Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 5. Szemán Jancsika ebéd után Rekordsúllyal született, híre bejárta a világot Hej Jancsika, Jancsika Étteremben vagy ételbárban Hol ebédeljünk? Szemén Jancsika híre be­járta a világot. Nem túlzás ez, hiszen példának elég csak a lisszaboni A Capital című újságot idézni, amely első oldalán adta a hírt: Szemán Györgyné újfehértói lakos hét kiló öt dekás gyermek­nek adott életet. Nézzük a most héthetes Jancsikát. Rugdalózóban fekszik a hatalmas szülői ket­tőságyon. Éppen jóllakott, elégedetten nyújtózkodik, s forgatja a fejét. Még egy pa­rányi mosolyra is futja. Az­tán hunyorog, s láthatóan pokolba kívánja a hívatlan látogatókat, akik nem hagy­ják aludni. Látogatóból pedig akad bő­ven. Sokan kíváncsiak a csa­lád legújabb tagjára. Mert a kis János az ötödik gyermek Szemánéknál. Az apa zö­mök, piros arcú férfi büsz­kén mutatja meg a négy fi­út és az egy lányt, Ildikót. Az édesanya, mint a willen- dorfi Vénusz, védőn magaso­dik az újszülött fölé. Szép, boldog család, ahol szívesen várták a jövevényt. A szülést vezető klinikai tanár Debrecenben a sajtó­nak adott nyilatkozatában elmondta: a szülés normális, zavartalan volt, s ő maga még sosem látott ekkora élő új­szülöttet. Nem véletlen hát, hogy a portugáliai magyar kereskedelmi tanácsos, dr. Vajnai Lajos külön levélben gratulált a kis szabolcsinak. Fényképpel közölte a hírt a Kárpáti Igaz Szó. A magyar sajtó valamennyi jelentős or­gánuma bőven foglalkozott a hírrel. Jánoska mindezt teljes nyugalommal veszi tudomá­sul. Fő gondja, hogy megkap­ja a napi Linolacot, s növel­je súlyát. Mert amint az len­ni szokott, szülés után ő is megcsappant kissé, de most- már újra túl van a hét kilón. Egészséges, jól érzi magát a kis újfehértói, aki méltán büszkesége a Szemán család­nak. A hagyományos éttermek, bisztrók mellett az utóbbi másfél-két évben megyénk­ben mind népszerűbbbek az ételbárok. Forgalmuk dina­mikusan emelkedik. Miért kedvelik egyre többen? Könnyebb étel, gyorsabban Az ételbárok különböznek a hagyományos éttermektől a felhasznált alapanyagok­ban, a főzést végző gépek­ben, berendezésekben, a sü­tés-főzés technológiájában, a vendég és a szakács kapcso­lata is merőben más, mint a régi konyhákon. Az ételbá­rok korszerű alapanyagokat, a mirelit-, a félkész-, a kon­zerv-, az előre tisztított zöld­ségféléket, a tej, gyümölcs alapanyagokat használják, míg az éttermekben a kony­hában tisztítják a burgonyát, a zöldséget, darabolják a húst. így lényegesen hosszabb időt kell az ételek előkészí­tésére fordítani. Az ételbá­rok megtakarítják ezt az időt. A sütés-főzés technológiá­jában is különbség van. Míg az éttermekben hagyományos ízesítéssel, sok rántással, ha­barással készülnek az éte­lek, addig az ételbárokban a könnyebben emészthető, vita­minokban és ásványi anya­gokban gazdagabb, szénhid­rátokban szegényebb étele­ket készítik. Modern gépeken, gyors- és rostonsütőben, virs­lifőző készülékekben, grillsü­tőben készülnek a fogások. A készétel elektromos me­legen tartó pultra kerül. — Megváltozik a vendég és a szakács kapcsolata — mutat rá az egyik legfonto­sabb különbségre Klepács Istvánné, a szálloda és vendéglátó vállalat instruk­tora — mert itt a kívánt ételt a vendég szeme láttára készíti a szakács. Egyrészt így étvágygerjesztőbb. Mivel olyan korszerű gépek könnyí­tik a munkáját, hogy az étel­bárban nincs nehéz fizikai munka, mint a konyhákon, a szakács nem fáradt, többet foglalkozhat a vendéggel. Ivóié leves helyett? Nyíregyházán az Eperjes, — ahol egyébként szlovák ételeket is főznek — az Im- bisz Grill és a Tisza ételbár­ban tavaly kétmillió forin­tot költöttünk a korszerűbb ételekre. (Ebben nincs benne az ételbárok melletti étte­rem, presszó, hidegkonyha forgalma.) Az idén a forga­lom közel tízszázalékos emel­kedésére számítanak a ven­déglátó szakemberei. Havonta átlagosan 1300—1500 ember látogatja az ételbárokat. A bélszínlángos gyöngybur­gonyával, virsli vajas karot­tával, húspogácsa fűszeres mártással a legkeresettebb friss ételek. Az