Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

Több lakást G yakran panaszkodnak az építtetők és a beruházók: nincs kivitelező, kevés a kőmű­ves és az ács. Főleg a ha­gyományos lakásépítéshez hiányoznak a mesterek. Ha számuk, vagy munká­juk hatékonysága növe­kedne. több családi ház épülne megyénkben, ha­marabb enyhülnének a lakásgondok. Néhány vállalatnál és szövetkezetben rájöttek arra, hogy a gondokon le­het enyhíteni, csak fel kell tárni az úgynevezett rejtett tartalékokat. Az említett vállalatok, szövet­kezetek téemkásai, kőmű­vesbrigádjai néhány he­lyen, időnként kisebb fel­újítások és' tatarozások mögé rejtőztek. Karban­tartó munkájuk cseppet sem lebecsülendő, de jobb munkaszervezéssel jut idejük lakásépítésre is. Jó szervezésről és mun­káról számolhattak be a Nyíregyházi Vas- és Fém. ipari Szövetkezetben. A vasasoknak is van kőmű­vesbrigádjuk, amely az utóbbi években nem csak tatarozást végez, jelentős, majdnem nagyberuházást valósítanak meg a szövet­kezet területén. Mégis jut idejük és energiájuk a kollégák lakásépítésére. Idén és jövőre 8—8 lakást építenek. A műsgaki gár­da szaktanácsokkal látja el az építtetőket. a szövet­kezet gépparkja segíti az anyagszállítást. A 16 új otthon a kollektíva össze­fogásának eredménye. A kisebb zökkenők el­lenére is hasznosnak bizo­nyult a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat kezdeményezése. A vállalat két évvel ez­előtt lakásszövetkezetet alakított, s az eltelt idő­ben felépített 76 lakást. Ebből 50 a vállalati dolgo­zók tulajdonába került. Kikerülhetetlen nehézsé­gek miatt jelenleg csak 5 „saját” lakás építését vég­zik. A z ÉPSZER-nek fő tevékenysége az építkezés és a la­kásépítés. Mégis elisme­résre méltó a vállalatnak az a törekvése, amely gyorsabbá, rugalmasabbá teszi a lakásépítést. Az említett példák követhe­tők. Az ilyen kezdemé­nyezések hármas haszon­nal járnak: növelik a ki­vitelezői kapacitást, segí­tik a tanácsok lakáspoliti­káját és jobb munkát, hű­séget kérnek az üzemek saját dolgozóiktól, a laká. sok tulajdonosaitól. Nábrádi Lajos Á Szovjetunió álláspontja Helsinki dokumentumát nem lehet megváltoztatni A belgrádi találkozó záró- dokumentumára vonatkozó szovjet tervezetet elegendő összevetni a február 21-i, a NATO-országok úgynevezett kompromisszumos javaslatá­val ahhoz, hogy egyértelmű­vé váljon, ki lép fel az euró­pai együttműködésért és ki a viszályért — jelentette ki a plenáris ülésen Julij Voron- cov, a Szovjetunió küldöttsé­gének vezetője. Az APN szovjet sajtóügy­nökség ezzel kapcsolatban rá­mutat: e „kompromisszum” szerzői egybegyűjtötték azo­kat a nyilvánvalóan elfogad­hatatlan javaslatokat, ame­lyeket már többízben meg­vitattak, és a viták során mind a Szovjetunió, mind más országok küldöttsége el­utasított. Ha egy államnak segítségre van szüksége a záródoku­mentumban foglaltak megva­lósításához, senki sem gátol­Maróthy László hazaérkezett Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága első titkára szombaton hazaérkezett Ber­linből. ahol részt vett a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség X. közgyűlésén. Naposbaromfi milliós tételben A tavasz közeledtével egy­re nagyobb ütemben folyik a naposbaromfi-keltetés a HUNNIACOOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értéke­sítő Vállalat keltetőüzemé­ben. Szerződéseik alapján a megye kistermelői igényeinek a kielégítésére az ÁFÉSZ-ek lerakataiba és bizományosa­ikhoz a szállításokat már megkezdték. Vegyes hasznosítású napos­csibéből az év első két hó­napjában 1 millió 800 ezret szállítottak el. Ez megha­ladja a múlt év hasonló idő­szakában keltetett és értéke­sített kiscsirke mennyiségét. Naposkacsából 61 ezer érke­zett meg a megrendelőkhöz. Libából januárban és febru­árban mintegy négyezret kel­tettek. A csúcs ezután következik a naposbaromfi-keltetésben és -szállításban. Erre a vál­lalat felkészült. Az ÁFÉSZ- ekkel kötött szerződések va­lamint bizományosaik igénye alapján 1978-ban vegyes hasznosítású naposcsibéből 5 millió 600 ezret értékesítenek. Szarvasi Peking naposkacsá­ból egymillióra érkezett igény. Rajnai lúdból 130 ez­ret keltetnek. A vállalat a naposbaromfit speciális szál­lítókocsikban juttatja el a megrendelőkhöz. hatja meg abban, hogy segít­séget kérjen — egyebek kö­zött saját állampolgáraitól. Ezt azonban, mint kívülről jövő kötelezettséget, vagy mint megfelelő „jogot”, sen­ki sem kényszerítheti rá. Az állampolgárok jogait és kö­telezettségeit mindig és min­denütt a szuverén állam tör­vényei szabályozták és sza­bályozzák. A szovjet álláspont szerint megengedhetetlen a helsinki záródokumentum bármilyen megváltoztatása. Noha min­den küldöttség, köztük az Egyesült Államok küldöttsé­ge is, kijelentette, hogy a helsinki megállapodás revízi­ójának nincs helye, a NATO- országok tervezete valójában Helsinki felülvizsgálatát cé­lozza. A záródokumentum „kiigazítására” irányuló ki sérletek, még a legkisebbek is, veszedelmes precedenst teremthetnek. A szuverenitás elleni bár­milyen támadási kísérlet, a részt vevő államok felruházá­sa a mások belügyeibe való beavatkozást szolgáló „ille­tékességgel” csakis a kapcso latok megromlását eredmé­nyezheti. A tanácskozásnak könnyítenie kell az együtt­működés problémáinak meg­oldását, nem pedig viszályt szítani. A NATO-országok doku mentumtervezete érzékletes példája több szemléletnek, noha a találkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak az ettől való tartózkodásra. Ez a szemlélet nem felel meg sem Helsinki betűjének, sem Helsinki szellemének hangsúlyozta Julij Voroncov. Ezért a dokumentum alkal­matlan arra, hogy a belgrá­di fórum munkacsoportjai megvitássák. MŰSZÁKI FEJLESZTÉSSEL Kevesebb létszám, könnyebb munka Jelentős összegeket fordí­tanak az idén is megyénk üzemei, vállalatai a műszaki fejlesztésre. A „Fémmunkás” Vállalat balkányi gyáregysé­gében ebben az évben is foly­tatják a 220 millió forintos beruházást, ahol a Dorog tí­pusú ablakok továbbfejlesz­tett változatai készülnek majd. Az idén mintegy 140 milliót költenek az új üzem­re, amely a tervek szerint a következő év decemberére készül el. s 1980-ban kapcso­lódik a termelésbe. A to­vábbfejlesztett termék mo­dem technológiát követel, ezért gépek, berendezések vásárlására nyolcvanhatmil­lió forintot fordítanak, ame­lyeknek nagy része még eb­ben az évben megérkezik Balkányba. Mintegy negyvenkétmillió forint értékű gépet állítanak munkába ebben az évben a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál a nehéz fizikai munka könnyítése, eredményesebbé tétele érde­kében. Huszonegymilliót köl­tenek a különböző építőipari kis- és nagygépek beszerzé­sére, s további 21 milliót a szállítás és a rakodás gépesí­tésének fejlesztésére. Erre két év alatt harmincmillió forin­tot fordítanak, amihez 15 milliós állami támogatást kapnak. A munkakörülmények ja­vítása, az anyagtakarékosság növelése, a környezetvédelmi feladatok egy részének meg­oldása szerepel többek között az öntödei Vállalat kisvár- dai gyára idei tervében. Ra­Petris András már az új, csehszlovák gyártmányú sarokfog­laló gépen dolgozik a Szabolcs Cipőgyárban. diátormegmunká ló és -sze. relő gépsort helyeznek üzem­be májusban. Ezzel jelentős létszámmegtakarítást érnek el és nagymértékben könnyí­tik a nehéz fizikai munkát. A korszerű, automatizált ciklus­sal működő gépek a minőség fokozott javításához is jelen­tős mértékben hozzájárulnak majd. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár új termékei elsősor­ban az idősebb korosztály ér­deklődésére tarthatnak szá­mot. De a hagyományos ci­pők mellett megjelennek az idén a legújabb típusú lábbe­lik is, mint a transzparens, és a poliuretán talpú férfici­pők. Újdonság lesz még az idén a rövid és a hosszú szá­rú férficsizma, valamint a Claudius, és az Anteus márka nevű préselt marhabőrből ké­szült félcipő. A múlt évben műszaki fej­lesztésre és beruházásra kö­zel 8 millió forintot fordított a gyár, az idén ennél jóval nagyobb lesz ez a szám. Tíz­millió 400 ezer forintot szán­nak a beruházásokra, és mintegy ötszázezret a műsza­ki fejlesztésre. Nemrég érke­zett meg a csehszlovák gyárt­mányú hidraulikus sarokfog­laló gép, valamint három da­rab több sebességű bevarró­gép, amelyen a varróvonal automatikus levágását is megoldották. Felkészülés a lél végi belvízre A vízügyi igazgatóságok, a tanácsok, a vízitársulatok és a mezőgazdasági nagyüzemek országszerte befejezték a tél végi — kora tavaszi belvíz elleni védekezés előkészüle­teit. Több ezer kilométeren iszaptalanították, gaztalaní- tották a belvízcsatorna-háló­zatot, a megjelölt helyeken rendbehozták a belvízátemelő szivattyútelepeket, a hordoz­ható szivattyúkat, s megtisz­tították a zsilipeket, a hidak és az átereszek környékét, hogy minden akadályt elhá­rítsanak a levezetendő belvíz útjábpl. A múlt év közepén megalakult Országos Vízkár­elhárítási Bizottság irányította a felkészülést, amit a területi operatív testületek hangoltak össze az érdekeltek között. A Tiszántúl magas talaj­vízszintű területein még a februári hideghullám előtt üzembe helyezték az átemelő szivattyútelepeket, hogy a várható belvíz befogadása ér­dekében minél jobban kiü­rítsék a levezető csatornák medrét, A víztározókat is fel­készítették mintegy 200 mil­lió köbméter belvíz vissza­tartására s későbbi hasznosí­tására. A belvízkárok mege­lőzésének leghatékonyabb eszköze azonban az országos csatornahálózat, a szivattyú­állomások és más védőművek tervszerű fejlesztése, amire évente több száz millió forin­tot költenek. A távlati fejlesztési tervek szerint fontos cél, hogy kora tavaszi belvizek levezetésé­nek idejét 17-ről fokozatosan 12 napra csökkentsék. T«v«crrft LócTÍilnol A tarpai Esze Tamás Tsz gépjavító iutusíIU íVCdÁUlMcK. telepén a tavaszi mezőgazdasági munkákra készítik a gépeket^ Illés Gyula és Kuti Béla egy John Difeere traktor motorját ellenőrzi. Műszergyártás Nyírbélteken Hatéves működés után február 25-én a nyereségré­szesedés kifizetésével végleg befejezte munkáját a Nyírbá­tori Faipari Vállalat. A kis tanácsi vállalat nyírbélteki üzemét ez év januárjától át­vette a Ganz Műszer Művek. Az új gazda a gépkocsikhoz szükséges műszerek gyártá­sát telepíti le az üzembe. A faipari szerszám- és iskola­szer gyártást a Tiszalöki Fa­ipari Vállalat veszi át, foly­tatja a gépek és berendezé­sek áttelepítését. A NYÍRFA 1972-től, az in­dulás évétől eredményesen gazdálkodott. Az első évhez képest közel négyszer na­gyobb termelést értek el a múlt évben, a nyereség még ettől is nagyobb arányban nőtt. Az itt dolgozó mintegy 150 ember bére a hat év alatt kétharmadával nőtt, tavaly megközelítette a 30 ezer fo­rintot. A vállalat a közel 9 milliós induló vagyon után 26 milliós vagyonnal fejezte be tevékenységét, közte új üzemcsarnokot épített Nyír­bélteken, ahol megteremtette a korszerű munkakörülmé­nyeket. A mostani 244 ezer forintos nyereségrészesedés kifizetésével a vállalat 6 szo­cialista brigádjának, jó dol­gozóinak munkáját ismerték eL XXXV. évfolyam, 49. szám ABA: 1 FORINT 1978. február 26., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents