Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
1978. március 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola -X Pedagógus -X Szülő -X Gyerek -X Iskola -X- Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Ki a barátod? Pszichológiai könyvek tanúsága szerint a gyermek a 3. életév során kezd aktívabban érdeklődni más gyermekek, illetve gyermekcsoportok után. Szívesen áll be a játszópajtásai közé, feledkezik a közös játékba. Mondjuk: óvodaérett lesz. Kapcsolatai esetlegesek, a közösségi érzés a későbbiek során alakul ki. „Szociális kapcsolatai” 4—5 éves korban továbbfejlődnek Nyiladozó önállósága, mozgásbeli fejettsége révén mind több játékban vesz részt. A játszótárs kiválasztását többnyire az alkalom határozza meg. Barátságával tünteti ki a gyermek például azt, akit az óvónéni megdicsér, vagy akinek szép játéka van. A barátság sok esetben nem kölcsönös. Barátot a gyermek csak később, az iskolás korban tanul meg választani. Életre szóló barátságok kötődnek az iskolapadokban. A szülők viselkedése, reagálása nem közömbös a gyermek számára az első barátok megjelenésekor. „A barátoktól való eltiltás — még a rossznak ítélt barátoktól is! — .mindig a gyermek személyiségének csonkításával jár. Az embert leginkább kapcsolatai, sokféle, sokszínű kapcsolatai jellemzik, önmagunkat is csak a másikhoz való viszonyban ismerjük meg, csak így változhatunk, fejlődhetünk: a felnőtt is — gyermek is”, (Horgas-Levendel) „Ki a barátod?” a címe a Móra Ferenc Könyvkiadó által gondozott antológiának, amit ezúttal azoknak a szülőknek ajánlunk, akiknek gyermeke óvodás korú. (A könyvet óvónők is hasznosíthatják). A könyv bevezetőjének írójával vallhatjuk: „Fontos tudni, hogy ki az, akivel megoszthatjuk örömeinket, titkainkat, s ha kell, hallgatni is tudunk mellette — szavak nélkül egyetérteni.” A kötet barátságról szóló írások válogatósa. Tarbay Ede — az antológia szerkesztőjének — laza mesekerete köré a gyermek figyelmét lebilincselő mesék, illetve néhány vers, bábjáték ad alkalmat arra, hogy a történetek kereteként elbeszélgessünk, tudatosítsuk gyermekeinkkel a barátkozás fontos fogalmát. A szerzők nevei között ismerősökkel találkozhatunk, mint pl. Jékely Zoltán. Weöres Sándor, Lázár Ervin, Bálint Ágnes, Varga Katalin. Sziporkázó írásaikban erkölcsi és társadalmi kapcsolatokat érintő kérdések bukkannak elő. Az „Add a kezed” sorozat nyitókötetével — úgy tetszik — hasznos sorozat megjelentetését kezdte el a Móra Kiadó. Bodnár István Hangmúzeum A megyei úttörőtörténeti szak- bizottság kezdeményezésére rövidesen hangtárral is gazdagszik a megye úttörőinek büszkesége, a vajai hagyományőrző múzeum. Az úttörőmozgalomban a kezdettől vezetőként dolgozó pedagógusokat kerestek föl februárban a járási elnökségek megbízottai, hogy a „veteránok” visszaemlékezéseit magnetofonszalagra rögzítsék. A hangtár természetesen folyamatosan gyarapodik az úttörők és vezetőik munkája nyomán. Vöröskeresztes vetélkedő _ Húsz iskola, száz ifjú vöröskeresztesének vetélkedőjét rendezte meg Mátészalkán. a Vöröskereszt járási szervezete február 24-én délelőtt az úttörő- és ifjúsági házban. A járási versenyen elsősegélynyújtásban, kötözés is szerepelt. A versenyt a gé- berjéni iskola öttagú csapata nyerte, Nagydobos és Győr- telek előtt. A bemutatott faliújságokat március 3-tól egy hétre a Zalka Máté Művelődési Központ előtermében is kiállítják. Délután a város öt iskolájának vetélkedőjére került sor. amelyen a Zalka Máté iskola csapata bizonyult a legjobbnak. Kirándul a család K irándulás: csupa kedves dolog, élmény lut eszünkbe. Kikapcsolódás, szép tájak, családi együttlét, gyermekeink önfeledt kacagása. Igen, ez mind a kirándulás. De ezekkel együtt és ezeken túl a nevelési lehetőségek gazdag tára, alkalma egy közös családi kirándulás. Vannak szülők, akik szinte félnek a kirándulástól. Ilyenkor felszabadul, szinte elszabadul a gyermek, nem győzik figyelmeztetni, magukhoz kötik, restellkednek idegenek előtt „gátlástalanságukért”. A kirándulás valóban új, szokatlan helyzetet teremt a gyermek számara. A