Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

1978. február 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 II szegedi kísérletek Születnek-e új növények? — Állati és növényi sejtek egyesítése — Válaszra váró kérdések A világ legjelentősebbnek számító tudományos és isme­retterjesztő folyóiratai egy időben adtak hírt arról, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia szegedi biológiai köz­pontjának genetikai intézeté­ben, párhuzamosan amerikai és angliai laboratóriumokkal sikerült állati és növényi sej­teket egyesíteni. Szegeden a kísérleteket dr. Dudits Dénes, dr. Raskó István, dr. Had- laczky Gyula és egy svéd vendégprofesszor, A. Lima De Faria végezte. Á sejtfal felbontható A tudósok olyan technikai eljárásokat dolgoztak ki és al­kalmaztak, amelyek már le­hetővé teszik, hogy nemcsak generatív, hanem úgyneve­zett testi sejteket is egyesít­senek. A sejtfal eltávolítása után lehetséges például két levélsejt egyesítése és az így kapott termékből akár egy új növény felnevelése is. A növényi sejtek jellegze­tes alkotórésze a sejtfal. A sejtek egybeolvadása pedig csak úgy lehetséges, ha ezt ez a fal nem akadályozza. A cellulózból és a hemicellulóz- ból felépülő sejtfal bontó en­zimekkel 4—6 óra alatt eltá­volítható. így sejtfal nélküli sejtek, úgynevezett proto- plasztok keletkeznek, ame­lyek megfelelő feltételek kö­zött képesek újra sejtfalat létrehozni. Az így regenerált sejtből teljes növény nevel­hető fel. Ilyen technikával a szegedi biológiai központban is neveltek már fel új, teljes értékű növényeket. Dr. Dudits Dénes szerint intézetükben ezzel a mód­szerrel sikerült több növény, például búza és rizs közös hibrid sejtjének, úgynevezett hetekarionnak a létrehozása, amely később megfelelő élet­tani körülmények között új sejtfalat alkotott. így az új hibrid sejtben a genetikai in­formációhordozó sejtmagok és a citoplazma-alkotórészek egy sejtbe kerültek. A szege­di kutatások azt igazolják, hogy többek között sárgaré­pa—árpa, szója—kukorica és más növények hetekarionjai előállíthatok, életképesek és megfigyelték többszöri sejt- osztódásukat, azaz növekedé­süket is. Két sárgarépafaj protoplasztjainak fúziója után pedig sikerült hibrid nö­vényt is felnevelni. Génkísérlet A sejtek működésének mind teljesebb megismerése ösztönzi a szegedi biológuso­kat. Ezért próbálkoztak meg — a világon elsők között eredményesen — a növényi és állati sejtek hibridizáció­jával is. Bár a növények és az állatok között fejlődésta­nilag nagy a távolság, ennek ellenére számos biokémiai fo­lyamatuk és az ezekhez szük­séges makromolekulák fel­építése és szerepe hasonló. A kutatók sok kérdésre szeret­nének választ kapni: képes-e osztódásra állati eredetű ge­netikai anyag a növényi sej­tek plazmájában? Végbemen - nek-e az emlős sejtek alap­vető ■ életfolyamatai növényi sejtekben? Lehetséges-e sejt­szinten a „feladatátvállalás” — valamilyen szerepcsere — növényi és az állati eredetű genetikai anyag a növényi sejtek plazmájában? Végbe- mennek-e az emlős sejtek alapvető életfolyamatai nö­vényi sejtekben? Lehetséges- e sejtszinten a „feladatátvál­lalás” — valamilyen szerep­csere — a növényi és az álla­ti eredetű makromolekulák között? „Hibrid sejtek" A szegedi kutatók kísérle­tük első lépéseként sárgaré- paprotoplasztokat és emberi eredetű sejteket — a kísérle­tekre világszerte használt He- la-sejtvonalat fuzionáltatták. A növényi protoplasztokat és az állati sejteket összekever­ték, majd polietilén-glikolt adtak a keverékhez. A PEG hatására állati sejtekkel, nö­vényi protoplasztok növényi protoplasztokkal és kis szám­ban állati sejtek növényi pro­toplasztokkal is egyesültek. A „hibrid sejtek” kialakulá­sának bizonyítására a fuzio­nálás előtt az állati sejteket radioaktív anyaggal megje­lölték. Ez a módszer azonban bonyolult és hosszadalmas volt. A későbbiekben speciális eljárással az állati és a növé­nyi sejtmagokat más-más színűre festették. így azok­nak az egyesült