Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

XXXV. évfolyam, 44. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. február 21., kedd A szovjet hadsereg a béke szilárd őre Czinege Lajos beszéde a vígszínházi díszünnepségen A szovjet hadsereg születésének 60. évfordulója alkalmá­ból ünnepséget rendeztek hétfőn a Vígszínházban. Az ün­nepség elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Rácz Sándor, az MSZMP Központi .Bizottságának osztályve­zetője, Benkei András belügyminiszter, Katona Imre, a buda­pesti pártbizottság első titkára. Ott voltak társadalmi, tö­megszervezeti vezetők, a gazdasági, a politikai, a kulturális élet jeles képviselői. Az elnökség soraiban ült Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­te, Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képviselője és Fedet Filipovics Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Megtartott munkaerő A mire néhány évvel ezelőtt még senki nem számított, be­következett : megyénk üzemei is kezdik megis­merni a munkaerőgondot. Időszerű lett nálunk is az az igazság: a munkásokat nem csak megszerezni kell, hanem meg is kell őket tartani. S úgy tűnik, ez a nehezebb. Egyre kevesebb már az olyan munkás, aki a 300 —400 forinttal magasabb fizetés kedvéért lemond a kényelmes utazásról, a tiszta, otthonos munka­helyről, a szociális épüle­tek nyújtotta előnyökről. Magyarul: inkább keve­sebbet keres, minthogy órák hosszat várjon a vo­natra, a buszra, munka után hideg vízben tisztál­kodjék. De az is előfor­dult, hogy jó néhány üze­met azért hagytak ott a munkások, mert kapkodó volt a vezetés, és ez oda vezetett, hogy az éves tervet csak túlórákkal le­hetett teljesíteni. Szinte természetes volt erre a válasz, az üzemből sokan „leköszöntek”, s nyugod- tabb, okosabban vezetett munkahelyet kerestek. Szerencsére üzemeink többsége felismerte már, hogy így nem igen tudják megtartani munkásaikat. S éppen ennek köszönhe­tően egyre több biztató jelenséggel találkozha­tunk. Több gépet, beren­dezést vásárolnak a fizi­kai munka megkönnyíté­se, a dolgozók épségé­nek megóvása érdekében. r A m nemcsak tárgyi feltételei vannak, hogy a szakembe­rek megtalálják helyüket az adott közösségben. Legalább ilyen fontosak a jó emberi kapcsolatok. A Szatmár Bútorgyárban, vagy a nagykállói posztó­gyárban — éppen a ko­rábbi rossz tapasztalatok­ból tanulva — a munka­helyi párt- és KlSZ-alap- szervezet veszi szárnyai alá az új dolgozókat, megkönnyítve ezzel a be­illeszkedést. Nagy szere­pük van ebben a szocia­lista brigádoknak is, hi­szen az a közösségi erő, amely bennük rejlik, számtalan esetben bebi­zonyította már, hogy át­lendít a nehézségeken, és segít abban, hogy minél többen, minél hamarabb találják meg helyüket az adott közösségben. Balogh Géza — Köszöntjük a szovjet hadsereget és haditengerésze­ti flottát, azt a legyőzhetet­len erőt, amely megalakulá­sától kezdve a forradalmi eszmékhez, a lenini örökség­hez híven, a néppel szorosan összeforrva, a kommunista párt vezetésével teljesíti tör­ténelmi hivatását — mondot­ta elnöki megnyitójában Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. — A szovjet hadsereg hat évtizedes léte, fényes diada­lai, történelmi jelentőségű győzelmei bizonyítják, hogy ez a hadsereg a szó legnemesebb és legtisztább értelmében a munkáshatalom, a dolgozó emberek, a szocializmus, a A legmagasabb szovjet ka­tonai kitüntetést, a Győzelem Érdemrendet adományozta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- csának elnöksége Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB fő­titkárának, a Legfelsőbb Ta­nács elnöksége elnökének. A kitüntetést hétfőn dél­előtt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a központi bizottság titkára nyújtotta át a Kremlben. Az ünnepi ak­tusnál jelen voltak a szovjet oárt és a kormány vezetői, a Legfelsőbb Tanács elnök­ségének