Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 28. Beázik L. J Szülők és óvónők kilincselnek, leveleznek immár három éve, mert háromszáztíz óvodás gyermek feje fölött beázik a tető. A Jósa városi 5. sz. Óvodáról van szó, amelyet 1974. június 28-án adtak, illetve vettek át a szakemberek. A kivitelezőnek, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnak nem a legjobb reklám ez az óvoda... Az átadás után csaknem egy évvel a vezető óvónő az építőknek benyújtotta a hiányosságok listáját. Ezen tíz főbb hiba szerepelt, köztük a vizet átengedő tető. Többszöri kivonulás és „lábatlankodás” után az építők 8 hibát kijavítottak, de a tető és a világítás ma is megoldatlan. A KÖJÁLL is megállapította, hogy az esti fényerő gyenge, a gyermekeknek a rajzolás szemrontó. A vezető óvónő asztalán halomnyi akta és levélmásolat, valamennyi az üggyel kapcsolatos. A városi tanács művelődési osztálya és a megyei beruházási vállalat is több esetben kérte az építőket, javítsák ki a hibákat. Feltűnő és veszélyes hibákról van szó: zápor esetén a villanybúrákból és az egyik konnektorból is folyik a víz. A bajok okozója a rosszul szigetelő tető. A szabályok értelmében a szavatosság, a garancia egy évre szól, de rejtett hibákért három évig felel az építő. Rossz építőanyag és még néhány különös indok esetén 5 évig köteles az építő vállalat kijavítani a hibákat. (A tető anyaga rossz, az átadás óta öt év még nem telt el.) A SZAÉV nem javít, arra hivatkozva, hogy az országos szabadalom, a magyar neoacid mindenütt átengedi a vizet, a gond nemcsak az óvoda gondja. Ez igaz, de az óvodának nem vigasztalásra, hanem víztől is óvó tetőre van szüksége, több, mint 300 gyermek érdekében! (nábrádi) Közművek, színház, parkosítás Fórum Nyíregyházán A bűvös százezer felé közelít Nyíregyháza lé- lekszáma — jóval megelőzve a terveket. 1980-ra nyolcvanezer lakossal számoltak egy évtizeddel ezelőtt. A rohamléptekkel fejlődő megyeszékhely gondjai is ugyanilyen tempóban gyarapodnak, — bőséggel akadt hát kérdés, javaslat azon a várospolitikai fórumon, melyet a Nyíregyházi Városi Tanács nagytermében tartottak a város pártszervezeti titkárainak részvételével. A titkárok alapszervezeteiktől gyűjtötték össze a kérdéseket — összesen közel háromszázat! A választ a megyeszékhely tanácsának vezetői kapták meg a fórumon: dr. Petrus István általános elnökhelyettestől. Czakó István elnökhelyettestől és dr. Nagy Árpád vb-titkártól. Elviszi a szanálás... Dr. Petrus István röviden vázolta Nyíregyháza jelenlegi helyzetét, s azt is elmondta, alapos felülvizsgálatra szorul az 1969-ben készített általános rendezési terv. Az iparosodás, a lakosság gyarapodása, a szaporodó perem- kerületek gondjai az akkori elképzelések fölé nőttek. Ezért hangzott el sok kérdés például a közművesítésről, a lakások szanálásáról és építéséről, a városrendezésről, a tömegközlekedésről. Nyíregyházán idén négyszáz tanácsi célcsoportos lakás épül — ezek közül háromszáznegyvenet a szanálások révén kiköltözőknek kell adni. A városban ugyanis új lakónegyedek építése kezdődik — a helyükön megkezdődött a régi házalt eltüntetése. Ezen felül persze épülnek lakások OTP-, illetve szövetkezeti beruházásból. A város több részéből érkezett kérdés a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatban. A válaszból kiderült: Nyíregyháza szennyvíztisztítása, -el vezetése jócskán elmarad a követelményektől — ezért a tervek szerint egy új tisztító telep épül. A Jósavárosban élők is panaszkodtak ezzel kapcsolatban — joggal. Az új városrészben ugyanis alultervezték az elvezető rendszert — most kezdődik egy új. 1300 méteres szakasz kiépítése. Ez Ami a megyeszékhely közlekedését illeti: 1980-ig a tömegközlekedés jelenlegi rendszerét felülvizsgálják, FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT „ENGEM FÉNYKÉPEZNEK" Beküldte: Káré János, Nyíregyháza, Rákóczi u. 69. mivel az évek során nemhogy javulna, inkább romlik a helyzet. Az új elképzelések során szóba került a trolibusz bevezetése is. Mindennek persze a körúthálózat kiépítése, illetve a város útvonalainak átrendezése az alapja. Több konkrét kérdés érkezett a Volánhoz — ezekre részletes választ kapnak a kérdezők a közeljövőben a vállalat vezetőitől. A belváros rekonstrukciója sok nyíregyházit izgat, hiszen a megyeszékhely patinás magját szeretnék megőrizni. A tervek szerint ez így is lesz: a régi Szabolcsot például újjávarázsolják, erre a pénz már megvan. A megyei művelődési központ kiköltözésével (ez persze az új épületük elkészültétől függ) a szálloda, étterem bővül, fejlődik. A Guszev-lakótelepen élők kérdésére válaszolva elhangzott: a lakótelep nagyon megfelelne arra, hogy ott átmeneti lakások sorát alakítsák ki, de a város lakáshelyzete erre még nem érett meg. Távlatokban természetesen nincs nagy jövője a telepnek, de addig (nem is rövid ideig) élnie kell. Vásár- és sportcsarnok Több városi nagy létesítményről is érdeklődtek a fórumon. A vásárcsarnok, mely régóta húzódó gondja Nyíregyházának, végre tető alá kerül: idén nyáron megkezdik az építését, és 1980 tavaszán birtokba is vehetik a vásárlók a 4300 négyzetméter alapterületű csarnokot — melyet később tovább bőví tenek. A tervezett uszoda és sportcsarnok helye immár végleges: a Petőfi utca és a Széchenyi utca sarkán épül. Egy kérdező megpendítette: nem kap-e Nyíregyháza műjégpályát. A válasz: egyelőre nincs rá pénz. A nyíregyházi önálló szín- társulat alakításának híre tavaly röppent föl, s azóta csend van körülötte. Most az érdeklődők megtudhatták a fórumon: az idei kezdésből nem lesz semmi, mivel a tervezett központi támogatás nincs meg rá. Talán-talán jövőre ... Mozik dolgában rosszul áll a város, de ez a gond sem oldódik meg ebben az ötéves tervben. 1980 után ellenben felépül a jósavárosi művelődési ház mozival, és egy új mozit terveznek a déli városnegyedbe is. „Még egy ötéves terv nem múlhat el ebben a helyzetben” — mondta Czakó István. Befejezésül egy gondról, mely örömet is jelent. Augusztus 20-án „felavatják" a Jósavárost — átadják az utolsó lakásokat is. Az új városrész rendezése, parkosítása azonban még javában folyik — ehhez jelentős mértékű társadalmi segítséget vár a város az ott élőktől. Bizonyára nem csalódnak, hiszen minden jósavárosinak érdeke, hogy lakónegyedük mielőbb virágos, tiszta, rendezett legyen. Tarnavölgyi György 4 ÉVSZAK Nem jó egyedül A magányosság, amely korunkban világprobléma — a civilizáció, a technika fejlődésével növekvő — hazánkban is gondot okoz. Az élet- színvonal emelkedése, a televízió, a hétvégi házak elterjedése, a családok egyfajta bezárkózását vonta maga után. így az egyedülálló emberek még magányosabbá váltak. Az egyedül élést bizonyos fokú szorongó érzés kíséri, annak a téves hite, hogy „rám senkinek sincs szüksége”. Ez egy olyan társadalomban, amely a szocializmust építi és ahol nincs munkanélküliség, ahol minden agyra és kézre szükség van, nem szabad, hogy így legyen. Mégis a probléma hazánkban is közel félmillió embert érint, a fiataloktól, az idősebb korosztályokig az egyre szaporodó válások és az özvegység következtében. Statisztikai adatok szerint hazánkban a legtöbb egyedülálló a 39 év körüli nők között található. Rendkívül sok a kisgyermekes egyedülálló. Ezek az asszonyok a gyerekek miatt jóformán kimozdulni sem tudnak. A 4 Évszak című lap szerkesztősége úgy gondolta, hogy a