Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 30. EGY ÉV ALATT Ezernél több baleset Ülést tartott a közlekedés­biztonsági tanács elemezve a beszámoló megál­lapította, hogy a szombati na­pok vezetik a íekete statisz­tikát: összesen 221 személyi sérüléssel járó baleset tör­tént a szombatokon. Ez arra utal, hogy a megnövekedett szabad idő, a kirándulások során a járművezetők gyak­rabban feledkeznek meg a szabályok betartásáról, nem ismerik fel a megnövekedett forgalom okozta veszélyhely­zeteket. Plenáris ülést tartott Nyíregyházán a megyei közlekedésbiztonsági ta­nács. Elsőként dr. Gluckman László rend­őr ezredes, megyei főka­pitány, az MKBT elnöke számolt be a közlekedés- biztonsági helyzet múlt évi alakulásáról és az elnökség tevékenységé­ről. Elmondta, hogy a múlt év­ben a közúti gépjárművek száma 6,2 százalékkal növe­kedett, így a megyénk terü­letén nyilvántartott gépjár­művek száma elérte a 70 ez­ret. A gépjárművek számá­nak növekedésével sajnos együtt járt a balesetek szá­mának emelkedése is. Nem változtatott ezen az sem, hogy a megye rendőri állo­mánya 1977-ben több mint 7500 esetben tett szabálysér­tési feljelentést és 27 500 eset­ben szabott ki helyszíni bír­ságot a közlekedési szabá­lyok megsértése miatt. 85 halálos áldozat Különösen sok — 2800 — esetben kellett szabálysértési eljárást kezdeményezni ittas vezetés miatt, ezenkívül 670 járművezető ellen kezdemé­nyeztek vétségi eljárást sze­szes ital fogyasztása miatt. A szigorúbb ellenőrzés sem volt elegendő az ittas vezetés visszaszorítására, ezért több mint 700 jogosítványt is be kellett vonni. A közúti forgalom bizton­ságát célzó sok irányú intéz­kedés ellenére kedvezőtlenül alakult a közlekedés bizton­ságának helyzete: az előző évinél 12 százalékkal több, 1086 személyi sérüléssel járó baleset történt 1977-ben me­gyénk közútjain. Még ennél is nagyobb mértékű volt a halálos balesetek számában bekövetkezett növekedés: 37,1 százalékkal több, összesen 85 halálos kimenetelű baleset volt, az áldozatok száma 89, 19-cel több az egy évvel ko­rábbinál. 465 baleset végző­dött súlyos, 536 pedig köny- nyű sérüléssel, a sérültek szá­ma meghaladta az 1300-at. A beszámolóból kitűnt, hogy a baleseteknek több mint fele Nyíregyházán és a nyíregyházi járásban történt, de kiemelkedően magas, mintegy 50 százalékkal több baleset történt az egy évvel korábbinál a nyírbátori, 25 százalékkal a fehérgyarmati és 18,9 százalékkal a vásá- rosnaményi járásban. A bal­esetek naponkénti alakulását Okozója: a gyalogos Míg a korábbi években a motorosok, tavaly már a sze­mélygépkocsik által okozott balesetek száma emelkedett legnagyobb mértékben: 23,8 százalékkal, de több mint 20 százalékkal nőtt a gyalogo­sok által okozott balesetek száma is. AZ okokat vizsgál­va a közlekedésbiztonsági ta­nács most is az alkoholt so­rolhatta első helyre, hisz még 1977-ben is minden ne­gyedik baleset létrejöttében szerepet játszott az ital. A véralkohol-vizsgálatok azt mutatták, hogy az ittasan ve­zetők többsége — a 274-ből 195 — sokat ivott, 0,8 ezrelék felett volt az alkoholszint. A 85 halálos balesetből 27 eset­ben állt a vezető alkoholos befolyásoltság alatt. A beszámoló foglalkozott azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket az idős emberek és a gyermekek védelmére tet­tek, majd a közlekedésbiz­tonsági tanácsok aktivistái­nak segítségét kérték olyan közvélemény kialakítására, amely támogatja a kirívó szabályszegések, a figyelmet­lenség, a felelőtlenség ellen hozott rendőri intézkedése­ket. Sárfelhordás, forgalom­szabályozás Ezt követően Papp Gábor, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója számolt be a köz­lekedésbiztonság fokozására kiadott minisztertanácsi ha­tározat végrehajtásáról, amely egyebek között a las­sú járművek forgalmáról, a sárfelhordás, az útfeljárók ál­lapotáról intézkedik, majd a KPM forgalomszabályozás­sal összefüggő rendeletének