felszaba- dultság, kötetlenség, érzelmi felhangoltság viselkedését is módosítja és sok dolog, amit otthon esetleg észre sem veszünk, feltűnővé válik. Miért is jelent nagy élményt a kirándulás számára? A gyermek nagyon szeret utazni Benne van a megismerés, a felfedezés vágya, hogy maga körül tágítani akarja a világot. Felszabadulást, szórakozó-1 jelent, hogy a program kialakításában az 6 akarata is érvényesülhet. De mindezzel egyenrangú, vagy nagyobb az az öröm, hogy szüleivel együtt lehet, s ismeretlen helyen még jobban érzi az összetartozást. Ilyenkor az ő szerepe (úgy érzi) megnő a szülők életében, nem vonja el a figyelmüket róla igazán semmi, együtt ámulhatnak, meghallgatják ezernyi kérdését, nem idegeskednek, nem rohannak, nem intik le. — Jó, ha úgy szervezzük a család kirándulásait, hogy változatosan a szórakozás, pihenés mellett gazdag ismeretszerzési lehetőségedet is teremtünk gyermekeink számára, életkoruktól függőén. Játékosan, észrevétlenül igen gazdag ismeretanyagot gyűjthet. Milyen élvezettel fog olvasni, anyagot gyűjteni, ha egy-egy kiránduláson ö lesz az idegenvezető. Szívesebben olvassa az újságot, keresi a hellyel kapcsolatos írásokat, növényhatározót, ha ilyen célt tűzünk ki elé. Beszélni tanul, folyamatosan egy témáról, ami minden gyermeknél, s különösen a gátlásosabbaknál nagy segítség. Bátorodik a gyermek, önbizalma nő. Nem szabad elrontani a kirándulás légkörét idegeskedéssel. Kapjanak lehetőséget a gyermekek önálló felfedező utakra. Sok anyuka nem meri szoknyája mellől elengedni a gyermeket. De ha egyszer elszabadul... Hadd szokják az önállóságot! Az óvatosságra, körültekintésre fel kell hívni a figylmet. Meg kell figyelni, hogyan viselkedik, s aztán megbeszélni, mi volt jó, mit kell változtatni. Ne fegyelmezzük: „nem hozlak többet”-tel, mert úgysem t'.rtjuk meg! (Nem is lenne helyes, sőt komoly hiba lenne, ha megtartanánk!) Q égül: a nevelők a megmondhatói, mennyivel násképp beszél a gyermek környezetismeret, olvasás, vagy más órákon azokról a dolgokról, amelyekhez élményei fűződnek. Nem lecke az, nem közömbös ismeret- anyag, hanem eleven, ujjaiba és szemébe, szívébe és értelmébe ivódott élet, a valóság egy darabja, melyhez neki köze van, amiről az általános mellett megvan a maga belső, egyéni képe is, s ami ezáltal lett teljes. Kántor Zoltánná V olt egyszer, hol nem volt, nem is tudom biztosan, volt-e, de bizonyára volt, mert a sárgarigó azt fütyülte, hogy volt, szóval volt egyszer egy király, akinek már mindenféle csizmája volt, csak éppen tnuzsikáló csizmája nem. No, ha nem, akkor legyen, de örökösen azt fütyüréssze: Ez a csizma olyan fajta, szép nótát zeng sarka, talpa, mert. hogy ihaja, csuhája, híres csizmadia varrta. Csak egy baj volt ám. De ez nem akármiféle uk-muk- fuk bajocska volt, hanem baj volt a javából. De hadd mondjam rendre. Hiába akarta a király felrántani a lábára. a csizma se té. se tova, azt ugyan a király lábára felrántani sehogy se tudta. Pedig aki csak léhűtő lebzselt és ténfergett a királyi udvarban, mindenki megpróbálta a főhercegtől kezdve az udvaros kis kölyökig, hogy felráncigálják a király lábára a nevezetes csizmát. Hanem az nem és nem ment. — Hogy a fészkes filagó- riáját neki, — toporzékolt a király. A csizmadiamester ki is akart búidosni az országból, úgy szégyellte magát. I Á llllloly • /. csizmája Akkor lépett be nagy daliásán a trónterembe a csizmadiainas. Hallotta, hogy a király milyen nagy bajban van. Köszönt illendően, maga körül szétdobálta a királyi fogdmegeket s csak annyit mondott röviden: —Ide azt a csizmát! Meglapogatta a csizma fejét és szárát s beledugta markát a csizmába, s kirántotta onnan a kaptafát. — Benne felejtette a mester, — húzta a száját kacagásra. Á z inas jókedvű kacagása ráragadt a királyra, s kacagott a népség is. Most már egykettőre felrántotta a csizmát a király, dalolt is az a megrendelés szerint. Megkérdezte a király a kisinastól. hogy mi a szíve vágya, mi a lelke kívánsága. De a kisinasnak nem volt szíve vágya, s nem volt a lelkének semmi kívánsága. S a király erre meghívta a kis- inast vacsorára. Bableves