Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

1978. március 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Táppénz M egyénkben 1974-ig a táppénzen lévők aránya az or­szágos átlaggal egyezően alakult. Ettől kezdve emelkedett. Az elmúlt esztendőben 2 764 912 volt a táppénzes napok száma. A táppénzre jogosultak pedig 148 641-en voltak. Egy biztosítottra 1342 forint táppénz­költség és 18,6 nap jutott. A táppénz címén kifizetett ösz- szeg a múlt évben 200 millió forintra rúgott. A táppénzes fegyelem megszilárdulásáról tanácskozott a napokban az SZMT elnöksége. Abban egyöntetű volt a vélemény, hogy a szakszervezeti szervek és a vállalatok, üzemek közös beteglátogatási és -ellenőrzési munkája so­kat fejlődött az elmúlt évben is. A jó együttműködést bi­zonyítja, hogy a gazdasági vezetők a beteglátogatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosították. A beteglátogatásokban kettős jelleg érvényesül. Érződik egy­részt a munkatársi gondoskodás, de nem szorul háttérbe az ellenőrzés sem, bár ez utóbbi hatékonysága különösen a kisebb üzemekben, munkahelyeken, még sok esetben megkérdőjelezhető. A szakszervezeti szervekkel együttműködve és azon kívül is a megyei kórház rendelőintézetében a járóbeteg­ellátás irányítói hétről hétre áttekintik a megye orvosi körzeteinek táppénzes helyzetét. így szinte naprakészen látják az egyes körzetekben indokolatlanul magasnak tűnő táppénzesek számát, elejét vehetik akár a beteg, akár az egészségügyi szolgálat részéről felmerülő esetleges visz- szásságokat. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy mindenki minél előbb gyógyuljon meg és kerüljön vissza családja körébe, illetve a termelésbe. Az egészségügyi szolgálat és a szakszervezeti szervek minden tevékenysége erre irá­nyul. Az is alapelv, hogy mindenki addig legyen táppén­zen, amíg tökéletesen meg nem gyógyult. De nem enged­hető meg, hogy ügyeskedők társadamunk humanizmusát kihasználják — mert erre sajnos sok példát tudnánk so­rolni — meg nem érdemelt előnyökhöz jussanak. Sigér Imre Csendes jubileum A z első, jelentős jubileumi rendezvénysorozatra invi­tálják idén a megyeszékhely művelődési életének irányítói, szervezői az érdeklődő közönséget: 10. alkalommal rendezik meg a pedagógiai és művészeti he­teket. Nem szólnak fanfárok, a propagandával sem vertek fel a szokásosnál nagyobb port — ám ez a csendes jubile­um is kínálja a lehetőséget a visszatekintésre és az előre gondolkodásra. A főváros után vidéki nagyvárosaink is igyekeztek ki­vívni maguknak — országosan kiemelt kuturális ren­dezvényeikkel — olyan hírnevet, mely a város, sőt az or­szág határain túl is elismerést szerez, megbecsülést hoz. így lett Szeged, majd Gyula, Szentendre a színházi prog­ramok központja, Miskolc a filmszemléké, Pécs és Nyír­bátor a zenei rendezvényeké. Nyíregyháza nem áll előkelő helyen ebben az össze­hasonlításban. Mégis van már olyan rendezvénye a város­nak, amelyet másutt nem csinálnak: az országos népmű­vészeti pályázat és kiállítás, s egy kicsit ilyen a Nyírségi ősz is. A harmadik, jelentős, egy hónapon át tartó kulturális rendezvénysorozat a pedagógiai és művészeti hetek. Or­szágosan ismert, neves szakemberek érkeznek megyénkbe, hogy a szülőket, a nevelőket a pedagógia aktuális gondjai­ról tájékoztassák. Egy-egy hasznos, a gyakorlati munkát segítő ankétra, vitára, bemutatóra szívesen emlékeznek vissza a tanárok. Néhány éve a szülőknek is lehetővé tet­ték, hogy belássanak az iskola mindennapi életébe — szakmai napokon, a szülők fórumán. Legújabban pedig az óvodákat, iskolákat patronáló szocialista brigádok képvi­selőit is meghívják egy-egy találkozóra. A művészeti