Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 31. Új gépjárműszervizek, szolgáltatóházak Ülést tartott a KISZÖV elnöksége A KISZÖV elnöksége csü­törtöki ülésén tájékoztató hangzott el az 1977. évi mér­leg fontosabb adatairól, a megyei szövetkezeti bizott­ság 1978. évi költségvetéséről, az ipari szövetkezetek között folyó szocialista munkaver­seny értékeléséről, a lakos-. Ságnak végzett szolgáltató tevékenység fejlesztéséről. A lakosság fogyasztásának korszerűsödése, a városiaso­dás, a kialakuló új igények­hez való alkalmazkodás a szolgáltatást végző szövetke­zetektől dinamikus fejlődést követel. Az V. ötéves terv­időszakban 56 százalékos nö­vekedéssel számolnak. Az el­múlt évben a szövetkezetek a lakosságszolgáltatási ter­vüket 112,9 százalékra telje­sítették, — állapították meg. A figyelemre méltó fejlő­dés ellenére azonban néhány területen nem tudtak előbb­re lépni. Nagyobb erőfeszíté­seket kell tenni például a mosás, a vegytisztítás fej­lesztéséért. Rövidíteni kell a vállalási időt, meg kell olda­ni a készárú megfelelő rak­tározását, s be kell vezetni a bőrruházati cikkek tisztítá­sát is. Szükségszerűvé vált, hogy létrehozzanak egy tisztapro- filu autójavító szolgáltató szövetkezetei. Az új szövet­kezet kialakításánál három városban — Kisvárda, Nyír­bátor, Mátészalka és egy nagyközségben, Vásárosna- ményban — lévő, illetve épü­lő szervizeket összevonnák mátészalkai központtal. Vár­hatóan a megyei tanács, az OKISZ és a KISZÖV támo­gatásával 30 milliós beruhá­zással alakítanák ki az új szövetkezetét, amely évi 316 ezer óra kapacitást jelentene. Tiszalökön a második ne­gyedévben befejezik egy gépjárműjavító szerviz épí­tését. A Nyíregyházi TEM­PÓ Ipari Szövetkezet már megkezdte egy 100 ezer óra/ év kapacitású gépjárműszer­viz építését, melyet 1979-ben adnak át. Az elektroakusztikai és háztartási gépek javításában fontos szerepet vállalt a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet. A központi te­lephelyén megkezdte egy Döntött a Legfelsőbb Bíróság Jövedelem — munka nélkül ? Egy szerelő egy gyári mun­kással és feleségével házi sertéshizlalásra és értékesí­tésre társult. A2 állatok vá­sárlására és takarmányozási költségekre adott tízezer fo­rint ellenében a házaspár vállalta a sertések gondozá­sát, értékesítésüket állami felvásárló szerv útján s vé­gül, hogy a szerelőnek 16 ezer forintot fizetnek. Az írásbeli megállapodásban egyeszségüket úgy tüntették fel, mintha a házaspár 16 ezer forint kölcsönt kapott volna. Az elszámolásnál vita keletkezett s a szerelő 16 ezer forint kölcsöntartozás megtérítéséért pert indított. A városi bíróság a kereset­nek helyt adott, és a házas­párt 16 ezer forint megfizeté­sére kötelezte. Az ítélet in­dokolása szerint az állatok értékesítésével 15 ezer forint haszonra tettek szert, és így szerződő társuk a kikötött összegre jogosan tart igényt. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a városi bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte, és új eljárásra, továbbá új határozat hozata­lára utasította. A felek megállapodása ar­ra irányult, hogy a házaspár rendelkezésére bocsátott pénz felhasználásával gazdasági te­vékenységet folytat, és ennek anyagi hasznából a szerelőt meghatározott részesedés il­leti meg — hangzik a határo­zat indokolása. Ez a megálla­podás társasági szerződésnek minősül, azonban semmis, mert a szerelő a személyes te­vékenység alól mentesítve volt. Érvénytelen szerződés esetén a bíróságnak a felek közötti jogviszonyt hivatalból rendeznie kell. A városi bí­róság jogszabálysértéssel ítél­te meg az érvénytelen szer­ződésben kikötött és a szere­lőnek munka nélküli jövedel­met biztosító hasznot. A szerződéskötés előtti ál­lapot ma már nem állítható helyre. Ezért a házaspár el­számoltatására meg kell álla­pítani, hogy a sertéshizlalás­sal milyen jövedelemhez ju­tottak. Szükség esetén szak­értőt kell meghallgatni. Fel kell deríteni, hogy a sertése­ket valóban járati levél nél­1200 négyzetméter alapterü­letű javítócsarnok építését, melyet várhatóan június 30-ig elkészítenek. A Fehér- gyarmati Asztalos- és Vas­ipari Szövetkezet Jánkmaj- tison egy szolgáltatóházat alakít ki. A Nyírbátorban megépülő szolgáltatóház is enyhíti majd a szolgáltatás gondjait. Tiszavasváriban várhatóan 1979-ben kezdik meg a szol­gáltatóház, építését. Máté­szalkán tovább bővítik a szövetkezet vegytisztító rész­legét. A tervidőszakban 108 mil­lióért építenek új létesítmé­nyeket, illetve korszerűsítik a meglévő termelőegysége­ket. (d rágós) kül értékesítették-e. Az ál­latforgalmi vállalat megkere­sésével tisztázandó, hogy a házaspárral kötöttek-e hiz- lalási szerződést. Amennyiben igen, a lekötött állatokat megkapták-e, és értük mi­lyen összeget fizettek. Azt is ellenőrizni kell, hogy a ser­tések valóban megbeteged­tek-e, s részesültek-e állator­vosi kezelésben. Ha igen, az állatorvos meghallgatásával tisztázható betegségük idő­pontja, időtartama és, hogy az állítólagos betegség meny­nyiben tette indokolttá érté­kesítésüket. Amennyiben a bizonyítási eljárás lefolytatá­sa után az volna megállapít­ható, hogy valamelyik fél az ügyre vonatkozó valótlan tényt állított, vagy a per el­döntése szempontjából jelen­tős körülményt szándékosan elhallgatott, úgy pénzbírság is kiszabható. Mindezek alapján meg kell állapítani, hogy a váro­si bíróság ítélete megalapo­zatlan és jogszabályt sértő. Az új tárgyalásról a bíróság köteles az ügyészt értesíteni, mert sor kerülhet vagyoni előnynek az állam javára történő megítélésére. Csak így van mód arra, hogy az ügyész az állam javára marasztalás kérdésében nyilatkozatot, il­letve indítványt terjeszthes­sen elő. __________AZ ELSŐ HÁZ...___________ Úttörők építik a „Tiszát“ Vártam a találkozást. Nem kis kíváncsiság vitt a Nyíregyházi Szamuely Tibor Úttörőházba. Még­is milyen élet folyhat egy ilyen intézményben? Hogy lehet érdekes prog­ramokat szervezni ott, ahová a város valameny- nyi kisdobosát és úttö­rőjét szeretettel várják? — 1952-től van Nyíregyhá­zának úttörőháza — kezdi az ismertetőt Kovács Annamá­ria. a ház igazgatója. Kez­detben kifejezetten „szakkö­ri ház” volt. Az akkor még Lenin téren lévő épületben technikai, tudományos és művészeti szakkörök működ­tek. Önálló könyvtára is volt a háznak. Vasárnaponként Javításra váró autók. (Császár Csaba felvételei) Autókozmetika Az AFIT nyíregyházi tele­pén két műszakban javítják a sérült, karambolos gépjár­műveket. A karosszériás mű­helyekben szinte megállás nélkül folyik a munka. A ja­vítások 60 százaléka a bizto­sított, a többi a garanciális és egyéb munkákból tevődik össze. A lakatosok gyors munkáját segítik az autósze­relők, hiszen a motor és más alkatrészek kiszereléséhez nagy szakmai gyakorlat és tudás kell. A kikalapált, meghegesz­tett, eredeti alakjukra visz* szaállított burkoló lemezeket aztán az autófényezők veszik kéz alá. Következik a tisztí­tás, kittelés, alapozás, s mi­kor felkerül az utolsó fedő­festék is, a legélesebb szem sem mondaná meg az autó­ról, hogy valamikor sérülten- jött (vagy hozták) ide. A befejező munkaműveletet, a színrefestést Somogyi Sán­dor autófényező szakmunkás végzi. Nyíregyházán április 3-án: ■ ■ Ünnepi hangverseny Hagyomány már. hogy a nyíregyházi művészeti hete­ket a felszabadulási évfordu­ló tiszteletére rendezendő ün­nepi hangverseny zárja. A megyei művelődési központ nagytermében április 3-án este hétkor kezdődik a „fel- szabadulási koncert”, amelyet elsősorban élenjáró szocia­lista brigádoknak szerveztek a rendezők. A Nyíregyházi Egyesített Vegyeskar és a Szabolcsi szimfonikus zenekar műso­rán ezúttal is olyan zenemű­vek szerepelnek, melyek a forradalmat, a szabadságot idézik. A műsorban közre­működő Vadas Kiss László, az Állami Operaház tagja Erkel-operaáriákat ad elő. Lux Erika zongoraművész pedig Liszt- és Chopin-mű- veket szólaltat meg. A hazai együttesek Beethoven: Kar­fantáziáját és magyar szer­zők műveit mutatják be. Fe­hér Ottó. Molnár László és Gebri József vezényletével. rendszeresen film-, vagy iro­dalmi matinékat szerveztek, délutánonként pedig táncos összejövetelek, sportrendez­vények nyújtottak változatos programot. Szolgálat két sínbuszon... A földszinti előcsarnokban egy talapzaton hatalmas, élet­nagyságot meghaladó Sza- muely-szobor. Körülötte zászlók, virágok. — Ezt a szobrot 1969-ben a megyei pártbizottság és a vá­rosi tanács ajándékaként kaptuk. Ekkor már hat éve működtünk itt a Dózsa György úti épületben. Neves vendégei is voltak úttörőhá­zunknak Marx György fizi­kus és Molnár Gábor író sze­mélyében. — Úgy tudom az ország­ban másodikként Nyíregyhá­zán 1953-ban úttörővasút lé­tesült. Milyen szerep jutott ebben az úttörőháznak? — Valóban volt egy har­minc fős úttörővasutas gár­da, akiket itt az úttörőházban képeztek ki egy szakkör ke­retében. Ezek a pajtások két sínbuszon teljesítettek szol­gálatot. A mai úttörők erről már vajmi keveset hallhat­nak és tudnak, pedig ma is jó lenne egy ilyen, vagy ettől korszerűbb úttörővasút Nyír­egyházának. Az előző év szeptembe­rében VIT-játékot szerveztek és hirdettek meg megyeszer- te. Ennek csúcspontja a 11. világifjúsági találkozó jegyé­ben megrendezésre kerülő gergelyiugornyai tábor lesz. Türelem, pontosság Az előcsarnokból nyíló egyik teremben van a legfia­talabb szakkör, a csónaképí­tő. Vezetője Bártfai László papírgyári gépésztechnikus, hajdani csepeli víziúttörő. A teremben fűrész-, gyalu- és köszörűgép. Az egyik mun­kapadnál hatalmas kiterített tervrajz fölött összebújó gye­rekfejek. Laci bácsi ismerte­ti a mai feladatokat. Itt min­denki részt vállal a kivitele­zés sok türelmet és pontos­ságot követelő munkájából. Nyárra el kell készülnie a TC—6-os kenunak, amit majd a Tisza névre fognak keresz­telni. — Megnézhetnék elkészült kenukat? Kimegyünk az udvarra, ahol egy volt kuglipályából átalakított raktárban sora­koznak az elkészült vizi jár­művek. — Ez az első munkánk. Az 1973-ban készült hatszemé­lyes túrakenu, a Delfin ne­vet kapta. Ezt még csak a sóstói tavon tehettük vízre, a próbát kiállta. A következő nyáron Császárszálláson szer­veztünk önálló vizitábort. 1975-ben elkészült a Cápa, így ezekkel már nekivágtunk a „Dunai nyolcas” túrának. Vízen Szegedig Sokáig mégsem időzhetünk kint. az elkészült kenuk mel­lett, hisz ezeknek a 12—13 éves szakköri tagoknak na­gyon fontos, hogy elkészüljön a kenujuk. Ök már az álta­luk készített TC—6-ossal in­dulnak egy minden eddigi­nél szebbnek és hosszabbnak ígérkező túrára. — Az idei nyáron szeret­nénk Tiszalöknél behajózni és a Keleti főcsatornán. Be­rettyón, a Körösökön és a Ti­szán lejutni Szegedig. Ebben — mint minden évben — számítunk az alapító tagokra is, akik ifiként rendszeresen bejárnak a foglalkozásokra, pedig már nős ember is van köztük, mint