Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
1978. február 7. KELET-MAGYARORSZAG 3 Szervezés és fegyelem Hozzászólás a HÚDIK0T szabolcsi üzemeinek gondjaihoz A Kelet-Magyarország január 15-i és január 17-i számában megjelent „Túl a kezdeti bajokon” összefoglaló című cikkeket olvasva teljesebb képet lehet alkotni a HÓDIKÖT vállalatról, a ti- szalöki és fehérgyarmati telepről, ha elmondjuk az olvasóknak azokat az információkat is, melyek a két cikkből kimaradtak. A megtartó fegyelem című cikk bevezető részéhez tegyük hozzá: különbséget kell tenni a becsületes, szorgalmas dolgozók és a fegyelmezetlenek között olyan értelemben, hogy elmarasztalást csak az kapjon, aki megérdemli. Ma már lényegesen több a lelkiismeretesen dolgozók száma Fehérgyarmaton, mint a kezdeti időszakban volt — természetes következménye ez az ipari munkássá válásnak. A munkahely formálja az embert, a munkahelyen belül e tekintetben jelentős szerepet játszik az üzemvezetés színvonala. Folyamatosan vizsgálva ezt a kérdést, az üzem vezetése három év távlatában jelentős eredményeket ért el. Ma jutott el oda, amikor már elengedhetetlen a dolgozókkal való differenciált bánásmód alkalmazása, a törzsgár- datagok és minden szorgalmas, jól dolgozó ember megbecsülése. A kilépések okát vizsgálva el kell mondani: a vállalatnak még több, még konkrétabb segítséget kell nyújtania a fehérgyarmati üzemnek. Biztosítani kell az egyenletes munkaellátást, meg kell szüntetni az indokolatlan túlóráztatásokat, erre csak az üzem egyetértésével, a folyamatos munkaellátás mindenkori biztosítása esetén kerülhet sor. A belépő új dolgozók betanítási rendszerét meg kell változtatni. Az új módszer kidolgozása folyamatban van, bevezetése márciusban megtörténik. Fejleszteni, növelni kell a csoportvezetők, művezetők szakmai felkészültségét — az üzemben jelenleg folyó képzésen túlmenően is. Februárban e célból a vállalat folyamatos — több hetes — tapasztalatcserét, tapasztalatgyűjtést szolgáló képzési formát indít el a fehérgyarmati üzemben. A szakmai színvonal emelését szolgálja az 1978/'79-es tanévre történő nagyon előrelátó beiskolázás is. A felmérések a vállalat minden területén megtörténtek. A tervezett intézkedések végrehajtásával megalapozottabban számíthatunk arra, hogy a dolgozók átlagos teljesítménye az 1977. évi 87 százalékról 1978-ban 95—98* százalékra emelkedik. A Sok-e a háromszáz kilométer? című cikkhez kiegészítésként hozzá kell tenni: a bevezetőben említett rossz minőséggel konfekcionált áru 1977-ben lényegesen kevesebb százalékban, kevesebb darabban került ki a fehér- gyarmati ii-7 »bői. A helyi üzemvezet' , a párt- és társadalmi szervek nagyon konkrét, íatékony segítségével 1977 második fél évében az üzemiben 15 százalék minőségjavulást értek el a korábbi időszakhoz viszonyítva. Elismerés illeti azokat a dolgozókat, akik megértették a minőségjavítás szükségességét, nem utolsósorban az üzemi négyszög ez irányú tevékenységét. Áttérve a tiszalöki üzemet érintő szervezésre — bizonyára félreértés alapján — az újfajta szervezésben jelölik meg a dolgozók a bérfejlesztés utáni bérek alakulását, ebben látják az okát, hogy a bérszínvonal nem emelkedett kellő mértékben. E kérdés tisztázása végett részletesen ismertetjük az ide vonatkozó eseményeket: A tiszalöki konfekció szervezéséhez a vállalat és a Könnyűipari Szervezési Intézet közösen fogott hozzá 1977-ben. Megtörtént a részletes felmérés, valamint a szervezési javaslatok körvonalazása. A műveletek tervezésére, valamint a munkahelyek kialakítására a „3M” műveletelemző módszer segítségével került sor. A vállalati döntés-előkészítés részeként 1977 októberében egy kísérlet indult az üzemben. Célja az volt, hogy a gyakorlatban mutassa be a munkahelyek közötti anyagmozgató berendezések használhatóságát, továbbá azokat a megoldásokat, melyek a munkahely-kialakításon keresztül könnyebbé, gyorsabbá teszik a munkavégzést. A bemutató kísérleti szalagot szinkronszámítás nélkül állították be, összesen két heti időtartammal. Ebből következően a munkahelyek terhelése nem volt azonos, s így ez alatt a kéthetes időszak alatt műszakonként 14 főnél — amely az összlét- szám 7 százaléka — jelentkezett állásidő. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a kísérlet nem a komplex szervezési módszert, hanem annak csak minimális részét mutatta be. A vállalat átlagbér-kifizetéssel ellensúlyozta a felmerült teljesítményvesz- teséget, így az érintett dolgozóknál a kísérletben való részvétel nem jelenthetett keresetcsökkenést. A dolgozók 93 százalékának keresetét ez nem befolyásolta, a szervezési intézkedések, a lefolytatott szervezési kísérlet nem vezethetett az üzemi átlagos teljesítményszázalék csökkenéséhez. A visszaesés oka a »minőségi követelmények megszilárdítása volt. E vonatkozásban a követelményszintet 1978-ban sem lehet csökkenteni, sőt további szigorításokra kerül sor a vállalat minden olyan egységében, ahol ez a színvonal még nem megfelelő. A Könnyűipari Szervezési Intézet és a vállalat által kidolgozott komplex szervezési módszert jónak, eredményesnek tartjuk. 1978-ban az a tiszalöki konfekcióban rendkívül gondos előkészítéssel, teljes megalapozottság után bevezetésre kerül. Pál Rozália vezérigazgató Új csarnok, korszerű gépek A beruházások időszaka lesz az ISG mátészalkai gyárában az 1978-as év. A tavaly már megkezdett Univám visszacsapó szelepek gyártásához 60 millió forint értékben vásárolnak gépeket tőkés országokból. Az új gépek üzembe helyezésével egy időben már 18 millió forint értékben szelepek szállítását is tervezik a tőkés államokba. A gépek üzemeltetésének feltételeit egy 600 négyzetméter alapterületű csarnok építésével biztosítják. Az új gépek üzemelése mintegy 80 dolgozó felvételét is lehetővé teszi. Az első negyedévben új termékkel is jelentkezik a gyár hazai piacokon. Rövidesen megkezdi a 100 milliméter átmérőjű acél öntöttvas szelepek gyártását is. A beruházásokkal járó nehézségek ellenére a 28 szocialista brigád segítségével teljesíteni tudják a 275 millió forint termelésiér- ték-tervüket. A Vetőmag Vállalat nyíregyházi Kutató Központjában a téli napokban is jelentős kísérleteket végeznek. A növényélettani és -kórtani laboratóriumban csillagfűrt vetőmag biológiai vizsgálatát végzi a kuta tócsoport. (E. E.) Lakás, munkahely, iskola Szabolcsi cigánysors Szabolcs-Szatmár megyében a lakosság 6—6,5 százaléka, 37—38 ezer ember — cigány, akiknek többsége 110—120 településen található. A többi helyeken szórványosan élnek. A megyében lévő 7600—7800 cigány- család 40 százaléka telepeken, míg 60 százaléka a falvakban és a városokban a nem cigány lakossággal együtt él. A megyében a lakásépítési akció kezdete óta 25 község 40 telepén teljesen befejeződött a szanálás. Ennyi helyen megszűntek a rossz emlékű, embertelen körülményeket rejtő cigánytelepek. A cigánylakosság társadalmi-kulturális beilleszkedésének jelenlegi helyzetét és a feladatokat tekintette át a közelmúltban a megyei szociálpolitikai koordinációs bizottság. Az összegzésből kiderül: az 1972-ben kidolgozott megyei feladatok közül már sok megvalósult. Hármas lépcsőn Meggyorsult a cigánytelepek felszámolása, a munkaképes lakosság munkába állítása, az egészségügyi és kulturális nevelés, a tanköteles gyermekek iskolába járatása. A beilleszkedési folyamatban a cigánylakosság jelenleg három csoportra osztható: az elsőbe azok tartoznak, akik végleg letelepedtek, elhagyták a cigánysort, régi szokásaikat, a cigány nyelvet vagy nem tudják, vagy nem használják, rendszeresen dolgoznak, állandó munkaviszonyban állnak. A második csoportba tartozók a putrikból kikerültek, de még kettős életmód, norma, szokás, értékrend szerint élnek, általában időszaki munkát vállalnak, s gyakori a visszaesés a régihez. A harmadik csoport sajnos ma is putrikban él. Á férfiak többsége munkában Hogyan alakul a 37—38 ezer szabolcsi cigány sorsa a jövőben? Továbbra is az egyik égető gond a lakás- helyzet javítása. 1976-ig 1590 telepi család — 8—9 ezer :m- ber — jutott kedvezményes hitel igénybevételével jobb lakáshoz, emberibb körülményekhez. 1976-ban 108 lakást vehettek birtokukba a cigánycsaládok, 50—55 család pedig részben OTP, részben saját erőből vásárolt a réginél egészségesebb lakást. Az OTP 1977-ben 323 úgynevezett „C” és 250 belvizes építtetővel kötött szerződést. Folyamatban van és jól halad Fábiánháza, Nyírbátor, Nagy- ecsed és Hodász cigánytelepeinek felszámolása. Nagy gond a munkaképes cigányok munkába állítása is: jelenleg kereső foglalkozása van 6500—7000 férfinek és 2200—2500 nőnek. Az elmúlt öt évben jelentős változás, hogy a keresőképes férfiak 70—80 százaléka, a munkaképes nők 26—28 százaléka dolgozik. Munkaviszonyuk tartalma szerint az összes keresők 70 százaléka állandó, 13 százalékuk időszaki és mintegy 17 százalékuk alkalmi munkavállaló. Szakmát szerezni... _ Egészségügyi körülményeik sokat javultak, az utóbbi években kevesebb a fertőző megbetegedés, csökkent a csecsemőhalandóság. Több cigány nő jelenik meg az egészségügyi tanácsadáson, csökken a szülések száma. Ennek ellenére még sok a kis súllyal születő csecsemő, 65» ezrelékes a csecsemőhalandó— Rám aztán ne mondja senki, hogy nem találom fel magam — morfondírozott az ifjú diáklány, s útját a távoli főútvonal felé vette. Elsőéves egyetemistához méltóan hónap vége félé egy árva fillér sem lapult retiküljében. A kötelező olvasmányok bif- lázásához ez ugyan elég lett volna, csakhogy a hazautazáshoz édeskevés. Makacs teremtés lévén úgy döntött, hogy vonat helyett autóstoppal teszi meg az egy órányi utat. A csendes, vasárnapi ebédhez készülődő városon nagy öntudattal haladt keresztül, élvezte a szokatlan helyzetet. — Mennyivel izgalmasabb lesz, mint vonaton utazni — gondolta. — De szamár vagyok, hogy erre csak most jöttem rá. Az országút messze volt, irigykedve nézte az elsuhanó autókat. — Meg kellene kérni valakit, vigyen el — gondolta —, de elhessegette az ötletet. — Városon belül sto- polni, ki hallott már ilyet — és megszaporázta lépteit. Jócskán túljárt ugyan a város határát jelző táblán, de még mindig az erőgyűjtésnél tartott. Nem szokott hozzá a kéréshez, zokon venné, ha feltartott keze ellenére nem állnának meg az arra haladó járművek. — Eh, nem nagy ügy! Máság aránya. Az egy éven aluli elhalálozottak több mint egyötöde cigánycsecsemő. Az oktatás, a művelődés is sokat segíthet a felzárkózásban. Az egyéves iskolára előkészítő tanfolyamon az utóbbi évben 700 cigánygyermek vett részt, óvodai nevelésben az óvodás korúak 15—20 százaléka, iskolai napközi otthonos ellátásban a tankötelesek 10—12 százaléka részesül. A tanácsok gondoskodásával sok településen minimális térítés mellett, vagy anélkül kapnak tanszereket, óvodai és napközis étkezést. Az 1977—78-as tanévben a megyei tanács 3 millió forinttal támogatta óvodai és napközis ellátásukat. A tanácsok, a pedagógusok és társadalmi tömegszervezetek munkája eredményeként rendszeresebb lett a cigánygyermekek iskolába járása, öt cigányóvodában, 1 önálló cigányiskolában és 53 cigányosztályban végzik differenciált segítésüket. Évről évre többen fejezik be a 8 általánost, a gyermekek 15—20 százaléka továbbtanul, főként ipari szakmunkásképző intézetekben. A megyében élő cigányság 2,1 százalékának van szakmunkás végzettsége, 0,4 százalék az érettségizettek száma, s mindössze 3—4 jutott el az egyetem, főiskola elvégzéséig. sok nagyobb útról is szerencsésen hazatértek — biztat- gatta magát. Elment mellette egy autó, majd mind több. Igyekezett úgy tenni, ne gondolják azt, hogy ő stopos. Az is megfordult a fejében, ki tudja, milyen ember venné A stopos tel, de elhessegette magától ezt a gondolatot. Az idő telik, s még nagyon távol van az otthontól. Elszántan fordult meg. Most már megállítja az első meseautót, s egy félórán belül otthon lesz. Ekkor a távolban egy szekeret pillantott meg. Ez a legbiztonságosabb jánmű, csillant meg a szeme, s intett a lovas kocsi gazdájának, vegye őt fel. Az idős ember ugyancsak meglepődött, hogy ez a szépen öltözött leányka épp az ő ócska szekerére ké- rezkedik fel. Űtközbetn beszélgettek erről-arról, az idő 9Ó P. G. F urcsa megállapításnak tűnik, de nyilvánvaló: a kavics nem romlandó. Ezért mindegy, hogy a bányában áll, vagy annak a vállalatnak a tárolóhelyén, amelyik idővel betont készít belőle. Ugyanez elmondható a kőre, a homokra és még sok más építési anyagra. Az év első negyedében könnyebben akad vasúti vagon, szívesebben szállítanak a bányák, míg az őszi csúcsforgalom idején sokszor dupla költségbe kerül a szállítás, mert nincs elegendő fuvareszköz. Mindez a vasúti előszállítások jogosultságát támasztja alá. Évek óta szorgalmazza a MÁV, hogy az esztendő elején, amikor több az üres vasúti kocsi, a vállalatok a nagyobb tömegű árukból többet szállítsanak. Ezekhez az előszállításokhoz kedvezményeket is adnak. Tavaly például a megyében hat vállalat az előszállítással, másik húsz a fuvarozás átütemezésével segítette elő a vasúti szállítást. A vállalatoknak, szövetkezeteknek néha teher, hogy részt vegyenek az előszállításban, hiszen megnő a készletük, gondot jelenthet a nagy tömeg tárolása. Nép- gazdasági szinten viszont kedvező, ha mind többen veszik igénybe az előszállítást, mivel a szállítóeszközök, vasúti kocsik száma kevesebb, mint amennyi szállítási igénnyel lépnek fel a csúcs- időszakban. Ilyenkor — érthetően — a kevésbé fontos áruk szállítása háttérbe szorul. A most folyó szerződéskötésekkel, megállapodásokkal a debreceni vasútigazgatóság az őszi csúcs terheit kívánja csökkenteni. A kedvezmény kiterjesztésével — például műtrágyára is vonatkozik az előszállítás — a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat szintén bevonják ebbe az akcióba. Az a terv, hogy az idei, mintegy 23—24 millió tonna áru fuvarozását a vasúigazgatóság minél kevesebb zökkenővel bonyolítsa le, amiben segítséget nyújthat a március 31-ig tartó előszállítás is. . . dCiy. ■" L. B. egyre telt, az útból viszont még nagyon sok volt hátra. Estére se érek így haza — tűnődött, és végül leszállt. Mivel az eső is megeredt, nem volt más hátra, meg kellett állítania egy autót Az első nem állt meg, a második azonban fékezett mellette. Szorongó szívvel lépett a kocsihoz — egy kivénhedt Trabanthoz. Fellélegzett azonban, amikor meglátta, hogy a három utas között egy nő is van. Menet közben kérdezgették, honnan jött, hová tart, miért stopolt. Mikor bevallotta, hogy egyetemista, és nincs pénze vonatjegyre, az asszonyka felnevetett. Fürgén előkapta pénztárcáját, és egy tízest nyomott a kezébe. Ök ugyan nem arra mennek, de az állomásig elviszik, onnan meg már vonaton egykettőre hazaér. Neki is van egy nagy leánya, hasonló helyzetben jólesne, ha rajta is segítenének ... Az ismeretlen állomáson, kezében a mástól kapott tízforintossal az átütaz-ott fél nap után kuncogva vallotta be magának: az autóstop nem az ő műfaja. Ezentúl inkább a kevésbé élménydús, de gyors és biztonságos vonatozást választja. Kántor Éva
