Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
KÉPZŐMŰVÉSZET FILMJEGYZET A modem művészetről 1. Párbeszéd önmagámmal KÉRDEZEK: Tágítsuk ki a modern művészet határait az elmúlt száz esztendőre. Vajon mindenkié lehet ez a hatalmas korszak, vagy csak keveseké. akik szerencsés körülmények között találkozhattunk ezzel a nagyon leegyszerűsítve modernnek nevezett, de ezerarcú művészettel? VÁLASZOLOK: Sokan emlékeznek arra az országos vitára. amit Somogyi József hódmezővásárhelyi Szántó Kovács-szobra borzolta fel. A szobor azóta ott áll biztonságos nyugalommal, s talán a tagadók széles tábora is megművészet megértésének, megszerettetésének kérdése egyrészt az igényes szemlélő fogékonyságától. másrészt a sikeres, egy-két órás találkozástól függ? VÁLASZOLOK: Ha valakiben nincs meg az igény arra, hogy korában éljen, ha csökönyösen ragaszkodik előítéleteihez. áldozata lesz annak a szemléletnek, mely száműzte a művészeteket a nevelő tárgyak sorából. Persze. semmivel sem hitványabb az, aki csodálattal áll Paál László vagy Ferenczy Károly előtt s tétován követi Csont- váryt vagy Martyn Ferencet. dákat ismerünk. Ady. Bartók. Medgyessy. Móricz. József Attila, Derkovits vagy század eleji építészetünk tagadása a kor nem csak művészi, de társadalmi értékeinek tagadása volt egyben. KÉRDEZEK: Mégis, mik azok a megkülönböztető jegyek. melyek a mi korunk művészetének határát jelzik? A művészetek története a világ megismerésének, birtokba vételének, eladdig nem tudatosult vonásainak, elemeinek. szépségeinek felismerése, kifejezése, tolmácsolása. A tizenkilencedik század közepére mindent le tudtunk festePICASSO: GUERNICA barátkozott vele. Ha Vásárhelyre gondolunk. Somogyi József szobrát is vele gondoljuk. Bőven példálózhatnék. Anyósom négy elemit végzett parasztasszony volt. Több érzékkel közeledett még absztrakt képekhez is. mint számos kritikusunk. Megsejtette bennük a jeleket, a formák viszonyát, a szerkezetek arányait, a színek megszólító erejét, s ezt meg is tudta fogalmazni. Vidéki szakkörben tartottam előadást: iskolát alig járt népművészek, földmunkát végző asszonyok, háziasszonyok, s a legmagasabb képesítést tekintve, tanítónők számára. Tizenhármán voltak, tizenhárom könyvet vittem magammal. Az elején Cezanne állt. majd Monet, Van Gogh. Gauguin. Rousseau. Kokoschka. Modigliani, Kandinszky. Chagall. Picasso, Braque, Klee. Mondrian. Mindenki választott egy művészt, s annak egy képét. Erről elmondta, hogy miért tetszik vagy nem tetszik. Aztán sorba tettem a képeket, s elemzéseinkből kiderült, hogy a közérthető Cezanne - tól a meghökkentő Mondria- nig, milyen következetes és folyamatos az út a máig. De ugyanezt megcsináltuk a szobrászattal is. Brancusit éppen úgy elfogadták, mint Arpot, Mirot, Henri Moore-t. KÉRDEZEK: Áltathatom-e magam azzal, hogy a modern Az ízlés és a korszerűség önmagában semmit sem jelent. Az ízlés csak gyűjtőfogalom, s abban a pillanatban válik irányítóvá, sorsdöntővé, amint nem tudjuk megkülönböztetni a jót rossztól, az értéket a hamistól, a lényeget a látszattól. Tegyük fel. hoc- erre a megkülönböztetésre képesek vagyunk a múlt század közepéig, akár Munkácsy festészetéig, vagy Rodin szobrászatéig. Igen, de az értékrend változó és még milyen nagy fordulat következett be az újraértékelésben a múlt század második felében! Régi térképpel új utakon nem igazodunk el És ez a tájékozatlanság sünállásba kényszerít bennünket: tagadásba, bizalmatlanságba, gyanakvásba, s végül is rossz közérzetet teremt. megtévesztő következtetésekkel, ítéletekkel jár együtt. Természetes. hogy művészetekre csak művészettel és nem sok beszéddel lehet nevelni. KÉRDEZEK: Ezek szerint kortársaink művészetének ismerete. szeretete egyben helyes társadalmi eligazodást, eligazítást is jelent, ha egyszer a helyes döntés feltételének tartom? Vagyis: aki tagadja mai. valóban értékes művészetünket, az értetlenül áll történelmi igazságaink előtt is? VÁLASZOLOK: A kettő összefügg. A múltból jó pélPICASSO: GUERNICA (RÉSZLET) ni, szoborba faragtunk, amit a látható, körültapintható világ kínált, de vízióinkat nemkülönben. Megismertük a test. a természet, és irodalmi történetek ábrázolásának minden szépségét, igazságát. Mit tehetett hát a művészet? VÁLASZOLOK: Folytatta felfedező útját. Útjait, mert míg Cezanne-ig. akit a nagy kezdeményezőnek tekintünk — többé-kevésbé egységes művészi felfogás uralkodott (gondoljunk az egymást követő ókeresztény, bizánci, román. gót. reneszánsz, barokk, rokokó, empire, klasszicista romantikus, naturalista uralkodó stílusokra), addig a tizenkilencedik század második felében egymásból következő, de mégis párhuzamos jelenségek tanúi vagyunk. Koczogh Ákos wf „Az aithiopsok tűzben edzett, 4 könyök hosszúságú faíjakat használnak... Királlyá azokat teszik, akik kitűnnek szépségükkel vagy az állattenyésztésben tanúsított kiválóságukkal, vagy vitézségükkel. vagy gazdaságukkal. Hajdanában Meroéban a papok voltak a legmagasabb rangban. akik még a királynak is parancsoltak... később azonban az eevik király megszüntette ezt a szokást, amennyiben fegyvereseivel berontott a templomba, ahol az arany- szentély van. s a papokat mind lemészárolta." „A folyékony. amelyet naphtának neveznek. Susis- ban képződik, a száraz pedig, amely megkeménvedhetik, Babylóniában, ...A folyékonynak. amelyet naphtának neveznek, külön sajátossága van. Ha ugyanis a naphtát tűzhöz közelítjük, a tűz belekap. és ha egy vele bekent tárgyat közelítünk a tűzhöz, az égni kezd, s vízzel sem leA dokumentumok ereje Megszaporodtak a dokumentumok nyelvén megfogalmazott alkotások a magyar filmművészetben. Egyre több a valóság nyers jelenségeit és konfliktusait ábrázoló mű — a színes meséket mind gyakrabban a beszélő tények váltják fel. A sorozat darabjai: Rózsa János CSATATÉR című oknyomozó helyzetjelentése, ifj. Schiffer Pál CSÉPLŐ GYURI című portréja. Dárday István emberi sorsok és magatartásformák fejlődését körüljáró FILMREGÉNYE, Ember Judit FAGYÖN- GYÖKJE (utóbbi a munkások közérzetéről, a családi kötődésről, az erkölcs változásairól szól). Véletlen-e, hogy a műfaj és a stílus polgárjogot nyert? Semmiképpen. Még csak azt sem állíthatjuk, hogy divat- jelenségről van szó. mert a dokumentumok korábban is fontos építőkockái voltak — vagy lehettek — a filmeknek, s a történeti fejlődés során már néhányszor virágzott, sőt iskolává terebélyesedett a valóságfeltárás e művészi módszere. Ha a magyar film krónikáját szemügyre vesszük, a közelmúltban érdekes példát találunk. A NEHÉZ EMBEREK. Kovács András egyszerű eszközökkel elkészített interjúfilmje — tehát ebbe a kategóriába tartozó munka — megadta a jelet arra. hogy rendezőink bátran és következetesen faggassák a társadalmat és az embereket, hogy korábban ismeretlen vagy elhallgatott összefüggésekre irányítsák a figyelmet, hogy kifejezési eszköztárukat felfrissítsék. Ez a