Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

Kádár Jánisés Losonczi Pál tigadta Jamaika miniszterelnikét Michael Manley szerdán elutazott Budapestről Kádár János fogadja a jamaikai miniszterelnököt. (Ke- let-Magyarország telefotó) Dinamikusan nő megyénk kereskedelmi forgalma Tervegyeztető tárgyalás Nyíregyházán Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Michael Manley jamaikai miniszter- elnök jelenlétében szerda délelőtt a Duna Interconti- nental-szállóban az érdekelt magyar és jamaikai vállala­tok képviselői aláírták a szi­getországban épülő évi 600 ezer tonna kapacitású tim­földgyár előtervének elkészí­tésére vonatkozó megállapo­dást. Lázár György és Michael Manley miniszterelnökök ve­zetésével délelőtt a Parla­mentben folytatódtak és be­fejeződtek a magyar—jamai­kai hivatalos tárgyalások. Je­len volt Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes és Nagy Lajos, hazánk jamaikai nagy­követe, illetve Derrick Hea­ven külügyminiszter-helyet­tes és Benjamin Clare Jamai­ka budapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta a hazánkban hi­vatalos látogatáson tartózko­dó Michael Manley-t. Jamai­ka miniszterelnökét, a népi nemzeti párt elnökét. A szí­vélyes, baráti légkörű ta­lálkozón megbeszélést foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két or­szág kapcsolatainak fejleszté­séről. A találkozón részt vett Lá­zár György, Házi Vencel és Nagy Lajos. Jelen volt Der­rick Heaven. O. K. Melhado, az állami külkereskedelmi vállalat elnöke, a népi nem­zeti párt végrehajtó bizottsá­gának tagja és Benjamin Cla­re. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak dél­előtt az Országházban fogad­ta Michael Manleyt. A talál­kozón jelen volt Házi Vencel, Nagy Lajos, Derrick Heaven és Benjamin Clare. Michael Manley délben nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Duna Intercontinen- tal-szállóban. (Folytatás a 4. oldalon) Lauthán Ferenc belkeres­kedelmi miniszterhelyettes az 1978. évi tervekről szerdán Nyíregyházán, a megyei ta­nácson megbeszélést folyta­tott szabolcs-szatmári veze­tőkkel. A tárgyaláson részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke. Buzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára. Dr. Hagymási József, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetője elmondta: az áruforgalom növekedésének üteme me­gyénkben tavaly meghaladta az országos átlagot. Erre az évre mintegy 10 százalékkal nagyobb forgalmat tervez­nek, s így várhatóan tizen- kétmilliárd forint értékű áru talál gazdára megyénkben 1978-ban. A megbeszélésen elhang­zott. hogy a hálózatbővítés ebben az évben is folyamatos lesz; az idén kilencezer négy­zetméternyivel növekszik boltjaink, vendéglátóhelyeink alapterülete. Nagy gondot fordítanak az üzletprofilok rendezésére és ezzel a gazda­gabb kínálatra, jobban iga­zítják az igényekhez a nyit­vatartási időket, és támogat­ják a korszerű kereskedelmi módszerek elterjesztését, köz­tük a minta utáni értékesí­tést. Tovább javítják a hús­ellátást, több vízvezeték-sze­relési cikket értékesítenek a megyében. Nyíregyházán megkezdik a régi Szabolcs rekonstrukcióját és a piac­csarnok építését. A minisz­terhelyettes megtekintette az új jósavárosi szaküzleteket is. Nincs járhatatlan út Fagytalanított váltók — Tartalék autóbusz A szokatlanul téliesre for­dult időjárás nem érte ké­születlenül a KPM hóügyele­tét. Az elmúlt éjszakai hava­zás és az északkeleti irányú szél a fő- és a mellékutakat síkossá tette. Az eltakarítást nehezítette az is, hogy fo­lyamatosan esett a hó. A múlt éjjel 31 sószóró és hóekés gép tisztította a megye útjait. Hajnalban a 4-es számú fő közlekedési útvonalon Apagy és Levelek között csak egy nyomon közlekedhettek a kocsik, 40—50 centiméteres átfúvás keletkezett az úton. Reggelre teljes szélességben járhatóvá tették az utat. Az alsóbbrendű vonalakon több átfúvás nehezítette a közlekedést, ezeket az elmúlt napon megszüntették. Tegnap reggeltől 23 gép sózta, homo­kozta a megye útjait, reggel 9-re a síkosság nem fenye­gette a kocsivezetőket. Egyet­len éjszaka 220 tonna sót és 20—30 tonna homokot szór­tak a fő- és alsóbbrendű utakra. A meteorológiai állomáson az elmúlt éjszaka mínusz 2 fokot mértek, tegnap dél­előtt a hőmérséklet plusz egy Celsius-fok volt. Így a más­fél nap alatt hullott 6,9 cen­timéteres hótakaró tegnapra már 5—6 centiméterre zsu­gorodott és a melegedés ha­tására egyre jobban olvad. A február 14-i élénk szél éj­szakára mérséklődött, így a kásás, nedves havat nem „tudta” fújni. A hóesés miatt nem áztak be a kábelek — tudtuk meg a megyei postahivatal táv­közlési üzemében. A vasuta­sok is felkészültek a hó és a jegesedés megszüntetésére. A váltókat négyóránként fagy- talanítóval kenik, a hóelta- karítók éjjel-nappal őrköd­nek a váltók és a pályák tisztaságán. A Volán 5. szá­mú Vállalatánál, a nyíregy­házi járásban 5 tartalék autó. buszt állítottak készenlétbe, de eddig járatkiesés, késés nem okozott problémát az utasoknak. <t. k.) Biszku Béla megyéikben Eszmecsere Nyíregyháza fejlesztési kérdéseiről A Központi Bizottság titkára a város vezető testületéinek ülésén. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyíregyháza országgyűlési képviselője kétnapos látoga­tásra Szabolcs-Szatmár me­gyébe érkezett. A Központi Bizottság tit­kára szerdán délelőtt dr. Tar Imrének, a megyei pártbi­zottság első titkárának és dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének kíséretében részt vett Nyíregyháza párt- és tanácsi végrehajtó bizott­ságainak együttes ülésén. A Volán 5. sz. Vállalata könyv­tártermében megtartott ta­nácskozáson — ahol a város- politika időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét — je­len voltak a nyíregyházi épí­tő-, közlekedési és kommuná­lis vállalatok vezetői is. Bíró László városi tanács­elnök gondolatébresztő beve­zetőjében hangsúlyozta: ez­előtt tíz hónappal került sor Biszku elvtárs jelenlétében ilyen jellegű megbeszélésre, A vélemények kicserélése hásznos, hiszen számot ad­hatunk eredményeinkről és megfelelő bátorítást kapunk feladataink végzéséhez. Mint a tanácselnök rámutatott, a sok gond ellenére a városia­sodás legalapvetőbb középtá­vú terve volt az 1971—75 kö­zötti ötéves program. Ez idő során hatmilliárdos beruhá­zás valósult meg. Joggal ve­tődött fel sokakban a kér­dés: sikerül-e ezt a dina­mikus fejlődési ütemet foly­tatni? Az ötödik ötéves terv első két esztendeje bizonyí­totta, hogy igen. Meggyorsult a lakásépítkezés, előtérbe ke­rült a város nagyarányú köz­műfejlesztése, kezdetét vette a megyei művelődési ház épí­tése és olyan régen várt lé­tesítmény tervezéséhez kezd­hettünk. mint a városi uszo­da és sportcsarnok. 1977-ben mind az ipar, mind a mezőgazdaság telje­sítette az eléje tűzött célokat, jelentősen növekedett az ex­port, ezen belül is a tőkés piacokra kerülő termékek aránya. Jó munkát végzett az építőipar, számos létesítmény — elsősorban lakás és iskola — határidő előtt készült el. A türelmes meggyőző munka eredményeként hét szakszö­vetkezet egyesült termelőszö­vetkezetekkel, s az átszerve­zéstől a lakossági ellátás to­vábbi javulását várhatjuk. Az áruházi lánc kiépítésével kedvező évet zárt a kereske­delem is. A kiskereskedelmi forgalom tizenegy százalék­kal volt magasabb, mint a tervezett. A lakosság ellátása néhány árucikk kivételével megoldott. Sokat jelent majd a vásárcsarnok megépítése, amelyre ez évben tizenötmil­liót fordítanak, s amelyet a jövő évben adnak át rendel­tetésének. A tömegétkeztetés jelentős javulását várhatjuk a régi Korona-szálló idén in­duló rekonstrukciója megva­lósulása után. 1977 a lakásépítés kiemel­kedő esztendeje volt: ezer­kettőszáz-nyolcvanhét család költözhetett be új otthonába Teljesültek az egészségügyi, a kulturális és a kommunális elképzelések is. Megindult és idén is jó ütemben folytató­dik a városközpont rekonst­rukciója, amely a régi város­mag külsejét változtatja meg kedvezően. Ebben az esztendőben kezdődik a Ke­leti lakótelep építése is. Nyíregyháza nagy gondja — mint arra a beszélgetés során többen rámutattak — a közműellátás korlátozott kapacitása. 