Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 24. ÁFÉSZ-munkástagozatok Több áru a boltokban Élelmiszer- és zöldségbolt, büfé, presszó működtetése és üzemi étkeztetés: ebből áll a megyei ÁFÉSZ-ek munkástagozatainak tevékenysége. Néhány helyen áru-előrendeléssel, a téli gyümölcs- és zöldségkészletek beszerzésével is foglalkoznak. \ legfigyelemreméltóbb a HÓDIKÖT ti- szalöki üzemének kezdeményezése, ahol . az ÁFÉSZ-bolt építéséhez 80 ezer forint értékű részjeggyel járultak hozzá a tagok. A munkástagozatok jelenleg mintegy másfél ezer főt számlálnak, közülük a legtöbb — közel háromszáz — a záhonyi csomóponton dolgozik, de majdnem ennyi a nyírbátoriak száma is. Egy új tagozat is alakult 1977-ben a fehérgyarmati téglagyárban, azonban néhány régebbi helyen, például Mátészalkán és Kisvárdán, csökkent a tagság száma. A közeljövőben egész sor helységet kívánnak a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége munkástagozatai közé bevonni. Terveik szerint Nagy- kálló, Demecser, Ibrány, Tiszaszalka, Nyíregyháza, összesen tíz település lesz az új tagozatok megalakulásának színhelye. Veszélyben a szív Á stressz, az étkezés, a túlhajszolt életvitel és az infarktus A 123 oldalas könyvecske „Őszintén a szívinfarktusról", néhány hét alatt a szívbetegek „bibliája” lett. Mindenekelőtt azoké, akik már átestek egy infarktuson. Holott a szerző — dr. Szabolcs Paula, a Kardiológiai Intézet tudományos osztályvezetője — nem kizárólag nekik szánta írását, hanem mindazoknak, akiket fenyeget e veszély. Éppen harminc éve gyakorló orvos és húsz esztendeje, hogy a szívre specializálta magát. Ö a vezetője annak a rehabilitációs csoportnak, amelyik az Egészségügyi Világszervezet programja keretében a infarktuson átesett betegek rendszeres vizsgálatát és ellenőrzését végzi, (összesen húsz ország vesz részt e programban.) Leggyakoribb májusban, júniusban — Ritkán tapasztalható, hogy egy orvos ennyire közérthetően, a szakkifejezések és műszavak mellőzésével írjon ... — A Medicina Könyvkiadó szerkesztői azt mondták — közli dr. Szabolcs Paula —, úgy írjak, hogy a Málcsi néni is megértse. Őszintén bevallom, egy kicsit féltem ettől, mert tudományos körökben általában lenézik a túl népszerű nyelven írt munkákat. Aztán írás közben megértettem, munkám akkor lesz valóban hasznos, ha a szöveg közérthető. — Könyvének egyik táblázatából a dél-pesti infarktus- regiszterből az derül ki, hogy a legtöbb szívinfarktus májusban és júniusban, a legkevesebb pedig augusztusban következik be. Van erre magyarázat? — Bár lenne! Rengeteg adatra van még szükségünk, hogy világosabban lássunk, hogy megtaláljuk ' a pontos összefüggéseket. Az Egészségügyi Világszervezet éppen azért vezette be az egységes nyilvántartást, hogy ha egy ország egészében nem is, de legalább a lakosság egy bizonyos csoportjában megfelelő képet kaphassunk az infarktus előfordulási arányáról, a férfiak és nők megoszlási arányáról és így tovább. Az elemzések alapján tudunk majd tovább lépni, így a védekezésben is hathatósabb segítséget nyújtani. — Számos összefüggést már földerített az orvostudomány. Mint ön is írja: ismerik az úgynevezett „rizikófaktorokat”, az infarktust kiváltó okokat, a veszélyeztető tényezőket. Korunkban divatossá vált az infarktust a stresszhatásokkal, a felgyorsult és túlhajszolt életvitellel FRANCIASALÁTA ÉS SONKÁS TEKERCS Kedvelt a hidegkonyha Egy év alatt ugrásszerűen emelkedett a hidegkonyhai termékek iránti kereslet a megyeszékhelyen. A választékot elsősorban a szálloda és vendéglátó vállalat termelőüzemei, konyhái adják. Mintegy húsz éve árusítanak Nyíregyházán hidegkonyhai termékeket, de abban az időben a hurka-kolbász, a kocsonya jelentette a választékot. Ma a változatos és sokféle saláta, a különböző tekercsek, szendvicsek és hidegtálak adják a hidegkonyhai termékek felét, míg nyolc évvel ezelőtt mindössze 6—7 százalékot tett ki ez az arány. A hidegkonyhai szaküzlet, az Imbisz Grill megnyitása Nyíregyházán jelentősen Csak 11 forintot találtak... Vádemelés a rakamazi gyilkosság miatt Korábban már hírt adtunk róla, hogy Vitányi Zsigmond mák- koshotykai lakost 1977. december 28-án reggel halva találták Ra- kamaz község határában. A rendőrség rövid időn belül elfogta a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalkorú Balogh Lászlót és Bódi Andrást. A nyomozás során kiderült, hogy a bűncselekmény elkövetésében részt vett a fiatalkorú G. László is. A halálos kimenetelű bűnügy tulajdonképpen két nap krónikája. A bisztróban találkoztak, majd onnan délután Rakamazra indultak. Balogh Lászlónak a terve már akkor az volt, hogy kifosztja a sértettet. A rakamazi cigánytelep előtt elhaladva Vitányi még nem ment be kísérőjével a telepre, noha Balogh már ekkor csalogatta, hogy ott megpihenhet. Balogh ezután ismét az italmérő helyet találta alkalmasnak a már egyébként is ittas sértettnek „megpihenésre”. így kerültek a rakamazi Sport cukrászdába. Az italozás befejeztével Balogh a tokaji út mentén lévő cigánytelep felé vitte leendő áldozatát. Nem nagy távolságra attól a helytől, ahol gyalogösvényen kell lemenni a telepre, találkoztak Bódi Andrással és a fiatalkorú G. Lászlóval. Baloghnak elég volt csak felvetnie, hogy Vitányit ki kellene rabolni. Hamar beleegyezésüket adták. Nem is vártak sokáig, megkezdték embertelen munkájukat. A sértettet azzal az ürüggyel, hogy majd lefektetik, lecsalták a tokaji útról a lakások felé vezető gyalogúton. Alig mentek azonban 30—40 métert, Balogh László öklei a sértett fejét több helyen eltalálták úgy, hogy a sértett Vitányi elterült a földön. (Balogh egyébként hiú arra, hogy milyen nagy ütései vannak.) Bódi András sem váratott magára. Észrevette, hogy Vitányi fel akar ülni, ezért visszanyomta a földre. A sértett azonban riadtan védekezett és megharapta Bódi András kezet, aki ezért feldühödött. Ekkor már Balogh és Bódi együttes bántalmazása következett: Balogh tenyéréllel többszőr Vitányi torkára ütött, Bódi pedig mérgesen csizmája sarkával taposott a gyomrába. Hogy a sorból ne maradjon ki a fiatalkorú G. László sem, ő is sietett a sértett oldalába rúgni néhányat. Az ütések sokasága és ereje alatt Vitányi védekezésre képtelen állapotba került. Megkezdődhetett volna a nagy „osztozkodás”. A várt „zsákmány” azonban kevésnek bizonyult. Vitányinál ekkor már mindössze 11 forint volt. Ezért az eredménytelen zsebkutatás után elvették óráját, derékszíját, sapkáját és zsebtükörjét. Az eszméletét elvesztett és súlyosan sérült Vitányit a fagyos decemberi éjszakában magára hagyták. Orvosszakértői vélemény szerint a sértett halála a bántalmazás következtében előállott májrepedés, hasüri vérzés és a gége porcos vázának többrendbeli törése, valamint kihűlés együttes eredménye. A megyei főügyészség a három gyanúsított ellen, nyereségvágyból elkövetett emberölés büntette miatt emelt vádat. Rakamazon az elmúlt évben jelentősen nőtt a fiatalkorúak és a felnőtt korúak által együttesen elkövetett bűncselekmények száma. A fiatalkorú T. János és társai után B. Rudolf és 10 társa 47 bűncselekményt követett el. Most újabb súlyos bűncselekmény miatt folyik eljárás. Dr. Toronicza Gyula ügyész emelte a hidegkonyhai forgalmat. Korábban szemléleti nehézségekkel, a hagyományos ételekhez való ragaszkodással is meg kellett küzdeni az eladóknak. Ma már ott tartanak, hogy a vállalat idei hidegkonyhai forgalmát 1,4 millió forintra tervezik, s ebből 1,3 millió forintért ez az üzlet árusít ilyen termékeket. Rajtuk kívül a megye- székhelyen még 6—7 vendéglátóipari üzlet, étterem, presszó