Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
4 KELET-MAGYARORSZAG 1978. február 5. fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 mázsa volt, 1,7 mázsával több az eddigi legmagasabb, 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti átlagtermés 46,8 mázsa volt, 23 százalékkal nagyobb, mint .1976-ban. A terveknek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló, mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult, a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombánjt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű traktorok aránya. A traktorállqfnány vonóerő- kapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976- ban, egy hektár mezőgazda- sági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 százalékkal több árut szállítottak. A tömegközlekedési eszközökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976- ban. 1977-ben a vasút 10 villamos mozdonyt és 20 dízelmozdonyt szerzett be. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségében üzembe helyezték az új fényeslitkei teherkocsirendező pályaudvart. A távolsági és a helyi személyszállítás javítására több, mint 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba. A személygépkocsik száma több, mint 83 ezerrel emelkeV. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira 181,5 milliárd forintot, a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhúzódtak és -emelkedtek a ■ költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista országokból származó gépek VI. Külkereskedelem 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áruforgalom az államközi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 százalékkal nőtt. Volumenben a azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobb, a kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszonylatban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolajipari takarmányok, a kivitelben az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. VII. ISvedelmek, fogyasztás dett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépkocsit állítottak forgalomba. A közutakon mintegy 1400 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolaterősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M—1-es autópálya Komárom és Győr között, félszélességben elkészült szakaszát. A telefon-főközpontok befogadóképessége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefon-összeköttetésben az összes főállomás 70%-ka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemelését az In- terszputnyik földi követőállomás Taliándörögdön. 1977-ben a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-vel az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszak- pótlékát, amelynek egyévi bérkihatása mintegy 1,8 milliárd forint. Szeptember 1- vel, illetve október 1-vel a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egy évi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamos energia és a ruházati iparban is. A népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százaléknál valamivel nagyobb mértékben, 3.5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5 százalék volt az előirányzott 3,5 százalék helyett. A pénzben! társadalmi juttatások összege 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1976- ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ■ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok 6záma 1977. év végén 1 928 000 volt, 57 000 fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milliárd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977. év közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gyermek után részesült családi pótlékban. Gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gyermekgondozási segélyben december végén 290 000 anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal. 15,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. Vili. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az előirányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a tervezettnél kevesebbet, célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások összege jelentősen meghaladta az előirányzatot. A túlteljesítés főleg a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hitelek előirányzottnál nagyobb folyósítása tette lehetővé. behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál.. összehasonlítható árakon a' kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal emelkedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősorban energiahordozókból és gépekből bővült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben. A dollár és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal és a kivitel volumene 1978. január 1-én az ország népessége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. 1000 lakosra 16,7 élveszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületettre jutó 1 éven alul meghaltak száma a csecsemőhalandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1077-ben 4,3 volt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 13 milliárd forintot fordított. A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1100-zal gyarapodott és az év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelítette a 93 500-at. Átadásra került az Országos Kardiológiai Intézet és több kisebb létesítmény. Az orvosok száma az év folyamán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2700 lakos ellátása jutott, valamivel kevesebb, mint 1976-ban. Az összes körzeti orvosi állások csaknem 6 százaléka volt betöltetlen. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 3300-zal nőtt és az év végén meghaladta az 55 000-et. Az 'illanni költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 18 milliárd forintot fordított. Emellett az üzemek és a termelőszövetkezetek is támogatták az oktatási intézményeket. Az-óvodák befogadóképessége az év folyamán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodás korúból 1976- ban 80, 1977-ben 83 járt óvodába. Az Oktatás különböző fokozatain a folyó tanévben 1,7 millióan tanulnak. Általános iskolai tanuló a 6—13 évesek 98,7 százaléka, szakmát tanul a 14—16 évesek 40,0 százaléka, a középiskolák nappali tagozatának tanulója a 14- 17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi, vagy főiskolai hallgató a 18—25 évesek 4,6 százaléka. 1977-ben kb. 52 Ő00- en szereztek szakmunkás-bizonyítványt. A középiskolákban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százalékának szakirányú végzettsége volt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain 14 600-an kaptak diplomát. Az esti és levelező tagozatokon érettségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot fordított. A tervezett beruházási feladatok közül lényegében befejeződött a Várszínház építése. Központi és helyi források felhasználásával több más létesítmény is elkészült. Átadták többek között a diósgyőri vasgyár művelődési házát, felépült Székesfehérvárott a Műszaki Kultúra Háza. A televízió-előfizetők száma az év folyamán 80 ezerrel nőtt, 1000 lakosra 240 előfizető jutott. IX. Idegenforgalum Az országba 12,4 millió külföldi, érkezett, 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy napnál hosszabb ideig 7,2 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 1,6 millióval nőtt. A turisták 87 százaléka szocialista országokból érkezett. Külföldre 4,7 millió magyar utazott, 19 százalékkal több, mint 1976ban. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek jelentősen meghaladták a kiadásokat. 1977-ben a szállodai helyek száma csaknem 2000-rel nőtt. Budapest, 1978. február 4. HÉTFŐ: Az új portugál kormány letette a hivatali esküt — Etióp ellentámadás Harrar városánál — Koszigin—Jaroszewícz eszmecsere Moszkvában — Málta szigetén amerikai—angol—zimbabwei tárgyalások kezdődtek KEDD: Kairóban ismét összeült az egyiptomi—izraeli katonai bizottság — Pekingben bejelentették, hogy sikeres műholdkísérletet hajtottak végre — Leonyid Brezsnyev is fogadta Jaroszewícz lengyel kormányfőt SZERDA: Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait — Üjabb sztrájkok Nicaraguában — Lenyid Brezsnyev megbeszélése Raul Castróval — Leber nyugatnémet hadügyminiszter felajánlotta lemondását CSÜTÖRTÖK: Szovjet—dél-jemeni kormányfői tárgyalások Moszkvában — Algírban összeült a „Szadat elleni arab front” országai állam- és kormányfőinek értekezlete — Szadat Rabatba utazott PÉNTEK: I. János Károly spanyol király befejezte ausztriai látogatását — Schmidt kancellár átalakította a bonni kormányt — Kadhafi líbiai elnök is részt vesz az algíri csúcstalálkozón SZOMBAT: Szadat egyiptomi elnök tárgyalásai Camp Davidben — Izrael ígérte: a Sínai-félszigeten nem létesítenek több új települést A hét három kérdése O Mít jelenthet a bonni kormány átalakítása? A Schmidt-kormányra óriási kettős nyomás nehezedik már hónapok óta: egyfelől az ellenzék támadásai váltak mind hevesebbé, másfelől a nemzetközi porondon főként gazdasági-pénzügyi eszközökkel próbálják vetélytár- sai visszaszorítani az NSZK-t. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha ösz- szefüggést sejtünk a két akció között, s ha például azt gyanítjuk, hogy a nyugatnémet (főleg a bajor) jobboldal Washingtonból is meg NA- TO-körökből is kap bátorítást... Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter megbuktatását jellemző jelenségnek érzem. Utoljára tavaly novemberben, a kormányzó szociáldemokrata párt hamburgi kongresszusán láttam-hallot- tam a jobboldali szociáldemokratának minősített politikust... Kongresszusi felszólalásában ugyan nem sorakozott fel azok mellé, akik a neutronbombát elítélték és elvetették, de — és azért ez egy NATO-ország hadügyminisztere számára szinte „kötelező házi feladat” lett volna — azt sem mondta, hogy a Bundeswehrnek szüksége lenne erre a gyűlöletes és embertelen fegyverre. Legfeljebb úgy védelmezte a neutronfegyver ügyét, hogy azt próbálta bizonygatni: a leszerelési tárgyalások során ütőkártyaként lehetne felhasználni, valamiért cserébe lehetne lemondani róla. Egyébként a NATÓ-beli fegyverkezésről az a véleményem, hogy mindinkább ütköznek a különböző NA- TO-országok fegyverkezési iparának érdekei: az amerikaiak azon a címen, hogy egységesíteni, szabványosítani kell a fegyverkezést, azt sürgetik, hogy minden szövetségesük — amerikai fegyvereket vásároljon, az európaiak viszont — s köztük az élen a nyugatnémetek — azt követelik, hogy az USA is vegyen Európában előállított fegyvereket! A fegyverkezés rengetegbe kerül, s ez egyben azt jelenti, hogy — óriási üzlet! A fegyverkezés pénzügyi vonatkozásainak rendkívüli jelentősége magyarázhatja, hogy a lemondott Leber helyére Bonnban az eddigi pénzügy- miniszter, Hans Apel került. © Mi az USA szerepe a közel-keleti válságban? A kérdés újra meg újra időszerűvé válik, hiszen hol az amerikai, hol az izraeli sajtó’ azt írja: Washington „nyomást gyakorol” erre vagy arra, az Egyesült Államok „közvetít” a vitában és így tovább. Most éppfen Szadat elnök van a soron, hogy engedjen a nyomásnak... A híres elnöki nyaralóban, Camp Davidben teljes visz- szavonultságban tárgyalhat vele Carter. Az amerikai elnök a közelmúltban ugyanilyen bizalmasan beszélt Begin izraeli miniszterelnökkel is. E heti sajtóértekezletén egy pillanatra fellebbentette a titok fátylát, mondván, hogy bírja Begin ígéretét, nem fognak az iz- raelik további településeket létesíteni a megszállt területeken ... Begin helyett Dayan külügyminiszter repliká- zott erre elég éles formában, tagadva, hogy a kormányfő kilátásba helyezte volna az izraeli jelenlét ilyen korlátozását. A hét végére aztán valamelyest fordult a kocka: arról már mégiscsak elhangzott izraeli ígéret, hogy a megszállt Sínai-félszigeten több új települést nem létesítenek. Nyilván Carter dolgát könnyítették meg ezzel, hogy az amerikai elnök egyiptomi látogatójának bizonyíthassa: íme, ő az izraeli települések további kiterjesztése ellen van ... Az amerikaiak szerepe a Közel-Keleten még egy területen válhat rendkívüli jelentőségűvé : a fegyverkezés területén! Ha sikerül a Car- ter-konmányzatnak minimális megegyezést létrehozni Kairó és Tel Aviv között, ha sikerül elfogadtatni az amerikai közvéleménnyel és a szenátussal, hogy íme az egyiptomi—izraeli ellentét a múlté, akkor egyszerre szállíthat az amerikai hadiipar fegyvereket, mindenekelőtt repülőgépeket Egyiptomnak és Izraelnek. Milliárdos üzlet! „Az évszázad második üzlete!” © Példa vagy előjel lehet-e Nicaragua harca más latin-amerikai diktatúrák elleni küzdelemhez? Mindenkit intenék attól, hogy kézlegyintéssel intézze el Nicaragua eseményeit, mondván, hogy messze van, vagy hogy egy kétmilliós kis ország sorsának alakulása vajmi keveset nyomhat a latba ... Az, ami most végbemegy Nicaraguában, igenis lehet példa vagy előjel más latin-amerikai diktatúrák elleni küzdelemhez. Hiszen a Somozák diktatúrája épp olyan jellegzetes, mint mondjuk Paraguayban a Stroess- ner-féle fasiszta rezsim. Vagy megtoldanám azzal, hogy Pinochet Chilében sem örülhet annak, hogy inogni kezd a nicaraguai, megdönthetetlennek hitt rendszer. Végül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a remélhető nicaraguai változások jótékony hatása kiterjedhet a tőle délre fekvő „Costa Ricára és annak szomszédjára, Panamára. Talán fölösleges hangsúlyozni, hogy a Panama-csatorna sorsa milyen fontos világgazdasági és politikai, sőt stratégiai szempontból is. És köztudomású, hogy az új panamai szerződés most kerül a washingtoni kongresszus elé. Ezért is lehet összefüggést felfedezni a nicaraguai események és a latin-amerikai helyzet között. (P. j.)
