Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978, március 29. Szovjet—jugoszláv tárgyalások Brezsnyev fogadta Milos Minicset ♦ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden délelőtt fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagját, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökét, külügyminisztert. Minies, aki hétfőn érkezett munkalátogatásra Moszkvába, átadta Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének személyes üzenetét. A megbeszélésen, amelyen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere is, ÁPRILIS 5: Dél-Libanon (Folytatás az 1. oldalról) tok tartanak megszállva. Libanoni politikai körökben nyugtalanságot keltett Weizman izraeli hadügyminiszter hétfői ultimátuma. A Libanoni Nemzeti Hazafias Mozgalom vezetősége kedden határozottan visszautasította az ultimátumot, és rámutatott, hogy éppen az izraeli agressziós csapatok sértik meg az általuk meghirdetett tűzszünetet. A libanoni hadsereg parancsnoksága kedden a rádióban ismertetett közleményben utasította a libanoni polgárháború idején felbomlott, 18 ezer főnyi libanoni hadsereg tisztjeit, katonáit és polgári alkalmazottait, hogy legkésőbb április 15-ig jelentkezzenek szolgálattételre. Willy Brandt a zirci Bakony Tsz-ben Kommentár Felelősség A HADÁSZATI FEGYVEREK korlátozásának problémája nem egyszerűen egy kérdés a sok közül, hanem kulcsfontosságú, az amberiség létérdekeit érintő feladat. Ennek igazságát amerikai részről sem vonták kétségbe — ez az éberen figyelő nemzetközi nyilvánosság előtt nehéz is lenne — „csak” éppen a Fehér Ház magatartása ébreszt nagyon is alapos kétségeket, s ad mind nagyobb aggodalomra okot. Carter elnök a minap mondott világszerte meglehetősen nagy vihart-kavart beszédet, amelynek hangneme is, tartalma is enyhén szólva vitatható. A hangnem ingerültnek, a tartalom kardesörtetőnek nevezhető. A beszéd nyilvánvalóan elítélő visszhangja késztethette arra Washingtont, hogy megszólaltassa Cyrus Vance külügyminisztert, akinek beszéde sajátos bizonyítványmagyarázatként, s utólagos „hangfogóként” szolgált. Vance szavai azonban nem változtathattak azon az alapvető tényen, hogy az Egyesült Államok elnöke fenyegető felhanggal a fegyverkezési hajsza fokozásáért szállt síkra, vállalva ennek a súlyos döntésnek minden anyagi, politikai és nem utolsósorban erkölcsi következményét. A probléma jelentőségére szovjet részről már korábban is felhívták a figyelmet. Ez történt most is, félreérthetetlen módon. Arbatov akadémikus, aki a szerteágazó kérdéskör egyik legnevesebb szakértője a Pravdában megjelent cikkében kijelenti: Elutasításra van ítélve minden olyan kísérlet, amely a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodást valamiféle más nemzetközi kérdésekkel „összekapcsolt” — alku tárgyává teszi, vagy egyoldalú előnyök szerzésére akarja felhasználni azt. Egy ilyen magatartás folytatása — jelenti ki az akadémikus — „a párbeszéd felrobbantását” jelenthetné. VILÁGOS BESZÉD, ideje lenne, hogy minden illetékes értsen belőle. A jelenlegi kényes szakaszban egyértelműbb, mint valaha, hogy a felelősség egyszerűen mérhetetlen: az enyhülési politika, hosszabb távon az emberiség jövőjéről van szó. Harmat Endre Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete kedden a zirci Bakony Tsz-be látogatott. A vendégeket Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Vetzl Nándor, a tsz elnöke és Antal Ottó, a tsz pártbizottságának titkára fogadta. A tsz tevékenységéről adott tájékoztatójában Vetzl Nándor hangsúlyozta: a mintegy ezer tagot számláló zirci termelőszövetkezet tagságán belül a német ajkúak 25—30 százalékot képviselnek. A több mint 9000 hektáron megelégedéssel állapították meg, hogy a szovjet—jugoszláv együttműködés számos területen meggyőzően növekszik. Szó volt több olyan nemzetközi kérdésről is, amely mindkét felet érdekli a megbeszélésen. Hangsúlyozták: feltétlenül szükség