Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 7. Hozzászólás Maradjon Kossuth! n Kelet-Magyaror- szág január 31-i számában megjelent „Szeptembertől új Kossuth” című cikkről szeretném véleményemet és javaslatomat röviden kifejteni. Az elmúlt év júliusában szülővárosomban jártam és megdöbbenve hallottam, hogy Szabolcs megye legrégibb gimnáziumában, a Kossuth gimnáziumban ideiglenesen elhelyezett fémipari szakközépiskola új épületbe költözik és viszi magával a Kossuth nevet. Az 1806/07-es tanévben megnyílt Kossuth gimnáziumban, a megye első humán, majd reál gimnáziumában helyezték el a szakközépiskolát a felszabadulás után. Ideiglenes helyet kapott a régi gimnázium épületében az autószerelők, gépjárművillamossági szerelők szakközépiskolája. Most, hogy... szeptemberben kiköltöznek a Korányi utcai impozáns épületbe, kérjük, hogy a Kossuth nevet hagyják meg a régi gimnáziumnak. Ugyanakkor annyi sok feltalálója van kis országunknak, akik közül választhatnak, mint Jedlik Ányos (aki többek között a dinamó feltalálója) Zipernovszky, Déri, Bláthy Ottó (akik a váltakozó áramú transzformátort megszerkesztették) és még sorolhatnám a többieket is. A Kossuth gimnázium a „Kossuth” név használatára az engedélyt az olaszországi Torino (Turin)-ban kapta meg, a Nyíregyházáról ott járt küldöttség hozta el ezt az engedélyt magától Kossuth Lajostól. Nagyon kérem mind a Nyíregyháza város, mind Szabolcs-Szatmár vármegye elöljáróit, hogy sok volt Kossuth-diák nevében hagyják meg a „Kossuth” nevet volt iskolánknak. Remélhetőleg szeptemberben ismét Kossuth gimnázium lesz az ország egyik igen régi és számos nagy emberének kibocsátó iskolája. Baja, 1978. február hó 2. Tisztelettel: Kádár Gyula, ny. gimn. igazgató Levélírónk véleménye számos nyíregyházi lakoséval egyezik. Szerkesztőségünk is megfontolásra ajánlja a javaslatot az illetékeseknek. A KÖ3ÁLL FIGYELMEZTET A megyei közegészségügy és járványügy szakemberei rendszeres szűrésekkel és ellenőrzésekkel óvják a közösség higiéniáját. A rendkívül alacsony számú, negyven fős munkacsoport az elmúlt esztendőben 3340 esetben szállt ki, hogy megvizsgálja a telepszerű lakóterületeket, a munkásszállásokat, iskolákat, vagyis minden olyan helyet, ahol nagy számban élnek együtt emberek. Nyíregyházán, valamint a megye nagyobb településein ezenkívül másra is felfigyeltek, ami lényegében megfelel egy országos tendenciának. Arra, hogy nemcsak a körülményeknek meg nem felelő lakóterületeken, de a legmodernebb városnegyedekben is nagy mennyiségben fordul elő a fejtető. Egy nagyon pozitív változás következménye ez a problémát okozó helyzet. Az történt ugyanis, hogy meggyorsult a telepek felszámolása, igen sokan vállaltak munkát olyanok, akik korábban nem Szabó Erzsébet és Markovics József a nyíregyházi papírgyárban 45 ezer dobozt készt tenek egy műszak alatt a Borgazdaságok Export Vállalata megrendeléséra. Több halat eszünk „Raktártavak" Császárszálláson Tiszavasváriban — Növekszik a A nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet tavaly 104 százalékos tervteljesítésével 3500 mázsa halat termelt. Az előző évekhez képest rekordnak számító mennyiségből a nyíregyházi boltot látták el, de jutott az ország több boltjába, sőt exportra is. Idén 4410 mázsa halat hoznak forgalomba. Ez az elmúlt évhez képest több mint 30 százalékos termelésnövekedést jelent. A szövetkezet 1976-ban kezdte el a Tiszavasváriban lévő halastavának rekonstrukcióját. Az elmúlt év végén befejeződött munkálatok 6,5 millió forintba kerültek. A jelentős összegből külső halágyakat is építettek. A megnövekedett területen hamarosan áttérnek „tenyész- anyag” termelésére. Tenyész- pontyokat keltetnek a tóban, s ezek többségét a termelő- szövetkezetekben és a hor- gászegyesülefekben értékesítik. Ezzel hozzájárulnak a haltenyésztés további fejlődéséhez. A császárszállási tó felújítását az elmúlt ősszel kezdték. A munkálatok értéke a terv szerint négymillió forint lesz. Ebből az összegből külső halágyakat és „raktártavakat” építenek. a felújítási munkákat ez év augusztusában fejezik be. Ősszel már korszerűbb körülmények között és gyorsabban végzik a lehalászást a külső halágyakban. Ugyanannyi idő alatt és ugyanannyi erővel háromszor több halat fognak lehalászni. A gyorsabb munka azt is jelenti, hogy javul a minőség és kevesebb lesz a veszteség. A megfelelő körülmények között laktak, és meggyorsult a régebben be nem iskolázhatok tanintézetbe irányítása is. Az örvendetes jelenségek azonban nem jártak együtt a tudati változásokkal. Nem módosult lényegesen az életmód, de különösen a higiénés szemlélet. Az iskolások között — egy megyei szűrés eredményeként — 2800—3000 olyan gyermeket találtak, aki fejtetves volt. Az elmúlt évben a lakosság körében — volt aki többször is szűrésre került — 6842 fertőzöttet találtak. Most — sajnos — hatásköri vita dúl, ki az illetékes az irtásban. A KÖJÁLL-tól kapott tájékoztatás szerint a tetű elleni küzdelem feladata a szülőnek, akinek módja van gyermeke állandó ellenőrzésére. De munkaköri kötelessége minden rendű és rangú orvosnak, aki vizsgál. Lehetősége van, hogy a jelenleg használt bármely szert az érintetteknek felírja, ajánlja. De a pedagógusok, óvónők is közeli években a császárszállási tavon áttérnek a gépi lehalászásra, ezzel a válogatás, az osztályozás és a szállítás is korszerűbb lesz. A nagyhalászi tó felújítását a terv szerint ez év végén kezdik. Itt is külső halágyakat építenek. A nagykállói tó felújítására a későbbi években kerül sor. A haltenyésztés személyi feltételei is javulnak. A tatai halgazdaságban képzik a Kemény tél járt az idén a sóstói vadaspark lakóira. Az őzek suta mozdulatokkal óvakodnak a jeges földön. Vigyázniuk kell, hiszen törékeny lábukon könnyen elcsúszhatnak. A kis monguz fázósan kuporog a házában, de neve hallatára: „Miklós!” — kikukucskál kíváncsian. „Dani”, a vaddisznó láthatóan jól érzi magát. Sokat hízott, fejlődött az elmúlt hetekben. A 88 állat szerencsésen átvészelte a telet. Betegség nem támadta meg egyiküket sem. Erről az állategészségügyi állomás szakemberei gondoskodtak — társadalmi munkában. Annál több bajt okoznak a kóbor kutyák. Tavaly hatalmas pusztítást végeztek: dákötelesek figyelemmel kísérni a gondozásukra bízott gyermekeket, és szükség esetén figyelmeztetni a szülőt. Egy késelési ügy kapcsán olyan elvi iránymutatást tartalmazó döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság, amelyben az emberölés bűntettének kísérletét elhatárolta a súlyos testi sértéstől. Hegedűs Barna 27 éves, büntetlen előéletű apagyl lakos meggondolatlan „tréfa” miatt került a vádlottak padjára. Már felhajtott néhány üveg sört. amikor tavaly Nyíregyházán felszállt a hazafelé tartó autóbuszra. A peronon találkozott ismerősével, aki tehergépkocsi-vezetőként dolgozott azon a munkaterületen, amelyen Hegedűs Barna aszfaltozógépet kezelt. Olykor tréfálkoztak, ugratták, bosszantották egymást. A tehergépkocsi-vezető gyakran „viccelődött” úgy, hogy Járművét kilövéssze- rüen indította, majd azzal hirtelen fékezett, az aszfaltozógép mellett. Az indulásra váró autóbuszon Hegedűs Barnának az az ötlete — Halágyak haltermelés halüzemek középvezetőit. Az iskoláról idén két végzett hallgató érkezik a szövetkezetbe. Jó hír, hogy a szövetkezet a jövőben áttér a konyhakész halak árusítására is. A halak pucolására és tárolására a nyíregyházi Rákóczi utcán lévő halbolt azonban szűknek bizonyul. De már tárgyalások folynak a halbolt egy nagyobb helyiségbe költözéséről. mókát és őzeket marcangoltak szét a karámokban. Az idén fokozottabban őrzik az állatokat. Éjszakánként két őr járja a területet, heti három