tagjai, a szovjet hadsereg és hadiflotta ma­gas rangú vezetői, a Nagy Honvédő Háború veteránjai. Mélyen szimbolikus és tör­vényszerű a legmagasabb szovjet katonai kitüntetés át- nyújtása Leonyid Brezsnyev­kommunizmus építésének és a béke védelmének hadsere­ge — hangoztatta Borbándi János. — Dolgozó népünk jól tudja, mit jelentett ha­zánk, nemzetünk számára a Szovjetunió történelmi jelen­tőségű győzelme a második világháborúban. A szovjet nép katonafiai szabadították fel hazánkat is, s ezzel elér­keztünk legnagyobb nemzeti sorsfordulónkhoz, új fejezet kezdődött történelmünkben. A hazánkat felszabadító szovjet osztálytestvéreink a forradalom szellemét, az el­nyomottak igazát, a nemzeti újjászületés reményét és le­hetőségét hozták el sokat szenvedett népünknek. A Moszkvában átadták Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a Szovjetunió legmagasabb katonai kitüntetését, a Győ­zelem Érdemrendet. (Kelet- Magyarország telefotó) nek, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta meg­alakulásának 60. évforduló­jának ünnepe előtt — muta­tott rá a kitüntetés átadása­kor mondott beszédében Mihail Szuszlov, — Az ön életútja sok éven át elszakíthatatlanul kapcso­lódott a szovjet fegyveres erők dicső történetéhez. A hadsereg politikai tisztjeként járta a frontokat a Nagy Honvédő Háború nehéz kez­detétől a győzelmes befeje­zésig. Részese volt ön a le­gendás „kis földön” dúlt vé­res csatáknak, az Ukrajna, a Kaukázus, Románia, Ma­szabadság birtokában népünk történelmi jelentőségű győ­zelmeket ért el, s ma már magabiztosan halad a fejlett szocialista társadalom felépí­tésének útján. Olyan hadse­reg jubileumát ünnepeljük, amely születése pillanatától őrzi nemes küldetésének je­gyeit, osztályhűségét és for­radalmi elkötelezettségét, a nép igaz ügyének szolgálatát és internacionalista hivatását. Borbándi János ünnepi megnyitóját követően Czine­ge Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter emelkedett szólásra. Emlékeztetett a szovjet hadsereg megalakulá­sának körülményeire, a Nagy Október ügyéért, a forrada­lom szívének, fővárosának védelméért hadra kelt hősök dicső tetteire, majd így foly­tatta : — A szovjet hadsereg lét­rejöttének első pillanatától a szocialista forradalom, a béke, a szabadság, a világ dolgozói egyetemes érdekei­nek védelmezője. A szocialis­ta haza felvirágoztatásán, a munkások, parasztok, értel­miségiek boldogabb életének (Folytatás a 4. oldalon) gyarország, Lengyelország és Csehszlovákia felszabadítá­sáért vívott harcoknak. Min­dig elöl járt a harcban, ren­díthetetlen bátorságával di­cső tettekre lelkesített. ön, Leonyid Iljics jól is­meri a kivívott győzelem ér­tékét, tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen fel­becsülhetetlenül drága né­pünk, a föld minden népe számára a béke. Különleges meggyőző erővel és szenve­déllyel hangzik az ön, a háború poklát megjárt em­ber hangja a tartós békéért, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, a világ vala­mennyi békeszerető erői ál­tal folytatott eltökélt, megal­kuvás nélküli harcban. Mihail Szuszlov emlékezte­tett rá, hogy Leonyid Brezs- nyev, mint az SZKP KB fő­titkára és a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának el­nöke állandóan a legnagyobb mértékben gondoskodik a szocialista haza megbízható védelméről, a béke és az or­szág biztonsága vártáján álló szovjet fegyveres erők meg­szilárdításáról. Az is a párt és a nép nagy győzelme, hogy immáron a szovjet emberek egész nem­zedéke nőtt fel a háború bor­zalmainak ismerete nélkül. És ehhez ön, Leonyid Iljics kiemelkedően hozzájárult — hangoztatta Mihail Szuszlov. Az SZKP KB titkára me­leg üdvözlő szavak kíséreté­ben nyújtotta át Leonyid Brezsnyevnek a magas ki­(Folytatás a 4. oldalon) Győzelem Érdemrenddel tüntették ki Leonyid Brezsnyevet Á TITÁSZ1978-AS TERVÉBŐL: Több száz millió villamosításra Javul az ipari és lakossági ellátás Több új létesítménnyel gazdagodik az idén a Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat Szabolcs-Szatmár megyei hálózata. 