Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
1978. február 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Felelősséggel dolgozni Taggyűlésen a TITÁSZ-nál Az útkereszteződésben elektromos árammal működő piros jelzés állta utamat. Hozzájuk, az energia szolgáltatóihoz, a TI- TÁSZ-hoz igyekeztem. A vállalatnál az 5-ös pártalap- szervezet 22 kommunistája között ott találjuk a nyíregyházi üzemigazgatóság párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőit. így mint párttagok döntéseikkel hatnak az egész kollektíva tevékenységére. Ez fogalmazódott meg az alapszervezet vezetőségének beszámolójában is. Az üzemigazgatóság dolgozói tőlünk várják — hangsúlyozta a vezetőség beszámolója — a példamutatást a munkaidő tökéletes kihasználásában, a politikai és szakmai ismeretek tökéletesítésében. Tőlünk függ a kinti munkák anyagellátása, az üzem- és ' munkaszervezés, egyszóval a«*terv teljesítése. A kommunisták arról számoltak be. hogy az 1977-es esztendőt jól zárták. Zökkenőmentesen látták el a lakosságot árammal. A Vinyi- ca és az Albertirsa között épülő 750 kV-os távvezeték építéséhez saját vezetékeiket átépítették. A múlt évi munkákból csak a tapasztalatokat vonták le. A beszámoló és a hozzászólások arra keresték a feleletet, hogy 1978- ban mely területen léphetnek előre. Tennivalójuk akad bőven. A 800 fős kollektíva ez évi termelési terve 750 millió forint. Birtokukban van a megye valamennyi közvilágítási villanykörtéje. -oszlopa, transzformátorállomása. Vagyonuk túl jár a másfél milliárd forinton. A múlt évihez hasonlóan most is van különleges megbízatásuk. Végzik a KGST keretében folyó orenburgi gázvezeték magyar szakaszán az elektromos beruházásokat. Az üzemigazgatóság vezetője, Papp Gábor, a pártélet más kérdései mellett az üzemi demokrácia új fórumai működtetésének lehetőségeit boncolgatta. Azt indítványozta. hogy a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének ismertetését a politikai oktatásban minden tömegszervezetnél még egyszer beszéljék meg. Ezzel színvonalasabbá válna az igazgatóság területén az információ áramlása. Ez együtt járna a nagyobb fokú tudatossággal, mely a termelést lendítené előbbre. Az üzemigazgatóság kommunistái ez évi cselekvési programjukban feladatukul állították a villamos- és hőenergia-igények korlátozás nélküli kielégítését. Ez azért fontos, mivel ezekkel a szolgáltatásokkal ott vannak minden lakásban, és pontatlan munkájukkal sok embernek okozhatnának bosszúságot. Tennivalóik — itthoni és a szovjetunióbeli — másik nagy területe a hálózatszerelés. Ezt maradéktalanul csakis az itt dolgozó szocialista brigádok és az ezekben tevékenykedő kommunisták segítségével oldhatják meg. Előbbre kell lépni a munkaidő jobb kihasználásában. Sokat hozhat a célratörőbb üzem- és munkaszervezés, az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás. A takarékosságban rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználása költségcsökkentést. jobb pénzgazdálkodást eredményezhet. A külső szemlélő már-már azt hitte, hogy egy jól szervezett termelési tanácskozásra cseppen. Az alapszervezet életének a taglalása más belátásra késztette. Az itteni párttagok közül tizenegyen végeztek szakosítót, vagy esti egyetemet. Marxista középiskolába hatan jártak. A politikai végzettséggel nem rendelkező öt kommunista közül jelenleg ketten tanulnak. Az alapszervezethez tartozó munkásőrök szolgálatáról elismeréssel szóltak. Annak ellenére, hogy a pártmegbízatások teljesítését mindenkinél jónak tartják, a pártcsoportmunkában hiányosságokról szóltak. Rendszeresebbé és tartalmasabbá kívánják tenni azokat. A párttaggá nevelésben is a pártcsoportok vállán nyugszik a felelősség. Ez annál is inkább aktuális, mivel ezt a területet az utóbbi két évben elhanyagolták. A párttagok átlag életkora is elég magas. Ráadásul a KISZ-ben vannak párttaggá nevelésre alkalmas fiatalok. Sigér Imre Tartálykocsik Nyírtelekről A MEZŐGÉP nyírteleki gyárában 1978-ban az AGROTRÖSZT megrendelésére háromszáz DETK—5 típusú tartálykocsit gyártanak. Képünkön: Varga János és Budaiaki András a tartály belső merevítő bordáját hegeszti védőgázas technológiával. (Császár Csaba felvétele) Gépvásárlás 98 millióért Az ötéves terv végéig 150 millió forintos termeléssel növeli belföldi kapacitását a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A fejlesztést a nagyobb gépesítéssel oldja meg a vállalat, erre egy 98 millió forintos pályázatot nyert el 1976 végén, hosszú lejáratú hitel formájában. A megrendelések alapján folyamatosan érkeznek az új gépek. Tavaly 42 millió értékben, az idén 23 millióért vásárolnak gépeket, amelyek nagyobbrészt hazai, vagy szocialista országokban készültek. ' A 800 millió forintos termelés elérését két módon segítik' a gépvásárlások. Egyrészt a nehéz fizikai munka megszüntetésére törekednek, ezért újabb kis és nagyméretű kotrógépeket, munkakönnyítő eszközöket szereznek be. Másrészt a kisegítő kézi munkákat gépesítik, így a villanyszerelésnél, csőszerelésnél kisgépekkel gyorsítják a munkát. Szervezési fejlesztést is megvalósít a KEMÉV. A betontelepeket körzetesíti és központosítja. Négy nagy telepet hoz létre, Nyíregyháza mellett Mátészalkán, Fényes- litkén és Debrecenben. Változás Kékese pecsétjén Hit jelent, ha egy település „város környéki község" lesz? A gazdagodás „titka" Kisvárdán Lehet néhány millióval több.. Kisvárda város iparában jelentős helyet foglal el a vas- és gépipari szövetkezet, amely negyedszázados múltra tekint vissza. Termékeik keresettek, jó partnernek tekintik a piackutatók. Mi ennek a nagyszerű fejlődésnek a „titka”, erről kérdeztük Beszterci Andrást, a szövetkezet elnökét. — Szövetkezetünk termelését 1976-hoz viszonyítva 10 millióval növeltük. Az 1977- re tervezett 50 millió forintot, is 10 százalékkal túlteljesítettük. Itt 1977 a változások, a minőség éve volt. A termelékenység növekedését lehetővé tette a műszaki fejlesztés, a fokozottabb üzem- és munkaszervezés. Igen jelentős a változás a termelőberendezésekben. Az elmúlt évben üzemelt először itt a préslevegő-rendszer, a lakatosmunkákat gépesítettük, 12 szerszámgépet állítottunk munkába, szereztünk egy 80 tonnás excenter présgépet, mely a lakatosmunkák megkönnyítését szolgálta. A szövetkezetünk új telephelyre költözött, ez lehetővé tette a korszerű anyagmozgatást és-tárolást is. Mindezek az intézkedések a dolgozók szorgalmával párosultak s így, amíg 1976-ban 205 ezer, addig 1977-ben 236 ezer forint volt az egy főre jutó termelési érték. A fényrekesz gyártása nyereséges terméknek bizonyul, hasonlóan az állványfejek készítése. Ez utóbbiból 1977 első fél évben 1200 darabol gyártottak. Dinamikusnak mondható a lakosságnak végzett szolgáltató tevékenység is. Például a gépkocsijavítás 20 százalékkal emelkedett. Jól szervezett munka eredménye, hogy a szövetkezet nyeresége közel másfél- szeresére nőtt. A termék- struktúra változása, az önköltség csökkentése, - a termelékenység az összetevői a 10 milliós termelés- és a közel négymilliós nyereség- növekedésnek. Az elért eredmények alapján 10 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ezért a többletért jóval több részesedési alapot kellett feláldozni a magasabb bérfejlesztési adózás miatt. Amíg 1976-ban 32 994, addig tavaly már 36 410 forint volt az egy főre jutó átlagkereset. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet eredményeivel megpályázta a Kiváló Szövetkezet címet. 1978- ban már magasabb szinten kívánják a munkájukat végezni. Ezért is csatlakoztak a nyíregyházi cipészek megyei versenyfelhívásához. Dragos Gyula „Rokoni kapcsolat” alakult ki Kisvárda és Kékese között. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala egy évvel ezelőtt, 1977. február 8-án Kékesét város környéki községgé nyilvánította. Nem sokkal később módosították a két tanács szabályzatát, de nem csupán formai változásokról van szó. Az együttműködés, a segítségnyújtás kölcsönös lesz, de nem kétséges, hogy a tehetősebb, a nagyobb „rokon” nyújt több segítséget. Á főutca és környéke A városi tanács vb-titkára mondja: — A változás egyik tanács önállóságát sem sérti. A kezdeti lépések jók, az együttműködésre nagy lehetőségek vannak kulturális téren, és az ellátás, a szolgáltatás területén. A kékesei gyermekek egy része már a kisvárdai zenei tagozatos iskolába jár. A két tanács képviselői hamarosan aláírják az együttműködési megállapodást, amely tartalmazza majd a konkrét feladatokat. A megállapodásban egyebek között az ÁFÉSZ feladatait is rögzítjük. Hét kilométer a községi tanácsig. A távolság — átvitt értelemben — ennél sokkal nagyobb. A községből hiányoznak a mutatós és kellemes parkok, a modern köz-v épületek, még a járdák is. A hosszú főutca két oldalán délre felenged a fagy, a sár és a gödrök miatt a gyerekek a kövesút kellős közepén mennek iskolába. Ez nem éppen veszélytelen. Kiss Istvánná tanácselnöktől a társadalmi munka felől is érdeklődünk. Elégedetlenül mondja, hogy az elmúlt évre 500 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek, de csak 350 ezer forint értékűt sikerült teljesíteni. Pedig az új státus egyfajta rangot és tekintélyt is jelent, s a tekintélynek — részben társadalmi munkával — meg kell teremteni a külső jeleit is. Ami még a külső formákat illeti: itt, a város vonzáskörében (és sehol) a putrik sem mutatnak jó képet. Erre biztató a válasz, amely szerint idén nyolc C-lakást építenek a községben, s 1980- ra végképp felszámolják a telepeit. Változás történt a község pecsétjén is, rajta ez olvasható: „Kékese Községi Tanács Kisvárda város környéki község”. Az elnökasszony a tartalmi változásokról ezt mondja: „Városi polgárok..." — A felügyeletet első fokon ezentúl nem a járási hivatal, hanem a városi tanács gyakorolja. Építési engedélyért is a városhoz megyünk, ahol városi polgárként kezelik a kékcseieket. A tanácsüléseinkre, vb-üléseinkre kijönnek a városi tanács illetékesei. Az orvosi rendelőt és a lakást a közelmúltban központi fűtéssel láttuk el, bővítettük a közvilágítás hálózatát, nyugdíjba küldtük a dobot, 80 ezer forintért hangoshíradót szereltünk fel. Az idei falugyűlésen többen sürgették az iskolai napközi otthon létrehozását. A városi tanács a szanált házakból bontott anyagot ajánlott fel, ezt is beépítjük, társadalmi munka is lesz, így év végéig olcsón megépülhet a napközi. A falugyűlésen javasolták, hogy Kékesére is közlekedjen a Volán helyi járata. A javaslat megvalósítása idő és főleg pénz kérdése. A pénz körül forog Szakács István vb-titkár tájékoztatása is. — A költségvetési alapunkat a tavalyihoz képest 60 ezer forinttal megemelték a város vezetőinek közbenjárására. A megyei tanácstól 600 000 forintot kaptunk belvízrendezésre. A társadalmi munka értéke idén már szinte biztos, hogy eléri az 500 ezer forintot. Az ÁFÉSZ egyelőre nem tud korszerű boltot építeni, mert a kisvárdai beruházásai sokba kerülnek. Bolt és busz Két, régi típusú bolt és egy cukrászda működik a községben. Az egyik boltba hetente egyszer érkezik töltelékáru, az is alig fér el a parányi hűtőgépben. A bolt berendezése bizony korszerűbb is lehetne. A bolt előtt egy férfi, Páll László kerékpáron gázpalackot tol. — Az utóbbi időben kifo-. gástalan a gázellátás. A boltokra sincs különösebb kifogásom. de a buszközlekedés nagyon rossz. Néha nem mindenki fér fel a reggeli járatra. Poncsák András főagronó- mus: A zöldségtermesztéshez nincsenek meg a feltételeink, de dinnyét minden nyáron árulunk Kisvárdán. A ZÖL- DÉRT-en keresztül almát, a tejiparon keresztül tejet adunk a városnak. Belátható időn belül tsz-ünket egyesítik a kisvárdai tsz-szel. Addig is jó lenne, ha a kékcseiek jobban bekapcsolódnának a város ellátásába. Ezzel is erősítenék a „rokoni” szálakat. Nábrádi Lajos A z ajtón belép egy bundás férfi, amolyan hivatalnokféle, és kávét kér. Egy öregedő parasztember mesélni kezd. Többeknél féldeci, némelyik arc kipirult már, pezseg az élet a kocsmában. Vagy száz méterrel odébb, hó fedi az ősi földvárat, az évezredes fészket, ahol az életre most csak néhány ezüstösre fagyott fa utal. Oly keményre dermedtek, hogy üvegharangként csengenének tán. ha egy erősebb szél összeütné ágaikat. — Hű — kacarászik huncutan a mesélő —, hányszor megvert engem a tanító a vár miatt... Mindig azt kérdezte: na fiam. János, mi van a vár keleti, nyugati, északi és déli oldalán? Én meg nem tudtam. Mert tudni illett volna ám — csak például —, hogy van egy tábla, azon pedig az áll, királyunk László, országgyűlést tartott itt. Nagy dolog lehetett az! — És odafordul az idegenhez, kíváncsian nézi, elámul-e azon. hogy milyen hely volt valaha Szabolcs. Egy fiatalabb férfi húzódik közelebb. Poharát a fényre tartja, átnéz a sárgás folyadékon. — Nekünk van otthon egy könyvünk. Papnak tanult a nagyapám, róla maradt ránk. Már a múzeum igazgatója is meg akarta venni, de nem adtuk Mert abban is írnak Szabolcshely... — A bundásra kacsint, és tudomásul veszi, érti ám az. hogy ő mire gondol. — Van ott egy alagút, még apám mesélt róla. azt mondta, hogy ő tett oda egy nagy követ, nehogy beleessünk. Úgy vette észre, hogy a víz a bokrok között mindig eltűnt... Kincs? Á, azt előbb kellett ról. Komoly hely lehetett ez. — Egy pillanatra csend támad, mintha a régi dicsőség fuvallata érkezett volna, mintha a névadó vezér lépett volna a kocsmába kacagányosan. A varázslatnak vége, a férfi arca felderül, szája mosolyra húzódik. — Glottgatyában ugráltunk ott, amikor gyerekek voltunk. Később is szívesen jártunk oda, mert jó bokros volna megnézni, mielőtt a kő odakerült... Megszólal a hivatalnokféle is. — Feljárnak a várba? — Mi? Nem. Minek? inkább a maguk fajtáját érdekli csak. Poharát az idegenre emeli, elnéz még a vár felé, nagyot kortyol. Speidl Zoltán
