Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
1978. március 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Táppénz M egyénkben 1974-ig a táppénzen lévők aránya az országos átlaggal egyezően alakult. Ettől kezdve emelkedett. Az elmúlt esztendőben 2 764 912 volt a táppénzes napok száma. A táppénzre jogosultak pedig 148 641-en voltak. Egy biztosítottra 1342 forint táppénzköltség és 18,6 nap jutott. A táppénz címén kifizetett ösz- szeg a múlt évben 200 millió forintra rúgott. A táppénzes fegyelem megszilárdulásáról tanácskozott a napokban az SZMT elnöksége. Abban egyöntetű volt a vélemény, hogy a szakszervezeti szervek és a vállalatok, üzemek közös beteglátogatási és -ellenőrzési munkája sokat fejlődött az elmúlt évben is. A jó együttműködést bizonyítja, hogy a gazdasági vezetők a beteglátogatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosították. A beteglátogatásokban kettős jelleg érvényesül. Érződik egyrészt a munkatársi gondoskodás, de nem szorul háttérbe az ellenőrzés sem, bár ez utóbbi hatékonysága különösen a kisebb üzemekben, munkahelyeken, még sok esetben megkérdőjelezhető. A szakszervezeti szervekkel együttműködve és azon kívül is a megyei kórház rendelőintézetében a járóbetegellátás irányítói hétről hétre áttekintik a megye orvosi körzeteinek táppénzes helyzetét. így szinte naprakészen látják az egyes körzetekben indokolatlanul magasnak tűnő táppénzesek számát, elejét vehetik akár a beteg, akár az egészségügyi szolgálat részéről felmerülő esetleges visz- szásságokat. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy mindenki minél előbb gyógyuljon meg és kerüljön vissza családja körébe, illetve a termelésbe. Az egészségügyi szolgálat és a szakszervezeti szervek minden tevékenysége erre irányul. Az is alapelv, hogy mindenki addig legyen táppénzen, amíg tökéletesen meg nem gyógyult. De nem engedhető meg, hogy ügyeskedők társadamunk humanizmusát kihasználják — mert erre sajnos sok példát tudnánk sorolni — meg nem érdemelt előnyökhöz jussanak. Sigér Imre Csendes jubileum A z első, jelentős jubileumi rendezvénysorozatra invitálják idén a megyeszékhely művelődési életének irányítói, szervezői az érdeklődő közönséget: 10. alkalommal rendezik meg a pedagógiai és művészeti heteket. Nem szólnak fanfárok, a propagandával sem vertek fel a szokásosnál nagyobb port — ám ez a csendes jubileum is kínálja a lehetőséget a visszatekintésre és az előre gondolkodásra. A főváros után vidéki nagyvárosaink is igyekeztek kivívni maguknak — országosan kiemelt kuturális rendezvényeikkel — olyan hírnevet, mely a város, sőt az ország határain túl is elismerést szerez, megbecsülést hoz. így lett Szeged, majd Gyula, Szentendre a színházi programok központja, Miskolc a filmszemléké, Pécs és Nyírbátor a zenei rendezvényeké. Nyíregyháza nem áll előkelő helyen ebben az összehasonlításban. Mégis van már olyan rendezvénye a városnak, amelyet másutt nem csinálnak: az országos népművészeti pályázat és kiállítás, s egy kicsit ilyen a Nyírségi ősz is. A harmadik, jelentős, egy hónapon át tartó kulturális rendezvénysorozat a pedagógiai és művészeti hetek. Országosan ismert, neves szakemberek érkeznek megyénkbe, hogy a szülőket, a nevelőket a pedagógia aktuális gondjairól tájékoztassák. Egy-egy hasznos, a gyakorlati munkát segítő ankétra, vitára, bemutatóra szívesen emlékeznek vissza a tanárok. Néhány éve a szülőknek is lehetővé tették, hogy belássanak az iskola mindennapi életébe — szakmai napokon, a szülők fórumán. Legújabban pedig az óvodákat, iskolákat patronáló szocialista brigádok képviselőit is meghívják egy-egy találkozóra. A