1980-ra 37 ezer köbméter vezetékes vize lesz a városnak, de ez csak 1982- ig fedezi a szükségletet. A megoldás a regionális vízmű megépítése lesz, amelynek programtervei a közeljövő­ben elkészülnek. Még ége­tőbb gond a csatornázás. A hatodik ötéves tervben csu­pán e célra 400 milliót kell fordítani. A város vezetése most keresi az olcsóbb és gazdaságos megoldást, hiszen az alapközművek megépítése nélkül a városépítés ütemét nem lehet fenntartani. Nagyot fejlődött a tömeg- közlekedés. Átadták a Tisza- vasvári útj felüljárót, indul a Debreceni úti felüljáró épí­tése, készül a körútrendszer második szakasza. A Volán vállalat 1977 minden mun­kanapján több mint hetven­ezer utast szállított és az utazás különösen a reggeli csúcsidőszakban nem volt zökkenőmentes. A megoldás: új utak építése, a jelenlegiek jobb karbantartása, illetve a lépcsőzetes iskolakezdés be­vezetése. Sürgető feladat az új autóbusz-pályaudvar léte­sítése is. A tájékoztatót követő esz­mecsere akörül zajlott: ho­gyan lehet a legjobban gaz­dálkodni a lehetőségekkel. Mint azt többen szóvá tették: a jelenleg százezeres Nyír­egyháza a korábbi örökség és a rendkívül gyors fejlődés következtében ma már olyan igényeket támaszt, amelynek teljesítését a meglévő anyagi eszközök korlátozzák. Sokat pótol, hogy a lakosság csupán az elmúlt évben húszmillió forintos társadalmi munká­val, ezenkívül jelentős válla­lati hozzájárulással segített. Az egy lakosra jutó társadal­mi munka összege tavaly ér­te el a legmagasabb szintet, az ötszázhuszonhét forintot. Különösen a holnap jobb ter­vezéséhez szükséges egy át­fogó, a problémákat és a le­hetőségeket összehasonlító távlati program kidolgozása. Biszku Béla a beszélgeté­sen hangsúlyozta: a város kép­viselője számára külön öröm a sokszínű változás. Ezek a beszélgetések jól szolgálják a városfejlesztés meggyorsítá­sát, a tervek valóra váltását, a feltételek megteremtését. Ami itt elhangzott — folytat­ta — az a lakosság tízezreit foglalkoztatja. Nagyon fon­tos, hogy a nyíregyháziak ért­sek és támogassák ezeket a terveket. Felhívta a városi vezetők figyelmét arra. hogy Nyíregyháza fejlesztésének is elsőrendűen fontos feltétele: végezzük jobban. hatéko­nyabban és takarékosabban a termelőmunkát. Feltétlenül látni kell ezt, hiszen a több lakás, óvoda építése, a jobb közlekedés és közműellátás anyagi vonzatút csakis a ha­tékonyabb és gazdaságosabb építőmunka révén lehet meg­teremteni. Végezetül arról szólt, hogy a tudomány esz­közeinek igénybe vételével is reálisabban és biztonságosab­ban tervezhetjük a városfej­lesztés jövőjét, egyeztethet­jük az igényeket és a lehető­ségeket. A Politikai Bizottság tagja a beszélgetést követően meg­látogatta a Volán vállalat központi telepét. A fődarab­felújító üzemben hosszasan elbeszélgetett a Fidel Castro nevét viselő háromszoros ki­váló szocialista brigád tagjai­val. Boros János brigádveze­tő elmondta: 1961-ben vették fel a kubai forradalmár ne­vét. Biszku elvtárs — aki nemrég járt Kubában — ér­deklődött a brigád életéről, munkájáról és beszélt Kuba szocialista építésének hétköz­napjairól a szerelőknek, majd a következőket írta a brigád naplójába: „További sikeres munkát kívánok a Fidel Castro elvtárs nevét viselő szocialista bri­gád minden tagjának és ve­zetőjének. Igyekezzenek, hogy méltóak maradjanak a kubai nép nagy fia nevének viselé­sére.” Biszku Béla a délután fo­lyamán a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságán aktivisták előtt tartott nagy érdeklődéssel kísért élmény- beszámolót a magyar párt­munkásküldöttség latin-ame­rikai útjáról. A Központi Bi­zottság titkára ma folytatja megyei programját. A Volán Fidel Castro brigádjával. I XXXV. évfolyam, 40. szám _______ARA: 80 FILLER 1978. február 16., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents