolóját. Valójában Kanada gazdasági helyzete is okot adhatna az aggodalomra. Február utolsó hetében az ország fővárosában, Ottawában a kormány tagjai és a tartományok vezetői rendkívüli értekezletet tartanak. A fő kérdés: a rendkívül magas, a dolgozó lakosság csaknem 9 százalékát érintő munkanélküliség és a 10 százalékos infláció gondjainak megvitatása. Kanada közvetlen gazdasági gondjai azonban csak másodlagos jelentőségűek ahhoz a problémához képest, amely valójában az ország egységét fenyegeti és felveti az Észak-Amerikában kialakult politikai és stratégiai viszonyok gyökeres megváltozásának lehetőségét. Á szakítópróba időpontja Ez a fenyegetés: az ország területileg legnagyobb tartományának Quebecnek elszakadási törekvése. A szakítópróbára 1979. folyamán, egy pontosan még meg nem határozott időben kerül sor, amikor Quebec jelenlegi tartományi kormánya népszavazást rendez. Senki sem tudja természetesen, hogy mi lesz a válasz az 1979-es kérdésre. Csak annyi bizonyos, hogy 1978 eseményei, és nem utolsósorban a gazdasági helyzet alakulása, döntően befolyásolhatják majd a légkört. Quebec elszakadási törekvései a 60-as évek elején kezdtek kiéleződni. Elterjedésüket számos gazdasági és politikai-lélektani tényező magyarázza. Kanadának 23 millió lakosa van. A lakosság négyötödének angol az első vagy egyetlen nyelve és ráadásul Kanada több ezer kilométeres déli határán keresztül szüntelenül ki van téve az Egyesült Államokból északra áradó gazdasági és kulturális hatásoknak. Quebec tartományban 6 millió körül van a lakosság száma. Ebből 4,8 millió a csak, vagy elsősorban franciául beszélő lakos. Ez a helyzet eleve létrehozott egy politikaikulturális feszültséget, amelyben a fő ütközési pont a francia nyelv védelme volt. Ebben a vonatkozásban a küzdelmet kiélezte, hogy 1967-ben De Gaulle tábornok, akkori francia elnök kanadai látogatása során „Éljen a szabad Quebec” kiáltással üdvözölte a tartomány lakóit — ezzel azt a benyomást keltve, mintha Franciaország a nemzetközi politikai színtéren Quebec Kanadától való elszakadását támogatná. A szeparatista Québeci Párt (P. Q.) az 1976-ban tartott választásokon megszerezte a szavazatok 41 százalékát, ami lehetővé tette, hogy e relatív többség alapján a párt vezetője, René Lévesque alapítson tartományi kormáríyt. Á gazdasági alap A politikai-lélektani tényezők mellett rendkívül erőteljes gazdasági alapja is volt a québeci szeparatista áramlatok erősödésének. A tartomány nagyobb mint Francia- ország és Spanyolország együttesen. Lakóinak 80 százaléka a csaknem 3 milliós Montreal városát körülvevő 400 kilométeres körben él. Quebec rendkívül gazdag természeti kincsekben: a tőkés világ azbeszttermelésének 80 százalékát adja, egyike a világ legnagyobb alumíniumtermelőinek. Ezenkívül hatalmas vasércréz- és horganykészletei vannak. Emellett bőséges energiaforrásokkal, (elsősorban vízi energia) rendelkezik. A tartomány brutto terméke évenként 45 milliárd dollár körül van, s ez Kanada teljes nemzeti össztermékének 23 százaléka. Ezzel Quebec még mindig csak a második helyen áll a nála jóval gazdagabb és egyértelműen angol nyelvű Ontario tartomány mögött, amely Kanada alapvető ipari és üzleti bázisa. Éppen ez a helyzet vezet súlyos gazdasági nézetkülönbségekhez. Quebec gazdaságának döntő része ugyanis angol—kanadai, illetőleg USA-érdekeltségű monopóliumok kezében volt és van ma is. (Quebec 100 legnagyobb magánvállalata közül 91- ben nem éri el a francia—kanadai menedzserek száma a 10 százalékot.) Emellett természetesen a nagy amerikai monopóliumok, amelyek voltaképpen meghatározó szerepet játszanak Kanada gazdaságában, szívesebben dolgoznak az angol—kanadai cégeken