árusít hidegkonyhai termékeket. Idén már Nyírbátorba és Rakamazra is küldenek az itt készített árukból. Míg 1976-ban csak 750 ezer forintot tett ki a hidegkonyhai termékek nyersanyagértéke, egy év múlva már 1,1 millió forintot forgalmazott a vállalat, idén 1,4 millióra számítanak. A dinamikus fejlődés — Sipeki Lajos igazgató- helyettes véleménye szerint — a salátafélék választékának bővítésével érhető el. Most körülbelül 8—10 féle gyümölcs-, zöldség- és húsos salátát készítenek, de többféle alapanyag felhasználásával bővíthető a választék. Az alapanyagok beszerzése azonban sokszor igen nehéz. Nyáron például Vajat és étolajat nehezen tudnak szerezni. Szinte egész évben kevesebb gomba van, mint kellene. Pontyon kívül minőségi halat ritkábban találnak. A beszerzéseknél fontos szerep jut a konzerveknek. Gombát például a kínai konzervből használnak, a sonkás tekercshez a pápai dobozolt sonkát vásárolják. A különleges gyü- mölcskonzervhez jutni a legnehezebb : például kukorica, ananász, banán gyümölcs- konzerv a legkeresettebb. (A kukoricánál a gyakoribb mirelitet nem tudják használni, mert a hidegkonyhai termékhez a mélyhűtött nem felel meg.) A hidegkonyhai áruk közt a franciasaláta, a kaszinótojás és a különféle szendvicsek a legkeresettebbek. (t. k.) magyarázni. Könyvében viszont nem ezt tartja a legnagyobb veszélyforrásnak... Túltáplált, keveset mozog, dohányzik... — Európában az infarktushalálozást tekintve Finnország áll az első helyen, az az ország, ahol a lakosság többsége vidéken él, olyan körülmények között, hogy viszonylag kevés stresszhatás éri az embereket. Az amerikaiak viszont a vezetők betegségének tartják az infarktust, arra a statisztikai adatra hivatkozva, hogy a betegség a vezető állásúak körében gyakoribb. A technikai forradalom okozta életkörülmény-változásokkal sem helyes az infarktusemelkedést bizonygatni, mivel a műszaki szempontból rendkívül fejlett Japánban kevés a koszorúérbetegség. — Korunk életmódját aligha tudjuk gyökerében megváltoztatni és hiba lenne a rohanó életformára kenni mindent, mert ez elterelné a figyelmünket a legnagyobb ártalmakról. Arról például, hogy a civilizált lakosság túltáplált, keveset mozog és rengeteget dohányzik. Ezért a rizikófaktorok között elsősorban is a magas vérzsírtartalmat (kolesztcinszintet), a magas vérnyomást, a dohányzást, a cukorbetegséget, az elhízást, a testmozgás hiányát, a stresszhatásokat és az öröklést kell sorrendiségben megállapítani. II Hárommillió kövér országa" — Ezért is szánt olyan nagy teret — a többi között — könyvében a helyes táplálkozásnak? — Igen, mert ez reánk magyarokra különösen is vonatkozik, gyakorta halljuk: hárommillió kövér ember országa vagyunk. Sajnos, így van, a táplálkozási szokások alig változtak. Az infarktust előidéző rizikófaktorok taglalása közben a következőket írja dr. Szabolcs Paula s ez mintegy memento is lehet valamennyiünk számára: „Egy kövér, magas vérnyomású, erős dohányzó sokkal nagyobb veszélyben van, mint egy sovány, alacsony vagy normál vérnyomású nemdohányzó ...!” Pethes Sándor Amiről nem beszélnek ■■ Ö römmel, boldogan nyugtáztam a hírt, amelyet a napokban közölt a rádió, hogy a hét végén mindössze egyetlen halálos baleset történt az ország közútjain. Örömmel és boldogan, mert máskor a hét vége halálos közúti tragédiáit kétszámjegyű adatokkal jegyzik. Sajnos, az előbbi híradás ma már ritka, mint a fehér holló. Hetekig, hónapokig nem tudunk napirendre térni egy- egy repülőgép katasztrófája hallatán. De sokan már oda se figyelnek arra, hogy évente százak és ezrek esnek áldozatul (tízezrek válnak nyomorékká) az eszeveszett közúti száguldásnak, a gyalogosok felelőtlen ló- tás-futásának. Ha valamilyen járvány felütné a fejét az országban, akkor bizonyosan mindenki azon fáradozna, hogy megakadályozza a kór továbbterjedését. Ilyen betegség ellen orvosok, tudományos apparátusok, kutatók egész serege tevékenykedne, hogy hathatós gyógyszert állítson elő, s megelőzze a bajt. A közúti balesetekkel is legalább ilyen hathatósan kellene foglalkozni. Igaz, időről időre különféle tanulmányok látnak napvilágot az országúti szerencsétlenségek okairól. A szerzők kimutatnak néhány objektív és szubjektív tényezőt, amely — szerintük a bajokat előidézi. Ezek a vizsgálódások azonban legtöbbször a felszínen maradnak. Számokat, eseteket sorakoztatnak fel arról, hogy a gyorshajtás, az előzés és a kanyarodás szabályainak megszegése vagy az ittasság hol, mennyi balesetet Okozott. A mainál biztonságosabb közlekedés megteremtésének a lehetőségei azonban sokkal mélyebben rejlenek. Az Országos Balesetelhárítási Tanácsot kivéve, kevesen és keveset foglalkoznak például az utak, útviszonyok és a balesetek ösz- szefüggéseivel. Mint az egyik illetékes szerv képviselője a közelmúltban adott nyilatkozatában elmondta: a főváros úthálózata 3500 kilométer, s ebből mindösz- sze 400 kilométernyi szakaszon — s ezek is tele vannak buktatókkal — bonyolódik le a forgalomnak mintegy 85 százaléka. Nagyjából hasonló arányokról beszélhetünk vidéki városaink, községeink, sőt az egyes megyéket és járásokat ke- resztül-kasul szelő bekötő utak esetében is. Ez nyilvánvalóan kedvezőtlenül befolyásolja a forgalom biztonságát. Válaszra váró kérdés az is: miért kell mélyen hallgatni arról, hogy az elromlott forgalom- irányító berendezéseket miért kell javítani néha órákig, napokig? Időközben ugyanis Budapest forgalmi csomópontjainak jellege alapjaiban megváltozott. Mind gyakoribb, hogy egyazon csomóponton öt-hat út torkollik egymásba, 8— 10 haladási irány is lehetséges; zavartalan forgalmuk csak üzembiztos berendezések, lámpák rendszeres működésével oldható meg. Vidéken a sötétben poroszkáló kerékpárosok jelentik még ma is a legtöbb veszélyt. Sokszor szóvá tettük: a kerékpárlámpa aránytalanul drága, a többi fényjelző berendezéssel együtt jelentékeny hányadát teszi ki a bicikli árának. És gyakran még így is hiánycikk! Állítólag a közeljövőben az illetékesek „radikálisan” közbelépnek a hiánycikk ügyében. Érthetetlen, hogy ezt nem korábban tették, ki tudja, menynyi bajt, tragédiát előzhettek volna meg vele. Természetesen hiba volna azt hinni, hogy csupán szervezeti intézkedésekkel és a mainál kedvezőbb technikai adottságok megteremtésével, elejét lehetne venni minden szerencsétlenségnek. Nyilvánvaló, hogy amit itt feszegetünk, az csak töredéke a problémáknak. Egy-egy súlyos közlekedési baleset gyakran több, néha tucatnyi okra vezethető vissza. Előfordult például, hogy a gépkocsivezető nem pihente ki magát, indulás előtt összeveszett a feleségével, ráadásul a mellette ülő utas gyorshajtásra ösztökélte. A közúti baleset ■ nem afféle természeti csapás, mint az árvíz, vagy a járványos betegség, bár igaz, teljesen kiiktatni, megszüntetni modern korunkban aligha lehet. Csökkenteni viszont igen! De a hatásos megelőzés elképzelhetetlen az okok szüntelen kutatása, mélyreható felderítése és kiküszöbölése nélkül. Ezekről az okokról kevés szó esik a tömegtájékoztatásban is. Nyilván azért, mert akiknek az útviszonyok és a hiányzó biztonsági berendezések a számláját terhelik, azok is szívesebben beszélnek a gyorshajtásról és a szabálytalan előzésről. Túl kellene már lépni ezen fals szemléleten. K. F. A Szabolcs Cipőgyárban Tóth Lajos szabász tavaly több, mint ezer négyzetméter bőrt takarított meg, ami ötezer-háromszáz pár cipő gyártásához elegendő. A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat 1. számú özemében Puskás Má- tyásné televízióhoz készít szobaantennákat.
