Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. február 26. o MŰVÉSZETI EGYÜTTESEINK A Károlyi-huszárok élén A Mesekért Bábszínház Az új előadás - „Aladdin csodalámpája’’ próbáján. Harmincévesek. Az együttesek életében mindenképpen a jeles ünnepek közé tartozik, ha megszakítások nélkül, a sikerek gyűjtögetésével jutnak el a kerek évszámokkal jelzett jubileumokig. Sza- bolcs-Szatmárban Garay József nyugdíjas pedagógus volt az, aki tanárok, tanítók toborzásával megalapította Nyíregyháza ma már országosan elismert bábegyüttesét. A pedagógus-szakszervezet berkeiből 1951-ben kerültek a József Attila Művelődési Házba, s azóta is a régi épület, a mai megyei művelődési központ ad nekik próba és előadási lehetőségeket, az anyagi támogatással együtt. Az együttes vezetője Bárdi Margit, a művelődési központ főelőadója. — Véletlen vezetett a bábozáshoz, de ma már elképzelhetetlenek a napjaim a Mesekert nélkül. Tiz évvel ezelőtt Orosz Zoli bácsi, aki akkor bábos előadó volt nálunk, addig agitált, míg lecsalt a próbaterembe — én pedig azóta is odajárok, öt éve vezetem az együttest, filmtárosból így 'ettem „hivatalból” is báb< s. Ez persze azt jelentette, hegy be kellett bizonyítanom: értek a rendezői munkához. Hat évvel ezelőtt bábrendezői vizsgát tettem, de az igazi minősítő talán inkább az, hogy vannak olyan bábosaim, akikkel öttíz éve dolgozom együtt a Mesekertben. összeforrott, jó társaság. — Teljesen kicserélődött az egykori pedagóguscsoport. Ma tizenhat munkásfiatal folytatja az elődök hagyományait és nem kis öröm. hogy óvónőképzősök is csatlakoztak a munkánkhoz. Így megoldódott a lányutánpótlás, az óvodai munkában pedig szinte elmondhatatlan, menynyi segítséget ad majd ezeknek a fiataloknak a bábos múlt. Sajnos, ha a lányok férjhez mennek, már nem tudnak eljönni a próbákra, előadásokra. Bár van olyan házaspárunk, akik itt ismerkedtek meg és azóta is visz- szajárnak, dolgoznak. Pedig már gyerekük is van. Kevés együttes dicsekedhet azzal, hogy önálló bábteremben készülhetnek az előadásokra, várhatják a közönséget a bemutatóra. Igaz, a Mesekert lassan már kinövi a bábtermet. Jelenleg hét kész műsorral járják a megyét, az országot. Nemzetközi fesztiválon arattak sikert a Mese a királyról, aki elvesztette koronáját, A csuka parancsára, az Erdei történetek és a Hogyan házasodott meg Pet- ruska című darabjaikkal. Ez utóbbit éppen most készülnek felújítani, hogy elvihessék a felnőtteknek szánt előadást ifjúsági klubokba is. — Nehéz lenne felsorolni, hány helyen szerepeltünk. Kétszer vettünk részt Békéscsabán a Nemzetközi Gyermek Bábfesztiválon, voltunk Pécsett, a nemzetközi felnőtt fesztiválon, a budapesti Bábjátékos Majálison és már két alkalommal fogadhattuk a Tiszántúli Bábjátékos Napok résztvevőit. Szolnok, Borsod, és Hajdú-Bihar megyébe már-már hazajárunk. — Hetente kétszer próbálunk, de ha fesztivál, vagy nagyobb bemutató vár ránk, minden nap találkozunk. Ilyenkor aztán nagyon jó az a segítség, amivel például a konzervgyár támogat minket, ők még sohasem dühöngtek, ha el kellett engedniük a bábosokat. Sajnos, nem minden vállalatra lehet ezt elmondani. Pedig egyre több a megyén kívüli meghívás, mint például a májusi Visegrádi Szabadtéri Játékok, ami háromnapos és hétköznapokon rendezik. A legnagyobb felkészülést persze a Tiszántúli Bábjátékos Napokra kell terveznünk. Huszonöt éves volt a Mesekert Bábszínház, amikor megbízott minket a Népművelési ii tézet a kétévenkénti rendezvénnyel. Az idei bemutatókra már tíz megye huszonhárom együttese jelentkezett, s hogy a színvonal is garantált legyen, az intézetben zsűrizték az összes előadást, amellyel a közönséget várjuk majd. Újdonság, hogy vidéki vendégjátékokra is ellátogatnak majd a vendégegyüttesek. A gyermekotthonokban lépnek fel, ahol a bemutatók után közös bábkészítésen ismertetik meg a