1975 végén kezdték, s a múlt év decemberére fe­jezték be Nyírbátorban a 100/20-as transzformátorállo­más építését. A TITÁSZ mellett az Országos Villamos Távvezeték Vállalat és a Villamosállomás Tervező és Szerelő Vállalat is részt vett a munkában. A 24 millió fo­rint értékű létesítmény át­adása az első negyedév vé­gére fejeződik be. Üzembe helyezés után a dél-szabolcsi területek biztonságos áram­ellátását szolgálja majd. Befejezés előtt áll a tuzsé- ri transzformátorállomás építése is. A 70 milliós léte­sítmény — amelynek átadá­sát a negyedik negyedév ele­jére tervezik — a záhonyi átrakókörzet kiegyensúlyo­zott energiaellátásáról gon­doskodik. Tavaly kezdték, s már a technológiai szerelés mun­káinál tartanak a 49 milliós vásárosnaményi transzfor­mátorállomás építkezésén. Avatását a tuzsérival egy időben tervezik. Ez a három létesítmény 1980-ig látja el árammal zavartalanul Sza­bolcs-Szatmár egész terüle­tét. Már az idén gondolnak az 1980 utáni évekre, s további transzformátorállomások elő­készítését kezdik meg. Ib- rány határában, Baktaló- rántházán sőt Nyíregyházán is épül egy-egy új, Tiszalö- kön pedig a meglévőt bőví­tik. A megyei középfeszültségű hálózat fejlesztésére és re­konstrukciójára 28 millió fo­rintot fordítanak az idén. Ennek keretében Baktaló- rántházán. Komorón, Nyír- bogdányban, Nagyhalászon és Balsán vár komoly fel­adat a TITÁSZ dolgozóira. Lakótelepek villamosítá­sára 8 millió 300 ezer forin­tot költ a vállalat. Befejezik Jósaváros energiaellátási programját. A Nyírbátorban, és Mátészalkán épülő új la­kókörzetekben tovább foly­tatják a villamosítást, a ti- szavasvári Alkaloida telepén pedig bővítik a jelenlegi há­lózatot. Nyíregyházán a Huszár sor környékén, a le­endő Keleti lakótelepen és a Záhonyban létesülő új tele­pen megkezdik az energia- ellátás korszerűsítését. A nem villamosított terü­letek — új utcák, de első­sorban a nagyobb lélekszá­mú tanyák áramellátására 5 millió forintot használnak föl. A tervek szerint Ibrány, Nagyhalász, Nyírmada, Apagy-Emmatanya, Nyir- egyháza-Borbánya, Nyíregy­háza-Felsősima és Balkány- Perkedpuszta eddig ellátat­lan körzeteiben gyullad ki év végéig a fény. Megyénk gyorsan fejlődő mezőgazdasága is megköve­teli az egyenletes áramszol­gáltatást. A termelőszövet­kezetekben és állami gazda­ságokban közel 10 millió fo­rintos munka vár a TI- TÁSZ-ra. A legfontosabbak: a nyíregyházi, Vörös Csillag Termelőszövetkezetben egy baromfitelep, a balkányi Szabolcs, a tiszaberceli Bes­senyei, a nagykállói Zöld Mező Tsz-ben egy-egy ter­ményszárító, a Kemecsei Ál­lami Gazdaságban pedig az öntözőtelep villamosítása. A meglévő erőmű bővíté­sére nem kevesebb, mint 130 millió forintot fordítanak Nyíregyházán. Két új szov­jet gyármányú, 50 gigaka- lóriás kazánt helyeznek üzembe ez évben. Várhatóan 1978 telén már ezek a be­rendezések is segítik megye- székhelyünkön a távhőellá- tást. Ugyancsak itt épül egy 10 ezer köbméteres pakura- tároló, javítva ezzel az üzemanyag-tárolás égető gondján. Nem kevésbé fon­tos az áprilisban elkészülő, óránként 3600 köbméter ka­pacitású gázbefogadó állo­más üzembevétele. 1978-ban új részleggel bő­vül a TITÁSZ vállalat nyír­egyházi kirendeltsége. A Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat 24 millió 500 ezer forintos költ­séggel hozza létre az épüle­tet, melyben a fürdők, elő­adótermek mellett ügyfél- szolgálati irodák is helyet kapnak. Terv szerint 1979 második felében már itt kér­hetnek ügyeikben felvilágo­sítást a vállalattól az érdek­lődők. 7ÓSAVÁROSI TÉL MA „...töröltük a testi fehyítést..." (2. oldal) Árak kordában (3. oldal) (Hammel József felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents