Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Húsz község, 15 ezer bejáró dolgozó Tanácsülés Nyíregyházán Jubiláló gimnázium Vásárosnaményban Felavatták Rákóczi fejedelem mellszobrát. Az időközi tanácstagi vá­lasztásról, a városba járó dol­gozók helyzetéről, az elmúlt évi társadalmi munkáról, a SZAVICSAV tevékenységé­ről, a lakó- és utcabizottsá­gok újraválasztásáról volt szó többek között március 28-án, kedden Nyíregyházán, a vá­rosi tanács ülésén. A válasz­tási elnökség beszámolóját és az ügyrendi bizottság jelen­tését követően a tanács Ta­kács Sándornét, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkárát a végrehajtó bi­zottság tagjává megválasztot­ta. Az elmúlt évi társadalmi munka sikeres volt Nyíregy­házán. A lakosság által vég­zett munka értéke több, mint 40 millió, a vállalatok, intéz­ményeké pedig közel 11 mil­lió forint. A munkaidőn kí­vül, munkabérért végzett tár­sadalmi munka az Együtt Nyíregyházáért mozgalom közel 2 millió 672 ezer forin­tot, az egyéb társadalmi munkában több, mint 6 és fél millió forintot eredményezett. A fejlesztési alapra 4 millió 733 ezer forintot fizettek be. Az üzemi sportpálya építésé­nél á Volán 5-ös számú Vál­lalat végezte a legkimagas­lóbb munkát. Az Együtt Nyíregyházáért mozgalomban a KEMÉV, a Volán, az ÉP­SZER, a papírgyár, ru­hagyár,- konzervgyár, hús­ipar, ZÖLDÉRT, ELEKTER- FÉM, a vas- és fémipari szö­vetkezet és a 110-es számú ipari szakmunkásképző inté­zet tűnt ki. A lakó- és utcabizottságok újraválasztására Nyíregyhá­zán április 10. és május 13. között kerül sor. Napjainkban 15 ezerre te­hető azoknak a száma, akik lakóhelyükről naponta járnak be Nyíregyházára dolgozni. Ez a szám meghaladja a vá­rosban foglalkoztatottak 27 százalékát. A bejárók utazá­sának körülményei valame­lyest javultak, de még min­dig meglehetősen rosszak. Különösen sok gondot okoz a közlekedési eszközök késé­se, a járatok ritkasága, a sza­bad idő megcsonkítása. Né­hány vállalat — amely saját autóbuszával szállítja a dol­gozókat — útközben magnón ad tájékoztatást a vállalat életéről, eredményeiről. Ám például a MÁV évekkel ez­előtt megszüntette a kultúr- várótermét, az utasok rádiót sem hallgathatnak. A keres­kedelmi ellátás javítására több helyen tettek eredmé­nyes lépéseket, az élelmiszer- boltok is. Azonban az éjsza­kások meleg étellel való ellá­tása, illetve a büfék éjszakai nyitvatartása megoldatlan. A jelentésben felsorolt problémák megoldása, vagy enyhítése érdekében a tanács határozatot fogadott el. Fel­kérte a vállalatokat, hogy ke­ressék a lehetőségét a bejáró dolgozók vállalati eszközök­kel történő utaztatására, a MÁV-ot és a Volánt, hogy törekedjenek a közlekedés feltételeinek javítására, a bejárással járó holtidő csök­kentésére. (tóth) Tovább javuló alapellátás, a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének előmoz­dítása és az export növelése áll az ÁFÉSZ-ek, valamint az országos és területi szö­vetkezeti vállalatok idei ter­veinek középpontjában. A terveket a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége keddi ülésén Huszonöt éves a Vásáros- naményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépis­kola. Az évforduló alkalmá­ból kedden délelőtt a gimná­zium parkjában a párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselőinek, illetve az isko­la tanulóinak jelenlétében ünnepségre került sor. Meg­nyitó beszédet Szabó László, az iskola igazgatója mondott, majd dr. Kuknyó János, a megyei tanács vb művelődé­si osztály vezetője emlékezett meg az eltelt negyedszázad eseményeiről. A vidék iskolahálózat­alapjainak lerakásánál a vá- sárosnaményiak elsőként je­lentették be igényüket kö­zépiskola létrehozására, vál­lalva az ezzel járó nehézsége­kéi. A volt polgári iskolában 55 tanuló három tanár irá­nyításával kezdte meg a munkát, megteremtve ezzel Bereg központjában a legna­gyobb középiskola alapját. Olyan iskolát kellett létre­hozni. ahol a munkás-paraszt származású tehetséges fiata­lok nagy szambán tanulhat­tak. 1960-ban — a mezőgazda­ság átszervezése után — el­sőnek alakítottak ki szakkö­zépiskolát. ahol olyan tanu­lókat képeztek, akik élethi­vatásul a mezőgazdasági munkát, a nagyüzemeket vá­lasztották. Ebből az iskolából került ki a beregi értelmiség tekintette át, s megállapítot­ta, hogy a 98,7 milliárd fo­rint bruttó árbevétel elő­irányzata reális alapokon nyugszik. Hangsúlyozta azonban, hogy a választék bővítésének együtt kell jár­nia az egyes települések ellá­tása közötti különbségek csökkentésével. A bolti élel­miszer-forgalom előrelátha­nagy része is. Itt kezdték meg a ma már országos hírű Beregi Múzeum anyagának gyűjtését. 1963-ban új épü­letben. korszerű körülmények között folytathatták az okta­tó. nevelő munkát. A mai is­kola 12 osztályában 326 diák tátiul. A hagyományok kiépí­tólag 11 százalékkal növek­szik majd, amit egyebek mel­lett — 33 ABC-áruház, illet­ve kisáruház, továbbá négy nagy alapterületű és számos kisebb élelmiszer- és háztar­tási bolt nyitásával is előse­gítenek. A ZÖLDKER-vállalatok idei kiskereskedelmi forgal­mát 4,4 milliárd forintra ter­vezték. tésében nagy jelentősége van a KISZ-szervezetnek, mely­nek jó munkáját a KISZ KB Vörös Vándorzászlajának négyszeri elnyerése mutatja. Az iskolából eddig kikerült 1600 nappali és mintegy 400 levelező tagozaton végzett diák méltán lehet büszke is­kolájára. A beszédet követően az is­kolaépület előtt felállított Rá­kóczi fejedelem mellszobra — Öcsai Károly szobrászmű­vész alkotása — leleplezésére került sor. Az ünnepség befejezéseként dr. Szilágyi Józsefné tanár a Pedagógus Szolgálati Emlék­érem, Joó Károly igazgatóhe­lyettes az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést vette át. Nagy László tanár és Hor­váth Istvánné gondnok mi­niszteri dicsérő oklevelet ka­pott. Elek Emil Tovább javul a falvak ellátása a rr | • I . ■ •• | Nagy teljesítményű géppel permetezi az A földekről JGlGHfJUK. almafákat Magéra András, a-nyíregyhá­zi Ságvári Tsz kertjében... A nyírmeggyes! Petőfi Tsz kertészei 40 hektáron termelnek paradicsomot ez évben. Lengyel Zoltán, Bánki Pálné és Szentmiklósi Józsefné a melegágyba veti a paradicsommagot. A Libanonban állomásozó ENSZ-erők parancsnokának, Erskine tábornoknak Beirut- ba érkezésével egyidejűleg újabb csatározásokról érkez­tek hírek Dél-Libanonból. Kedd hajnalban — mint a WAFA palesztin hírügynök­ség jelentette — félórás tűz- párbaj zajlott le a dél-liba­noni izraeli jelenlét határát képező Litani folyó keleti szakaszának egyik harcásza­ti jelentőségű pontján, a Khardali-hídnál. A WAFA beszámolója szerint a palesz­tin—libanoni baloldali erők visszaverték a Kleia (jobbol­dali állás) irányából támadó izraeli egységeket. Izrael a jelek szerint újabb nagyarányú fegyveres provo­kációra készül Dél-Libanon- ban — jelentette kedden Bei­rutból a TASZSZ hírügynök­ség. Az izraeli parancsnok­ság újabb katonai kontingen­seket és fegyvereket dob át Dél-Libanonba. Szemtanúk izraeli páncélos és gépesített alakulatok összevonásáról számolnak be. Tel Aviv továbbra is meg­ad minden támogatást a li­banoni jobboldali erőknek, fegyverekkel és haditechni­kával látja el őket. Haddad, a dél-libanoni jobboldali fegyveres alakulatok parancs­noka ezzel a támogatással számolva jelentette ki, hogy az általa hétfőn megalakított „dél-libanoni hadsereg” idő­vel ellenőrzése alá vonja majd azokat a térségeket amelyeket most izraeli csapa­(Folytatás a 4. oldalon) XXXV. évfolyam, 74. szám ÁRA: 80 FILLER 1978. március 29., szerda Dél-Libanon Izrael újabb fegyveres provokációra készül Érdek a gyes termelőterüle­teken szinte tipi­kusnak tarthatjuk a fejlesztés műszaki és közgazdasági „ágának” meglétét, azt a szétvá­lasztást tehát, amit fölös erőfeszítések, modellszin­tű gyártmányok, félbeha­gyott kísérletek bizonyí­tanak. Az előbb idézőjel közé tettük az „ágán'ak” kifejezést, sejtetve, ilyen nem létezhet. S valóban, a kettő egy, csakis össze­fonódásuk ígérhet sikert. Érdekes önvizsgálatra késztette a Könnyűipari Minisztérium nagyválla- lalatainak meghatározott körét. A tárca útmutatása alapján a cégek gyárt­mányrangsort készítettek, a termékek gazdaságossá­ga szerint jelölve meg az él- és a középmezőnyt, s azt is, miféle áruk kerül­nek a veszteséggel előál­líthatok közé. Kiderült, ez utóbbiak között jó néhány olyan cikk van, amit — termelése pénzügyi kör­nyezetéből kiszakítva, pusztán műszaki jellem­zői alapján — korszerű­nek ítélhetnek, nem egyet nemzetközi összehasonlí­tásban is. Még a szakma legjobban tájékozott cso­portját is meghökkentet­te ez a végkövetkeztetés, s még inkább az, hogy tü­zetesebb vizsgálódás után rájöttek, a műszakilag korszerű, de veszteséggel előállított termékeknél a ráfizetést a gyártás kor­szerűtlensége, szervezet­lensége okozza. Hogyan kerül a csizma az asztalra, a fejlesztés kapcsolatrendszerének kö­zéppontjába az érdek? Ügy, hogy valójában a műszakiak, meg a köz­gazdászok szándéka is tiszteletet érdemel, mert a maguk szemszögéből a legjobbat kívánják elő­állíttatni. A szándékok azonban nem mondhat­nak ellent az érdekeknek, mert hiszen a műszakilag kiváló akkor lesz valóban elismert termék, ha hasz­not hajtva értékesíthetik S megfordítva: a legki­sebb fajlagos ráfordítások önmagukban még nem nyújtanak garanciát az áru kelendőségére; ráfor­dítás és hozam viszonya dönt. S e viszonyt alakít­ják az ésszerű megalku­vások. □ rossz az. ha külön- külön, egymástól mit sem tudva, vagy tudomást nem véve teszik ezt, ha úgy vélik, ítélkezni egyedüli joguk, s tűrhetetlen, ha bárki más beleszól abba, amiről ők kimondták az igent vagy a nemet. A követke­zetességnek nem a meg­alkuvás az ellentéte. Az ellentmondásokat ellen­téteket feloldhatja ugya­nis az ésszerű jelző, mert ami ésszerű, az mindkét fél számára előnyös.

Next

/
Thumbnails
Contents