Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
1978. március 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Negyvenezren a falugyűléseken Kérni és tenni J anuár 15-én kezdődtek és március 15-én értek véget megyénkbe^ a falugyűlések. Valamennyi településen nagy volt az érdeklődés a helyi politika iránt. Az említett időszakban 220 községben, illetve nagyközségben 300 falugyűlést tartottak. (A nagyközségekben több körzeti fórumot rendeztek.) A tanyagyűlések száma 47 volt, négy városunkban 36 városkörzeti tanácskozást tartottak. A gyűléseken, tanácskozásokon csaknem negyvenezren jelentek meg, jelentős volt a felszólalók száma. A nyíregyházi járásban például 408 közérdekű bejelentés hangzott el, s ezek közül csak 8 kifogásolta az ügyintézést. A falugyűléseket mindenütt a Hazafias Népfront közreműködésével szervezték. A megnyitókat a HNF helyi vezetői mondták. Megyénk országgyűlési képviselői választókerületükben részt vettek egy-egy falugyűlésen. Beszámoltak az országgyűlés munkájáról, elmondták, hogy miként teljesítették megbízatásaikat az elmúlt egy év alatt. A helyi tanácsok vezetői számot adtak az elmúlt falugyűlés óta végzett tanácsi munkáról, beszámoltak a közérdekű kérdések és bejelentések teljesítéséről. Értékelték a társadalmi munkát, szóltak a tanácsok előtt álló feladatokról is. A HNF képviselői elsősorban a társadalmi munka szervezéséről és a környezetvédelmi feladatokról mondták el véleményüket. A városi tanácstagok (és a városi állampolgárok) főleg azt kifogásolták, hogy a nagyarányú lakásépítések mellett kevés az úgynevezett járulékos beruházás, több gyermekintézményre, szolgáltatóegységre és boltra lenne szükség. A feltárt gondok nagy részére rögtön választ kaptak a résztvevők, mert a legtöbb falugyűlésen jelen volt a járási hivatal, az ÁFÉSZ, a tejipari vállalat, a sütőipari vállalat és a Volán képviselője. A közlekedés kevés kivétellel mindenütt napirendre került. Elmondták a kedvező változásokat is, de főleg a hiányosságok megszüntetéséért emeltek szót. Több településen (főleg az új lakótelepeken és a külterületeken) hiányoznak a korszerű utak, zsúfoltak az autóbuszok. Az érintett községekben azt kérték, hogy ne szüntessék meg a Nagykálló—Balkány—Nyíradony között közlekedő vasutat. Az iskolabuszok jobb kihasználására is születtek javaslatok. Jó dolog, hogy a lakók nemcsak kértek, de fel is ajánlották segítségüket. A mátészalkai Újtelepen például javasolták: 33 éve szabad hazánk, ezért a város lakói végezzenek 33 óra társadalmi munkát Mátészalkáért. Deme- cserben a gyapjúszövő gyár dolgozói felajánlották, hogy egy napot dolgoznak az óvodáért. Benk község lakói szintén az óvoda bővítésére ajánlották fel társadalmi munkájukat. Az ünnepélyes keretek között lezajlott falugyűléseken előre is tekintettek: ismertették a VI. ötéves terv főbb céljait, s ennek megvalósításához kérték a lakosság segítKészül a bébiétel A Nyíregyházi Konzervgyár bébiételfizemében Bartha Istvánná a darált szilvalevet kavarja össze az előfőző gépsoron. ötezer darab fiúöltöny gyártásához kezdtek március elején a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. A szovjet exportra kerülő öltönyök hó végére készülnek el. Rossz üzlet Lassan egy éve bosszantja a környék lakóit, hogy a Moszkva és a Rákóczi utca sarkán lévő élelmiszerbolt többet van zárva, mint nyitva: már három hónap óta szünetel az árusítás. (Bár az üzlet árukínálatával soha nem „kényeztette” vásárlóit.) Italból ugyan mindig volt bőségesen, de a fontos, alapvető élelmiszerekből is csak az került a pultra, amit az ellátás automatikusan ismétlődő hullámai odasodortak. A kiszolgálás kulturáltsága is kívánnivalót hagyott maga után. Kérdezni, érdeklődni nem volt tanácsos. A kávéőrlőt sem lehetett például használni, mert hangja idegesítette az üzlet vezetőjét. A környék lakói, valamint az AFIT dolgozói (ugyanis ők gyakori vásárlói voltak egykor ennek az üzletnek) kérték a kiskereskedelmi vállalat vezetőjét, hogy olyan személyre bízzák az üzlet vezetését, aki ért a szakmához, és akire mindig lehet számítani. ígéretet már kaptak, de azóta újra csak hetek teltek el, s az üzlet még ma is zárva van. Vajon meddig? S. A. „Tudományos hallgatók" a főiskolán Az életnek tanulsz...“ 77 GYAKRAN ELHANGZIK A SZÜLÖK SZÁJÁBÓL: NEM NEKÜNK, HANEM AZ ÉLETNEK TANULSZ GYERMEKEM. S A GYEREK MEGFOGADJA: IGEN. AZ ÉLETNEK ÉS MAGAMNAK TANULOK, NEM A SZÜLEIMNEK. LEGTÖBBSZÖR MAR CSAK FŐISKOLÁS, VAGY EGYETEMISTA KORÁBAN DÖBBEN ERRE A FIATAL, DE MÉG AKKOR SEM KÉSŐ. Papír — papíron „V. papír — bruttó súly: 127 kg, minőségi levonás: 13 kg, nettó súly: 114 kg — egységár: 1 Ft...” Ezek a részletek egy MÉH átvételi elismervényről származnak, melyet egy olvasónk küldött be leveléhez csatolva. A „v. papír” feltehetőleg vegyes papírt jelent, amin olvasónk eltöprengett: „Egy cipőbolt van a házban, ahol lakom, innen szoktam megkapni a cipősdobozokat, s ezeket hordom a MÉH-hez. Kis nyugdíjpótlást jelent ez nekem. Nem értem viszont, miért vegyes egy gondosan ösz- szekötött, csupa egyforma kartondobozból álló papírhalom ...” „Nem érti továbbá: miért vonnak le tíz százalékot „minőség” címén minden alkalommal.” Bizonyára megvan a hivatalos indok, amikor bizonyos százalékot levonhatnak az átvett papírhulladék súlyából — s ez jogos is, ha mondjuk, vizes a papír. De az már nehezen érthető, miért vonnak le automatikusan szinte minden esetben az átvevők?! Sőt, az is megfigyelhető, hogy ha gyerek viszi a hulladékot, valahogy mindig nagyobb az a minőségi levonás ... Nem túlzottan nevelő hatású, ha mondjuk egy mázsa összegyűjtött papírhulladékot becipel egy gyerek a MÉH-hez, s azt 85—90 kilogrammnak veszik át tőle. Még a gyerek is elgondolkodik azon, — tekfhtve, hogy csak papíron kevesebb a papír —, hogy vajon kié a többlet... (tgy) Harminckét dolgozat A főiskolások hete keretében rendezték meg a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a VI. tudományos diákköri konferenciát. Az első 1972-ben zajlott le, akkor alig néhányan vettek rajta részt. A mostanin már harminckét hallgató védte meg dolgozatát magas szintű előadások keretében. Három — kertész, üzemszervező és gépész — szekcióban folyt a nemes vetélkedés. Ezen — a szó szoros értelmében — tényleg mindenki csak nyert: úgy a nagyszámú hallgatóság, mint maguk a dolgozatot írók. S ha úgy sikerül, ahogyan a fiatal „tudományos hallgatók" tervezik, akkor a későbbi, leendő munkahelyük is profitálhat belőle. De erről inkább beszéljenek maguk a TDK-sok. Hazánk legfontosabb export- és belföldi forgalmazású gyümölcse a téli alma, melynek termesztésével kapcsolatban az utóbbi időben egyre több minőségi probléma merül fél — így kezdte Bálint István, harmadéves kertészhallgató dolgozatának ismertetését, aki vegyészi képesítéssel került a főiskolára. — A minőség döntő az értékesítés és a tárolás folyamán — kezdi a beszélgetést a bajuszos fiatalember. — Dolgozatom témája a talaj és a növény tápanyag-gazdálkodása. Ez nagymértékben befolyásolja a mennyiséget, és döntően a minőséget. Nem biztos, hogy a szedéskor szemre tetszetős almák elál- lóak. Tároláskor gyakran előfordulnak raktári betegségek, s ezek csak tovább rontják a gyümölcsöt. Ennek a témának óriási a gyakorlati haszna. Ha elkerülik a gazdaságok a műtrágyák túladagolását, költséget takarítanak meg. A megfelelő makro- és mikroelemek adagolásával pedig egészséges gyümölcsöket termelhetnek, minimumra lehet csökkenteni a betegségeket. — Arról nem is beszélve — folytatja Bálint István —, hogy az egyik legnagyobb környezetszennyező a mező- gazdaság. Csak az almafa igényeinek megfelelő mennyiség adagolásával csökkenhet a környezet szennyezése is. Fajtakérdés, időcsökkentés A másodéves üzemszervező, Szendrői Jenő a sertések mesterséges megtermékenyítésének helyzetét és perspektíváit vizsgálta Szabolcs-Szatmár megyében. — Fontos téma, mert a mezőgazdasági nagyüzemek nagy része még nem ismeri eléggé, illetve nem ismeri el a mesterséges termékenyítést — magyarázza. — Persze a szakosított telepeken már ezt a megtermékenyítési formát alkalmazzák, de a cél az, hogy a háztáji gazdaságokban is tért hódítson. Ez feltétlenül szükséges lenne a jó fajták továbbtenyésztése érdekében. A jövő mindenképpen a mesterséges megtermékenyítésé. Hogyan lehet rövidíteni a permetezési fordulót, a szer elkeverését, a gép feltöltését? Ezek a kérdések vezették Tóth János harmadéves gépészhallgatót. amikor vizsgálta a gyümölcsök gépi növényvédő munkáit. — A nyírtelei Dózsa Termelőszövetkezetben és a Nyírtassi Állami Gazdaságban végeztem a méréseket — mondja, — két axiál ventil- látoros KERTITOX típusú növényvédő géppel. A permetezési forduló idejét lehet rövidíteni a nagyobb térfogatú tartályok beállításával, és ezek teljes feltöltésével. Sajnos, nem egyszer előfordult az, hogy nem töltötték tele a tartályokat. Jobban és ésszerűbben kell kihasználni a keverőtornyokat is. Ennek az alkalmazásával szintén csökkenthető a permetezés ideje. Á gyakorlatban is A bemutatott harminckét dolgozat szinte kivétel nélkül gyakorlati jellegű volt. Bálint Pistáék az életből, a mező- gazdasági nagyüzemekből vették tapasztalataikat, végezték kísérleteiket. Hármuk közül ketten nemsokára államvizsgázni fognak. Ezután módjuk lesz arra, hogy a mindennapi munkájuk során is felhasználják a több éves kutatómunkájuk eddigi próbálkozásait. És ha lehetőséget kapnak vezetőiktől, folytatni akarják a kutatást, hogy ezzel is elősegítsék a még nagyobb és még jobb minőségű hozamok elérését. Sípos Béla R itka szép jubileumot fog ünnepelni az idén, június 20-án Papp József 78 éves fehérgyarmati műszerész. Ekkor lesz ötven esztendeje, hogy a szatmári nagyközségben kiváltotta az iparengedélyt, s azóta egyfolytában itt dolgozik. — Egyetlen titka van, hogy az ember ilyen hosszú időt tölthessen el becsületes munkában. Mégpedig az, hogy szeretni kell a választott szakmát — elmélkedik a megye talán legidősebb, ma is aktív műszerésze. — Ha megfájdul a fejem, vagy a hosz- szas figyeléstől megerőltetem a szemem, kimegyek megnézem a szőlőt, vagy az almafákat. Pedig valamikor árvagyerekként, a milotai iskola padjait koptatva nem sokat törődött ő a gépekkel, hiszen még a hírüket is alig hallotta. Igaz, a könyveket már akkor is nagyon szerette. Ennek köszönhette azt is, hogy az egyik ismerőse felfigyelt szorgalmára és segített abban, hogy felvegyék a debreceni ipari iskolába. — 2I-ben tettem le a műszerész vizsgát. Közben megtanultuk a kazánfűtés meg a gépkezelés alapjait, tanulmányoztuk a robbanó-, majd az elektromotorok működését. Hét évig voltam segéd Debrecenben, mikor rászántam magam a nagy lépésre: kiváltottam Gyarmaton az ipart. Akkor még Mátészalkán sem volt műszerész, így az egész Szatmárban egyedül dolgoztam hosszú ideig. Igaz, akkor még alig volt javítanivaló. Néhány kerékpár, varrógép adott munkát. Aztán nemsokára megjelentek az első telepes rádiók, én is nagyon sokat szereltem össze. Bújtam a szakkönyveket, így a javítása sem jelentett különösebb gondot. Nem mondom, később a televízió néhányszor próbára tett, hiszen már akkor sem voltam fiatal, de egyetlen egyet sem vittek el tőlem javítatlanul. — A fél évszázada dolgozó' műszerész szemével nézve milyen különbségeket lát Jóska bácsi a huszas és a mostani évek között? — A gépek műszaki színvonalának emelkedését azt hiszem nem kell ecsetelni. A legnagyobb különbséget a műszerek megbecsülésében látom. Ma nem sokat törődnek azzal, hogy a gépnek is lelke van. Az én műhelyem például tele van javításra váró magnókkal, lemezjátszókkal. Néhány hónap után a legjobb berendezéseket is tönkre teszik az emberek. De nem idegeskednek miatta, ha nem tudom helyrehozni, legfeljebb vesznek egy másikat. Persze ez azt is mutatja, van miből újat vásárolni. Néha komolyan mondom, nagyon felbosszantom magamat ezek miatt. Ilyenkor felszedem magam, s kiülök a Tisza- partra horgászni. Meg aztán az egészség azért mégiscsak a legfontosabb. S ki tudja, tán még húsz esztendeig is javítanom kell az elromlott műszereket. Balogh Géza Negyedszázados jubileum a „Rákóczi”-ban Negyedszázaddal ezelőtt alakult meg Vásárosnamény- ban a mai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola. Az iskola fennállásának 25. évfordulóját március 28-án délelőtt 10 órakor ünnepük meg. Az intézet jelenlegi tanárai, diákjai mellett meghívást kaptak az ünnepségre a régi pedagógusok és öregdiákok is. A rendezvény végén leleplezik Ócsay Károly szobrászművész II. Rákóczi Ferencről készített mellszobrát. Az alkotás a 25 éves iskola udvarán kap helyet. Szabolcsi portrék Á műszerész