gyerekeket a bábozás örömeivel. A Mesekert Bábszínház hatása a megyében ma már egyértelmű, ök működnek közre a bábrendezők továbbképzésében is, mint bázisegyüttes. A negyvenhét működő együttesnek művelődési házak és iskolák adnak otthont. Csupán két-három csoportban nincs a vezetőnek működési engedélye. Hogy ilyen gond ne legyen, évente háromszor tartanak továbbképzést országos hírű szakemberek közreműködésével, nyaranta pedig kéthetes bentlakásos tanfolyamra hívják a bábcsoportok vezetőit. A személyes látogatás sem marad el, Bárdi Margittal a hét minden második napján vidékre gurul a megyei művelődési központ autója. S hogy a rendezői minősítések elérhető közelségbe kerüljenek, „C” kategóriás tanfolyamvizsgát tesznek Nyíregyházán az amatőr együttesek irányítói. — Sok jó vidéki csoportunk van már. Vásárosna- ményban, Mátészalkán például olyan az együttes, hogy bármikor elmehet tájolni. Idén többeket felkértünk nyíregyházi bemutatkozásra is. Nagy öröm, hogy gombamód szaporodnak az óvodai csoportok. Kétszer volt már Óvodai Bábos Seregszemle nyíregyháziaknak, ebben az évben március 19-én a megyei seregszemlét rendezzük meg. Külön fesztivált rendezünk iskolai csoportoknak. A „Gyertek meséljünk!” májusi megyei bemutatóra már tizennyolc csoport jelentkezett. — Persze minden munka hiábavaló lenne, ha csak magunknak készítenénk el a darabokat és nem hallgatnánk, hogyan reagálnak a gyerekek, hogyan örülnek, vagy bánkódnak a nézőtéren hőseinkkel együtt. Szerencsére nem panaszkodhatunk. Valamennyi előadásunkat (Paál László felv.) zsúfolt házban mutatjuk be. Ép i ezért gondoltam arra, ho« •'•gye már nyugí/útan t ~ i ,y félhivaia- sos csoportot is. ' A Mesekert Bábszínház közös tervein kívül egyéni célok is bőven adnak feladatot az együttes vezetőjének. Bábdíszleteket tervezek magunknak, de külföldre is. Elkészültek már terveim alapján a bábok Lengyelországban, Csehszlovákiában, kész bábjaim láthatók a Chrudim-i Nemzetközi Bábmúzeumban és a Szovjetunióban is. Azon kívül vizsgára készülök. Dolgozom a művész diplomámon. A szakdolgozatom témája a megye 30 éves bábmozgalma. Nagy öröm, hogy önálló kiállításon veszek részt az év végén Budapesten. Még nem végleges a helyszín, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum, vagy a Fáklya Klub lesz a házigazda Kiállításon azonban már közösen is részt vettünk Budapesten, Nyíregyházán pedig háromszor. — Rengeteg a tennivaló a ház körül is. Márciusban, a Petőfi Irodalmi Múzeum bábkiállításán a Mesekert is műsorral vesz részt, a Tiszántúli Bábjátékos Napokra keleti népmesével, az Aladdin esodalámpájával készülünk. Pályáztunk a Tapolcai Bábos Szaktáborba és nemzetközi fesztiválra is nevezni akarunk. Ezen kívül körülbelül tíz megyén kívüli és huszonöt megyei fellépésünk lesz. Nagy tervünk, hogy szeptembertől bevezessük a megyei művelődési központban a bábos bérletrendszert. Már készülünk erre a lépésre, amelynek az lenne az eredménye, hogy minden vasárnap előadásra várnánk a közönséget a megyei és a jeles országos együttesekkel. De bemutatkozik majd az Állami Bábszínház is. Eredmények, tervek, célok ... Ami eddig megvalósult, azt a telt házak minősítik. No és a „Kiváló együttes” kitüntetés, a miniszteri dicséret, s a nemzetközi bábművész szövetség Unima díszdiplomája. A bábcsoport vezetője tavaly óta a Szocialista Kultúráért kitüntetés tulajdonosa. Hogy mit hozhak az elkövetkező évek? Talán a siker garanciáját jelzik már maguk a tervek is. Jávor Ágnes Az olcsvai kastély Palotaépítő fogoly labancok Ma már nem látható a kastély, de mint a mellékelt kép mutatja, valamikor igen szép volt. Pedig nem mérnök tervezte, hanem II. Rákóczi Ferenc egyik hadvezére, Károlyi Sándor, aki úgy gondolta — miután a labancok feldúlták a nagykárolyi várat —, hogy ide, Ólcsvára teszi át a székhelyét. 