volt vacsorára disznócsülökkel. Eszegettek vidám kedvvel, hozzá finom tokajit iszogattak még vidámabb kedvvel. A király ezt dalolta: Kiadom a rendeletet holnap reggel, országomban egyen minden szegény ember, mikor éhes. disznócsülköt bablevessel. ölbey Irén Az úttörőszemle hírei „Tavaszi úttörőknek Rövidesen beköszönt a tavasz. Bizonyára a téli hónapokban is sokat tartózkodtatok a szabadban, a friss levegőn, de tavasszal törekedjetek arra, hogy az összejöveteleket ne zárt helyiségekben tartsátok! S ha már kint vagytok a szabadban, mindjárt azt is beszéljétek meg, hogyan tudnátok ti is megvalósítani a „tavaszi kirajzás” elnevezésű három szakaszból álló őrsi programot. Ez olyan erőpróba, amihez feltétlenül kérjétek szüléitek, a kiszes, vagy szocialista brigádok segítségét. Az első szakasz a szabadban tartott őrsi összejövetel. Elmehettek például egy közeli forradalmi esemény színhelyére, de megrendezhetitek ezt az első szakaszt a sport, a játék jegyében is. A tavaszi kirajzás második szakasza az őrsi portya. Ezt már komolyabb távolságra tervezzétek! Gyalogoljatok annyi kilométert, ahányadik osztályba jártok, vagy kerékpározzatok annyit, ahány évesek vagytok. A túra folyamán gyakoroljátok a tájékozódási ismereteket, a közlekedés, az elsősegélynyújtás, a tűzgyújtás és tűzvédelem szabályait, főzzetek egyszerű ételt. Az első és a második szakaszról készítsetek feljegyzést, írjatok élménybeszámolót, rajzoljatok a túrákról térképet, készítsetek fényképeket. A harmadik szakasz az őrsi majális. Ezt össze lehet kapcsolni az „erdők napjával”, mely valószínűleg májusra esik. A majálist a többi őrssel együtt rendezzétek! Válasszatok ki egy kedvelt kirándulóhelyet, vagy azt az erdőrészt, mely fölött védnökséget vállaltak az úttörők. Csillagtúra, vagy akadályverseny keretében érkezzenek meg az őrsök, és hívjátok meg szüléiteket, a kiszeseket is. A beérkezés után játékkal, sporttal tölthetitek az időt. A. L. Február végén tartották a dombrádi úttörők otthonában a kisvárdai járásbeli pajtások tudományos-technikai úttörőszemléjének járási versenyeit. A kétnapos versengésen összesen negyvenhárom csoport vett részt ! A legnépesebb mezőny a társadalomkutatók között volt. Itt a legjobbaknak a tuzséri pajtá_ sok csapata bizonyult a házigazda dombrádiak előtt, s a harmadik az anarcsi csapat lett. Az orosz nyelv barátainak versengésén dupláztak a tuzséri úttörők: ugyancsak ők nyerték. Nyírlövő és Nyírtass követi őket a sorban. Az energiagazdálkodási versenyen Záhony csapata nyert, másodikok Gégény, harmadikok pedig Dögé versenyzői lettek. Ezt a hírt a dombrádi általános iskolából kaptuk, ám a tuzséri pajtások is hírül adták jó eredményeiket. Ezért — miután ezt is megírták — hadd mutassuk be név szerint is a győzteseket, akik a megyei versenyen részt vesznek: Szabó Judit, Juhász Katalin, Szajkó Tamás a társadalomkutató, Beregi Anna, Boros Edit és Révész Éva pedig az orosz nyelvi versenyen győzött. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Fakó árnyalat (két szó). 6. Néma sáv! 7. Ama helyre. 8. Mely személy? 9. Vissza: a természetben készülő édesség. 11. Haza (+’). 12. Ingerpálya. 14. Dunántúli város. 16. Megfejtendő. 18. Római 6. 20. Shell... 21. Hidrogén, oxigén vegyjele. 22. Két határozott névelő. 24. Nóta. 25. Megfejtendő. 27. Testrész. 28. Nyuga. ti olajvállalat, nálunk is árusít. — 29 Árasztó. Függőleges: 1. Megfejtendő. 2. Olasz folyam. 3. Nagy magyar költő. 4. Orosz igen. 5. Megfejtendő. 6. Gyümölcsfajta. 10. ... culpa (az én bűnöm). 11. Vízben él. 13. Magnó része! 14. Lök. 15. Amerikai űrhajótípus. 17. Vissza: nem sűrű. 19... .-vérig (csupa). 21. Állj! — németül. 23. Anna becézve. 24. Megfejtendő. 26. Nitrogén, foszfor vegyjele. 27. VO. Megfejtendő: Észak-európai népek (vízszintes 16, 25, függőleges 1. 5, 24). Múlt heti megfejtés: SZOMBATHELY — DECS — hévíz — Veszprém — SIÓFOK. Könyvjutalom: Tamási Lajos Vásárosnaménv. Gyöngyösi József Gávavencsellő, Ivánka György Nagykálló, Szabó Sándor Csenger, Kiss Márta Tiszakanyár. Sipos József Milota és Tomaskovics Tibor Nyíregyháza.