van az olyan aktív tevékenységre, amely a feszültség további enyhítéséről a fegyverkezési verseny megakadályozására, az államok között az egyenlőségen alapuló jószomszédi kapcsolatokra és a békés egymás mellett élés politikájának erősítésére irányulnak. A találkozón jelen volt Jozse Szmole jugoszláv nagykövet is. Harci nap a tőkés országokban A fokozódó munkanélküliség elleni tiltakozásul április 5-én harci napot tartanak az európai tőkés országokban. Az új kezdeményezésről Otto Vetter, az Európai Szakszervezeti Szövetség és a nyugatnémet DGB elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit kedden a római nemzetközi sajtóklubban. Az MTI római tudósítójának kérdésére válaszolva Vetter elmondta, hogy az EGK és az EFTA tagállamainak 30 szakszervezeti szövetségét (kb. 40 millió dolgozót) tömörítő Európai Szakszervezeti Szövetség a teljes foglalkoztatás megteremtéséért mozgósítja a dolgozókat. gazdálkodó Bakony Tsz évente mintegy 250 millió forint termelési értéket hoz létre; tagjainak átlagos jövedelme meghaladja a 48 ezer forintot. A nagy érdeklődéssel kísért beszámoló után Willy Brandt meleg szavakkal mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért és örömét fejezte ki, hogy magyarországi tartózkodásuk idején alkalom nyílt egy vidéki termelőszövetkezet tevékenységének megismerésére. A tájékoztatót követően Willy Brandt és kísérete TELEX... HANOI Vientianéban közleményt adtak ki Phoune Sipraseuth laoszi külügyminiszter múlt hét végén befejeződött bangkoki tárgyalásairól. A magas szintű laoszi—thaiföldi tárgyalásokon a felek elégedetten állapították meg, hogy a két ország viszonya jó irányban fejlődik. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy újabb határátkelőhelyeket nyitnak a két ország között Savannakhet laoszi tartomány térségében. MADRID A „megújított” Spanyol Szocialista Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának tagjai Felipe Gonzalez Marques főtitkár vezetésével az ünnepeket a Kanári-szigeteken töltötték és az időszerű politikai kérdésekről tanácskoztak. Az értekezlet befejeztével tartott sajtóértekezleten Felipe Gonzalez megerősítette: pártja változatlanul ellenzi azt az elképzelést, hogy Spanyolország lépjen be a NATO-ba. A szocialista munkáspárt főtitkára hangsúlyozta, hogy a csatlakozás tovább növelné Spanyolország függőségét, és különösen nagy veszélyt jelentene a Kanáriszigetek jövőjére és fejlődésére. MOSZKVA Jakab Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Központi Bizottság osztályvezetőjét, aki az SZKP Központi Bizottságának vendégeként március 27-én és 28-án Moszkvában tartózkodott, kedden fogadta Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. SZÖFIA Petr Mladenov bolgár külügyminiszter kedden hivatalos baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba utazott Nguyen Duy Trinh-nek, a VSZK minisztertanácsa elnökhelyettesének és külügyminiszterének meghívására. megtekintette a tsz 500 va- gonos burgonyatárolóját majd a házigazdák a zirci látogatás emlékére faragott juhászbotot nyújtottak át. A program kedves színfolttal zárult, a vendégek a község 1-es számú napköziotthonos óvodájába látogattak el. Ottjártukat Willy Brandtnak az óvoda vendégkönyvébe jegyzett sorai őrzik. ★ Willy Brandt és kísérete este Veszprém megyéből Budapestre visszautazott. M urmanszk a világ legnagyobb sarkvidéki városa. Arculatát, akár minden tengerparti városét, elsősorban a kikötő határozza meg. Dokkjaiban, raktáraiban, rakpartjain, diszpécserközpontjában és a hajójavítókban egy percre sem szünetel a munka. A város több mint 200 terméket, köztük füstölthal- és egyéb kon- zerveket exportál Kubába, Lengyelországba, Magyarországra, Csehszlovákiába, az NSZK-ba, Olaszországba és más államokba. — Kikötőnk gyakorlatilag a világ minden kikötőjével kapcsolatban áll — mondja Borisz Zaika, a Murmanszki Tengerhajózási Igazgatóság helyettes vezetője. — Hajóink rendszeres járatban közlekednek Rostockba (NDK), a Nagy-tavakhoz (USA), a kanadai kikötőkbe. Részt vállalnak a nemzetközi szállításokban is, bérel tőlünk hajókat az NSZK, az amerikai Transatlantic, két kanadai cég és egy sor nyugateurópai állam, amelyeknek nincs közvetlen tengeri kikötőjük. Osztrák, svájci és nyugat-berlini megrendeléNyírfák a sarkvidéken Az északi város éjszakai fényei. (Fotó: APN—KS) seket teljesítünk és partnereink száma évről évre növekszik. — Egyszerűen csodálatos — zöld gyep, zöldelő fák a Jeges-tenger partján — mondja René Prombs, az AUE (NDK) hajó matróza. — Nem akartam hinni a szememnek, amikor néhány évvel ezelőtt először megláttam itt a nyírfákat és az orgonabokrokat — egyetlen sarkkörön túli kikötőben se láttam ilyet. A városnak ma 370 ezer lakosa van, számuk 1980-ra eléri a 400 ezret. Űj iskolák, bölcsődék és óvodák nyílnak, (ez utóbbiak 22 ezer apróságot fogadnak), mozik, sporttermék, szaküzletek épülnek. Évente 5—6 ezren költöznek új lakásokba. Nagy építkezések kezdődnek 1980-tól a város északkeleti részén, ahol különösen jól érvényesül majd a vidék természeti szépsége. Az új lakónegyedekben speciális galériával kötik össze az épületeket, ami védelmet nyújt az északi szelek ellen. Kim Kuholev (APN—KS) I Ázemberi jogok fórumai belgrádi találkozó záródokumentumának elfogadását követően egyes nyugati küldöttségek és sajtóorgánumok látszatra sajnálkoztak, amiért az okmányba nem került be valamilyen az emberi jogokkal kapcsolatos megállapodás. Az emberi jogok tiszteletben tartása, mint az európai kapcsolatok tíz elvének egyike — a hetedik elv — természetésen szerepel a helsinki záróokmányban, amelynek érvényét a belgrádi találkozó megerősítette. Az erről szóló szöveg — amelyet a dokumentumban bárki elolvashat — elsősorban az emberi jogok már meglévő nemzetközi kötelezettségeire, és dokumentumaira hívja fel az országok figyelmét. Belgrádban az amerikai és néhány más nyugati küldött azonban nem ezt — a valóságos kötelezettségeket és tennivalókat — érintette, hanem azokkal nem is törődve, valamilyen új fórumot akart teremteni a szocialista országok politikai támadására. Ez — mint várható voít — nem sikerült. Egyes józanabb nyugati vélemények, cikkek maguk is elismerték, hogy éppen a záródokumentummal szemben táplált túlzó és maximalista követelések akadályozták meg azt, hogy az emberi jogok nemzetközi feltételeiről — több más kérdéssel együtt — kölcsönösen elfogadható, konstruktív utalások kerülhessenek be a belgrádi okmányba. Az emberi jogoknak azonban az utóbbi évtizedekben ettől teljesen függetlenül kialakultak és működnek valóságos, nemzetközi jog szerinti megállapodásai és fórumai. Ezek az ENSZ-ben a részt vevő államok önkéntes kötelezettségvállalása alapján tevékenykednek — olyan ellenőr- I zési. beszámolási rendszerrel, asnely összhangba hozható i az állami szuverenitás alapvető szempontjaival. A belgrá- ; di értekezlet utolsó szakaszával szinte egyidőben fejezte be | rendes ülését az ENSZ genfi, európai székhelyén két ál- j landó bizottság, amely az emberi jogok nemzetközi betartásának kérdésével foglalkozik. A jogoknak ugyanis két egyezményből álló kódexe lé- j tezik és hatályos 1976 óta: a Polgári (személyi) és Politi- I kai Jogok Egyezségokmánya, és a Gazdasági, Szociális és ; a Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Hazánk és az euró- ‘ pai szocialista országok mindkét okmányt ratifikálták. Az | Elnöki Tanács nyomban a hatályba lépésekor kihirdette és | a magyar jogszabályok közé is iktatta azokat, mint az ' 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendeleteket. Alkot- ! mányunk 1972-es módosítása azonban már korábban utalt í e két nemzetközi szerződésre, és az ENSZ 1948-as emberi jogokról szóló deklarációjára is, amikor egy külön az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló paragrafust vett fel ! az állampolgári jogokról szóló fejezet élére. A