sejteknek a kiválasztása, amelyekben mindkét sejtmag megtalálha­tó, már gyorsabb és köny- nyebb. Az elkülönített külön­leges „hibrid sejtek” ezután növényi tápfolyadékba he­lyezték. És megfigyelték, hogy ilyen körülmények kö­zöt a növényi sejtfal már né­hány órával a fúzió után is­mét kialakul és a sejtfallal rendelkező növényi sejtekben Hela-sejtmagok is láthatók. Csak az emberi­ség javéra A legújabb kísérletekben dr. Hadlaczky Gyula és munka­társai kimutatták, hogy a szó­jabab protoplasztok és az ecet­muslica sejtjeinek egyesítésé­vel létrejött „hibrid sejtek­ben” mind az állati, mind a növényi sejtmagok képesek DNS-szintézisre. Ezek a kí­sérletek bizonyítják, hogy az örökítő anyag (DNS) előállí­tásának bonyolult biokémiai folyamata végbemehet a mes­terségesen létrehozott állat­növény sejtekben is. A szegedi kutatók világ­szerte nagy érdeklődést ki­váltó, e területen elért ered­ményeinek célja világunk tit­kainak, köztük a sejtek sze­repének jobb megismerése. Tanulmányaikban és cikkeik­ben is hangsúlyozzák: a bio­lógiai tudományok új ered­ményeit csak az emberiség javára szabad és kell felhasz­nálni. Dénes János A nagyvárosok jövője Stodulky modellterve. (MTI Külföldi Képszolgálat) A nagyvárosok korát él­jük. Míg 1700-ban a konti­nenseken még csak 40 száz­ezernél több lakosú nagyvá­ros volt, addig 1900-ban 300, 1950-ben 670, 1960-ban 1340, 1970-ben pedig 1872 nagy­város volt az öt földrészen. A nagyvárosok sűrűsége — a százezer négyzetkilomé­terre jutó nagyváros — Ja­pánban és Hollandiában a legnagyobb: 42, illetve 41. A földrészek közül e tekintet­ben Európa áll az élen. itt az átlagérték 8, Ázsiában 2,3, Észak-Amerikában 1,2. Kö­zép- és Dél-Amerikában 1,1; Afrikában és Ausztráliában százezer négyzetkilométerre nem egészen egy nagyváros jut. ViszonylaCT újak a milliós városok. A századfordulón csak 17 volt a számuk a világon, 1950-ben már 65. Napjainkban viszont több mint másfél száz milliós, vagy annál nagyobb lélek­számú város van a földte­kén. Ebből persze levonha­tók a nem valódi milliós vá­rosok, azok, amelyeknek vá­rosmagjában egymilliónál kevesebb ember él. így is még mindig száznál több a valódi milliós városok szá­ma. A szakértők becslése sze­rint 1970-ben a nagyvárosok összlakossága az egész embe­riség egyhatodát tette ki, ami meglehetősen szomorú tény, mivel a nagyvárosokba — sőt szupervárosókba — való tömörülésnek sokkal több hátránya van az embe­rek szempontjából, mint elő­nye. Szerencsére nem min­den ország engedi meg a nagyvárosok lakosságának mértéktelen felduzzadását. Köztük Csehszlovákia sem, ahol a főváros lakosainak száma hosszú idő óta egy­millió körül van. A városter­vezők és a városrendezők a nagyvárosokat körülvevő úgynevezett szatellivárosok (elővárosok) létrehozása ér­dekében fáradoznak. Ilyen lesz a Prágától délnyugatra 300 hektárnyi területen fek­vő, majdan 120 ezer lakosú Stodulky is. Sok napfény, friss, tiszta levegő és a ter­mészet közvetlen közelsége jellemzi majd Prágának ezt az elővárosát, ahonnan könnyen elérhetik majd munkahelyüket az ott lakók. Az alaszkai olaj Képünkön: a transzalaszkai kőolajvezeték déli végállo­mása. (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) Az amerikai kontinens leg­északibb része az „amerikai arktikum”, amely az Északi­sarkkörtől Kanada legésza­kibb pontjáig, csaknem a 84. északi szélességi fokig húzó­dik. Az arktikum kétségtele­nül földünk legkedvezőtle­nebb természeti körülményei­vel rendelkező régiója. A ci­vilizált ember el is kerülte egészen a jelen évszázadig és sokan még ma is úgy tekin­tik, mint a világ utolsó meg­hódításra váró területét, s az olajkutatás terén valóban az is. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mind­össze 10 évre lesz elegendő a kőolajkészlete, s ennek a bal­jós véleménynek köszönhető, hogy az arktikumon megkez­dődött a kőolajkutatás. 