például Gulyás Misi, Segítenek összeállítani a bordákat, elkészíteni a só­lyát, a borítást. Sok munka van ám egy ekkora kenuval, csak facsavarból 3500 darab szükséges hozzá. A fiatal és ötletekben min­dig gazdag igazgatónő még nagy-nagy lelkesedéssel be­szél a repülőmodellezőkről, a rádiós, fotó-, tánc-, báb- és matematikaszakkörről. Régi fotókat nézegetve elő­kerül Pécsi Ildikó színmű­vésznő képe, aki az itteni színjátszó szakkör tagja volt, és talán az itt töltött évek munkája indította el színé­szi pályájára. A Szamuely Tibor Úttörő- házban mindig az adott moz­galmi év célkitűzéseinek megfelelően alakítják ugyan programjaikat, de soha nem tévesztik szem elől a gyere­ket. Az úttörőházban sok paj­tás megfordul, de egyáltalán nem mindepv, hogy gyerek­szemmel és -szívvel milyen­nek látják az úttörők ottho­nában folyó életet. Sánta János Ellenőrizték a gyógyszerreform hatását: Nem nőtt a fogyasztás! Tavaly az egy évvel koráb­binál 7.5 százalékkal többet költöttünk gyógyszerre. Pon­tosabban : ennyivel nagyobb értékű volt a lakosság gyógy­szerfogyasztása. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a 7.5 százalékos többlet nem­csak, nem is elsősorban mennyiségi növekedést jelez. Legalább ennyire kifejezi a hosszú idő óta jellemző irány­zatot: a hatékonyabb, drá^ gább gyógyszerek iránti igé­nyek fokozódását. Ami a lai­kus beteg és a gyógyító or­vos igénye egyaránt. Az 1977. évi gyógyszerfo­gyasztási adat érdekessége azonban korántsem ebben rejlik. Hiszen a tavalyi esz­tendő volt az emlékezetes változás óta az első. mérhető kerek időszak. A gyógyszer- rendelés új módjának — mondhatni — próbája. Érde­mes emlékeztetni, mennyi­szer hangzott el javaslat, sürgetés a vényírás reform­jára. Az orvosok — főként a körzetben dolgozók — teher­mentesítésére. a vén.vnyilván- tartás ellenőrzésével járó adminisztrációs terhek csök­kentésére. így került sor 1977. január 1-én az „újításra" amelynek lényege a korábbi 15 százalé­kos térítés helyett az egysé­ges árrendszer bevezetése, a naponta szükséges fájdalom-, lázcsillapítók, az egyes vita­minok recept nélküli hozzá­férhetőségére. Ma már felesleges lenne felsorolni, milyen orvosságra milyen előírás tartozik. A patikusok — dicséret érte — hihetetlenül gyorsan megta­nulták az új rendet, és las- san-lassan a betegek is meg­szokták. Megszokták azt is. hogy nem kell nyakló nélkül gyűjteni a gyógyszert. A fo­gyasztás ugyanis — bizony­ság rá a 7,5 százalék — nem haladta meg a korábbi évek átlagát. Sőt. valamivel az alatt maradt. És — ami szintén nem mellékes — a körzeti, az üze­mi orvosnak több ideje jut a gyógyítás tényleges feladatá­ra. Érdemes volt tehát beve­zetni a reformot. Ötletek rendezésre Családi események Megyeszerte megkezdőd­tek a próbák a családi és társadalmi eseményeken közreműködő amatőr művé­szeti csoportoknál. E csopor­tok körében ugyanis ver­senyt hirdetett a megyei mű­velődési központ, amelynek célja, hogy minél magasabb színvonalú produkciók szü­lessenek. Négy kategóriában bonyolítják le a versenyt. A pályázók öregek napjára, az első személyi igazolvány ün­nepélyes kiosztására, házas­sági évfordulóra, illetve név­adóra való műsorral készül­nek. öt körzetre osztották a megyét, két helyen már megtartották a helyi bemuta­tókat. A versenyre nevezett csaknem ötven együttes kö­zül 20—25 juthat be a me­gyei döntőbe, amelyet április végén rendeznek. A megyei bemutatóra minden szabolcsi csoport, vezetőjét meghívják, hogy a legnívósabb produk­ciókból hasznos ötleteket gyűjthessenek saját cso­portjuk számára.

Next

/
Thumbnails
Contents