két bizottság közül a fiatalabbikat az emberi jogok : 1976-ban életbe lépett nemzetközi egyezségokmánya — kó- ; dexe — alapján hozták létre. A különböző társadalmi rendszerű országok tizennyolc tekintélyes jogászából álló választott bizottság a Polgári és Politikai Jogok Egyezség- | okmányának végrehajtására ügyel — Emberi Jogbizottság (Human Rights Committee) néven, s idén január-februárban már harmadik ülésezését tartotta. Feladata elsősorban ; az, hogy megvizsgálja a szerződésben részt vevő államok jelentéseit arról: hogyan hajtják végre jogszabályaikban és jogalkalmazási gyakorlatukban az egyezségokmány ren- : delkezéseit. Alaposan tanulmányozza a jelentéseket, szakszerű kérdéseket tehet fel azzal kapcsolatban az illető állam képviselőinek, további felvilágosításokat kérhet, és a jelentések alapján átfogó tanulságokat dolgozhat ki. Ezt : anélkül teszi, hogy egy-egy államot konkrétan támadna, j vagy elítélne. Ha a gyakorlatban ez az együttműködési ; forma beválik, tehát konstruktív vitákhoz, és nem ellensé- ; geskedéshez, a bizalmatlanság szításához vezet, akkor en- ; nek az ellenőrzési rendszernek a fejlesztése is elképzel- ! hető. A bizottság eddigi munkája kiegyensúlyozottnak, szakszerűnek mondható. A Magyar Népköztársaság az első . országok között volt. amelyek jelentést küldtek: azok közt az államok közt. melyeknek beszámolóit a bizottság előző augusztusi ülésszakán terjesztették elő. A mostani ülésszakon a bizottság újabb jelentéseket tanulmányozott, meg- ! állapította továbbá, hogy az egyezségokmányt eddig 47 ország ratifikálta, s húsz körül van azok száma, akik aláírták, de még nem ratifikálták. A legutolsó aláíró tavaly ép- : pen az Egyesült Államok volt: a még bizonytalan ratifi- : kálási eljárást pedig csak most, február utolsó napjaiban indították meg a szenátusban. Vannak nagyhatalmak, mint Franciaország és Kína, amelyek alá sem írták, és fejlett : nyugat-európai országok, amelyek évek óta aláírták, de : még nem ratifikálták a dokumentumot. A csatlakozók szá- ■ ma azonban — nem utolsósorban Helsinki felhívására — növekedőben van; jók a kilátások arra. hogy az emberi jogoknak ez a kompromisszumos, kölcsönösen elfogadható kódexe lassan egyetemessé válik. A két egyezségokmány közül a második, a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezmény végrehajtására az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa ügyel, annak kell jelentéseket tenni. Erre az okmányra nézve tehát nem hoztak létre új szervet, de a világszervezet közgyűlése legutóbbi ülésszakán határozatot fogadott el. amely szerint a gazdasági és szociális jogok nemzetközi védelmét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a politikai és polgári jogok védelmét. z ENSZ-ben az Emberi Jogok Bizottsága (Commission of Human Rights) az, amely az „öregebbnek" számít: éppen március első felében fejezte be harmincnegyedik ülésszakát, ugyancsak Genfben. Ez a bizottság olyan régi, mint maga a világszervezet; az Alapokmány rendelkezései alapján állították fel. hogy az emberi jogok helyzetével átfogóan és a legkülönbözőbb vonatkozásokban, köztük politikai szempontból* is foglalkozzék. Tagjai nem személyiségek, hanem államok, jelenleg 32 állam képviselőiből áll. Itt konkrétan is el lehet ítélni állaI mókát, ha a tagok többsége úgy szavaz, és az ENSZ Alapokmánya szerint az elítélés nem jelenti a belügyekbe való be nem avatkozás elvének megsértését. így például a bizottság az idén is elítélte az emberi jogok olyan mérvű I megsértését, mint a dél-afrikai apartheid, vagy a chilei I terror. Foglalkozott továbbá a bizottság az emberi jogok ! nemzetközi fejlesztésének további kérdéseivel. így a letar- ; tóztatottak kínzását, va' v bármilyen más embertelen bá- j násmódot elítélő konvenció tervezetével, továbbá a vallási | és hitbeli türelemről, a nemzeti és egyéb kisebbségek jo- | gairól készülő nemzetközi deklarációk tervezeteivel. □ □