körülmény indokolja és magyarázza a dokumentumfilmek időnkénti reneszánszát. A NEHÉZ EMBEREKET a hatvanas évek közepén a SZEGÉNY- LEGÉNYEK, a HIDEG NAPOK. a HÜSZ ÓRA követte. Csupa olyan mű. mely mélyre ás a társadalmi-történeti problémák vizsgálatában, s nem kis mértékben használja fel a retusálatlan eseményeket. Egyfajta összefüggés teremtődik így realitás és fikció, dokumentum és képzelet között. Az egyik műfaj megtermékenyíti a másikat. Úgy gondolom, a CSATATÉRNEK és a többi alkotásnak nem lebecsülendő az efféle funkciója. A rögtönzött felsorolásból kiderül.Tíogy a dokumentumfilm porondján olyan alkotók is tevékenykednek, akiket egyébként játékfilmrendezőként tartanak számon. Például Rózsa János és Dárday István. Ami azt jelenti: a művészek egyáltalán nem idegenkednek ettől a kevésbé látványos, gondolati hatékonyságban és esztétikai eredetiségben azonban új minőséget teremtő megjelenítési formától. Persze éppen Rózsa és Dárday már bebizonyította. hogy a kétféle út — a játékfilm és a dokumentumfilm útja — egyfelé is vezethet. Ä PÓKFOCIBAN — mely egy iskola életét mutatta be — főleg a meg- rendezetlen jelenetek eredményezték a spontán atmoszférát, Dárday^JUT ALOMUTAZÁSÁT pedig a természetes emberi reflexió megjelenítése avatta élménnyé. Mitől függ a dokumentumfilm művészi hitele? Mikor élmény egy-egy ilyen alkotás? Ha lényeges kérdésekben nyilvánít véleményt. Ameny- nyiben nem beszél mellé. Amikor nem érezni benne a megrendezettséget. Ezek mind feltételei annak az érzésnek, melyet akkor élünk át, ha igazán jó dokumentumfilmet látunk: ilvenkor szinte ott a szemünk előtt formálódnak a dolgok és mi is részesei vagyunk minden jelentős történésnek. Ebben az esetben nemcsak nekünk szól a film, hanem rólunk is. Az újabb magyar művek — határozzuk meg minőségüket és mineműségüket így: dokumentumjellegű filmek — hangsúlyozzottan ember- centrjkusak. Főképpen azt firtatják, ami egy életérzés, egy magatartás, egy vélemény, egy világnézet mozgatója. Ilyen vonatkozásban két probléma alapos vizsgálata kötelező. Az eevik: merre tart. milyen célok megvalósítására törekszik a világban helyét kereső emberj? És a másik: hogyan tudja egyeztetni elképzeléseit (ideáljait) a társadalmi igényekkel? Ha a regény tükör, mint a híres aforizma mondja, a film még inkább az: a nagyobb közösség és a személyiség életének tükre. A CSÉPLŐ GYURI. A FILMREGÉNY és a többi dokumentum arra kényszeríti a nézőt, hogy belenézzen ebbe a tükörbe, mi több: vegye szemügyre önmagát benne. Néhány olyan szakmai gond is megfogalmazódott a példaként említett filmek elmúlt vagy közelgő premierje kapcsán, melyekkel érdemes előhozakodnunk. A CSATATÉR talán túlságosan száraz: a dokumentumokat is színes, mozgalmas nyelven szükséges tálalni. A FILMREGÉNY szokatlanul hosszú: vetítése több mint négy órát vesz igénybe. A befogadási intenzitásnak sokak szerint ez a maratoni időtartam túllépi a határát. Egyik-másik filmben árulkodó a csináltság: a keresetlen, természetes beállítások olykor kopogó mondatokkal, szépen előkészített trükkökkel változnak (ami a stílus egységét bontja meg). És még egy további — forgalmazási — kérdés. Tudott dolog, hogy a dokumentumfilmek. riport-összeállítások a televízióban „élnek" igazán. Ami nem azt jelenti, hogy a műfaj csak a képernyőn „lélegzik”, de elsősorban mégis a házimoziba való. Amikor tehát üdvözöljük a színvonalas alkotásokat és az új magyar sorozatot, arra