különböző korosztályú, azonos érdeklődésű emberek összehozásával — legyen az társadalmi tevékenység, kulturális esemény, ankét, az egyedülálló gyermekeseknek szervezett sokféle program, részben a szülőkkel együtt, részben úgy, hogy a szülők külön vehessenek részt valamilyen ankéten, miközben a gyerekekkel társadalmi szervezők foglalkoznának — módot nyújtanak az egyedüllétből való kilépésre. Ezt a sokrétű feladatot a lap Te meg Én rovatában próbálja segíteni. A rovat felhívására régi mozgalmi emberektől fiatalokig tömegével jelentkeztek olyanok, akik segítségével az elmúlt fél évben közel kétszáz rendezvényt tartottak. A lapban példát mutatnak a barkácsoló munkástól a tudósokig, hogyan lehet értelmes cselekvéssel feloldani az egyedüllétet, riportokban számolnak be arról, milyen örömet hoz a közösségért végzett munka. A Te meg Én rovat rendszeresen közli a találkozók, a klubesemények programját. A lap legközelebbi klubja Debrecenben működik a Kossuth u. 1. szám alatt. A 4 Évszak című lap szívesen megalakítaná Nyíregyházán is klubját Várja a társadalmi aktívák, az olvasók javaslatait, segítségét. A lap havonta jelenik meg, minden postásnál előfizethető. Ritkán szabnak ki ifjúság elleni bűntettért olyan súlyos büntetést, mint amennyit Fodor Péter 40 éves leveleki lakos kapott. Az idült alkoholista Fodortól brutális magatartása miatt már három éve elvált felesége, de mivel továbbra is egy udvaron maradtak, az asszony kibékült vele, mert azt szerette volna, ha a gyerekeknek apja marad.Fo- dor keresztülhúzta ezt a számítást, nem szerette a gyerekeit, amit keresett, azt saját szórakozására, italra költötte. Jrádió MELLETT Ügy is lehet nagyon egyedül valaki, hogy vannak, élnek körülötte. Ez az egyedüllét a lélek magányossága. Sorvasztó, gyöt- relmes érzés ez még a fiatalnak is, nemhogy öregembernek. Annak és olyannak, aki természeténél fogva a kapcsolatok szövevényében érezte jól magát élete során. Természetes tehát, hogy az ilyen tulajdonságú időseket keményen megviseli, ha értetlen környezet veszi őket körül. Kopányi György hangjátéka, a Lekésett szüret, melynek a múlt héten volt a bemutatója a Rádiószínházban, egy ilyen vidám, bohókás kis öregemberről szól, aki melegségre, szere- tetre vágyik. Ezért időnként felkerekedik — tulajdonképpen megszökik a hozzá iélektelenül „jó" családjától, gyermekeitől — és megkeresi azokat az embereket, akiktől némi figyelmet, megértést remélhet, kaphat. Kalandos útjai „lebukással” végződnek, családja néhány nap múltán mindig rátalál, hazacipelik az öreget. Vissza az ablak előtti karosszékbe, hogy lássa a világ: mennyire megbecsülik, óvják, kiszolgálják apjukat. Pedig ő a találomra maga választotta „rokonok", az addig ismeretlen emberek között jobban érezte magát, felszabadultan örült az életnek. Noha itt is a látszat kormányozta körülötte az életet, ez a látszat azonban más minőségű, mint az otthoni, ezt ő maga keltette, akarta, mintegy uralkodott rajta, míg a másik, a családja által gondosan őrzött látszat őrajta uralkodott. Ahol a formákra, a külsőségekre a kelleténél többet adnak, ott ennek az ember (és az emberség) látja kárát. Ilyenkor pótlék után néz, élet- és érzelempótlék után, s ekkor hajlamos arra, hogy önmagát is becsapja. A Lekésett szüret öregemberének nem kell az önbecsapáshoz folyamodnia, mert — bár „új rokonai” elfordultak tőle — akad egy valaki, szállásadója. aki megérti őt, együttérez vele, aki jó emléket fog megőrizni róla. Az együttérzés a hallgatóban is kivirágzik. Nemcsak a Páger Antal életre keltette öreg, hanem minden olyan közösség iránt, amely az öregek elmagányosodása ellen dolgozik. A hangjáték némi fanyarsággal átszőtt humorát a rendező Varga Géza éppúgy’ mértéktartással éreztette, mint az öregért megjelenő családi küldöttség okozta, már inkább keserű fintort: Seregi István KÉPERNYŐ ELŐTT „A nyúlkenyér... az élet jelképe, a megmaradásé, mindazé, amit kenyérben, munkában, harcban, szellemben az egyik nemzedék a másiknak adhat." — nyilatkozta Döme Piroska a műsorlapi előzetesben a vasárnap este látott tévéfilmje jelképes címéről. Az írónő, a munkásmozgalom régi harcosa ebben az alkotásában is a lehető leghitelesebb „üzenethozónak” bizonyult az 1944-es bányászéletről, a bányászok legjobbjainak kommunisták vezette fegyveres szervezkedéséről, antifasiszta harcáról, hiszen ő a jobb világért folytatott egykori küzdelemnek maga is tevékeny részese, egyik irányítója volt. Ha nem tudnánk róla, hogy a harmincas években a bányásztelepüléseken a párt illegális tevékenységét szervezte, majd a háború kitörése után a Harcoló Bányász illegális lap szerkesztésében műkői; itt közre, s a nógrádi szénbányák környékén fegyveres ellenállást szervezett a nyilas puccs után, amiért letartóztatták, megkínozták és koncentrációs táborba hurcolták, tévéfilmje akkor is a személyes átélés forróságával, a közvetlen megfigyelés életközeliségével „árulkodnék” róla. A Nyúlkenyér képsorai (Németh Attila szépen komponált, beleérző operatőri munkájával) Felsőgalla nehéz sorsú bányászainak mindennapi életét, legjobb- jaik antifasiszta harcát jelenítik meg. A tévéfilmnek főhőse tulajdonképpen nincs, a markánsabban megrajzolt főbb szereplők (a Dudás-házaspár, a pártösszekötő Klára, a helyi kommunisták) alig lépnek elő a közösségi háttérből: Csak annyira, amennyire és amikor személyes cselekedeteik a nagy közösséghez kapcsolódnak. Feszesen összefogott cselekménye nincs a filmnek: az élet, a munka, a harc sokféle ágazását (pl. a szovjet hadifoglyok szökésének elősegítése, a fegyverszerzés és -rejtegetés módjai, a különösen megkapó majálisi jelenetsorok és mások) szinte kü- lön-külön tablókon eleveníti meg. Mégis, éppen azáltal érzékelhetjük, — Dudás harcba való bekapcsolódásának, szökésének és sebesülésének lazán visszapörgetett szálára fűzve — a küzdelem szélesen átfogó és történelmileg feltartóztathatatlanul előrevivő jellegét. Ez a dokumentumértékű tévéfilm arra is felhívja a figyelmet, hogy miyen lehetőségek vannak a munkásmozgalom egyes korszakai helyi története valósághű filmes feldolgozásának, — még élnek a hiteles tanuk, s annyira készek a „civil” szereplők is a hősi múlt megidézésére, mint a Nyúlkenyér bányászai. A hivatásos színészek munkájáról ezúttal csak annyit, hogy híven és jól szolgálták a „közösségi” produkciót, amelyért Rémiás Gyula rendezőt illetheti — a szerző mellett — a legnagyobb dicséret. Merkovszky Pál a brutális apa Az asszony tűrt egy ideig, de a múlt év tavaszán kizárta volt férjét a lakásból. Fodor nem hagyta magát, és betörte az ajtót. Áprilisban részegen ment be a lakásba, ahol csak 14 éves lányát találta. Pénzt kért tőle, kényszeríteni akarta, hogy kérjen az anyjától, mert még inni akart, s amikor a kislány erre nem volt hajlandó, ütni kezdte. A visítást meghallotta a kislány édesanyja, segíteni akart, de Fodor ekkor nekiesett és őt is megverte. Lehetetlen felsorolni, hányszor verte meg gyerekeit és volt feleségét a brutális ember. Sokszor a szomszédok mentették meg a családot, veréseivel a legtöbb esetben komoly sérüléseket okozott. Egvik alkalommal vizes törülközőt csavart lánya nyakára. azzal vonszolta percekig az udvaron. A családját állandó rettegésben tartó, emberi mivoltából kivetkőzött Fodort a Nyíregyházi Járásbíróság 1 év 2 hónap börtönre ítélte, 2 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős.
