Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
1978. március 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Kontárok Levélírónk pontos címét sem közölte, mondván: nem akar ügyet csinálni a dologból, csupán ennek „ürügyén” szeretné felhívni a figyelmet egy, napjainkban eléggé elharapódzó jelenségre, a fusizásra — vagy ahogy hivatalosan mondják — a kontárkodásra. Levélírónk lakásában a közelmúltban festés volt. E munka közben derült ki, hogy a régi családi ház szigetelése rossz, a falak nedvesek. Kétségbeesetten nézte a család az omló vakolatot, és nem kevésbé a festők küzdelmét a rossz minőségű falakkal. Nem volt mit tenniük, mint gyorsan keresni egy kőművest, aki mindezt a festés előtt, közben helyrehozza. Az engedéllyel működő állami, szövetkezeti és magánszolgáltatás igénybevétele szóba sem jöhetett, ugyanis ezek előre „be vannak táblázva”, sürgős munkát nem tudnak vállalni. Sikerült azonban egy olyan szakembert keríteniük, akinek van munkahelye, de mellette néhány ezer forintos jövedelmező munkát vállal el havonta tusiban. Az illető munkabérét tulajdonképpen csak zsebpénzként fogja fel, valójában a mellékesből él. A szakembernek — aki végül is megszilárdította az ingatag vakolatot — levélírónk három órai munkájáért hatszáz forintot fizetett. És szó nélkül tette, mert másként hetekig élhetett volna a feltornyozott bútorok között, otthontalanul lakásában. „Végül is jól jártam — hangzik a levél — de nem tudom, mi lenne, ha gyakran szorulna az ember ilyen gyors segítségre? Fusizók nélkül ugyanis ki tudja, meddig csepeghetne a csapunk, hullana a vakolat? A fusimun- kát azonban busásan meg kell fizetni! Ki vagyunk tehát annak téve. hogy keresetünk jelentős része borravalók, hálapénzek és ráigéré- sek formájában szétfolyik.” Sajnos, jórészt igaz ez a megállapítás, de a fusizásnak van egy másik súlyos következménye. Éspedig az, hogy a tapasztalat szerint az ilyen szakember mind kevesebbet dolgozik a vállalatnak, és többet a magánszemélyeknek, akik kényszerhelyzetben jócskán rálicitálnak az állami vállalat, szövetkezet által fizetett órabérre. (Mint levélírónk is.) És emberi tulajdonságból fakad, hogy a kontár is annak dolgozik többet, aki többet fizet. Tudjuk, csupán a hibák emlegetésével nem lehet az emberek munkakészségét, helyes szemléletét megvenni. Viszont beszélni kell róla, és megakadályozni azt, hogy közepes, vagy szerény jövedelmű emberek támogassák azokat. akiknek netán minden pénz kevés. Ebben sokat segíthet az állami, szövetkezeti szolgáltatás azzal, ha jól, hasznosan töltik be szerepüket, ha megbízhatóan dolgoznak, mert így a kontárok számára bizonyára kevesebb tennivaló akadna. Soltész Ágnes BALESETVESZÉLY — Tessék várni egy kicsit, mindjárt felfestem a zebrát! (Kiss Ernő rajza) Rendkívül balesetveszélyes a Dimitrov utca nyugati oldal lakóinak és a Gólya utcai lakóknak a Serház utcára átjutni. Naponta, többször is megtesszük ezt az utat. Kénytelenek vagyunk vízért menni, mivel a kutat a Serház út sarkára építették. De itt található a trafik, a húsbolt és a cipőjavító részleg is, ahol a legszükségesebb dolgainkat megvásárolhatjuk. Több hajmeresztő mutatványnak voltunk már a tanúi. Sok ember köszönheti a gépkocsivezető ügyességének, esetleg szerencséjének, hogy nem történt komolyabb baja. Mindez elkerülhető lenne, ha zebrát festenének fel a Dimitrov utcába, a Gólya és a Serház utca között — teszi szóvá Rózsa Lajos Serház út 10. szám alatti levélírónk. KÖSZÖNET Köszönetét szeretnénk mondani a -nyugdíjas nők nevében azért, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából rólunk is megemlékeztek, tiszteletünkre bensőséges ünnepséget rendeztek a Városmajori párt- és művelődési házban. Szilágyi és Horváth elvtárs nőnapi köszöntő után felejthetetlen élményt nyújtó műsorral kedveskedtek az 5-ös számú általános iskola 9-es számú három „A” osztályos napközis csoportja, melyet hálásan köszönünk a gyerekeknek, tanító nénijüknek és a művelődési ház zenekarának, akik népdalokkal szórakoztattak bennünket. LEÉRTÉKELTÉK? A kisvárdai Lenin utcai könyvesboltban egyik állványon a közelmúltban felirat hirdette, hogy az odatartozó könyvek 50 százalékos árengedménnyel megvásárolhatók. Lányommal három könyvet kiválasztottunk, amire szükségünk volt. A számlázásnál az üzletvezető cinikus mosollyal megjegyezte, „Engem nem lehet becsapni, itt nem lehet variálni” és az egyik könyvre rámutatott, hogy ez nem árengedményes és már vitte is vissza a polcra. A szégyentől alig tudtunk szóhoz jutni és tisztázni, hogy nekünk erre szükségünk van, azért vettük meg, nem pedig azért, mert olcsóbb lett. Az eladók nagy többségére az udvarias magatartás jellemző, amit egy üzletvezetőtől még inkább és jogosan elvárnánk — írja levelében Almási Béláné Kisvárda, Városmajor út 50. sz. alatti lakos. A MÁV FIGYELMÉBE Sok utazónak érthetetlen, a MÁV miért szüntette meg Nyíregyháza és Mátészalka között az első osztályú kocsikat. Igaz, a távolság rövid, de ez nem lehet indok, mint ahogy az sem, ha arra hivatkoznának, hogy ez munkásvonat. Sokalljuk a reggel 5,33-kor induló mátészalkai vonat állásidejét Nyírbátorban. Nem lehetne ezt a vonatot 6 óra előtt pár perccel indítani? Az új menetrend készítésénél jó lenne, ha észrevételeinket is figyelembe vennék — olvastuk Varró Imréné Mátészalka. Bajcsy-Zs út 27. szám alatti lakos levelében. ÓVODABŐVÍTÉS SEGÍTSÉGGEL Óvodánk a TITÁSZ vállalat nyíregyházi üzemigazgatóságtól 100 ezer forint támogatást kapott. E pénz segítségével növelni tudtuk az óvoda létszámát. Az átalakítási munkákhoz segítséget kaptunk a helyi vas- tömegcikkipari szövetkezettől és az Űj Élet Termelőszövetkezettől is. így lehetőség nyílott arra, hogy az új helyiségben 18 gyermeknek — melynek 80 százaléka cigány — iskola-előkészítő csoportot alakíthassunk ki és korszerű felszerelésekkel felkészíthessük őket az iskolára. A gyermekek neveléséhez és az óvoda korszerűsítéséhez nyújtott segítségért a gyerekek nevében is köszönetét mond a mándoki napköziotthonos óvoda vezető óvónője. KÉNYSZERÉBRESZTÖ Vasárnap, március 19-én ha tetszett, ha nem egyszerre ébredt Jósaváros apraja, nagyja. Reggel 6 óra előtt egy szorgos férfi szőnyeget porolt és mert ezek a csapkodások csöppet sem bizonyultak halknak, alaposan megzavarták sok ember békés pihenését, hiszen vasárnap a nagy többség szeretne egy kicsit tovább aludni. Akadt, aki erélyes hangon próbálta meggyőzni a szor- goskodót, hogy nem illik vasárnap hajnalban kényszerébresztőt csinálni, annál is inkább, mivel emberek ezrei élnék itt. Ahhoz viszont, hogy ennyi ember békességben és nyugalomban éljen, meg kell tanulni alkalmazkodni egymáshoz, s ennek elengedhetetlen feltétele a házirend betartása — tették szóvá a környék lakói. KINEK A NEVÉRE? — Néha lazítani kéne ... (Kiss Ernő rajza) Február 17-én Tiszaeszlá- ron sertésértékesítés volt. Előzőleg a termelőszövetkezet megbízottja értesített bennünket, hogy az állatkísérő levelet a nyíregyházi állatforgalmi és húsipari vállalat részére állítsuk ki. A szállítás napján viszont kérték, hogy a kísérő levelet a miskolci állatforgalmi és húsipari vállalat címére változtassuk meg. Mivel az okmányon javítani nem lehet, kénytelenek voltunk újat vásárolni és ekkor megígérték, hogy ezt a pluszkiadást a termelőszövetkezet, vagy a vállalat meg fogja téríteni. A sertések árát már megkaptuk, de a feleslegesen megváltott levél árát nem. Pedig nemcsak fillérekről van szó, hiszen harmincszor 25 forintot fizettünk érte — panaszolja levelében a többi kistermelő nevében is Skarbit József Tiszaeszlár. Sziget út 8. szám alatti olvasónk Szerkesztői üzenetek Id. Gál István gyürei, Tóth István rohodi, Póczos János kemecsei, Potlák Zoltánná papi, Jusztus Józsefire aranyosapáti, Szélpál István tiszavasvári, Budai Mihályné orosi, Gere Istvánná dombrádi, G. Tóth Bála szamoskéri, Bálint Ká- rolyná petneházi, Maczinkó Erzsábet nyírkarászi, Er- dályhegyi István napkori. Szabó Bálint csengeri, Katona István tiszadadai, Kányán Bertalanná tiszaka- nyári. Kalmár Menyhárt ilki, Takács Sándorná zaj- tai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Z emlányi József mátészalkai, Kiss Károly nagydobosi lakosoknak levélben válaszolunk. Ágoston Gáza dombrádi, Bekölcze István eperjeskei lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Kiss Imráná tunyogmatol- csi lakost az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága tájékoztatta, hogy az épület és háztartási biztosítás nem ad lehetőséget arra, hogy a háztájiban termelt növények jégkára esetén térítésben részesítsék. Ehhez külön kellene kötnie háztáji jégbiztosítást. Tehát a kárigényének a megtérítésére nem azért nincs lehetőség, mert a biztosítás a férje nevén van — amint ezt levelében közölte Kiss Imréné. Az orosi Körte utcai lakosok problémáiról tud a helybeli tanács, azonban az igények és a lehetőségek összhangját nehezen tudják megteremteni. A lakosság megértését kéri a községi tanács, ugyanis 1980-ig nincs lehetőség arra, — a pénzügyi fedezet híján —, hogy a Körte utca szilárd burkolatot kapjon. Áz illetékes válaszol TÖBBEN DOLGODNAK Február 8-i számunkban a vásárlók észrevétele alapján szóvá tettük, hogy a 12-es vegyi- háztartási boltban egy időben feltűnően hiányos létszámmal dolgoztak. A Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy. ez az eset az influenzajárvány miatt fordult elő, és létszámpótlásra nem volt lehetőségük. A munkaügyi osztály azóta intézkedett, mely szerint egy eladóval és egy pénztárossal bővítették a bolt létszámát. ISKOLAKÖRNYÉK Az „Iskolakörnyék” című cikkben egyik olvasó panaszolta, hogy a 15-ös számú általános iskola bejárata előtt esős idő alkalmával hosszabb időre megreked a víz, mely nehezíti főleg a kisiskolások közlekedését. December 9-én a helyszínen vizsgálatot tartottunk, az iskola környékén a gépjármű és a gyermekek gyalogos forgalmi igényeit 1978-ban — út- és járdahálózat létesítésével — kielégítjük. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya SZEMÉTDOMB AZ ISKOLÁBAN A 4-es számú általános iskolában 1976 őszén társadalmi munkát végeztünk. Rövid idő elteltével megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az új sportpálya szélén trágyadomb és bűzös tócsa éktelenkedik. Ősszel a hidegebb időben is kellemetlen volt elviselniük a gyerekeknek, de később az idő jobb- rafordulásával még inkább az lesz. Szeretnénk remélni, hogy a tavaszt a melegebb időt azonban ez a domb nem éri itt meg. Bízunk a KÖJÁLL gyors intézkedésében, melynek eredményeképpen rövid idő alatt megszüntetik a gyerekeink egészségére veszélyes és egyáltalán nem a közelségükbe, de még a környezetükbe sem illő szemétdombot — írták e panaszos sorokat a 4-es számú iskolás gyermekek szülei. A házastársi tartásdíjról Csatordai Jánosné olvasónk 1970-ben kötött házasságot, és házasságukból 3 gyermek származott. Jelenleg olvasónk gyermekgondozási segélyen van, és két gyermek után kapja a gyermekgondozási segélyt. A házassága hónapokkal ezelőtt olyan mértékben megromlott, hogy kénytelen volt az életközösséget megszakítani, elhagyta a közös lakást, és azóta különváltan él. Munkát vállalni nem tud, mert a gyermekeket sem bölcsődébe, sem óvodába nem veszik fel, és jelenleg édesanyjával él közös háztartásban, annak lakásában, és velük él még egy hajadon testvére, aki dolgozik. Miután ő otthon van, vezeti a háztartást, édesanyja és testvére munkába jár. Férje gyermektartásdíjat saját magától nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indított ellene, és a bírói ítélet alapján férje fizetésének 50 százalékát le is tiltják. A gyermektartásdíj és a gyermekgondozási segély előadása szerint — kevés a megélhetéshez, és ezért arra gondolt’ hogy férjétől házastársi tartásdíjat kér, mert ő önhibáján kívül nem tud munkát vállalni. Ismerősöktől érdeklődött, hogy van-e erre lehetőség, és a legtöbb esetben olyan választ kapott, hogy ő házastársi tartásdíjat nem igényelhet, mert egészséges, munkabíró. Az csak annak jár, aki a házasság fennállása alatt olyan mértékben betegedett meg, hogy munkaképtelenné vált, és nem is hibás abban, hogy az életközösség megszakadt. Ha valaki gyermekgondozási segélyen van, és emiatt nem tud munkát vállalni, ebben az esetben igényt tarthat házastársi tartásdíjra, abban az esetben, hogyha fennállnak a házastársi tartásdíj iránti igény egyéb törvényes kellékei. Röviden azt mondhatjuk, hogy a gyermekgondozási segélyen lévő állapot pótolja azt a betegséget, amely munkaképtelenné teszi, de ezen túlmenően igazolni kell azt, ami a házastársi tartásdíjhoz továbbra is előfeltétel. Ezeket a szabályokat a Családjogi Törvény 21., 22., 32. §-ai szabályozzák, és itt olvasónknak azt kellene igazolnia, hogy a tartásdíjra nem érdemtelen, nem ő az oka, hogy az életközösség megszakadt. Nem rendelkezik más jövedelemmel a gyermekgondozási segélyen kívül, és valóban nincsen semmiféleképpen módja arra, hogy munkát vállaljon. A konkrét ügy azonban két vonatkozásban is sajátos, mert mint olvasónk írja — bár munkaviszonyt létesíteni nem tud — de vezeti édesanyjának és testvérének a háztartását, — tehát mos, főz, takarít az egész családra. — ami önmagában kereseti forrás, közvetlenül akár fizetnek neki, akár nem, hiszen munkaerejének egy részét édesanyja és testvére érdekében fejti ki. Amennyiben mindenféle jogalap megvan a tartásdíjhoz, az adott esetben reménytelen a tartásdíj iránti igény. Mint olvasónk írja, 3 gyermek után már le van tiltva férje fizetésének 50 százaléka, és törvényeink értelmében ettől többet letiltani senkitől sem lehet. így legfeljebb arról lehetne szó, hogy a már letiltott 50 százalék egy részét a bíróság házastársi tartásdíj címén ítélje meg, amelynek gyakorlati értelme nincs, mert nagyobb összeget nem fog kapni. összegezve: tehát a gyermekgondozási segélyen lévő anya követelhet házastársi tartásdíjat, ha ennek egyébként megvannak a törvényben meghatározott feltételei, és ezt a követelést akkor érdemes támasztani, ha a megítélendő ösz- szeg egyáltalán behajtható. Dr. Juhász Barnabás