ételbárokban is kísérleteznek a leves foko­zatos elhagyásával, mind gyakrabban kínálnak leves helyett rostos gyümölcs-, vagy ivólevet. Időben ez te­temes megtakarítás, mert például egy hagyományos húsleves két óra hossza, egy Maggi levesporból tíz perc alatt készül el. Hagyományos ízek A hagyományos ízesítést szinte minden vendég igény­li. Ezért a levesporokból ké­szült leveseket zöldség, zöld petrezselyem, tojás sárgája, galuska vagy tejszín hozzáa­dásával egészítjük ki. Lehet­ne sokkal többféle mártást készíteni, például meggy-, paradicsom-, sóskamártást, de ezek sok időt vesznek igénybe. Az ételbárok for­galmának további növelése és a korszerűbb táplálkozási szokások, az egészségesebb ételek fogyasztása érdekében olyan — egyelőre újdonság­nak számító — ételeket is le­hetne készíteni, mint a kel­bimbó krémmártással, sült virslivel, parajpuding, jászsá­gi dombos ropogós, paraj­krémmel töltött palacsinta, zöldbabtokány. SOKÁN KERTÉK A Kossuth — Kossuth marad! Levelek sora érkezett szer­kesztőségünkbe az elmúlt he­tekben, egyiket közöltük is nemrégiben: azt kérték a le­vélírók, hogy Nyíregyháza patinás, nagynevű középisko­lája, a Kossuth maradjon Kossuth, és ne az újonnan felépülő szakközépiskolára szálljon a név. „Az 1806-ban megnyílt Kossuth gimnázi­umban a megye első humán, majd reál gimnáziumában helyezték el a szakközépisko­lát a felszabadulás után ide­iglenesen!... A gimnázium a Kossuth Lajos név haszná­latára az engedélyt az olasz- országi Turinban kapta meg, amikor egy nyíregyházi kül­döttség kérte ezt magától Kossuthtól...” Egy másik olvasónk pedig ezt írta: „... arra kérem az illetékese­ket, hogy adjanak az új is­kolának jellegének jobban megfelelő nevet... Ügy gon­dolom, hogy a szeptember­ben induló jósavárosi szak­középiskola Kossuth neve nélkül is megfelelő tekin­télyt tud szerezni magának az elkövetkező időkben.” A megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetőjé­hez fordúltunk: mi lesz a sorsa a Kossuth gimnázium­nak, illetve a névnek? Dr. Kuknyó János elmondta: a Kossuth Kossuth marad. Hozzáfűzte: ez így szerepelt az eredeti elképzelésekben is! Azaz, a 170 éves gimnázium­ban valóban ideiglenesen he­lyezték el annak idején a szakközépiskolát — most, hogy felépül az új, korszerű intézmény, a szakközép megy, a gimnázium marad! Általános gimnázium lesz a Kossuth, humán tagozatokkal — az új szakközépiskolának pedig adnak majd egy meg­felelő nevet. (tarnavölgyi) Pinceklub tanyai gyerekeknek Rablóbanda a „fekete“ vonaton Postaműszaki képzés Nyíregyházán Posta távközléstechni­kai osztály is indul az 1978/79-es tanévben Nyíregy­házán a Korányi Frigyes ut­cán épülő fémipari szakkö­zépiskolában, amelyben szep­temberben kezdődik az okta­tás. A távközléstechnikai osztályban végzett tanulók a postán kapcsolástechnikai műszerész, távközléstechnikai hálózatszerelő szakmában dolgozhatnak, mint építésve­zető, munkavezető, főközpon­tos, alközpontos, javítóműsze­rész, valamint műszaki előa­dói, műszaki nyilvántartói munkakörökben. Mivel a szakközépiskola még nem működik, így a je­lentkezéseket — az általános iskolák közreműködésével — a Kossuth Lajos Szakközép- iskola címére (4401 Nyíregy­háza, Postafiók 68.) lehet megküldeni. Az erdei tündér, ördögi kísérlet, Zorán-est. Kulturális események NagykállAban Gazdag program várja a nagykállói művelődési köz­pont látogatóit márciusban. Az operett kedvelőinek szerez örömet a Fővárosi Operett­színház művészeinek fellépé­se 11-én este. Másnap, 12-én a szokásos ötórai tánc prog­ramja várja a fiatalokat 14- én az óvodás és kisiskolás gyerekek nézik meg Az erdei tündér című mesejátékot a művelődési központban. 15-én délelőtt kezdődik a járás út­törőinek kulturális szemléje. Érdekes csemegének ígér­kezik a Népszínház nagykál­lói előadása március 21-én délután: a fiatalok számára mutatják be az Ördögi kísér­let című darabot. 