egyéves tapasztalatairól tájé­koztatta a résztvevőket. Végül a közlekedésbizton­sági tanácsok kiváló munkát végző aktivistáit elismerés­ben, jutalomban részesítet­ték. Együtt ivott november 17- én K. Árpád kisiparos Ada- miák János 36 éves nyíregy­házi lakossal. A házigazda meglehetősen ittas állapotba került, s Adamiák kihasznál­va ezt a helyzetet, kilopta zsebéből irattárcáját, amely­ben 7800 forint volt. Az irat- tárcát másnap a sértett ga­rázsában elrejtette, a pénzből 6500 forintot pedig elásott a szomszéd kerítése mellé. A tárca eltűnését a sértett felesége vette észre, s mikor szólt férjének, a gyanú nyom­ban Adamiákra terelődött. El is ment Adamiákhoz, ám ő tagadta a lopást. A kisiparos a rendőrséghez fordult, s a nyomozás során előkerült az irattárca és az elásott pénz is. A Nyíregyházi Járásbíró­ság zsebtolvajlás útján elkö­vetett lopásért két év szigo­rított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte Adamiákot és 4 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte arra, hogy kény- szerelvonó-kezelésnek vesse alá magát, elrendelte a ko­rábban kiszabott 4 hónap szabadságvesztés letöltését és kötelezte a kár megtérítésére is. A megyei bíróság a sza­badságvesztés időtartamát másfél évre, a közügyektől való eltiltás idejét pedig 2 évre mérsékelte, az ítélet to­vábbi részét helyben hagyta. Az ítélet jogerős. A manipulátor emberi kéz érintése nélkül helyezi vagonokba a kész blokktéglákat. Téglagyárban Ez évben éppúgy, mint 1977-ben 42 millió kisméretű tég­lának megfelelő B—30-as blokktéglát gyárt a Fehérgyarmati Téglagyár. A múlt évben befejezett rekonstrukció során 45 millió forintot fordítottak a termelést és a minőséget javító berendezésekre. Idén újabb 17 millióból két új présgépet ál­lítanak be. A gyárban 11 szocialista brigád dolgozik. A ter­melékenység növelése mellett a még jobb minőség elérését tűzték célul. Hammel József Haga György, Üveges István és Almási János rakja a kemen­cekocsikat. Ibroszkölcsönzéstfil a zeneszekrény-javításig > Hol kérjük, hol rendeljük a szolgáltatást? Nyíregyházán 1980-ig — a kiemelt szolgáltatások közül — a textiltisztítás és -mosás, a gépjárműjavítás, az elekt­roakusztikai és háztartási gépjavítás, valamint a lakás­karbantartás fejlesztését ter­vezik. A városi tanács az ötödik ötéves terv során — a szol­gáltatásfejlesztési állami tá­mogatáson kívül — a szolgál­tatóhelyiségek alapterületét több mint kétezer négyzetmé­terrel fogja növelni. (Ennek már mintegy 85 százaléka megvalósult.) Többek között ezt is megtudhatjuk abból a tájékoztatóból, amely a Nyír­egyházi Városi Tanács és végrehajtó bizottsága javas­latára — a termelés-, ellátás­felügyeleti osztály gondozásá­ban — a közelmúltban jelent meg, s a posta közreműködé­sével valamennyi nyíregyházi újságelőfizető megkapja. A kiadvány huszonhárom vállalat, üzem, ipari szövet­kezet szolgáltatásait mutatja be, de megtudhatjuk azoknak a kisiparosoknak is a címét, akik szintén részt vállalnak városunkban a lakossági szol­gáltatásokból. A több mint kétszázhúsz féle szolgáltatást betűrendben is felsorolja a „Nyíregyháza lakossági szol­gáltatásairól” című brossúra. Az abroszkölcsönzéstől a ze­neszekrény-javításig minden olyan szolgáltatást megis­merhetünk belőle, amelyeket a város lakossága jelenleg igénybe vehet. Megtudjuk például belőle, hogy a nyíregyházi kertészeti vállalat is tagja az Országos és Nemzetközi Interflóra Vi­rágszolgálatnak, és hogy a nyíregyháziak a vállalat mely üzletéből küldhetnek ily mó­don virágot, akár külföldre is. Eligazít a tájékoztató to­vábbá, hogy hol lehet kulcsot másoltatni, vagy virágpolcot csináltatni, és hogy hol iga­zítják alakra a konfekcióru­hákat. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig „Csináld magad” jelszóval in­vitál a barkácsműhelyébe. Természetesen az utóbbi években épült új, korszerű áruházaink nemcsak a város kereskedelmi arculatát vál­toztatták meg, hanem a la­kossági szolgáltatásokban is újat hoztak. Jóvoltukból bő­vült a térítésmentes szolgál­tatások köre. (A tartós fo­gyasztási cikkeket házhoz Szállítják és üzembe helye­zik, stb.). Üj szolgáltatásaikkal nagy­mértékben hozzájárulnak a nők háztartási munkájának a megkönnyítéséhez. (soltész) Olyasóink kérdezték Kinek /ár anyasági segély? Király Miklósné mátészal­kai, Zentai Kálmánná nyír­bátori, valamint több nyír­egyházi levélírónk érdeklő­dött. hogy kinek jár anyasá­gi segélv? A jogosultság fel­tételeiről Ribóczi Pál. a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság osztályvezető-helyettesé­től kaptunk tájékoztatást. Amint elmondta, e társa­dalombiztosítási ellátásnál je­lentős kedvezmény az, hogy a jogosultság nincs előzetes biztosítási időhöz kötve. Szü­lés esetén — többek között — anyasági segély is megille­ti a biztosítottat. !1,-tve az általa eltartott hozzátartozó­ját. Ugyanakkor követelmény, hogy a terhes nő — saját és magzata egészsége érdekében — részt vegyen meghatáro­zott számú terhességi orvosi vizsgálaton. Anyasági segély annak jár. aki terhessége folyamán legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett és a biztosítás tartama alatt, illetőleg a biztosítás megszű­nését követően 180 napon belül, vagy a biztosítás meg­szűnését követően 180 napon túl táppénz, terhességi, gyer­mekágyi segély, vagy gyer­mekgondozási segély folyósí­tásának az ideje alatt szül. A biztosított eltartott hoz­zátartozójának szülése esetén jogosultsági feltétéi, hogy a szülő nő részt vegyen az elő­írt orvosi vizsgálaton és a biztosított, — akinek jogán igénylik az anyasági segélyt — a szülés időpontjában ren­delkezzen a jogosultság egyéb feltételeivel. Az anyasági segély a hal­va született gyermek után is jár. A segély összege gyerme­kenként 2500,— forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, kora­szülés esetén egyszer részt vett. és az első. illetőleg ko­raszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számí­tott 140 napon belül történt. Egyéb esetekben a segély ösz­szege gyermekenként 1000,— forint. Terhességi orvosi vizs­gálat nélkül tehát anyasági segély nem jár! (Viszont kül­földön történő szülés esetén gyermekenként 2500 forint anyasági -egély jár akkor is, ha a szülő nő terhességi or­vosi vizsgálaton nem vett részt.) Az anyasági segélyre nem jogosult nő (aki tehát nem biztosított, és biztosított sze­mélynek sem eltartott hozzá­tartozója) kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint ille­tékes tanács szakigazgatási szervéhez. Az innen szárma­zó javaslat alapján a társa­dalombiztosítási igazgatóság folyósítja a segélyt. Ebben az esetben is a már előbb emlí­tett terhességi orvosi vizsgá­laton való részvételtől füg­gően változik a segély ösz- szege. Az anyasági segélyt a munkáltatónál kell igényelni a biztosítás megszűnése után is. Ha viszont nem működik ott társadalombiztosítási ki- fizetőhely, akkor az igazga­tóságtól kell kérni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Többen kérdezték, hogy mi­lyen iratok szükségesek az anyasági segély kifizetésé­hez? Elsősorban szóban, vagy írásban előterjesztett kére­lem; az újszülött illetékmen­tes születési anyakönyvi ki­vonata: a terhesgondozási kiskönyv; és a személyazo­nossági igazolvány szükséges. A társadalombiztosítási igaz­gatóságtól igényelt segély esetében szükséges még a munkáltatói igazolvány is. Előfordul, hogy az anyasá­gi segéllyel kapcsolatosan kedvezőtlen döntés születik, ilyen esetben a határozat kézbesítését követő 15 napon belül felszólalásnak van he­lye. Ezt a munkáltatónál mű­ködő Társadalombiztosítási Tanácshoz, (vagy ha ott nem működik ilyen) vagy a Tár­sadalombiztosítási Bizottság­hoz kell benyújtani. S. Á. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT MIT NÉZEL KICSIM? Beküldte: Dohos Ferenc, Nyíregyháza,

Next

/
Thumbnails
Contents