keresztül. Ezt a gazdasági helyzetet kívánta megváltoztatni a P. Q. kormánya által hozott törvény, amely szerint Qu- ebecben a tartományi kormánnyal lebonyolított minden tárgyalást francia nyelven kell folytatni és francia az üzleti világ nyelve is. Ez a döntés máris azt eredményezte, hogy a legnagyobb vállalatok, valamint az amerikai multinacionális trösztök kivonták erőiket Quebecből. elsősorban Ontario tartományba. USÁ-nyomós Nyílt kérdés természetesen, hogy a tartomány lakossága mennyiben követi majd Lévesque kormányát a megkezdett úton. Az kétségtelennek tűnik, hogy sokoldalú gazdasági és politikai nyomás nehezedik majd Quebecre a szeparatista törekvések féken- tartása érdekében. Ennek a nyomásnak a forrása elsősorban az Egyesült Államok lesz, amelynek kanadai beruházásai körülbelül 30 milliárd dollárt tesznek ki. Ráadásul Washington számára katonai szempontból is lényeges a jelenlegi kanadai politikai struktúra fenntartása. Az észak-amerikai légvédelmi rendszer (NÓRÁD) hálózata Kanadán húzódik keresztül és ennek egyik legérzékenyebb szektora éppen Quebec tartományban van. Hasonló okok miatt itt állomásozik a kanadai légierő több mint egyharmada. 1978 ezért döntő esztendő lesz Kanada szempontjából. Ebben az évben kell megoldania azokat a gazdasági nehézségeket és megalapozni azokat a politikai kompromisszumokat, amelyek hatálytalanítják a „québeci pokolgépet”. (—i—e) Prágában tartják az európai ENSZ-társaságok V. konferenciáját — Az ENSZ májusi rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében különleges szerep vár a ENSZ- társaságok Világszövetségére — mondta a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilakozatában Simái Mihály, a szövetség elnöke aki pénteken éjszaka érkezett haza Géniből, ahol részt vett az ENSZ-társaságok Világszövetségének genfi végrehajtó bizottsági ülésén, majd azt követően a nemzeti és nemzetközi nem kormányszervezetek leszerelési tanácskozásán. — Végrehajtó bizottságunk állást foglalt abban, hogy a jövőben is támogatunk minden, politikai és katonai enyhülést célzó nemzetközi tanácskozást — mondotta Simái Mihály. — A döntést mind a 84 nemzeti tagszervezetünk elfogadta, jelezve: a fegyverkezési hajsza csökkentése, az ideológiai különbözőségek ellenére, mindenki számára közös cél. Végrehajtó bizottságunk arról is döntött, hogy még ez év szeptemberében az ENSZ őszi ülésszaka előtt másfél napos konferenciát rendezünk a rendkívüli leszerelési közgyűlés tapasztalatairól. Tanácskozásunkra meghívjuk Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát és más ismert vezető személyiségeket. Genfben megkezdtük az ENSZ- társaságok V. európai regionális konferenciájának előkészítését is. A tanácskozást Prágában tartjuk az idén novemberben. (Folytatás az 1. oldalról) sa, személyzetének váltása, felszerelésének, berendezéseinek cseréje, tetszés szerint történő összekapcsolása más űrobjektumokkal. A Pravda szombati számában méltatja az Interkoz- mosz-együttműködést. A szovjet kormány 1965-ben javasolta a szocialista országoknak az együttműködést. A szervezet a világűrkutatás békés célokra történő fel- használására 1967-ben jött létre, s 1970-ben vette fel hivatalosan is az Interkoz- mosz nevet. Most elérkezett az a minőségileg új korszak is, amelyben a Szovjetunió segítségével a szocialista országok űrhajósai is részt vehetnek a nagyszabású kutatási program gyakorlati megvalósításában. A lap megírja, hogy a csehszlovák űrhajósokkal együtt a lengyel és az NDK-beli űrhajósok is felkészültek már a rajtra, s rövidesen megkezdődik az új nemzetközi tanfolyam más szocialista országok űrhajósjelöltjei számára. rj IfifH 1 li V/ai iTÍ] m M ■ r A v ____Lm 1 1 l i A 1___A A