23-án ismét a fiatalok fogják megtölteni a nagytermet. Zorán-est lesz több más művész fellépésé­vel. Az elmúlt év szeptember 12-én négy ingázó jelent meg a rendőr-főkapitányság ügye­letén és feljelentést tettek is­meretlen tettesek ellen. El­mondták, hogy szeptember 9- én délután 3 órakor a Nyuga­ti pályaudvarról induló Má­tészalka felé közlekedő sze­mélyvonatra szálltak fel. Mind a négyen egy fülkében foglaltak helyet, ahol négy ál­taluk ismeretlen férfi utazott. Utazás közben a négy isme­retlen barátságos beszélge­tésbe kezdett, s közben ér­deklődtek munkájukról, kere­setükről. Beszélgetés közben előkerült táskájukból a pálin­kás-, borosüveg és őket is szívélyesen kínálgatták az itallal. Alig ittak egy keveset, álomba merültek. Debrecen­ben ébredtek fel és ekkor vet­ték észre, hogy barátságos útitársaik eltűntek a fülké­ből és magukkal vitték fize­tésüket és értéktárgyaikat. A négy kifosztott ember rész­letes személyleírást adott a négy ismeretlen útitársról. A feljelentés után széles kö­rű rendőri akció indult az is­meretlen tettesek felkutatásá­ra. A kiadott személyleírás alapján csakhamar rendőr­kézre került Máté Béla ópá- lyi lakos, aki elszámoltatása során elmondta, hogy kikkel szokott budapesti munkahe­lyéről haza utazni. A rablás­sal alaposan gyanúsítható Patály Zoltán, Patály János, Patály Ernő, Máté Balázs, Máté Sándor, Máté József ópályi lakosokat elfogták, majd miután a sértettek fel­ismerték őket, letartóztatá­suk is megtörtént. A rendőri vizsgálat során a „fekete” vonat sötét alakjai „rablómesébe” kezdtek és azt állították, hogy a sértettek­től kártyán nyerték el a pén­züket. A rendőrség feltételez­te, hogy Mátéék nemcsak a feljelentőket fosztották ki, ezért felhívást adtak közre a Kék fény október havi adá­sában. A hatás nem maradt el, több sértett jelentkezett, s elmondták, hogy hasonló körülmények között fosztot­ták ki őket is a vonaton. A sértettek egybehangzó vallomásaiból derült ki, hogy a rablók minden egyes bűncselekményt előre kiter­veltek és azonos módszerrel fosztották ki az utasokat. Az általuk előre fenntartott ülő­helyet előzékenyen és szí­vesen átadták a már kissé ittas útitársaiknak és ezzel is igyekeztek megnyerni áldoza­taikat. Voltak olyan esetek is, amikor a szép szó és az ital nem hozta meg az álta­luk várt kedvező hatást, ilyenkor drasztikus módsze­rekhez folyamodtak és nem ilyedtek meg a kényszer al­kalmazásától sem. Az egyik áldozat agyrázkó­dással járó súlyos sérülést szenvedett, mert amikor nem fogadta el a pálinkát, egy üveggel fejbe vágták, s ami­kor eszméletlen állapotba ke­rült, kifosztották. A gátlástalan rablóbanda bűnlajstroma elkészült, mi­szerint különböző budapesti munkahelyekről haza utazó 16 munkásembert fosztottak ki, mintegy 36 000 forintot, valamint különböző érték­tárgyakat zsákmányoltak, amit egymás között „betyár­becsülettel” elosztottak. A Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság a nyo­mozást befejezte, s vádeme­lésre az ügyészségnek adta át. M. F. összefogással, jelentős anyagi ráfordítás és társadalmi munkával létrehozták a pin­ceklubot, amelyhez iskolabolt is csatlakozik. A boltíves falakat műanyag borítással látták el, a berendezést hab­szivacs fotelek, asztalkák, té­vé és sztereo lemezjátszós rádió képezi. Találnak itt az úttörők bőven társasjátéko­kat is a közös szórakozáshoz. A közelmúltban tartott avató után az úttörők és a diák­klub tagjai itt rendezik meg összejöveteleiket, továbbá jó lehetőséget nyújt a pinceklub a pedagógusok által vezetett csoportos foglalkozásokhoz is. Az iskolaboltban az üdítő­italok mellett füzeteket, író­eszközöket vásárolhatnak a kollégiumi tanulók. A jövő­ben még szorosabb kapcso­latot alakít ki az ÁFÉSZ és a kollégium, valamint a Ma­gyar Posztógyár nagykállói gyárának Elektron Szocialista Brigádja. Ezt a megállapodá­sukat szocialista szerződés­ben rögzítették. Elek Emil A kollégium tanulói az avatás után birtokba vették a pinceklubot. Szövetkezet, valamint a kál- lósemjéni tanyai diákotthon között. Egy volt szenespincéből Szép példáját alakították ki az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomnak a Nagykálló és Vidéke Általános Fogyasztási

Next

/
Thumbnails
Contents