alkalommal pedig egy fegyveres vadász is szolgálatot tart. Biztonságos védelmet az új vaskerítés nyújt majd, melyet napokon belül átadnak. Építését a HAFE és az ÉPSZER dolgozói vállalták szintén társadalmi munkában. Egy hónap alatt átlagosan 15 ezer forint értékű élelmet fogyasztanak el a vadaspark lakói. Táplálásukra sokféle takarmányt, zöldségfélét szereztek be. Legtöbb gondot a két medve ellátása okoz. A bundások ravaszul szakítottak a természet évezredes törvényével: nem hajtották téli álomra a fejüket. Mindennap főzni kell nekik: fejenként másfél kilogramm friss húsból készülő gazdagon felzöldségezett erőlevest. Télen új lakókkal is gazdagodott a park: két dám érkezett a híres tamási erdőgazdaságból. Rövidesen további szaporulatra is számítanak. A születő muflon, dám és szarvas utódok részére akár állatóvoda is nyílhat a karámok mellett. támadt, hogy újonnan vásárolt zsebkését kirántva megijeszti ismerősét. Közepes erővel a kapaszkodó ember hasához nyomta a frissen köszörült pengét, de azzal szándékán túlmenően súlyos sérülést okozott. Rosszul sikerült tette után Hegedűs megdöbbent. de látva a súlyos következményt. rögtön hivatta a mentőket. Az első fokú bíróság emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, és 2 évi szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság viszont arra az állásponra helyezkedett, hogy cselekménye súlyos testi sértésnek minősül, ezért 10 hónapi szabadságvesztést szabott ki. Az eset összes körülményeit gondosan mérlegelve foglalt így állást, többek között figyelembe véve az elkövető szándékát, az elkövetési módot, s a bűncselekmény utáni magatartást. Mindenki ügyeljen személyes tisztaságárai Á medvék nem aludták át a telet Állatóvoda a sóstói vadasparkban Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tíz hónap a rossz tréfáért ^KÉPERNYŐ ELŐTT Szaporodnak a több részes tévéjátékok, néha még akkor is ilyeneket készítenek, amikor feszesebbre, rövi- debbre lehetne fogni a szót és az eseményeket. A múlt héten látott — A bunker című háromrészes tévéjátékot is érdemes lett volna tömörebben fogalmazni. Az első rész beszédűsége, az elnyújtott expozíció fárasztó és fölösleges volt egyszerre. E játék alapja olyan helyzet, amelyet a kutatók különböző országokban már többször és többféleképpen vizsgáltak: hogyan viselkedik egy vagy esetleg több ember akkor, ha hosszabb- rövidebb ideig elzárva él a külvilágtól, s nincsenek információi a kinti eseményekről, nem lehet kapcsolatban a külvilággal, hogyan reagál minderre az idegrendszere. Ez a tévéjáték azzal élezi ki ezt az alapszituációt, hogy a kísérlet vezetői, pontosabban azok, akik a pénzt adják rá: á hadsereg militarista főtisztjei egyrészt erőteljesen sokkolják, manipulálják azt a tizennégy embert, aki válal- kozott a kísérletben való részvételre. A tévéjátéknak már az elején egyértelműen ellenszenvet keltenek ezek a minden aljasságra kész katonák, a háborús héják. Ha az ő leleplezésük, ellenszenvessé tételük volt a szerzők, Zsoldos Péter és Boldizsár Miklós célja — akkor ezt elérték. De nyílván nem ez volt az elsődleges szándékuk, hanem inkább az, amiről a tévéújságban, a műsorelőzetesben írnak: „Nem soha nem látott tévétechnikai eszközökkel akarja meglepni a nézőt, nem effajta bravúrokra törekszik, hanem az emberről, megpróbáltatásairól, öröméről, helytállásáról beszél.” Nos éppen itt látom a darab problémáját. Abban nevezetesen, hogy ezek az emberek nem az atomiháború (vagy tartsuk bármiféle háborúnak) „szabályos” (?!), „normális” körülményei között, nem a szorító élet teremtette választási lehetőségek között ingadoznak és döntenek, hanem a pénzzel — itt: fejenként harmincezer dollárral — manipulált szituációkban. Ezzel az alaphelyzettel vitték zsákutcába a témát és a tévéjátékot is. Háborúban — semmifélében — sincs olyan képtelen helyzet, hogy ha valakinek az életét meg kel] menteni, akkor a többieket vagyont jelentő pénzösszegtől üti el. (Olyan van, hogy esetleg életet kell adni másik életért.) De a pénz nem egyenlő az élettel. Itt ebben a tévéjátékban a pénz az az erkölcsileg helyes döntést gátló „gyeplő”, amely a rossz irányába befolyásolja az embereket. Nem természetes körülményekéi szimuláltak tehát a szerzők. Ilyen esetben nem lehet tiszta eredményt kapni. Ami a harmadik rész bonyodalmait illeti: túlhajtott, csaknem az abszurdumig vitt helyzetek. Már ami a bunkerben lévők cselekedeteit illeti. Talán csak a főtisztek késői megjelenése lehet indokolt, mert az effajta katonáktól ez kitelik. Az „ügyelet” romboló részegeskedésének hitele is kétségbe vonható. (Még az is, hogy a tiuiosszolgálat beépített embere fegyvert vigyen le magával főnökei tudta nélkül. De van itt még több más logikai bukfenc is!) A tanulság egy mondatban: a lélektani krimit a lélektani sci-fit természetes (jó értelemben!) körülmények közé helyezett emberekkel lehet hitelt érdemlően „játszatni”, az élet éppen eléggé megpróbálja az embert, csak ezt kell tudni „lemásolni”, vagy kitalálni. Seregi István A RADIO MELLETT A Nőkről nőknek pénteki adásában Életformaváltozás címmel folytatott beszélgetéseket Gyulai György négy diplomásj elölt falusi lány pályaválasztásáról és hivatásgyakorlási terveiről. Noha a „minta” — három agrármérnök egyetemi és egy tanító—népművelő szakos főiskolai hallgatónő — kevésnek mutatkozhatott megalapozott általánosítások, következtetések levonására, mégis jelzett a ripiort- műsor bizonyos elgondolkoztató tendenciákat. Mindenekelőtt azt, hogy a négy lány közül csak egy kíván visszatérni a faluba tanulmányai befejeztével. S lévén agrármérnökökről is szó, szakmájuk gyakorlásának városi lehetőségei iránt (hacsak nem az említésre is került kiskertben) némi kétely merülhetett föl... Az még csak valamelyest érthető lenne, hogy a saját falujukba nem akarnak visz- szatérni (a lány még kevésbé lehet „próféta” aggályok, meg a tekintélyszerzés vélt nehézségei miatt), de hogy egyáltalán falura sem, az már alig. S ebben a szülőknek is van bizonyos szerepük. Érdekes volt hallani a lányok pályaválasztásának motivációiból is. Bár a megszólaltatott szülők mindegyike más életformát szánt gyermekének, mint a sajátja, de csak egy tsz-tag akadt közülük, aki maga bíztatta egyetemi tanulásra gyermekeit („... menjetek, legyetek agromónusok, termeljetek több búzát!”), a többieket rá kellett beszélni a lányok továbbtaníttatására. A szülők anyagi áldozatvállalása viszont mind a négy esetben példaadó. A műsor kárára volt, hogy a riporter túlságosan óvakodott a kommentálástól, pedig az életformaváltás okainak megvilágítása is izgalmas lett volna. Károly Sándor ál-mai rádiókomédiája, a Túrós palacsinta igen gyenge produkció volt, rosszfajta, avult polgári bohózati elemekkel: kikapós, dologtalan nagyságos asszonyok, vizitelés, persze cseléd a háztartáshoz (a pince tele s^énnel-fával, disznóra alkuvás a jó konyhához, stb.), pipogya haspók férj és még sorolhatnánk. Ha nem fordult volna elő a szövegben a maszek szó, az SZTK-ról nem esik egy félmondat, azt hihettük volna, hogy a komédia a harmincas években játszódik. Azt az alapötletet nyújtotta — kabarétréfa helyett — egy- felvonásos komédiává a szerző, hogy a felesége alsó lábszárán (!) ejtett harapásról a megcsalt fogorvos férj meg tudja állapítani a harapó szerető kilétét, s megtetézte azzal, hogy a férj a túrós palacsinta és egyéb ínyencségek kilátásba helyezése miatt persze megbocsát a félrelépett nagyságos asszonynak... A színészeknek is meglehetősen nehéz dolguk lehetett a meg nem írt figurák szerepében. Lőte Attila még úgy-ahogy próbálta menteni a menthetőt, de a többieknek ez sem sikerülhetett. Merkovszky Pál