művészeti programok már sokkal szélesebb közönséghez szólnak, nagyobb tehát a rendezők felelőssége: mit kínálnak. Tíz év alatt — akárcsak a pedagógiai programoknál — sokféle újítással kísérleteztek, választék és reklám dolgában egyaránt. A tizedik alkalomra igyekeztek olyan programot kínálni — beat, komoly zene, dráma, pantomim, kabaré, gyermekszínház, képzőművészeti kiállítás, könyvbemutató, író-olvasó találkozó, múzeumi tárlat, népzenei és néptánc-összeállítások — melyekből ki-ki kora és érdeklődése szerint választhat. Nincs országos visszhangja ennek a nyíregyházi kulturális rendezvénynek. Ettől azonban nem veszíthet jelentőségéből, számon tartja ugyanis ezeket a programokat egy megyeszékhely színvonalas kulturális eseményekre váró közönsége. Ügy hisszük, a további tervezéshez ez sem kevés... B. E. Feldolgozó szalagon a csirke Kisvárdán. Élelmiszeriparunk ma és holnap Jobb összhang szükséges Két év alatt több, mint ötödével nőtt a megyében az élelmiszeripar termelése. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés és a feldolgozás között még mindig nem alakult ki a szükséges összhang. Többek között az ipari alma feldolgozása, a burgonya-, zöldség- és hús- feldolgozás helyi lehetőségeinek bővítése áll feladatként az üzemek előtt. A meglévő üzemek korszerűsítése, társulások útján új üzemek építése teremtheti meg a feltételeit a nagyobb arányú feldolgozásnak. Ugyancsak fontos az exportlehetőségek kihasználása, a mezőgazdasági termények minél gazdaságosabb értékesítése. Súrlódás a partnerek között A megye mezőgazdasági termelésében a termesztési rendszerek meghonosításával, a szakosított állattartó telepek építésével sokkal magasabb lett a termelés, javult a minőség. Ez változást hozott a felvásárlásban is, hiszen több cikknél már a bőséges termés elhelyezéséről kell gondoskodni, az időben történő feldolgozás adja a legnagyobb feladatot. Mindez meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a megyében lévő élelmiszeripari üzemek, felvásárló szervezetek előtt áll — ahogy azt a közelmúltban megtartott megyei aktívaértekezleten is meghatározták. A cél ebben az évben is a magasabb termés értékesítése, helyi feldolgozása. Ehhez szükséges felkészülni mind a termelőüzemeknek, mind a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak. Bár az utóbbi években sokat javultak a partneri kapcsolatok, azonban további együttműködésre, még jobb összhangra van szükség ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a súrlódás. Jók a különböző társulások és kooperációk. mint amilyen a ZÖLDÉRT és a konzervgyár között alakult ki. vagy a zöldségtermelésre jött létre a termelőüzemek között. Kedvező, hogy az élelmiszeripari üzemek is részt vesznek a különböző termesztési rendszerekben például a napraforgónál, a dohánynál. A megye növénytermelésében az egyik legtöbb jövedelmet a téli alma termesztése adja a gazdaságoknak. Éppen ezért a felvásárlás, feldolgozás foka meghatározó lehet a gazdaságosságban. A ZÖLDÉRT vállalatnak az áruátvétel zavartalanabbá tételében, a jobb ládaellátásban vannak tennivalói. ’ Az exportáló HUNGAROFRUCT -nak a szállítások még jobb megszervezése a feladata, a minősítés gyorsításával javíthatja az átvételt. Az immár állandósuló 55—60 ezer vagonos megyei .termés megköveteli, hogy nagyobb erőfeszítések történjenek a kereskedelmi munka javítására, ugyanakkor szükségessé teszi a helyi feldolgozás szélesítését. Többek között a konzervgyár ez irányú lépései kedvezőek, a léelőállító vonalak megteremtésével azonban a Kisvárdai Szeszipari Vállalat is többet tehet az ipari alma feldolgozásáért. A tervek szerint 6500 vagonos hűtőtér építése a cél a következő években a megyében, amivel a gazdaságok hozzájárulnak az alma jobb minőségű tárolásához. Tavaly ládagyártó társulás is segítette a göngyölegellátás javítását. Fontos, hogy továbbra is törekedjenek az üzemek a saját készletek kialakítására, ami több éves, átgondolt munka következménye lehet. A terméshozamok növekedésével nőtt a megyében a ke-'' nyér- és takarmánygabona- termelés. Ezzel együtt gondként jelentkezett az átvétel. a nedves termény szárítása. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat a lehetőségeihez képest tovább bővítette szárító kapacitását, azonban tapasztalható a megye néhány részén párhuzamos fejlesztés is. Ezért jobban érdemes összehangolni a termelő gazdaságokkal a munkát a szárítók építésénél, valamint a takarmánykeverő telepek üzembe helyezésénél. Figyelem a háztájira A legjobbak közé tartozik a tejipari vállalat által kialakított kapcsolat az üzemekkel. Nemcsak a nagyüzemi, hanem a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is segíti a vállalat, ennek tudható be, hogy egy év alatt 16 százalékkal nőtt a felvásárlás. A további kooperációs kapcsolat az előfeldolgozás- nál és hűtésnél lehetséges. Üj fajta, bizományosi rendszerrel is végzi a felvásárlást az állatforgalmi és húsipari vállalat. A kezdeti tapasztalatok biztatóak, de tovább kell törekedni ennek a rendszernek a korszerűsítésére, a vállalatnak jobban kell biztosítani a leszerződött és felkínált sertés- és vágóállat-átvételt. Az új üzemek közé tartozik a megyében a kisvárdai baromfifeldolgozó, amely az első teljes évében igen szép termelési eredményeket ért el. A vállalat export feladatait teljesítette, az újabb beruházásai. a fehérje- és hulladékfeldolgozó üzem. a társulásban megépülő nyúlte- nyésztési telep a jövőben még gazdaságosabbá teszi az ipari feldolgozást. A következő évek feladata, hogy a baromfifeldolgozáshoz megyén belül teremtsék meg a termelő- bázist. Szerződéses A nagy múltú községben, Tarpán tanácsi gyakornok Szűcs Rozália. A község szülötte, mindenkit ismer, és mindenki ismeri. Ezért is mondhatja el a következő történetet: — Egyszer beállított hozzám egy ügyfél egy gépelt írással. Ujjával a papírra bökött, és ezt mondta: „Itt írd alá, itt meg pecsételd le, mert sietek.” Rövid, udvarias magyarázkodás után az ügyfél megtudta, hogy kinek van aláírási joga. A tarpai közös tanácson ötezer ember ügyes-bajos dolgát intézik. Tarpa nem tartozik a „könnyű” községek közé, Rozália mégis vállalta a tanácsi munkát, amely néha férfias fellépést követel. Részben azért vállalta, mert már a középiskolában megismerte és megszerette a tanácsi munka alapjait. A fehérgyarmati köz- gazdasági szakközépiskolában érettségizett, ahol a harmadik és a negyedik osztályban államigazgatási ismereteket is tanultak. Az elméleti tudás alapjait gyakorlati foglalkozásokkal egészítették ki. A járási hivatal osztályvezetői és ügyintézői mellett ismerkedtek a gyakorlattal. A gyors- és bőbeszédűek kérését, panaszát is pontosan le tudja jegyezni, a jegyzőkönyvek, a tanácsülések előkészítése sem okoz neki gondot. A községi KlSZ-szervezet- ben vezetőségi tag, aktívan politizál. Előadásokat tart a fiataloknak, elmúlt a lámpaláza, bátran, határozottan áll a közösség elé. Az idősebbek nyelvén is érti a paRozália választása naszt, nem csupán az íróasztal mellett akarja megismerni az életet. Többször járt kint a községben környezet- tanulmányt készíteni, néhányszor a társközségekben megtartott fogadónapra is eljutott. Másként lát mindent, mint diákkorában, ha megy az utcán, ha utazik a buszon, már nemcsak a saját dolgaira gondol. A sikeres felvételi után három évig a Budapesti Államigazgatási Főiskolán tanul majd. Sokan azt várják tőle, hogy az idő elteltével újabb ismeretekkel gazdagodva álljon a közösség szolgálatába. N. L, fegyelem A megye mezőgazdasági termelésében nagy szerepe van a burgonya, napraforgó, dohány és cukorrépa termelésének is. A feldolgozó, felvásárló vállalatokkal kialakult kapcsolat további javítása szükséges ahhoz, hogy a termelési kedv fokozódjék, a megye az eddigieknek megfelelően részesüljön az országos ellátásban. Az élelmiszeripar, a felvásárlás előtt álló idei feladatok még jobb munkát kívánnak. Kezdve a szerződések megkötésével, az átvétellel, a szerződéses fegyelem megtartásával egészen a magasabb szintű feldolgozásig. Lányi Botond TAVASZ D avaszban élünk, s ez jó. Mától itt az a hónap, amikor már a hideg is melegebbnek tűnik, több a napfény, s jobban elviseljük az időjárás szeszélyét is mondván: nincs visszaút, végérvényesen búcsúzhatunk a téltől. Ügy hiszem, nem tévedés, de ebben az évszakban a munkával is másként vagyunk, mint a múlt hónapokban. Lehet, hogy ez attól van, hogy korábban kél a nap, hosszabb ideig járkálhatunk világosban. Közelebb került sok helyen a múlt esztendő nyereségének kifizetési napja is, ami mindig jó alkalom, hogy az első évnegyedben tetteket mérlegeljünk. Ez illő és szükséges is. Milyen is volt a start? Megtette-e ki-ki a maga területén azt, amit vártak tőle? Ügy hiszem, ezekben a napokban jó, ha mindany- nyian szembenézünk ezzel. Még nincsen késő ott se, ahol kiderül a mulasztás, s biztos jó az önvizsgálat ott is, ahol jó indulás adja a lendületet a továbbiakhoz. Sokan természetesen ilyenkor a tavasz havában inkább arra hívják fel a figyelmet: sok szép, történelmünk nagyszerű eseményeinek ünnepét köszöntjük. Hozzuk hát össze a múlt szép jubileumait és a jelen szürkének tűnő eseményeit. Ettől kapja meg majd a mi márciusunk igazi értékét. Mert mi másról is lehetne szó, mint arról: tegyük forradalmian széppé tavaszunkat. S ehhez semmi más nem kell, mint munkánk és tettünk becsületes elvégzése. Kutatva napjaink forra- dalmiságát, a munkához jutunk el. Az építéshez, a föld műveléséhez, a kutatáshoz, a tanításhoz, a termeléshez. Ezek korunk barikádjai, melyeket be kell vennünk, az épület tetején lengő bokréta a harci zászló. Fejlett szocialista társadalmunk megteremtésének ezek a küzdőterei, s nem mindegy, milyen hírünk lesz a jövőben. Talán mindez nem olyan látványos, mint a harcos tavaszok megannyi eseménye. Vagy mégis tévednénk? Mert ki mondhatja, hogy egy virágzó ország nem olyan szép, mint egy egykor volt csatatér? I zért köszöntjük örömmel a tavaszt, I mely nálunk virágot nevel; tágra nyit várost és falut a munkába igyekvők előtt; friss levegőt fúj az üzemek csarnokaiba; szív- melengetővé teszi ember és ember kapcsolatát; múltak lelkesítő példáját teszi mánk céljai mellé. Mától tavaszban élünk, s ez jó. De éljünk is jól azzal, amit ez a tavasz né- künk felajánl. (bürget) TANÁCS VB-ÜLÉS NYÍREGYHÁZÁN. A városi tanács soron következő ülésére előterjesztett napirendtervezetekről tárgyalt a február 28- án megtartott - ülésén Nyíregyházán a végrehajtó bizottság. Többekkel együtt az ülés elé került a városba bejáró dolgozók helyzetéről, az ebből adódó feladatokról szóló jelentés, valamint a megye- székhely vonzáskörzetének munkaerőhelyzetéről és várható alakulásáról szóló tájékoztató. Tájékoztatták a végrehajtó bizottságot a Sza- bolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevékenységéről és a városban soron következő, ötéves tervi munkáiról.