programok már sokkal szélesebb közön­séghez szólnak, nagyobb tehát a rendezők felelőssége: mit kínálnak. Tíz év alatt — akárcsak a pedagógiai progra­moknál — sokféle újítással kísérleteztek, választék és rek­lám dolgában egyaránt. A tizedik alkalomra igyekeztek olyan programot kínálni — beat, komoly zene, dráma, pantomim, kabaré, gyermekszínház, képzőművészeti kiállí­tás, könyvbemutató, író-olvasó találkozó, múzeumi tárlat, népzenei és néptánc-összeállítások — melyekből ki-ki kora és érdeklődése szerint választhat. Nincs országos visszhangja ennek a nyíregyházi kul­turális rendezvénynek. Ettől azonban nem veszíthet jelen­tőségéből, számon tartja ugyanis ezeket a programokat egy megyeszékhely színvonalas kulturális eseményekre váró közönsége. Ügy hisszük, a további tervezéshez ez sem kevés... B. E. Feldolgozó szalagon a csirke Kisvárdán. Élelmiszeriparunk ma és holnap Jobb összhang szükséges Két év alatt több, mint ötödével nőtt a megyében az élelmiszeripar termelése. Ennek ellenére a mezőgaz­dasági termelés és a feldol­gozás között még mindig nem alakult ki a szükséges összhang. Többek között az ipari alma feldolgozása, a burgonya-, zöldség- és hús- feldolgozás helyi lehetőségei­nek bővítése áll feladatként az üzemek előtt. A meglévő üzemek korszerűsítése, tár­sulások útján új üzemek épí­tése teremtheti meg a felté­teleit a nagyobb arányú fel­dolgozásnak. Ugyancsak fontos az exportlehetőségek kihasználása, a mezőgazdasá­gi termények minél gazda­ságosabb értékesítése. Súrlódás a partnerek között A megye mezőgazdasági termelésében a termesztési rendszerek meghonosításá­val, a szakosított állattartó telepek építésével sokkal magasabb lett a termelés, ja­vult a minőség. Ez változást hozott a felvásárlásban is, hiszen több cikknél már a bőséges termés elhelyezésé­ről kell gondoskodni, az idő­ben történő feldolgozás adja a legnagyobb feladatot. Min­dez meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a me­gyében lévő élelmiszeripari üzemek, felvásárló szerveze­tek előtt áll — ahogy azt a közelmúltban megtartott me­gyei aktívaértekezleten is meghatározták. A cél ebben az évben is a magasabb termés értéke­sítése, helyi feldolgozása. Ehhez szükséges felkészül­ni mind a termelőüzemek­nek, mind a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak. Bár az utóbbi években so­kat javultak a partneri kap­csolatok, azonban további együttműködésre, még jobb összhangra van szükség ah­hoz, hogy minél kevesebb le­gyen a súrlódás. Jók a külön­böző társulások és kooperá­ciók. mint amilyen a ZÖL­DÉRT és a konzervgyár kö­zött alakult ki. vagy a zöld­ségtermelésre jött létre a ter­melőüzemek között. Kedve­ző, hogy az élelmiszeripari üzemek is részt vesznek a különböző termesztési rend­szerekben például a napra­forgónál, a dohánynál. A megye növénytermelésé­ben az egyik legtöbb jöve­delmet a téli alma termesz­tése adja a gazdaságoknak. Éppen ezért a felvásárlás, feldolgozás foka meghatározó lehet a gazdaságosságban. A ZÖLDÉRT vállalatnak az áruátvétel zavartalanabbá té­telében, a jobb ládaellátás­ban vannak tennivalói. ’ Az exportáló HUNGAROFRUCT -nak a szállítások még jobb megszervezése a feladata, a minősítés gyorsításával ja­víthatja az átvételt. Az im­már állandósuló 55—60 ezer vagonos megyei .termés meg­követeli, hogy nagyobb erő­feszítések történjenek a ke­reskedelmi munka javításá­ra, ugyanakkor szükségessé teszi a helyi feldolgozás szé­lesítését. Többek között a konzervgyár ez irányú lépé­sei kedvezőek, a léelőállító vo­nalak megteremtésével azon­ban a Kisvárdai Szeszipari Vállalat is többet tehet az ipari alma feldolgozásáért. A tervek szerint 6500 vagonos hűtőtér építése a cél a kö­vetkező években a megyé­ben, amivel a gazdaságok hozzájárulnak az alma jobb minőségű tárolásához. Ta­valy ládagyártó társulás is segítette a göngyölegellátás javítását. Fontos, hogy to­vábbra is törekedjenek az üzemek a saját készletek ki­alakítására, ami több éves, átgondolt munka következ­ménye lehet. A terméshozamok növekedé­sével nőtt a megyében a ke-'' nyér- és takarmánygabona- termelés. Ezzel együtt gond­ként jelentkezett az átvétel. a nedves termény szárítása. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat a lehetőségeihez képest tovább bővítette szá­rító kapacitását, azonban tapasztalható a megye né­hány részén párhuzamos fejlesztés is. Ezért jobban érdemes összehangolni a ter­melő gazdaságokkal a mun­kát a szárítók építésénél, va­lamint a takarmánykeverő telepek üzembe helyezésénél. Figyelem a háztájira A legjobbak közé tartozik a tejipari vállalat által kia­lakított kapcsolat az üzemek­kel. Nemcsak a nagyüzemi, hanem a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is se­gíti a vállalat, ennek tudha­tó be, hogy egy év alatt 16 százalékkal nőtt a felvásár­lás. A további kooperációs kapcsolat az előfeldolgozás- nál és hűtésnél lehetséges. Üj fajta, bizományosi rend­szerrel is végzi a felvásárlást az állatforgalmi és húsipari vállalat. A kezdeti tapaszta­latok biztatóak, de tovább kell törekedni ennek a rend­szernek a korszerűsítésére, a vállalatnak jobban kell bizto­sítani a leszerződött és felkí­nált sertés- és vágóállat-átvé­telt. Az új üzemek közé tarto­zik a megyében a kisvárdai baromfifeldolgozó, amely az első teljes évében igen szép termelési eredményeket ért el. A vállalat export felada­tait teljesítette, az újabb be­ruházásai. a fehérje- és hulla­dékfeldolgozó üzem. a tár­sulásban megépülő nyúlte- nyésztési telep a jövőben még gazdaságosabbá teszi az ipa­ri feldolgozást. A következő évek feladata, hogy a barom­fifeldolgozáshoz megyén be­lül teremtsék meg a termelő- bázist. Szerződéses A nagy múltú község­ben, Tarpán tanácsi gyakornok Szűcs Ro­zália. A község szülötte, mindenkit ismer, és minden­ki ismeri. Ezért is mondhat­ja el a következő történetet: — Egyszer beállított hoz­zám egy ügyfél egy gépelt írással. Ujjával a papírra bökött, és ezt mondta: „Itt írd alá, itt meg pecsételd le, mert sietek.” Rövid, udvarias magyaráz­kodás után az ügyfél meg­tudta, hogy kinek van alá­írási joga. A tarpai közös tanácson ötezer ember ügyes-bajos dolgát intézik. Tarpa nem tartozik a „könnyű” közsé­gek közé, Rozália mégis vál­lalta a tanácsi munkát, amely néha férfias fellépést követel. Részben azért vál­lalta, mert már a középisko­lában megismerte és megsze­rette a tanácsi munka alap­jait. A fehérgyarmati köz- gazdasági szakközépiskolá­ban érettségizett, ahol a harmadik és a negyedik osz­tályban államigazgatási is­mereteket is tanultak. Az el­méleti tudás alapjait gyakor­lati foglalkozásokkal egészí­tették ki. A járási hivatal osztályvezetői és ügyintézői mellett ismerkedtek a gya­korlattal. A gyors- és bőbe­szédűek kérését, panaszát is pontosan le tudja jegyezni, a jegyzőkönyvek, a tanácsülé­sek előkészítése sem okoz ne­ki gondot. A községi KlSZ-szervezet- ben vezetőségi tag, aktívan politizál. Előadásokat tart a fiataloknak, elmúlt a lámpa­láza, bátran, határozottan áll a közösség elé. Az idő­sebbek nyelvén is érti a pa­Rozália választása naszt, nem csupán az íróasz­tal mellett akarja megismer­ni az életet. Többször járt kint a községben környezet- tanulmányt készíteni, né­hányszor a társközségekben megtartott fogadónapra is el­jutott. Másként lát mindent, mint diákkorában, ha megy az utcán, ha utazik a bu­szon, már nemcsak a saját dolgaira gondol. A sikeres felvételi után három évig a Buda­pesti Államigazgatási Főiskolán tanul majd. Sokan azt várják tőle, hogy az idő elteltével újabb ismeretekkel gazdagodva álljon a közös­ség szolgálatába. N. L, fegyelem A megye mezőgazdasági termelésében nagy szerepe van a burgonya, napraforgó, dohány és cukorrépa terme­lésének is. A feldolgozó, fel­vásárló vállalatokkal kiala­kult kapcsolat további javí­tása szükséges ahhoz, hogy a termelési kedv fokozódjék, a megye az eddigieknek meg­felelően részesüljön az orszá­gos ellátásban. Az élelmiszeripar, a felvá­sárlás előtt álló idei felada­tok még jobb munkát kíván­nak. Kezdve a szerződések megkötésével, az átvétellel, a szerződéses fegyelem meg­tartásával egészen a maga­sabb szintű feldolgozásig. Lányi Botond TAVASZ D avaszban élünk, s ez jó. Mától itt az a hónap, amikor már a hideg is melegebbnek tű­nik, több a napfény, s job­ban elviseljük az időjárás szeszélyét is mondván: nincs visszaút, végérvénye­sen búcsúzhatunk a téltől. Ügy hiszem, nem téve­dés, de ebben az évszak­ban a munkával is más­ként vagyunk, mint a múlt hónapokban. Lehet, hogy ez attól van, hogy korábban kél a nap, hosszabb ideig járkálhatunk világosban. Közelebb került sok helyen a múlt esztendő nyereségé­nek kifizetési napja is, ami mindig jó alkalom, hogy az első évnegyedben tetteket mérlegeljünk. Ez illő és szükséges is. Milyen is volt a start? Megtette-e ki-ki a maga te­rületén azt, amit vártak tő­le? Ügy hiszem, ezekben a napokban jó, ha mindany- nyian szembenézünk ezzel. Még nincsen késő ott se, ahol kiderül a mulasztás, s biztos jó az önvizsgálat ott is, ahol jó indulás adja a lendületet a továbbiakhoz. Sokan természetesen ilyenkor a tavasz havában inkább arra hívják fel a fi­gyelmet: sok szép, történel­münk nagyszerű esemé­nyeinek ünnepét köszönt­jük. Hozzuk hát össze a múlt szép jubileumait és a jelen szürkének tűnő ese­ményeit. Ettől kapja meg majd a mi márciusunk iga­zi értékét. Mert mi másról is lehetne szó, mint arról: tegyük forradalmian szép­pé tavaszunkat. S ehhez semmi más nem kell, mint munkánk és tettünk becsü­letes elvégzése. Kutatva napjaink forra- dalmiságát, a munkához jutunk el. Az építéshez, a föld műveléséhez, a kuta­táshoz, a tanításhoz, a ter­meléshez. Ezek korunk ba­rikádjai, melyeket be kell vennünk, az épület tetején lengő bokréta a harci zász­ló. Fejlett szocialista társa­dalmunk megteremtésének ezek a küzdőterei, s nem mindegy, milyen hírünk lesz a jövőben. Talán mindez nem olyan látványos, mint a harcos tavaszok megannyi esemé­nye. Vagy mégis téved­nénk? Mert ki mondhatja, hogy egy virágzó ország nem olyan szép, mint egy egykor volt csatatér? I zért köszöntjük örömmel a tavaszt, I mely nálunk virágot nevel; tágra nyit várost és falut a munkába igyekvők előtt; friss levegőt fúj az üzemek csarnokaiba; szív- melengetővé teszi ember és ember kapcsolatát; múltak lelkesítő példáját teszi mánk céljai mellé. Mától tavaszban élünk, s ez jó. De éljünk is jól az­zal, amit ez a tavasz né- künk felajánl. (bürget) TANÁCS VB-ÜLÉS NYÍR­EGYHÁZÁN. A városi tanács soron következő ülésére elő­terjesztett napirendterveze­tekről tárgyalt a február 28- án megtartott - ülésén Nyír­egyházán a végrehajtó bizott­ság. Többekkel együtt az ülés elé került a városba bejáró dolgozók helyzetéről, az eb­ből adódó feladatokról szóló jelentés, valamint a megye- székhely vonzáskörzetének munkaerőhelyzetéről és vár­ható alakulásáról szóló tájé­koztató. Tájékoztatták a vég­rehajtó bizottságot a Sza- bolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevé­kenységéről és a városban so­ron következő, ötéves tervi munkáiról.

Next

/
Thumbnails
Contents