Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 2. Jól megfér egymás mellett Nyírtasson a két kort képviselő épület: a helyi általános iskola és a kastély. (Elek Emil felvétele) Gazdaságos konténeres iivegtárolás Néhány hete jegyezték be a Találmányi Hivatalban szolgálati szabadalomként a konténeres üvegtárolási módszert, s máris nagy érdeklődést váltott ki az üzemekben. Mecséri Ottó, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője oldotta meg az építkezéshez szükséges üveglapok egyszerű és gazdaságos tárolását. Az országban mindenütt általában ládákban raktározzák az üveglapokat, s ilyen módon nagy területre van szükség, ami megdrágítja a raktárak építését. Az új szabadalom lényege, hogy az emeletszerűen elhelyezett konténerekben kis helyen nagy mennyiségű üveglapot tárolhatnak. ».Oft' ' Az aranymetszés és a szimmetriák lírája Lantos Ferenc kiállítása Különös, nem mindennapi kiállítás. Nem annyira a néhány szokatlan rendezési fogás miatt különös, mint pl. a tükrök elhelyezése, vagy a képek belógatása — melyeknek nagyjából megvan a maga oka —, hanem szokatlan a módszertani lépéseket jelző lapok miatt is. A művész kilép a szokványos kiállításrendezési elvek mögül, mikor meg akarja magyarázni s mintegy megtanítani struktúráinak szerkesztési módját. Lantos egyrészt egy újszerű látásmódot hirdető művészeti teoretikus, ugyanakkor ezeket az elveket megvalósító művész. Ez a kétsíkúság éppen nem új jelenség a művészetek történetében, Lantos azonban ritka átfogó érzékkel alkálmazza az elméletét. Ennek ismerete nélkül rá lehet ugyan érezni művészetére, de közelebb kerülni csak az alapmodelljei segítségével lehet. Elmélete szerint a természet alapmodellek után építkezik (kör és négyzet). Törvényei: az aranymetszés és a szimmetriák. (Ez a törvény- szerűség követhető nemcsak a növény- és,-állatvilágban, hanem a művészetben is.) Lantos saját alkotói módszerét mintegy 12—13 éve ezeknek a törvényszerűségeknek az ismeretében kristályosította ki. Módszerét nem abszolutizálja, hanem csak azt akarja bemutatni, hogy egyénileg ő miként értelmezi a természet alapmodelljeinek érvényességét. Elemekből építkezik. A négyzetbe húz átlót, negyedívet. Az így kapott részt különböző módon lehet kitölteni, majd el lehet fordítani 90 fokkal. Ezzel már egy négyzetre vonatkoztatva több variációs lehetőség állt elő más és más formatartalommal. Ezeknek négyes társításakor fordításuk is növeli a variációk lehetőségét. Ha pedig például egy 8x8-as hálóba szerkeszt, gyakorlatilag a végtelenig emelkedik a változatok száma. Pedig az alapnégyzeteket még másképpen is lehet osztani: oldalfelezők szerint s a körző nyílását. mellyel a négyzetbe írja a negyedívet, lehet csökkenteni. Ezek a szerkezetek természetesen nem mind egyforma értékűek, viszont vannak köztük olyanok, melyeknél a művészi érzékenység megszólal. Ezek kiválasztása a művészi tevékenység. A teoretikus alakja elhalványodik, s előtérbe lép a művész, megszólal egy másik hang, a színeknek, formáknak legtisztábban hangzó muzsikája. Ekkor már jelen vannak mindazok a kom- pozíciós elemek, amik általában a jó művészeket jellemzik. A kiállítás egyik legszebb sorozatán, a „Ka- lendárium”-on jól megfigyelhető egyéni kalligrafiája,^ különös egyéni nyelvezete; ér1 különös élmény, amint észleli a szemlélő, hogy a geometriai alakzatok közül kiárad, kisugárzik ellenálhatatlanul valami hangulatos lírával telített poézis, egy egészen sajátos hatású, magas rendű művészeti élmény. A pécsi művész országos sikerének titkát, s annak magyarázatát, hogy határainkon túl is megbecsülik, ebben kereshetjük. Koroknay Gyula Kiss Gyula hangversenye a megyei könyvtárban Január 30-án, hétfőn este 7 órakor hangzott el a megyei könyvtár előadótermében Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész hangversenye. Sok volna felsorolni azokat a díjakat, melyeket a művész különböző nemzetközi verenyeken nyert, vagy felsorolni az országokat, ahol már eddig hangversenyezett. A magyar rádióból és tv-ből is sokan ismerhetik, hanglemezeken is hozzáférhető kivételes művészete. Kiss Gyula pompásan eltalálja azt a koncerttónust, mely ma a hangversenytermeken uralkodik. Mindenekelőtt világosságra, áttekinthetőségre, élesen körvonalazott, frappáns formákra törekszik és a modem technika rafinériáit is úgy tudja alkalmazni, hogy azok, bár izgatják, de sohasem ejtik zavarba a hallgatót. A zenei varázslat nála mintegy észrevétlenül megy végbe. Haydn C-dúr szonátájának előadásával teljes mértékben kiérdemelte a közönség tetszését. Beethoven két tételes e-moll szonátájának előadásában kiválóan érvényesült Kiss Gyula művészetének nemes kiegyenlítettsége. Brahms ritkán hallott f-moll szonátája az ő előadásában élt és atmoszférát teremtett maga körül. Vikár Sándor NEM MŰEMLÉK, DE HELYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉG Lebontják-e a sóstói fürdőt? Tavaly ősszel bezárták a sóstói kád- és termálfürdőt. Vajon miért? — kérdezik sokan. Mások azért aggódnak, mert úgy hallották, hogy lebontják a környezetébe harmonikusan illeszkedő épületet. Levéltári adatok szerint a fürdő egyik szárnya az 1820- as évekből való, a termál- medencét magába foglaló rész 1911-ben (bizonyos hiányosságokkal) épült. Részben ennek is tudható be, hogy az épület napjainkra „elfáradt”. Műszaki vélemény szerint a létesítmény avultsága nagymértékű, szerkezeti anyagainak fáradási és egyéb káros tünetei észlelhetők. A szakipari és gépészeti szerkezetek, berendezések is rendkívül elhasználódtak. A hosszú évek során vajon nem lehetett volna megóvni az épületet — rendszeres karbantartással, részleges felújításokkal? Nehéz lenne erre a kérdésre pontos választ adni, de talán mérvadó ezzel kapcsolatosan az is, hogy például a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1974 áprilisától — mióta a fürdő üzemeltetését átvette — több százezer forintot költött az épület fenntartására. Ennek ellenére jelenleg — előbecslések szerint — az alig több mint 700 ezer forintot érő épület felújítása körülbelül hatmillió forintba kerülne. Nem kis felelősség tehát annak eldöntése, mi legyen a további sorsa. Amint a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztályán megtudtuk, a fürdőt üzemeltető vállalat az épület elbontásához kért engedélyt. Az építésügyi hatóságok azonban a kérés mérlegelésénél több szempontot vettek figyelembe. Többek közt azt, hogy noha az épület műemléki védettséget ugyan nem élvez, de formai megjelenésében a környezetbe harmonikusan beilleszkedik. A fürdőnek helytörténeti jelentősége van 150 éves múltjával. Végül is sem a megyei, sem a városi építésügyi hatóság nem járult hozzá az épület elbontásához, hanem a legszükségesebb állagmegóvási munkák elvégzésére kötelezték a víz- és csatornamű vállalatot. Volt más irányú kezdeményezés is. Az építésügyi hatóságok az üzemeltető vállalattal közösen javasolták, hogy nyilvánítsák műemlék jellegű épületté. Az Országos Műemléki Felügyelőség tekintettel arra, hogy az épület csupán helytörténeti jelentőségű, annak országos védelmét nem vállalta. A fürdő sorsáról tehát végleges döntés még nem született. Az illetékesek — az anyagi lehetőségek, valamint az épület helytörténeti jelentőségének figyelembe vételével — a későbbiekben fognak intézkedni. S. A. 16 lakás 28 nap alatt Űj fajta öntött házak Nyíregyházán Rövidesen a lakásépítés új formája kezdődik el Nyíregyházán. A lakásépítő szövetkezet részére egy 80 lakásos épület alapozását kezdi el az Ibrányi Építőipari Szövetkezet az Angliából vásárolt technológiát, a „No-fines” eljárást hasznosítva. Az új módszer előnye a gyorsaság, a jól szervezett munka, amellyel évente 80—100 lakás építését lehet elvégezni egyetlen szerkezettel. Az ibrányi szövetkezet közel 24 millió forintos pályázatot nyert el az új eljárás bevezetésére. Az alapokra betonba ágyazott zúzott kőből öntik ki a falakat, mégpedig igen gyorsan, egy műszakos termelés mellett 16 lakást 28 munkanap alatt készít el 16 ember. Az új eljárás bevezetését mind az OKISZ, mind a KISZÖV támogatja, mivel a szükséges gépek beszerzése teszi ki a legnagyobb költséget. Néhány eszköz, betonkeverő, tehergépkocsi, autódaru már megérkezett a szövetkezethez, vagy rövidesen megérkezik, mint az öntést elősegítő külföldi daru. A szakemberek felkészítése más, már Magyarországon megvalósuló építkezéseken történik. Az új technológia igen nagy figyelmet követel, ugyanis az anyagot a keveréstől számított tíz percen belül be kell dolgozni. Az első házat a malomkerti lakótelepen építik fel. Nemcsak a falak kiöntése történik gyorsan, hanem a szakipari munkák, a belső szerelések időigénye sem nagy. A falak különleges, gipszkarton burkolatot kapnak, amely ellátja a hő- és hangszigetelés feladatát is. Ez a burkolat tapétázható. Az ibrányi szövetkezet ez év januárjától egyesült a nagyhalászi szövetkezettel. Az idei terv 57 millió forintos termelést irányoz elő, amelynek kétharmad része a lakásépítés. A mintegy 340 fős létszámmal azt tervezik, hogy évente 20—30 százalékos termelésnövelés mellett a megyeszékhely lakásépítésében vesznek részt. A malomkerti szövetkezeti lakások mellett a Ságvári-telepi munkás minta lakónegyed építésében van nagyobb lehetőség, ugyanis az új építési technológia kisebb, 4—8 lakásos épületek kivitelezésére is alkalmas. A szövetkezet két új autóbuszt vásárolt a munkás- szállításra, a rendszeres béremeléssel, az állami vállalatokkal azonos szintű fizetéssel és szociális ellátással kívánja megtartani szakembereit. (lb) Uj szalon, gépi és szállítási korszerűsítés, újabb szolgáltatás bevezetése — mindezek a Nyírségi Patyolat Vállalat idei tervei közül a leg- közérdekűbbek. Tovább bővítik a Patyolatüzlethálózatot. Uj szalont nyitnak a napokban Vásá- rosnaményban. Ez mintegy 2,5 millió forintért épült fel. Folytatják a központi üzem rekontstrukcióját. Gáztüzelésű kazánokat állítanak a széntüzelésűek helyére. Ez több mint 12 millió forintba kerül. A korszerűsítés után egyenletesebb, gazdaságosabb lesz a mennyiségében is növekvő munka. Gépek vásárlására ez évben mintegy 10 millió forintot költenek. A központi üzembe 1 millióért új vasalógépet vásárolnak, valamint egy automata mosógépet, amelyik évente közel 200 tonna ruhanemű tisztítását végzi. A fehérgyarmati szalon is gyarapodik két gőzvasalóval. Tovább kívánják növelni (ez évben 30 százalékkal) kedvelt szolgáltatásukat; az otthon mosott ruhák vasaláMegvárták a sarkon.. Rablás hatvan forintért Balogh János és Pente Károly tiszaeszlári lakosok rokoni és baráti kapcsolatban vannak, életerős fiatalemberek, a munkát azonban nem szeretik. Mindketten álltak már bíróság előtt, főként vagyon elleni bűncselekmények miatt. Ha lehet, a pénzszerzésnek a legkönnyebb módját választják, csak nagyon ritkán végeznek alkalmi munkát. Általában Tiszaesz- láron csavarognak, hol az egyik, hol a másik ismerős családnál húzódnak meg éjszakára és kapnak élelmet. 1977. december 23-án este a tiszaeszlári cukrászdában szórakoztak. Innen kijövet észrevették, hogy K. József kissé kapatosán tart hazafelé. Cigarettakérés ürügyén kezdtek vele beszélgetni. Arra kérték, hogy fizessen nekik valamit a cukrászdában. Az ittas sértett — igent mondott. Balogh János és társa kissé előrementek, — valószínű, hogy ekkor beszélték meg „tervüket” és a Tulipán utca kereszteződésében várták meg a sértettet. Itt Pente Károly felszólította, hogy adjon pénzt, majd a karjánál fogva a kultúrház udvarára kezdte húzni. Ebben társa is buzgón segített. Az ittas ember az udvaron már ráeszmélt arra, hogy mi történik és kiabálni kezdett, kérte, hogy ne bántsák. Pente Károly ököllel többször arcul ütötte, egy-két ütést Balogh János is adott, de ő főleg K. József zsebeivel volt elfoglalva. A földre került sértettet Pente Károly tovább ütlegelte, a fejét rúgdosta, s ezalatt Balogh az összes zsebét átkutatta. A talált pénzt — 63 forint 60 fillért — az utolsó fillérig elvette. A vérző sértettet az udvaron hagyták és mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek az anyósukhoz. Az előzetes letaróztatásban lévő gyanúsítottak ellen az ügyészség visszaesőként elkövetett rablás és közveszélyes munkakerülés miatt nyújtott be vádiratot a Nyíregyházi Járásbírósághoz. Dr. Móritz Irén ügyész A jósavárosi Patyolat-szalon specialitása a vasalórészleg. A beadott tiszta ruhát korszerű vasalógépen engedik át. sát. Ezt jelenleg három helyen végzik: Kisvárdán, Fehérgyarmaton és Jósa városban. Változatlanul sokan keresik a bérágyneműt. Jelenleg mintegy 8500 garnitúrát lehet kölcsönözni. Uj szolgáltatás indul az első negyedévben: a törülközőkölcsönzés. Kezdetben ezer darab áll az ügyfelek rendelkezésére. 3 forint körüli ösz- szeget kell majd fizetni érte darabonként. Kisvárdán a jelenleginél több ruhanemű tisztítását tudnák vállalni. A meglevő kapacitás kihasználásában segít, hogy itt mossák a körzetéből behozott bérágyneműket. Fehérgyarmati szalonjuk azonban csak felét tudja teljesíteni annak, amire képes lenne, ugyanis szennyvízvezetékük nincs bekötve a hálózatba. A város szennyvízhálózatának elkészítése jelentené a Patyolatszalon gondjainak megoldását. Nyíregyházi gond, hogy a jósavárosi szalonban jelenleg csak felvételre és vasalásra van lehetőség. A költséges gépek számára a hely megvan, pénz azonban egyelőre nincs (kántor) Hűlt és jelen ÚJ SZALON, GÉPEK TÍZMILLIÓÉRT Bővíti szolgáltatásait a Patyolat