1968- ban az Északi-Jeges-tenger partján, a Prudhoe-öböl kör­nyékén fedezték fel az ame­rikai kontinens eddig legna­gyobb olajfelhalmozódását. A fúrásokat újszerű, szige­telt falu csövekkel végzik, s öblítőiszap helyett különböző habanyagokat használnak. A sarki tengereken a körszel­vényű, kúpos hajótestekkel rendelkező jégtörő fúróhajók­kal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsób­ban csővezetékeken és tar­tályhajókon szállítják. A hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérőjűek. A csővezetékek lefektetése sok gondot okozott az állandóan fagyott talaj miatt. A fagyott földön át húzódó vezetéket nem volt ajánlatos a talajba süllyeszteni, mert az olaj ma­gas hőmérséklete még jó szi­getelés mellett is felolvaszta­ná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfelelően szige­telt és a talaj felett húzódó vezeték kiépítése. Ez a meg­oldás viszont ismét nehézsé­gekbe ütközött, mert akadá­lyozza a vadállatok, főleg a karibuk vándorlását. Természetesen szolgálatba léptek a tankhajók is, sőt ki­épült az olajszállító légihíd a lelőhely és a felhasználók kö­zött. Az erre a célra kifej­lesztett Boeingot 12 sugárhaj­tóművel látták el. Az olaj megindította a nyersanyagku­tatást. Találtak még földgázt, különféle érceket, főleg va­sat, rezet, ólmot és cinket. A belterjes kertészkedés, az egyre általánosabbá váló öntö­zés, mind több és több szer- vesanyag-utánpótlást igényel. Ezt az igényt az immár kró­nikussá váló istállőtrágyahiány miatt csak részben tudjuk ki­elégíteni. Ezért egyéb szerves trágyákat. így a kerti kom- posztot is fel kell használnunk. Ha különböző szerves hulla­dékokat földdel összekeverve ér­lelünk, humuszban gazdag, ap­ró szemű trágyát, komposztot nyerünk. Komposztkészítésre a legülönbözőbb szerves anya­gok felhasználhatók: a növé­nyi hulladékok. a lehulló íomb, a háztartás különféle hulladékai, esetleg a baromfi­trágya stb. Beteg növényi ré­szeket, felmagzott gyomokat, el nem korhadó anyagokat nem szabad bekeverni! A komposztkazlakat a kert végében árnyékos helyen rak­juk össze 2 m szélesre, 1,5—2 m magasra. Hosszúsága a ren­delkezésre álló anyag meny- nyiségétől függ. A kazal he­lyét tisztítsuk meg a gyomok­tól, majd döngöljük le és ár- koljuk körül. Vigyázzunk ar­ra, hogy a víz ne tudjon a rétegzésre kerülő hulladék alá folyni, mert azt káros rotha­dásnak indíthatja. Az első hulladékréteget a ledöngölt földre terítjük mint­egy 15—20 cm-es vastagságban. ezután 5 cm-es földréteget la­pátolhatunk rá. Ha igazán ér­tékes kerti komposztot aka­runk nyerni, úgy szórjunk fél kilónyi vegyes műtrágyát a földrétegre. Mivel a komposzt- kazal prizma alakú, így a kö­vetkező hulladékréteget ismét egy földréteg követi. A vegyes műtrágya kiszórásáról, a kom­poszt dúsításáról itt sem sza­bad elfeledkezni. Amint a prizma elérte a 80 cm magasságot, döngöljük meg és enyhén locsoljuk be. hogy nyirkos legyen. Akárcsak az istállótrágya. a komposzt is akkor érik be jól. ha víztartal­ma 75 százalék körüli. A ki­száradástól földtakaróval óv­juk, 5 cm vastag talajréteggel takarjuk le. így kedvező élet- feltételeket tudunk biztosítani a hasznos mikroorganizmusok számára és a komposzt szerves anyagai aerob körülmények között korhadhatnak el. A kerti komposzt teljes éréséhez egy esztendő szükséges, mi­előtt felhasználnánk gondos át- lapátolással keverjük össze. Széles Csaba, mg. főiskola Állategészségügy a háztájiban Á betegségek megelőzése a szarvasmarhánál Nem az egyes betegségek gyógykezelésével, hanem azok megelőzésével szeretnénk fog­lalkozni. A betegség megelőzé­se a gazdától gondosságot, elő­relátást követel és ez sokkal olcsóbb és célravezetőbb, mint a beteg állat kezelése, ha már a betegség az állattartó gon­datlansága miatt kialakult. Elsősorban néhány olyan módszerről tennénk említést, ami a szarvasmarháknál a ta­karmányozási eredetű betegsé­gek megelőzését teszi lehető­vé. Az őszi, tél eleji időszakok­ban igen sok gyökérgumós ta­karmány (répafélék. burgo­nya) etetésére van lehetőség. Ezeknek a takarmányféléknek helytelen etetése gyakran