1708-ban kezdett hozzá az építkezéshez Károlyi Sándor úgy, hogy közben a harctéren küzdött Rákóczi mellett. Jöttek-mentek a küldöncök, a kuruc tábor és Olcsva között. Vitték Károlyi Sándor utasításait az építkezést illetően, és hozták Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztina tájékoztatását a munka állásáról. Ezek a levelek építészettörténeti szempontból igen érdekesek. Az egész építkezést tulajdonképpen Barkóczy Krisztina vezette. Az olcsvai férfiak ott küzdöttek II. Rákóczi Ferenc seregében, ezért Barkóczy Krisztina labanc foglyokat kért és kapott a férjétől. A munka jól haladt, 1709 tavaszán ment a levél Rákóczi táborába: „ ... az új palotákat most kívül vakolják ...” (Régen a nagyobb szobákat hívták „palotának”, a kisebbeket a „bolt”-nak, vagy „bót”-nak. Az épület valószínűleg 1710-re teljesen elkészült. 1711 februárjában a n' íy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is megfordult a kastélyban, hogy a Pálffy Jánossal Vaján történt megállapodás értelmében József császárnak küldendő levelét megírja. Ez a levél később nagy történelmi nevezetességre tett szert. Ha ez alkalommal sikerül a megegyezés a fejedelem és az udvar között, a magyar történelemben nem szatmári, hanem olcsvai békekötésről beszélnénk, fgy tervezte ezt II. Rákóczi Ferenc is, a sors azonban másképpen akarta... A Rákóczi-szabadságharc leverése utón a Károlyi család nem maradt meg Olcs- ván. A szép új kastély lakatlanul állt. Károlyi Sándor szinte soha, felesége Barkóczy Krisztina is csak olyankor kereste fel néhány napra, amikor Nyírbaktán lakó lánya (Károlyi Klára, özvegy Hallerné) házánál időzött. Amikor az olcsvai kastélyt építeni kezdték, Károlyi Sándorék fia, Ferenc kétéves volt. Később amikor Ferenc megnősült, övé lett az olcsvai kastély. A fiatal pár nagy boldogságban élt. Nem sokáig, mert a rajnai hadjárat miatt Károlyi Ferencnek hadba kellett vonulnia. Az apja költségén felállított huszárezred, az úgynevezett „Károlyi huszárok” élére állott. Seregével egymás után aratta bravúros győzelmeit. Például 1734-ben Offenburgnál 210 Károlyi-huszár rajtaütött 4000 lovas francián és a váratlan támadással megszalasztotta őket. A támadásnál 400 francia esett el a kardjuktól. Harminc foglyot és 200 lovat zsákmányoltak. Kirchbergnél 1735-ben a Károlyi ezred vakmerő támadást intézett a francia elővéd ellen. Sikerrel. Tömérdek zsákmányt és rengeteg foglyot ejtettek. Míg Károlyi Ferenc messze idegenben harcolt, fiatal felesége súlyos betegségbe esett. Károlyi Ferencet értesítették ugyan, hogy siessen haza, de mire hazaért, feleségét már csak a koporsóban láthatta viszont. A temetés után megint harcba megy. Akkor volt kitörőiéiben a nagy osztrák— sével mentette ki a Verbász folyó habjaiból. Érdekesek Károlyi levelei. — A német generálisok — írja — gyalázzák a magyarokat, hihetetlennek mondják ősi vitézségüket, s azt állítják, hogy á régi magyarok ütközet előtt bódító magot vettek be... Egy másik leveléből megtudjuk, hogy a hercegi fővezérnek Temesváron megtetszett egy marcona magyar vitéz. Mint búzgó, amatőr festő, hozzálátott a lefestéséhez, s míg ő Halász Pétert pingálta, azalatt a török körülzárta Orsovát és elfoglalta Mehódi- át. Károlyi Ferencet 1741-ben a koronázó országgyűlés tagjai Károlyi Sándor, Rákóczi hadvezére. török háború. Ismét a sereg élére állt és .végigküzdi az egész háborút. Egy szerencsétlen haditerv következtében katonáinak nagy része a csata áldozatául esett. Maga Károlyi is csak egyik hű tisztjének köszönhette életét. Ugyanezt a tisztet, Babocsay főhadnagyot, egy félóra múlva saját élete veszélyeztetéközött találjuk. Az 1745-ös sziléziai háborúban altábornagyként vett részt. Nevét azonban nem a csatatéren szerzett érdemeiért érdemes megjegyezni, hanem azért, mert az ő nevéhez fűződik Nyíregyháza betelepítése. Kosa Pál Az egykori olcsvai kastély. KM
