Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
1978. február 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Béremelések A statisztika tanúsága szerint az egy keresőre jutó átlagkereset az elmúlt évben 7,5 százalékkal emelkedett. Az átlagon belül persze kinek-kinek a keresete ennél többel, illetve kevesebbel. A „többel” kategóriába főként azok tartoznak, akik tavaly központi béremelésben részesültek. Az év második felében rendezték az oktatási, a közművelődési és az egészségügyi dolgozók bérét, a népgazdaság három ágazatában — az iparban, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — bevezették az egységes műszakpótlékot, jelentősen emelték a béreket a villamosenergia- * és a ruházati iparban is. A legtöbbeket a műszakpótlék emelése érintett. A több műszakos fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók közül 700 ezren részesültek béremelésben. A pótlékkal a két műszakban dolgozók havi törzsbére átlagosan 10, a három műszakosoké 20, a folyamatos munkarendben dolgozóké pedig 30 százalékkal magasabb annál, mint amennyit a velük azonos munkakörülmények között dolgozó, azonos munkát végző, de állandóan nappali egy műszakba járó munkatársaik keresnek. A ruházati és a villamosenergia-iparban tavaly négy- százalékos központi béremelést hajtottak végre. Több mint 260 ezren részesültek jelentős béremelésben a közoktatási, a felsőoktatási és a közművelődési intézmények dolgozói közül. A központi béremelés az egészségügyben is a dolgozók tömegeit érintette, körülbelül kétharmadukra, mintegy 140 ezer emberre terjedt ki. A központi béremelésekből tavaly összesen több mint 1,2 millió dolgozó részesült, az intézkedések pénzügyi hatása éves szinten megközelíti a 4,3 milliárd forintot. Ez az összeg a „közös kasszát”, a költségvetést terheli. A béremeléseket az tette szükségessé, hogy az érintett szakmákban a dolgozók keresete — a munka nehézségéhez és a munkakörülményekhez képest — indokolatlanul alacsony volt. Az intézkedések nyomán csökkent az elmaradás, javultak a bérarányok, és nyilvánvalóan mérséklődtek az érintett szakágazatokban a munkaerő-ellátási gondok is. A műszakpótlék emelésének fontos tapasztalata az, hogy nemcsak a nagyobb terheket vállaló munkások nagyobb anyagi elismerését segítette elő, hanem jelentős ösztönzőként is hatott. A munkások közül egyre többen — bár még nem elegen — vállalják a több műszakos, illetve a folyamatos munkarendet és ezzel javultak a nagyérté- kű, nagy kapacitású gépek, berendezések kihasználásának feltételei. A több műszakos munkahelyeken csökkent a munkaerő mozgása is. A központi béremelések elsőrendű feladata, funkciója a bérezésben meglévő indokolatlan különbségek mérséklése, illetve megszüntetése és a munkaerőnek a népgazdaság számára fontos területre való közvetett orientálása. Ezek a folyamatok természetesen csak viszonylag hosszabb távon érzékelhetők, mérhetők, azonban a béremelések óta eltelt több, mint fél esztendő tapasztalatai már mutatják a kedvező hatások első jeleit. Bérfeszültségek és kereseti aránytalanságok azonban nemcsak azokon a területeken voltak és vannak, amelyekre tavaly a központi bérintézkedések kiterjedtek. A népgazdaság teherbíró képessége azonban véges, az összes feszültséget egyidőben, egyszerre nem tudja megszüntetni. A műszakpótlék rendezésekor a nem érintett ágazatokban (például a közlekedésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelem más szakágazataiban és a szolgáltatás egyéb területein) a dolgozók közül sokan — jogosan — kérdezték: rájuk mikor kerül sor? Ebben az esztendőben — mint ahogy azt az országgyűlés által elfogadott 1978-as tervtörvény is leszögezi — tovább folytatódik, illetve befejeződik az egységes műszakpótlék kiterjesztése a szolgáltatásban és a termelőágazatok eddig nem érintett területein. Ezenkívül emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére is. Ezekkel a tervezett bérintézkedésekkel tovább csökkennek a kereseti aránytalanságok, de azért az elkövetkezendő évekre is marad éppen elég tennivaló. K. L. A maketten a máriapócsi Rákóczi Tsz dohányszárító üzemének részlete látható. Balthes és Sirokkó Szervízközpont Máriapócson A dohánytermesztés jövőjét a magasszintű gépesítés határozza meg. Ebben a kezdő lépés a negyedik ötéves terv első évében történt. Akkor állították munkába az első Balthes kombájnt, amely a palántaültetéstől a levéltörésig sokoldalúan hasznosítható. A gépesítés üteme az elmúlt években hallatlanul gyors volt, 1977-ben Szabolcs- Szatmár mezőgazdasági üzemeiben már 97 Balthes kombájn és 289 Sirokkó szárító üzemelt. A géppark idén 17 új kombájnnal és 154 szárítóval bővül. A megyei fejlődés, de az országos igény is szükségessé teszi olyan garanciális, valamint tmk-jel- legű szervízközpont kiépítését, amely a gépek üzemeltetését biztonsággal garantálja. A szervízközpont kialakítását a Nyírségi Dohánytermelési Rendszer központja (gesztora a Máriapócsi Rákóczi Tsz.) vállalta. A kombájnok javításához a gyártó cég közreműködésével egy konszignációs raktárt 45 ezer dollár értékű alkatrésszel töltenek fel. A Sirokkó szárítókhoz a Szolnoki MEZÖ- GÉP-pel megegyezve egymillió forint értékű alkatrész-le- rakatot létesítenek. A rendszerközpont szakemberei speciális szervizkocsijaikkal a garanciális javításokon túl az egyéb műszaki ellátást is végzik. Országosan több, mint 500 Sirokkó biztonságos üzemeltetésének műszaki felügyeletét látják el. Szakkörök az üzemben Megyénkben eddig egyedülálló a SZÁÉV kezdeményezése, amellyel részben a pályát választó gyerekek döntéséhez nyújtanak segítséget, részben pedig szakmunkás-utánpótlásukról gondoskodnak követésre méltó, korszerű formában. Üzemi szakköröket indítottak általános iskolásoknak, kéthetenként két-két órai elfoglaltsággal. A tervezett egy szakkör helyett a nagy érdeklődés miatt végül is négy lett, így a vállalati tanműhelyekben, a 107- es és a 110-es szakmunkás- képző intézetek oktatóinak vezetésével négy szakma fortélyaival ismertetik meg az érdeklődő gyerekeket. A hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosok — a Váci Mihály tanyai diákotthonból, a nyíregyházi 2-es és 3-as számú iskolákból — megismerkednek az asztalos, a lakatos, a víz-gáz-, valamint a villany- szerelő szakmával. Negyvenötén járnak rendszeresen a foglalkozásokra, közülük már több nyolcadikos jelentkezett: szeretne a vállalatnál szakmát tanulni. A barkácsoláshoz felhasznált anyagokról, szerszámokról a vállalat gondoskodik, az újtelepi tanműhelybe rendszeresen busszal szállítják ki a gyerekeket, igyekeznek ilyen apró figyelmességgel is kedveskedni. Szabolcs a Magyar MezSgazdaságban A tiszalöki Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Magyar Mezőgazdaság szerkesztősége és a tiszalöki nagyközségi körzeti könyvtár a napokban a termelőszövetkezet nagytermében szerkesztőségi ankétot tartott, dr. Fehér Károly fő- szerkesztő nagyszámú hallgatóság előtt A magyar mezőgazdaság helyzete, fejlesztése, helye a népgazdaságban és a világban címmel tartott előadást. Ezt követően bejelentette, hogy a lap március 9-én megjelenő számában az olvasó interjút talál Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának helyzetéről, fejlesztéséről. Ezen kívül a lap munkatársai elemző írásokban számolnak be a megyében folyó almatermesztésről, rét-, legelőgazdálkodásról, burgonya- és dohánytermesztésről. Záhony, MÁV-fenntartók: Láthatatlan kulcsén iberek „Jó közepes ez az alapszervezet” — fogalmazta meg a beszámoló taggyűlés vitazárójában Halász István párttitkár Záhonyban. Viszonyította munkájukat a vasúti átrakókörzet más alapszervezeteihez, a taggyűlésen való aktív részvételhez, a cselekvési programban meghatározott feladatok megvalósításához. A biztosító berendezéseket fenntartó főnökség 5. számú, a záhonyi körzetben dolgozó üzemének kommunistái, de az üzem valamennyi munkása is akkor dolgozik jól, ha a körzetben észre sem veszik tevékenységüket. Feladatuk ugyanis a vasúti távközlési és biztosító berendezések üzemeltetése, fejlesztése, az automatikus gurító- és vágányfékező berendezések karbantartása. Ha jól műM árcius 5-én megyénk 206 tanácsi választó- körzetében időközi tanácstagi választásokat tartanak. Még a mostani választási ciklus befejezése előtt több tanácstag elköltözött vagy nem vállalta tovább közéleti megbízatását. Községeinkben és négy városunkban 206 választókerületben döntöttek a jelölő gyűléseken: kit választanak községi, városi tanácstagnak. A csinos, szőke kislány, Nyikita Erzsébet február 21- én töltötte be a tizennyolcadik évét. Életében először fog szavazni, és a másik újfehértói választókörzetben rá adhatják voksukat a lakosok. A fiatal munkásnő az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói gyáregységében kivarró. Nemrég DH-ellenőr lett, így az elkészített szövetanyag az ő kezén megy keresztül. Éles szemmel veszi észre a szövet legapróbb hibáit is. Harmadik éve dolgozik ebben a gyáregységben, este pedig a gimnáziumi órákat látogatja: júniusban érettségizni fog. Napi nyolcórás munkája és a gimnázium mellett most egy másfajta megbízatásra készül: ha megválasztják, községi tanácstagként fogja a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgait intézni. — A mi családunkban eddig még nem választottak meg senkit ilyen fontos tárHa bizalmat kap ERZSIKÉ... A 18 éves munkáslány. (G. B.) sadalmi posztra. A szüleim és a testvéreim nagyon örülnek a jelölésemnek, de érzem, drukkolnak is értem, hogy ha megválasztanak, sikerüljön megfelelnem a bizalomnak. A jelölő gyűlésre több mint harmincán mentek el Nyikita Erzsébet választói közül. Már ott elhangzott: azt várják a leendő fiatal tanácstagtól, hogy talpraesetten járjon el az ügyükben, a választópolgárok érdekét tartsa szem előtt a nagyközségi tanács ülésein, az Ujfehértó lakosait érintő kérdésekben. A jelölő gyűlésen a fiatal munkáslány is szólt a választóihoz. — Meg kell vallani, bizony izgultam, látva a felém forduló arcokat. Eleinte kerestem a szavakat, mit mondjak a középkorú és idős embereknek. Nem volt előre elkészített „beszédem”, csak azt mondtam, ha megválasztanak, bizalommal fordulhatnak majd hozzám a lakosok a közügyekben. Tudom, sok helyen kellene megjavítani a járdát, a sáros utcák is problémát okoznak. Ezenkívül — gondolom — nagyon sokféle ügyben kell még segítenie a tanácstagnak. Elmondtam azt is a jelölő gyűlésen, hogy kicsit izgulok majd, ha megválasztanak, de igyekszem megfelelni a választóim bizalmának. S zép tervekkel, nagy lelkesedéssel készül Nyikita Erzsébet a tanácstagi munkára. A választópolgárok, a lakosok, a közösség érdekében akar cselekedni, ha bizalmat szavaznak neki... T. K. Több segítséget • Az utánpótlás nevelése • Ne csak a forgalmat nézzék! ködnek a berendezések, akkor az üzem dolgozói jó munkát végeznek. „A társszolgálati ágakkal a kapcsolatunk nem javult. A pályafenntartási főnökséggel és az állomásfőnökségekkel jó személyes kapcsolataink vannak, de problémáink megoldásához több konkrét segítségre van szükség” — hangzott el a beszámolóban, s váltott ki vitát a taggyűlésen a megfogalmazás. A korrekt válasz sem váratott magára. A látszólagos ellentmondás a vasúti irányítás bonyolultságából adódik. Az üzem ugyanis Debrecenhez tartozik, tulajdonképpen az ottani vezetés a partnere az állomásfőnökségnek. A munka, és főképp a gyors és hatékony munka viszont a helyben dolgozó művezetőkön. az üzemvezetőn múlik. Ha jó a közvetlen kapcsolat, akkor nem lehet fennakadás. — A partneri viszony kialakításához az ott folyó munka ad lehetőséget — mondta hozzászólásában Nagy Sándor. aki az üzemi párt-vb tagja. Szó esett a beszámolóban, a vitában az üzem gazdasági munkájáról, az elért eredményekről, a szociális ellátás még meglévő hiányosságairól. Volt, aki úgy vélte, inkább egy termelési tanácskozásnak, szakszervezeti beszámolónak a feladata ezeket a gondokat teljes részletességében taglalni. — Javult az irányító, szervező és nevelő tevékenység. A pártcsoportok patronálá- sa jó, de rendszeresebb beszámoltatás kell — ismertette a minősítést Mohán József, aki az alapszervezet patronálásával lett megbízva. A 138 dolgozót számláló üzem 28 kommunistája munkájában példát mutat a többieknek is. Elősegíti ezt, hogy többnyire olyan, szakmailag és politikailag is képzett emberek tagjai az alapszervezetnek, akik munkájuk, beosztásuk révén is hatni tudnak a többiekre. így van közöttük művezető. szocialista brigádvezető, szakszervezeti bizalmi, de megtalálhatók a kommunisták a KISZ-szervezetekben, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a munkásőrségnél és az önkéntes határőrségnél is. Magas a marxizmus-leniniz- mus esti egyetemét, középfokú iskoláját végzettek száma. Mindez adódik abból, ho«” az üzem munkája nagyobb szakértelemmel rendelkező dolgozókat kíván, a műszerészek többsége érettségizett szakmunkás. Ugyanakkor sok a fiatal, ami utánpótlást jelent a pártalapszer- vezetnek. Egyben az utóbbi határozza meg a feladatokat is. A KISZ-szervezetekben javítani lehet a munka színvonalát, amelyhez az ott dolgozó kommunisták nyújthatnak hathatós segítséget. Csakis a fiatalok nevelésével alakul ki az alapszervezet utánpótlási bázisa. — Talán túl pozitív volt a beszámoló, hiszen a gazdasági munkában több gondunk van. a biztosító berendezések működtetése sokszor elég nehéz — szólt Dávid Géza üzemvezető. — Cselekvési programot készítünk, milyen feladataink lesznek az idén. Az üzem dolgozói közel 30 kilométeres körzetben dolgoznak, valamennyi állomáson, átrakó és rendező pályaudvaron megtalálhatók, Tudják ugyan, hogy a legfontosabb a zavartalan forgalom lebonyolítása, azonban arra figyelmeztettek a taggyűlésen, hogy csak a forgalmat nézik, más területek elhanyagolása miatt később éppen a forgalom biztonsága szenvedhet csorbát. L. B.