is emlékeztetünk: figyeljünk az arányokra! A magyar filmnek más módon, nagy tömegekre ható eszközökkel is folytatnia kell a hídverést a szocialista gondolkodás és ízlés fejlesztése érdekében. Veress József A kétezer éves bestseller (Strabón: Geographika. Gondolat, 1977.) hét eloltani... A lámpákban olaj helyett ezt égetik." „Vannak megerősített támaszpontjaik, így a Libanon lakóinak fent a hegyen Sin- nas. Borrhama. s más ilyen erődítések, lent pedig Bot- rys... ezekből rohanták le Byblost, s a mindjárj mellette fekvő Bérytost...” Aki azt hiszi, hogy mostani események régies leírásáról van szó. téved. A mai Irak kőolajának múltját, az etiópok jellemzését, a libanoni erődítési rendszereket a kétezer évvel ezelőtt élt Strabón adja közre hatalmas művében, a Geographikában. A ragyogó mű most jelenik meg először teljes magyar fordításban. Dr. Földi; József. akj több évtizeden át dolgozott a mű fordításán, sajnos nem érhette meg munkája megjelenését, sem azt. milyen sikert aratott könyve. Strabón hatalmas egyéniség, nagy tudású, kíváncsi ember volt. Utazásairól alig tesz említést, pedig nagy vándor volt. korának ismert földjeit. elsősorban a Római Birodalom és Görögország, valamint Kis-Ázsia területét járta be. Sokkal fontosabbnak tartotta, hogy művében arról szóljon, amit látott. Az egyes vidékek földrajzát, népszokásait. történelmét, hagyományát rögzítette, mégpedig nagyon élvezetes stílusban. Mindmáig izgalmas könyvet írt. Pontosabban egy 17 könyvből álló művet, amely nemcsak egy adott kor földrajztudományáról ad hírt, hanem forrásértékűnek bizonyul akkor is. ha egykori birodalmak, országok mai históriáját akarjuk megismerni. Strabón életműve eredetileg ennél lényegesen nagyobb volt. Negyvenhét könyvből állott, harminc elveszett. A Geographika ennek ellenére teljes mű. amely az oikume- nének, vagy a földkerekség mindazon lakott részeinek leírását tartalmazza, amelyet a görögök és a rómaiak Augustus korában ismertek. Munkájában bátran használta fel a másoktól átvett adatokat, közreadja saját megfigyeléseit. vitatja és elismerően építi be művébe elődeinek és kortársainak földrajzi, Itörté- neti, néprajzi könyveit. Már ebből is látható, hogy az, aki a kétezer év előtti tudomány és történelem ismeretére kíváncsi, avagy a földrajz akkori leírásaival akarja összevetni mai világunkat, kimeríthetetlen gazophilati- umra talál Strabón művében. De aki csupán kulturáltan akar szórakozni, az sem csalódik. hiszen a ma is megálló megállapítások mellett számos olyan kétezer év előtti „sztori” is van a műben, amely képtelenségével mulattat. Felbecsülhetetlen értéke van a könyvnek akkor is. ha valaki az ókori művek kedvelője, s nemigen tud eligazodni az akkori országok, birodalmak ugyancsak zűrzavaros rendszerében. Strabón segít, s ami még ehhez fontos adalék: segítenek a kiváló mappák, amelyek eligazítanak. A könyvhöz igen gondosan szerkesztett jegyzet is tartozik, amely utal arra. hogy egy-egy hely. helység, terület ma milyen -éven ismert, a könyv egyes megállapításait a legújabb ásatások során nyert ismeretek alapján egészíti ki vagy módosítja, bizonyos fogalmakat tisztáz. így aki nem jártos az ókor világában, az is hamar eligazodik a könyvben. Nem véletlen. hogy Strabón nálunk bestseller lett. Sok mai szerző megirigyelheti Strabón sikerét. Persze tudását és stílusát is. Bürget Lajos KU VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. március 26.