ve­zethet nyelőcső-elzáródások­hoz. Ezek a bajok megelőzhe­tők, ha a gyökérgumós takar­mányokat felaprítva etetjük szarvasmarháinkkal. A kiéhe­zett. mohón evő állat a felda- rabolatlan gyökérgumósok fo­gyasztása közben gyakrabban nyeli el a felületesen megrá­gott takarmányt. Ezt úgy előz­hetjük meg, hogy szénafélék és abrak etetése után adjuk oda szarvasmarháinknak a répafé­léket — ha már előzőleg nem daraboltuk fel. Az új termésű abraktakarmá­nyok átmenet nélküli etetése gyakran okoz a szarvasmar­háknál emésztési zavarokat. Itt elsősorban az új termésű ku­koricát kell etetni, kis adagok­kal kezdjük és fokozatosan szoktassuk hozzá állatainkat az új kukoricához. Szárított sze­mes kukorica esetén ez a ve­szély nem áll fenn. A szarvasmarhát májusig té­li takarmányon kell tartani. A legeltetési időszak alatt álla­taink bőségesen hozzájuthat­nak a számukra fontos vita­minokhoz és ásványi anyagok­hoz. Egy darabig szervezetük raktározni tudja ezeket a fon­tos anyagokat, ám a tél végé­re ezek fokozatosan felhaszná­lódnak a szervezetben. Erre a folyamatra tekintettel kell len­nünk. A legtöbb vitamint és ásványi anyagot igénylő vem­hes teheneinknek, fiatal bor­jainknak tegyünk félre olyan szénát, ami megázás nélkül lett a rendekről felszedve, sok le­vél van rajta és ezért jó minő­ségű. Általános szabály legyen, hogy a rosszabb szénáinkat a lekötés után etetjük és a ja­vát a tél vége felé adjuk az állatainknak, amikor már igen nagy szükség van a jó minő­ségű takarmányokban levő vi­taminokra és ásványi anya­gokra. A háztáji gazdaságokban jel­legzetes tél végi megbetegedés, hogy a magas vemhes, vagy a frissen ellett, elsősorban jól tejelő tehenek fekve marad­nak. nem tudnak felállni. Ez a jól ismert betegség az esetek döntő többségében amiatt je­lentkezik, hogy az állat takar­mányában nem jut elegendő mészhez. A mészhiány pótlásá­ra a Futor nevű takarmányki­egészítőt kell a szarvasmarhá­val etetni. A Futort az abrak­takarmányhoz kell keverni, egy mázsa abrakhoz három ki­logrammot tegyünk. A Futor az ÁFÉSZ vegyi boltjában ol­csón beszerezhető. Takarmánysót a téli idő­szakban folyamatosan adjunk a szarvasmarhának, szintén az abrakba keverve, de csak az abrak mennyiségéhez számít­va 1—1,5 százalékos mennyi­ségben. A takarmánykeverő üzemben előállított szarvas­marhatápokban a megfelelő mennyiségű Futor és a takar­mánysó már benne van. A néhány takarmányozási tanács után a vemhes üszők és a vemhes tehenek tartásmód­jához szeretnénk egy javasla­tot adni. A nehéz ellésék gya­korisága a téli, tél végi hóna­pokban gyakoribb, mint az év más időszakaiban. Ennek le­hetnek ugyan takarmányozási okai is, de túlnyomórészt a vemhes állatok mozgáshiá­nyával magyarázhatók. Ezért akinek módja és lehetősége van rá, biztosítson lehetőséget a vemhes állatok szabadon va­ló mozgatásához. Dr. Bakó Ferenc Csehszlovákia Iskola csak feltalálóknak Az ostravai Vitkovice Vas­művekben és a Clement Gottwald Gépgyárban olyan iskola működik, amelyet munka után a vállalat leg­jobb feltalálói és újítói láto­gatnak. A tanulmányi idő két év. A bevezető elméleti előadá­sok mellett a találmányok kidolgozásának jogi és for­mai vonatkozásairól is felvi­lágosítják a hallgatókat. A feltalálók a tanulmányi idő­ben megismerkedhetnek az elektrotechnika, az automa­tizálás, az atomkutatás leg­újabb eredményeivel. Az első évfolyam végén tartott elő­adások a vállalat aktuális problémáinak ismertetésé­vel foglalkoznak. A második évfolyamon a szabadalmi osztály szakértőinek vezeté­sével saját terveiket dolgoz­zák ki a hallgatók, konkrét üzemelési problémák megol­dására, az élőmunka-ener­gia- és anyagmegtakarításra vonatkozóan. Javaslataikat a vállalat a gyakorlatban is al­kalmazhatja. 1976-ban pél­dául a hallgatók 12 talál­mányt s 40 újítást jelentet­tek be. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÍÉ[^Tíi»i I; ; * ; J jj* J’ ;\ A kerti komposzt kezelése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents