Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 22. ÚJDONSÁGOK Á KERESKEDELEMBEN Ellátás igény szerint A szerviz udvarán sorakoznaka Szovjetunióból érkezett teherautók. Megyénk kiskereskedel­mének forgalma az elmúlt évben 13 százalékkal nőtt. Ez annak is köszönhető, hogy javult a partneri kapcsolat a termelő vállalatok és a ke­reskedelmi egységek között. Hús, tej, kenyér Húsból és húskészítmé­nyekből 6 százalékkal több került a boltokba mint 1976- ban. Töltelékáruból azonban még mindig nem tudták ki­elégíteni a megnövekedett igényeket. A tejtermékek for­galma szintén 6 százalékkal nőtt. A tejipari vállalat hűtőgépek vásárlásával is se­gítette a boltokat. Az iskolák 70 százalékában már árusít­ják az iskolatejet, a tervidő­szak végére megyénk vala­mennyi oktatási intézményé­ben be akarják vezetni az is­kolatej árusítását. Baromfi­ból nőtt a kínálat, de a vá­laszték nem. Hiányzik a ke­reskedelemből a kacsa, a pulyka és a liba. A kereskedelmi szakem­berek számítása szerint 1978- ban mintegy 11 százalékkal nő az élelmiszer-forgalom. A vegyesiparcikkek forgalma tíz, a ruházati forgalom vár­hatóan 8 százalékkal növek­szik. A vendéglátóiparban 4 —5 százalékos forgalomnö­vekedésre lehet számítani. A növekedésre mindenütt megteremtik a szükséges áru­alapot. Teherautók Nyíregyházáról Hazánkba évente 6—6,5 ezer teherautó érkezik a Szovjetunióból. Tuzsérig vo­naton szállítják, majd Nyír­egyházáig a VAGÉP-szervizbe saját „lábukon” teszik meg az utat a legkülönbözőbb típu­sú gépjárművek. A KRESZ- szabályok miatt némi átala­kításon mennek keresztül, majd reszt vesznek az úgy­nevezet null szemlén. Sikeres vizsga után rendszámmal lát­ják el, majd átadják a válla­latok gépkocsivezetőinek. Na­ponta tizennégy teherautó hagyja el az üzemet. Mikita Viktor képriportja Gombos István gépjár­mű-villamossági műsze­rész helyzetjelző lámpát szerel az egyik autóra. Fékhatásmérő műszerrel ellenőrzi a gépkocsit Harman And­rás meós. Útnak indul a ZIL Mádra, az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Hegyaljai Műveibe. 1236 szabolcsit vizsgálnak Egyéves egészségügyi felmérés hazánkban Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, a Miniszter- tanács az elmúlt év végén tárgyalta az egészségügy helyzetét, ezen belül a lakos­ság egészségi állapotának alakulását. Megállapították akkor, hogy bár számos te­rületen előnyös változások sorát láthatjuk, vannak ked­vezőtlen körülmények, ame­lyek különös figyelmet érde­melnek. Az elmúlt évtizedben a várható élettartam-növeke­dés megtorpant, és kedve­zőtlenül alakul egyes mun­kaképes korosztályokhoz tar­tozó — elsősorban férfilako­sok halálozása. Ezért a Mi­nisztertanács utasította az egészségügyi kormányzatot, hogy 1978-as kezdettel széles körű vizsgálatot indítson el, hogy még eredményesebben felismerhető legyen az egész­ségi állapotot végső fokon eredményező kedvező és kedvezőtlen hatások termé­szete és kölcsönhatása. A határozatnak megfele­lően az Egészségügyi Minisz­térium 1978. április 1-gyel kezdi meg az ország egész területére kiterjedő, 25 ezer állampolgárt érintő vizsgála­tát. A véletlenszerűen kivá­lasztott minta minden ne­met, korcsoportot és foglal­kozást felölel. Szabolcs-Szat- már megyében huszonöt kör­zetben 1236 főt vontak be az egy évig tartó vizsgálatsoro­zatba. A résztvevők egészség- ügyi kiskönyvet kapnak, ami az orvosnál történő megjele­nés esetén számukra előnyt biztosít. Ezenkívül a körze­ti védőnő minden vizsgált egyént havonta egy alkalom­mal lakásán is felkeres, s az egészségi állapotot befolyá­soló minden tényező felől tu­dakozódik majd. Nagyon fontos, hogy az országos, s igen lényeges következmé­nyeket ígérő vizsgálatba be­vont személyek segítőkészek legyenek, őszinteségükkel, nyíltságukkal, aktív részvé­telükkel mozdítsák elő a munkát. A tizenkét hónapos megfi­gyelés után a 13. hónapban szűrővizsgálatokat tartanak, amikor a vizsgálatban részt vett személyek teljes egész­ségügyi feltérképezése is megtörténik. Ekkor derülhet fény az esetleges rejtett be­tegségekre is. A vizsgálatok során nem­csak a megbetegedéseket ve­szik számba, hanem azokat a külső tényezőket is, ame­lyek befolyásolják az egész­ségi állapotot. Ez teszi teljes­sé a vizsgálat értékét, mert így az embert társadalmi és fizikai környezetébe ágyaz­va, ezekkel való kölcsönha­tásaiban lehet megismerni, így lehet további adatokat nyerni ahhoz, hogy az egész­ségügyi ágazat hatáskörén kívül eső területeken milyen teendők vannak, amelyek az egészség megóvása vagy ja­vítása szempontjából lénye­gesek. Ezeket majd az egész­ségügy kezdeményezi. Elítélték a gázoló pincért Jakucska József 28 éves nyíregyházi pincért két alka. lommal ítélték el közlekedé­si vétségért. Első ízben 8 hó­nap felfüggesztett szabadság- vesztést kapott, 1500 forint pénzbírságot fizetett és egy évre eltiltották a járműveze. téstől. Másodszor 5000 forin. tot kellett fizetnie és két év­re vették el tőle a jogosít­ványt, ám e két büntetés nem használt: Jakucska még visz- sza sem kapta jogosítványát, máris gázolt. Január 15-én este jogosít, vány nélkül és ittasan vezet­te kocsiját Nyíregyházán a Bercsényi utcán. Ittassága miatt felhajtott a járdára, kitört egy akácfát, majd egy forgalmi jelzőtáblát is ki- döntött, amelynek rúdja le­ütött egy ott haladó gyalo. gost. A férfj elvesztette esz. méletét és — mint később ki­derült — súlyos sérüléseket szenvedett. Jakucska nem hajtott el a helyszínről, a járókelők se­gítségével berakták a sérültet a kocsiba, de nem kórházba vitte, hanem -saját lakására, ahol megpróbálta rábeszélni feleségét: vállalja el. hogy ő okozta a balesetet. Körülbe­lül egy óra múlva ismét ko_ csiba ült, de ekkor sem a kórház felé vette útját, ha­zaszállította a sérültet, orvosi segélynyújtásról ezután sem gondoskodott. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa szeszes italtól befolyásolt ál­lapotban. súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétségért és se­gítségnyújtás elmulasztásáért Jakucska Józsefet 3 év bör­tönre ítélte és 6 évre eltiltot­ta a járművezetéstől. Jakucs. ka enyhítésért fellebbezett. A kenyérforgalom 12, a Uj sütőüzemek péksütemény forgalma 6 sza- zalékkal nőtt a múlt évben. Szükség van azonban több kisebb, kilós csomagolású ke­nyérre, a péksütemények vá­lasztéka is bővülhetne. A vendéglátóipar forgalma több mint tíz százalékkal nőtt, számos korszerűtlen italboltot bisztróvá, falatozó­vá alakítottak át. A vendég­látóhelyeken az üdítőitalok forgalma nem kevesebb mint 13 százalékkal nőtt. Több gyermekruha Megyénk lakói hosszú ideig viszonylag kevés ruhát vásá­roltak. Tavaly ruházati ke­reskedelmünk forgalma elér­te, sőt meg is haladta az or­szágos átlagot. Főleg a gyer­mekruhák forgalma növeke­dett: Utóbbi ruhák minősége és választéka még hagy kí­vánnivalót maga után. Ci­pőforgalmunk csupán két szá­zalékkal nőtt, Szabolcs-Szat- már megyében viszonylag még mindig kicsi a kereslet a lábbelik iránt. Igaz, a válasz­ték és a minőség sem felel meg a követelményeknek. Megyénk ipari szövetkezetei több cipővel segíthetnék a ke­reskedelmet. Jó néhány gond is van a kereskedelem­ben. Több árunak ja­vulhatna a minősége. Több helyen nem elég szervezett a szállítás, kevés a megfelelő göngyöleg, csomagolóeszköz. A lakásépítés és a közműve­sítés jó ütemben halad me­gyénkben, de kevés a vízve­zetékekhez való felszerelés és a fürdőkád. Hasznosak a hobbikertek, egyre több a kis­kert, de kevés a mezőgazda- sági felszerelés ezekhez a kertekhez:‘í|Vl 1 Javulás várható néhány ellátási területen: az Idén mintegy 10 százalékkal több húst és húskészítményt hoz­nak forgalomba. Év végéig tíz vagon étkezési szalonnát hoznak a megyébe a szomszé­dos húsipari vállalatoktól. Idén Demecserben, jövőre Nagykállóban kezdik el új sütőüzem építését. Megjelent és terjed a kereskedelmi for­galomban az olasz „rotációs kapa. Május végén me­gyénkben is megjelenik a szeszmentes sör. A következő hetekben több árubemutatót szerveznek, hogy tovább ja­vuljon a vásárlók és kereske­dők kapcsolata. N. L. SZÍNHÁZI EST Csehov: Ivanov A drámaíró Csehov szín­padi műveiben ugyanazok az erők, — víz alatti áramlások — munkálnak, mint novellái­ban. A harc mindig két sí­kon folyik: egy mélyebben, ahol a kapitalizmus okozta érdektelenséget szinte észlel­ni is nehéz. Majd a felszín körül, ahol az ellentétek el­torzulva, álokokkal, valósá­gos tudatosság nélkül törnek felszínre. Igazi nagy drámáinak so­rát az Ivanov nyitja meg. A mű az 1880-as évek Oroszor­szágában játszódik. Címsze­replője Mihail Alekszandro- vics Ivanov, a birtokain gaz­dálkodó, egyetemet végzett nemes ember. Harmincöt esztendős mindössze, de már belefáradt az életbe. Ifjú ko­rában messzelátó célkitűzé­sek, nagy tervek lelkesítet­ték. Világra eszmélésének ide­jén, szembeszállva az előíté­letekkel, a~ rosszakarattal, zsidó lányt vett feleségül. Am szerelme is hamar kiham- vadt. Egyéni életének hiába­valóságai kínozzák, növek­vő adósságai gyötrelemmé változtatják hétköznapjait. Befelé fordul, egoistává lesz, és gyötrj a hozzá közel álló­kat, ezzel együtt egy nemes lélek bűntudatával emészti önmagát is. Már-már úgy tűnik, egy fellángoló szenvedély — az ifjú és feltűnően csinos nő szerelme — megváltaná gyötrődéseit, anyagi gondjai­tól pedig megszabadítaná. Am mindez illúziónak bizo­nyul. Ez a szerelem is tragé­diáját sietteti. Feleségét a bánat, a tétlenség öli meg. Ö maga pedig esküvője napján röpít golyót a fejébe. A mű fegyelmezett és szi­gorú pszichológiai dráma. A főhőst hol „hamletizáló cso­dabogárnak”, hol „nyafogó entelektüellnek”, hol pedig „nehéz embernek” nevezték. A korabeli kritikusok véle­ménye igen megoszlott a mű emberi értékei körül. Ma már mindenki világosan lát­ja a dráma igazi értékeit. Ezért került szinte félévszá­zados porosodás után az öt­venes években újra színre a világ színpadain. Ezek az előadások már le- vetkezték a korabeli bemu­tatók hősies-romantikus pá­toszát. Magukra öltötték a csehovi dráma és irónia egy­szerűbb, de igényesebb for­máját. Ezért volt értelme, hogy a drámát a Miskolci Nemzeti Színház műsorra tűzze. Annak külön örülünk, hogy elhozták Nyíregyházá­ra. A rendezőnek, Illés István­nak mesteri kézzel sikerült megteremteni a korabeli orosz atmoszférát. Ráadásul úgy, hogy a dráma elidege­nedését, dezilluzionizmust le­helő sugalmait korunk hala­dásba vetett hitéhez, az em­beri értékek maradandóságá- hoz közelítette. A rendező ebben a törek­vésében nagyszerű partnerra talált az Ivanovot színre ho­zó Bács Ferencben. Mérték­tartó játékával méltó part­nere volt a Lvov doktort ala­kító Blaskó Balázs. Sabel- szkij grófot, a szintén pénz­telen nagybácsit maradandó élményekkel formálta meg Reviczky Gábor. Gyöngyössy Katalin szintén árnyaltsá­gáért érdemel dicséretet A minden lében kanál és rossz­indulatoktól sem mentes Bor­kin figurája megfogta az értő közönséget. Vayer Tamás Ba­lázs Béla-díjas miliőt te­remtő egyszerű díszletei és Hruby Mária jelmezei jól il­leszkedtek bele a rendezői koncepcióba. Sigér Imre I

Next

/
Thumbnails
Contents